Válás, vagyonmegosztás

És mi van a másik közös ingatlannal?
Miért nem abba költözöl be az albérlet helyett?

Ha 28 évet kibirtatok akkor azt kis időt miért nem?

dtbjozsef, mégegyszer köszönöm a megerősítést!

Emma,

Abszolute.
Ha az életközösség véget ért, véglegesen, akkor el kell számolni. Erre vagy képesek vagytok ketten, ha nem hajlandó, akkor vesd fel a mediátort, ha esetleg arra sem, akkor mond meg neki, hogy ügyvédhez fordulsz és pert indítasz, és ha erre sem hajlik (ettől eltérő) érdemi párbeszédre, akkor csak jelentsd be neki, hogy el fogod adni az ingatlant, hiszen az az álláspontod szerint és a közhiteles ingatlannyilvántartás szerint is a te kizárólagos tulajdonod (még ha ez nem is igaz). Erre már csak tenni fog valamit, legalább ő is megkérdez egy ügyvédet, aki meg fogja erősíteni, hogy ezt véghez tudod vinni nélküle is, és neki kell majd pert indítania ha akar valamit.

A közös megegyezés mindennél jobb. Értesd meg vele így vagy úgy. Ilyenkor a legnehezebb egy ellenérdekelt féllel konstruktív párbeszédet folytatni, de meg kell tenni akármilyen nehéz, mert a per drága lesz, hosszú lesz, és sárdobálás lesz. Mindenki rosszul jár vele - kivéve persze az ügyvédeiteket. Mond meg neki, hogy ha sok felesleges pénze van, akkor pereskedhettek, de az sokszázezerbe fog neki is kerülni, mert mindegy ki indítja a pert, a költségeket közösen fogjátok viselni (nem biztos, hogy egyenlő arányban, de ez most mindegy).

drjozsef , köszönöm a választ! Akkor tulajdonképpen ezzel ( egyenlőre tervvel , felvetéssel)) úgymond még egy löketet is lehetne adni ahhoz, hogy pereskedés nélkül elindulhasson a megegyezésen , peren kívüli vagyonmegosztás?

„Tehát származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek?”

Ha az ingatlan - igazolhatóan - a kizárólagos különvagyona lenne, akkor nem.

Ha az ingatlant közösen vásárolták, és ezért az élettárs ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számít, akkor természetesen igen.

El tudja adni, mert a közhiteles ingatlannyilvántartás alapján a jóhiszemű szerző fél - a vevőd - jogszerűen szerezhet tulajdonjogot. De ez esetben hiába tombol az exe az ügyvéd szó hallatán, kénytelen lesz pert indítania ellened, ha nem tudtok közösen megegyezni. És ha az közös vagyon, akkor meg is fogja nyerni (részlegesen, de itt fontos, hogy a közös vagyont egyben kell megosztani, nem egyes vagyonelemeket néznek)
(Előre mondom : az ilyen, élettársi vagyonmegosztás az egyik leggennyesebb pertípus, pláne ilyen bonyolult helyzetben. Mindkettőtöknek érdeke lenne, hogy ezt elkerüljétek. Javaslom mediátor felkérését, ha sehogy se megy magatoktól.)

Üdvözletem ! Tanácsot kérnék! Élettársak esetében amennyiben megszűnt az élettársi kapcsolat 2023. x időpontban, de nem volt vagyonjogi szerződés az együttélés ideje alatt (1995-2023), nem volt vagyon megosztás sem perben, sem peren kívül a különélés után, ebben az esetben vagyontárgy -konkrétan ingatlan - ,mely csak az egyik fél nevén szerepel az ingatlan nyilvántartásban értékesíthető a másik fél beleegyezése nélkül? Származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek? Ezt az ingatlant az együttélés ideje alatt vásárolták, de csak az egyik fél (távozó) nevére került. Van egy másik ingatlan ami közös néven szerepel .A különélés után semmilyen egyezségre nem hajlandó az egyik fél( maradt a közös ingatlanban), az ügyvéd szó hallatán tombol! A másik fél albérletben él, ezért szeretné eladni azt az ingatlant, mely csak az ő nevén van, ennek az eladásából szeretne valami lakásmegoldást találni, az albérlet helyett. Tehát származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek? Köszönöm!

pisza,

„szüleimtől kapott ajándékösszegekből végeztünk el, ezeket én kaptam, azt hiszem ezért különvagyonnak számít.”

Helyesen : HA te kaptad, AKKOR különvagyonnak számít. Született ezekről a nevedre szóló okirat?

