Válás, vagyonmegosztás

Köszönöm

ID,

„ Ptk.4:38.§
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
...

3. a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;”

Részvény vs, kötvény.

A részvény az egy cégben tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Az osztalék a működés nyeresége. a cég mindennapi működéséből eredő haszon, amit szétosztanak a tulajdonosok között.
A kötvény (akár céges, akár állam) hitelviszonyt testesít meg. Kölcsönadsz a cégnek vagy államnak, az pedig a működése alapján vállalt hitelkamatot megfizeti neked, azt is ugyanúgy a nyereségéből (államnál ez nyilván bonyolultabb, de most nem számít).
Analógiának idevehetjük a különvagyon ingatlant, ami bérbeadsz. Ennek a "működési nyeresége" a lakbér (mínusza költségek), az is közös vagyonba megy értelemszerűen.

Ezekkel szemben a részvénynek és a kötvénynek is van árfolyama, ami mozoghat fel-le (bár a kötvényárfolyam értelmezése az már elég bonyolult, nem érthető egyszerűen szerintem), ennek analógiája az ingatlan értékének változása az ingatlanpiaci folyamatoktól (tehát nem egy felújítástól bekövetkező értéknövekedés). Ez is mehet fel-le. Ezek mind nem számítanak a közös vagyonba, ezek nem a működéssel összefüggően változnak, sőt a remek működés ellenére is csökkenhet egy részvényárfolyam (ha a piaci szegmenst éri valami probléma, vagy csak a cég hosszú távú kilátásait értékeli a piac negatívan).

Szerintem ez alapján elég jól el lehet különíteni, milyen tipusu plusz tartozik a közös vagyonba, és melyik nem. És ez alapján elég egyértelmű pl. hogy egy diszkont kincstárjegyet is hogyan kell megítélni.

Nem.

DrAndirko oldaláról:
"HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT RÉSZVÉNYEKET VÁSÁROLTAM, MELYEK ÁRFOLYAMA AZÓTA EMELKEDETT, ÉS OSZTALÉKOT IS KAPOK UTÁNUK. EZ KÖZÖS VAGYON VAGY KÜLÖNVAGYON?
A különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége különvagyon, azonban a házasság alatt ezek után járó osztalék már a házastársi közös vagyon körébe tartozik."

Ezek szerint az államkötvény kamata haszonnak minősül, míg a részvény árfolyamnyeresége nem az. Hmm...
Így a küklönvagyonomat képező államkötvény a mai infláció mellett néhány év alatt elértéktelenedik, vajon ez lett volna a törvényalkotó célja?

Újabb kérdésem a jogász urakhoz: Házasságkötésem előtt írt tankönyv évenként folyósított jogdíja különvagyon?
Köszönöm, ha válaszolnak...

Lényegében igen.

bocsi jogy belekotyogok.
.
Ha a házasság előtt szerzett garázsomat kiadom bérbe,a bérleti díj közös vagyon lesz???

Magánjogi értelemben a "haszon" egyszerűen a dolog hasznosításából származó pénzbevétel. (Azért is tér ki rá külön a törvény, hogy a költségeket le lehet vonni belőle. Ha eleve csak a nyereség lenne a haszon, akkor hogy lehetne belőle még egyszer levonni a már elszámolt költségeket.)

Szerintem az inflációnak, reál-nominál viszonynak ehhez nincs köze.
A kamat az az állampípr haszna. Ha nem az államkincstárnál bonyolítod, ahol költségmentes (kivéve az idő előtti visszaváltást), akkor a vétel-eladás (jegyzés-lejárat) között a költségek után megkapott összeg az közös vagyon.
Az inflációt külön kell megköszönni, buborékod szerint a kormánynak vagy Brüsszelnek.

Amikor adózol, akkor sem csak az infláció felett kell befizetned a 15% SZJA-t.

(Érdekesebb kérdés lenne egy DKJ, mert ott diszkont árfolyamon vásárolsz, és a névértéket kapod vissza. De szerintem ott is lényegében a különbözet, mínusz költségek alapján, simán nominálisan számolandó a nyereséged)

Megjegyzem, szerintem az árfolyamnyereség amíg nincs realizálva, addig nem is létezik. De ha realizálod, akkor sem lesz közös a haszon? Melyik törvény ír az árfolyamnyereségről?

