Válás, vagyonmegosztás

köszönöm ObudaFan!

viszont lenne még kérdésem:-), az előző írásomban nem írtam arról, amit most átbeszéltünk párommal, hogy ő úgy gondolja, hogy nem a tulajdoni hányadba venne bele, tehát ő 100%-os tulajdont akarna. viszont - aminek még nem tudom a pontos menetét - írnánk egy "szerződést", tanukkal - viszont nem ügyvéd előtt, gondolom- és abban bejegyeznénk, hogy x ház x összegbe került, és ebből attól függetlenül, hogy az ő 100%-ban tulajdonosa, én fizettem ki 3 milliót kb. és a hitelből is mindig x arányát fizetni fogom. És ha véletlen elszakadna életünk közös része, akkor ez alapján fizetné ki az én részemet, azt belevonva, hogy a ház értéke is nőhet, mivel fogunk rajta javitgatni, tehát az én beleadott összegem is nőne, annak arányában, hogy a ház értéke is nőne. Ezt az ugymond szerződést fel lehet majd használni pernél, ha véletlen nem akarná elismerni az érvényességét (bár nem hiszem, hogy igy kicseszne velem)? ez a szerződés elég a jogosságunk elismertetésénél? és szerintetek melyik megoldás lenne jobb, ha a tulajdonjogba foglalnák a befizetett részem arányát, vagy ha ilyesfajta szerződést kötnénk? ennek a szerződésfélének, amit szeretnénk csinálni, mi a menete, ez igy hivatalos dokumentumnak tekinthető lenne?
köszönöm segitségeteket!

„szerintetek melyik megoldás lenne jobb, ha a tulajdonjogba foglalnák a befizetett részem arányát, vagy ha ilyesfajta szerződést kötnénk”?

Szerinted?

massodka, ne haragudj de tényleg ennyire buta vagy?vagy csak naív?de nem akarok az ügyvédek ellen beszélni,hiszen nekik is élni kell vmiből :o)) pl a massodka-tipusu ügyfelekből.
nos,gőzőm sincs,h a fantttttasztikussss párod miért nem enged 1/3ad tulajdonba,ezt csak ő tudja,de isszonyúú mély érzelmei lehetnek veled kapcsolatban,sztem pont az ellenkezője lenne normális....
de nem moralizálni akarok.
oké,engedd 100%ba,irogass vele kézirással szomszédnénivel letanuzott "szerződést" és fizess a kollégáimnak pár év mulva megbízói díjat.
üdv
T
Ui. bocs ha nyers voltam,de dühít az emberi butaság.

Olyan kérdésem lenne, hogy a férjem ügyvédje szerint, ha mielőtt beadnánk a válópert, aláírok egy megállapodást, ami rögziti mind a vagyonra, mind az ingó+ingatlanra, mind a gyerekre, gyerektartásra vonatkozó egyezségünket, gyorsított eljárásban választanak el....igaz ez? Mert az én ügyvédem azt mondta, hiába is írunk alá bármit, addig nem érvényes, míg a bíróság nem egyezik bele, nem hagyja jóvá, vagyis felülbírálhatja tartalmilag, akkor is ha mindketten aláírtuk. Igaz ez?

Mind a kettő igaz. Ha nem is gyorsított, de gyorsabb lesz az eljárás, és az egyezséget valóban jóvá kell hagynia a bíróságnak. Amit viszont csak akkor fog megtagadni, ha egyes feltételei a házasságból származott gyermekek érdekeit sértenék.

kbs, köszönöm!

A kötelező láthatás az apának évente hány hét lehet a szokásos kéthetenti időszakon felül?
Az apa albérletbe fog költözni, valószínűleg negyedmagával fog lakni. Megtagadhatom-e én vagy a bíróság, hogy ilyen helyre vigye az "apás hétvégén" az apa a gyermeket éjszakára? Vizsgálja-e ilyen szempontból a bíróság a láthatás helyét?

köszönettel!

A többlet láthatás időtartama a gyerekek életkorától függő, de már egy 3-4 éves gyerkőcöt vigan el lejet vinni nyaralni, iskolást még inkább.