Üdvözlet, Tisztelt jogászok mi a véleményük az alábbi esetről. Férjemmel 10 éve élünk együtt szüleim házába szívességi lakáshasználóként. Férjemmel festegettük, csínosítgattuk az ingatlant, ami végül is nem a mi tulajdonunkban volt. Nagyobb beruházásokat is végeztünk, amit a szüleimtől kapott ajándékösszegekből végeztünk el, ezeket én kaptam, azt hiszem ezért különvagyonnak számít. Most, a válás után férjem az ingatlanértéknövekedése miatt perelni kíván, és követeli az értéknövekedésből a részét, de minimum a ráfordított összegek felét. Az is bonyolíthatja talán, hogy váláskor szüleimtől ajándékba megkaptam az ingatlant, de már nagyjából felújított állapotban. Mire lehet itt számítani?
Köszönöm tanácsukat: Melinda

Ha megállapítják,az a fél nem is alkalmas a gyermek gondozására.

P. Imre,

Ha felmerül a gyanú, és az illető önként nem veti alá magát a vizsgálatnak, akkor szerintem a bíró felfüggesztheti ezt a pert addig, amíg el nem dől a cselekvőképesség - ha szükséges perben, és kényszer alkalmazásával.

A tartásdíj más.
Az a gyereket illeti, az ő érdeke, szükségletei az, ami elsősorban meghatározza az összegét, és csak utána a megállapodás, vagy a szülő anyagi helyzete. A gyermeket a szülőnek a saját rovására is tartania kell.
A gyermek harmadik fél, annak tartásáról ketten egy szerződésben nem dönthetnek - még ha általában jóvá is hagyja a bíró, és csak ritkán bírálja felül.

De a szakértői vizsgálaton, amely a belátási képességet lenne hivatott vizsgálni, a megjelenés nem önkéntes? Tudtommal csak gondnokság alá helyezési perben kötelezhető valaki az ott megjelenésre, de akkor nincs szakorvosi vélemény a belátási képességről, elutasíthtja a bíróság a felperes keresetét, amelyben a gondnokság alá helyezést kéri, nem?

Nagybàtyàmnàl keveselte a bíró a már megállapodott tartásdijat, bekérte a kereset igazolást stb (de aztán maradt az összeg asszem). Ezért kérdeztem csak

Nincs olyan, hogy egyoldalúnak találják.
Hülyének lenni egyáltalán nem tilos.
Amíg mindkét fél cselekvőképes, nagykorú állampolgár, pont abban egyeznek meg, amiben akarnak.
Ha a cselekvőképesség, beszámíthatóság esetén gyanú merül fel, akkor esetleg várni kell egy szakértői vizsgálatra.

Lent írt példát hoztam fel, hogy pl ha egyoldalúnak találják. Akkor bíró átírhatja a szabályokat vagy akkor már ha nincs megegyezés az eredeti megállapodás szerint akkor egy teljesen új is lehet nem? Pl egyik fél mégis akkor inkább eladná a házat fele fele ha így nem jó a megállapodás ahogy be lett adva. Köszi

Ha két fél megegyezik valamiben, miért írna azt felül a bíróság?
A bíróság a vitás ügyek elintézésének módja.

De ha a bíró felülírja a közös megállapodást akkor az mar nem ugyanaz a megállapodás. Olyankor már ugrik az ingatlan és örökre a felség használja és ennyi?

kovacsl,

Pacta sunt servanda.

Majordomus: ez miért nem jó annak a fèlnek aki megkapja a hàzat használatra miközben a másik meg nem használhatja?

Azért mert jelentős fenntartási költségeket örökölsz vele a közös hitel további törlesztését amire nincs anyagi erő.

Ez nem olyan egyszerű hogy egy 80 milliós házat neked itélnek kizárólagos használatra a fele tulaj költözzön albérletbe,fizesse a hitel felét s ha még mindig nem halt éhen akkor a gyerektartást is.

Ez csak a nők vágyálma.s az igazságtalan magyar bírósági gyakorlat.

Ezekben az esetekben az a megállapodás szokott születni a fenti példából hogy a nő marad a házban,fizeti a hitelt tovább s a 40 milliós érték fejében lemond a gyerektartásról.

Minden az övé s ő fizet mindent a minimálbéres fizetésébők meg a családi pótlékból.

Csak példa:
Az előfordulhat hogy aláírják közösen a felek majd a bíróság azt mondja pl hogy netàn egyoldalú a szerződés és ezért kizárólagos jogot ad? Vagy akkor még mondhatja a másik fél hogy akkor viszont adják el a felek inkább? Ergo megsemmisítési és újat ír elő vagy higy megy egy ilyen esetben? Köszönöm

Persze. Miért lenne akkor?

Gondolom ha a felek közösen egyeznek meg a lakás közös használatáról (de előtte már ki költözik az egyik) akkor nincs ilyen.

„Mi kell ahhoz hogy a bíróság kizárja a fele tulajdonost a közös házból válás esetén?”

Válás.

drbjozsef:

Mi kell ahhoz hogy a bíróság kizárja a fele tulajdonost a közös házból válás esetén?

Ez meddig tarthat, amíg pl a gyerek anyja tartásdíjra jogosult?

Majordomus: ez miért nem jó annak a fèlnek aki megkapja a hàzat használatra miközben a másik meg nem használhatja?