Köszönöm a tv.-idézetet.
A különvagyont képező részvény esetében a tv. világosan fogalmaz: az árfolyamnövekedésből származó haszon különvagyon marad, de a osztalék közös vagyon lesz.
Azonban a különvagyont képező állampapír vagy bankbetét értékmegtartó kamata "haszonnak" minősül-e? Ezt nem részletezi a törvény. Közgazdasági értelemben csak az infláció feletti "reálkamat" a haszon.
Kérdésem tehát erre vonatkozik:
Mi a haszon a fenti esetben, a teljes kamat, vagy a reálkamat?

ID,

„Ptk. 4:38.§ (2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.”

Tisztelettel kérdezem a hozzáértőket: a házassági különvagyont képező államkötvény (PMÁK) kamata a közös vagyont gyarapítja-e, vagy csak a kamatprémium, vagy az sem?

Igen. Ha van szerződés, akkor aszerint kell nézni.
Mondjuk ez nem zárja ki a vitát. Vitatkozni mindenen lehet, legfeljebb nem érdemes (de ezt általában legalább az egyik fél nem fogja fel).

Úgy értem, hogy a Hbny az most van, a vagyonjogi meg mondjuk két év múlva csak mert elhúzódik akkor két éven már nem kell vitatkozni jól értem? Köszi

Pont úgy érinti, ahogy ti a házassági vagyonjogi szerződésben megegyeztek.

Sziasztok!

Közjegyzőnél lehet a Hbny-be bejegyeztetni ha jól tudom olyat, hogy innentől külön kasszán vannak a házastársak. Ez hogyan módosítja például egy későbbi pár év múlva bekövetkező válásnál elosztandó vagyont és gyermektartást? Ezen időpont előtti vagyont nézik csak a vagyon esetén ilyenkor? Gyerektartásnál meg gondolom ez mindegy és nem érinti. Köszönöm

miki75,

Szerintem nem kell.
Van már egy szerződés, minek kellene egy másik? És ha nem fedné egymást a kettő teljesen, melyik érvényes?
Ráadásul váláskor a házastársi közös vagyont kell megosztani a felek között. Nálatok ilyen nincs, ha jól értelek, nincs miről megállapodni.

Ha igénye van a házastársnak, ha vitatja valaminek a különvagyoni voltát, úgyis neki kell pert indítania, ha te azt az igényt nem ismered el.

Kedves Fórumozók

Az alábbi kérdéssel fordulok hozzátok:
Ha van házassági szerződésem a feleségemmel, és minden a különvagyonomhoz tartozik ami az én nevemen szerepel, akkor:

• Kell -e válás esetén vagyonmegosztást csinálni ügyvéd előtt? - Ha igen, miért? - Úgy értem: mi a haszna ennek, ha papírforma szerint úgyis az enyém, ami az enyém?
• Ha kell vagyonmegosztást csinálni, akkor mi történik akkor, ha valami a vagyoni leltárból kimarad? (Úgy hallottam, hogy a vagyonelemeket leltárba kell venni a vagyonmegosztásnál) - Hol van a kimaradó tételnek relevanciája?
• Mennyibe kerül egy vagyonmegosztás ügyvéd általi elkészítése (peren kívül, közös megegyezést feltételezve)? Tudom, hogy ez megegyezés kérdése, de mégis nagyságrendileg mi az az összeg, amit az ügyvéd kér(het) normál esetben? Hogy van meghatározva a díj, a megosztandó vagyon %-ban? Vagy mi az alapja a díjnak? Mi a felső etikus határa a vagyonmegosztás díjának? Van egyáltalán ilyen?

Köszönöm!

Er.Brigi,

Közös megegyezéssel bármit lehet.

Köszönöm szépen.
És ha eladjuk a házat válás előtt van arra lehetőség hogy lepapírozzuk, hogy a vételár rá eső részét nekem adja, hogy a későbbi vagyonmegosztásnál ez ne legyen probléma?
Gyerektartást ez mennyiben érinti?

Er.Brigi,

Ha a részét a gyereknek ajándékozza, akkor nem fogod tudni eladni, mert az a gyerek vagyona lesz, és annak eladásához kelleni fog a gyámhivatal engedélye. Hiába te vagy a szülői felügyeleti jogok gyakorlója, ingatlan esetén annak eladása csak hozzájárulással megy. Azt pedig NEM fogja megadni a gyámhivatal, csak egy feltétellel : ha az új, vásárolt kisebb lakásban ugyanakkora értéket (tehát nagyobb hányadot) szerez a gyerek, vagy ha a kisebb lakás 1/2 részét kapja a gyerek, akkor a különbözetet a gyerek nevére kell elhelyezd bankban, vagy a gyámhivatal letéti számláján.

És ha a gyerek az új lakásban tulajdont szerez, akkor annak eladásával egyszer majd megint ezt a procedúrát kell eljátszani, legalábbis, amíg kiskorú. Ha nagykorú lesz, akkor meg simán eladhatja az engedélyed nélkül, ami esetleges egyet nem értés esetén okozhat gondokat...

Ha a gyermek kapja az ő részét neki már nincs tulajdonjoga a házon, úgy adnám el. Én 1/2 gyerek 1/2,csak nem tudom így el lehet e adnom az ingatlant, hogy a fele a gyermek nevén van.
Ha pedig előbb eladjuk a házat és lepapírozzuk hogy a vételár rá eső részét nekünk adja még a válás előtt, és úgy vennék másikat, így értettem.
A felügyelet az enyém lesz.

Er.Brigi

„Szeretnék egy kisebb, fenntarthatóbb házat venni kettőnknek, de a hogyant nem tudom.
Ha a férjem az ő tulajdoni hányadát a gyermeknek adja, én eladhatom a házat?”

Persze, egyedül is eladhatod a részedet, de ki lesz, aki egy lakott ingatlant megvesz? Viszont akár együtt is eladhatjátok az ingatlant. Cserébe vesztek közösen ugyanolyan tulajdoni viszonyokkal egy másikat. Viszont nagy valószínűséggel a megmaradt pénzt is hasonló arányban el kell osztani és valamilyen módon lehet célszerű befektetni is. A gyerek helyett nagy valószínűséggel az intézkedhet, aki a felügyeletet ellátja felette. Ha ez közös marad, akkor az apukának sem árt ehhez hozzájárulnia szerintem.

„Ha az eladásbol származó összeget adná nekünk hogy egy másikat vehessek, papírozzuk le valamilyen módon hogy váláskor majd ez tisztázott legyen? Mert vegulis az még házasság alatt szerzett vagyon lenne. Az új házhoz neki semmi köze ne legyen azt szeretném.”

Miint ha az elején azt írtad volna, hogy a gyereknek akarja ajándékozni. Most akkor melyik is igaz?

„Ha lemond a saját részéről a házból az befolyásolja a gyerektartást?”

Simán lemondhat gyermektartás fejében az ingatlanrészéről, de akkor tényleg egyedül kell ellátnod a gyereket.
Bár ez csak laikus vélemény, majd a szakosok elmondják a tutit.

Üdv!
Férjem el akar válni, van egy másfél éves gyermekünk, közös 1/2 1/2 tulajdonú házunk. A saját részét a gyermekünknek adná, ajándékozás, tulajdonjog átruházása, fogalmam sincs hogy.
Mivel itt hagyott minket én egyedül nem tudom ezt a házat fenntartani, költöznünk kell még a válás kimondása előtt.
Szeretnék egy kisebb, fenntarthatóbb házat venni kettőnknek, de a hogyant nem tudom.
Ha a férjem az ő tulajdoni hányadát a gyermeknek adja, én eladhatom a házat?
Ha az eladásbol származó összeget adná nekünk hogy egy másikat vehessek, papírozzuk le valamilyen módon hogy váláskor majd ez tisztázott legyen? Mert vegulis az még házasság alatt szerzett vagyon lenne. Az új házhoz neki semmi köze ne legyen azt szeretném.
Ha lemond a saját részéről a házból az befolyásolja a gyerektartást?

"az autókat én vásároltam"

Miből? Saját pénzedből,örökségből?
Ha egyik sem akkor az közös vagyon nem sajátithatod ki.

A házassági közös vagyont a megosztáskor egységes egészként kell kezelni, nem lehet egyes vagyontárgyakat kiragadni.