Az "albérlet" alatt mit kell érteni, mert egész más egy bérelt szoba v. bérelt lakás.

konkrétan, akkor: évi 3 hetet hallottam, hogy kérhet a férjem, ezzek szemben ő azt mondta, hogy fél évente 4 hetet kell, hogy kapjon. 5 éves a fiunk.
az albérlet valószínűleg szoba lesz....

Javaslom olvassad vissza a "gyerektartás és láthatás" topicot, melyet ugyanezen öröklés és családjog fejezetben találsz. (Mások eseteiből és az arra kapott válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.)

elkezdtem visszaolvasni, nagyon sok idő elment, de még nem kaptam választ, tudnátok válaszolni? kérlek....

Sziasztok

Tanácsot szeretnék kérni...másfél éve vagyunk házasok, a férjem megcsal, bizonyitani nem tudom...én kiábrándultam, ki akarok szállni. A lakást hitelre vettük, a befizetést az esküvői pénzből fizettük amit teljes mértékben az én Szüleim rendeztek.Szintén minden 'berendezési' tárgy ebből a pénzből származik, sajnos erről semmiféle papir nincs. A havi törlesztést az én fizetésemből fizetjük, a kettőnk illetékét szintén, 50-50%ban vagyunk tulajdonosok.
Kérdésem, hogy válás esetén mire számithatok, nem akarom elvesziteni azt amire végső soron a Szüleim dolgoztak meg...a férjem egy dvd-lejátszóval jött a házasságba...az autót is közösen vettük, ami persze az Õ nevén van. Reménytelen hogy jobbra fordulnak a dolgok és egyre többet gondolok a válásra...Õ nem.
Kösz a válaszokat.

Jó napot!

érdeklődnék, köszi előre is a segítséget! Nagymamám meghalt és az örökséggel kapcsalatban kérdeznék. Volt egy kertes háza, amit a fiai el szeretnének adni. az én édesapám azaz fia (nagymamámnak) viszont már meghalt. nagymamámnak tehát 2 fia van, és édesapám után ha jól tudom a gyermekei örökölnek, azaz én meg bátyám.,ugye? tehát akkor a ház háromfele osztódik, mármint az érte kapott érték? és édesanyám ilyenkor nem kap semmit, az elhunyt férj után? és az illeték hány %, ház után kell fizetni, vagy érték után?
kszönöm

d2002,
valószínűleg egy-két éjszaka v. a hétvége rámegy a visszaolvasással, de megéri: sokat lehet tanulni/okulni mások közel hasonló problémáiból.

És mivel két azon eset/körülmény nincs, ezért csak nagy általánosságban: a húsvét, a karácsony, valamint a nyári szünet 2-2 hete külön is lehet az apáé - figyelemmel az ő szabadságolására.

A láthatás/kapcsolattartás írásbeli, kettőtök közti és írásbeli részletes leszabályozása, amit aztán a bíróság jogváhagy, a későbbiekben sok problémát megelőzhet, kiküszöbölhet.

Ami pedig a "csak" albérletet illeti - ami vélelmezve nem örök életre szóló lakhatást jelent -, a kisfiú bizonyára ott is jól fogja magát érezni, evégett te ne aggódj., törődnek majd vele, többen is lesznek körülötte.

orszimano,
az esküvői pénzt a szüleid vélem mindkettőtök részére/javára juttaták - összegszerű megkülönbözetés nélkül. Az már a te bajod, hogy mint utóbb kiderülni látszik: rosszul választottál...

A lakás mint házassági közös vagyon fele - fele, ha csak bizonyítani nem tudod: a vételár egy bizonyos százaléka különvagyonodból. Az autó dolga is hasonlóan.

Természetes hogy ő nem gondol a válásra, hiszen mindene megvan...

amorság,
igen, a ház mint örökség háromfelé osztódik, ezen belül te és a testvéred az édesapátok részének fele-fele arányú örökösei lettetek.

Kösz Monalisa1.
sajna semmit nem tudok bizonyitani, csak az van hogy én fizettem -fizetem a lakást...de gondolom ez nem jelent semmit?!
Akkor jol értem, hogy fele-fele mindennek?
Kösz a választ, bár nem kedvező:)

amorsag!

Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15%.

oszimano!

De igen, a lent írtak nem mindenben helytállóak.

A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A házasságkötés alkalmával adott ajándék egyik gyakori formája a menyasszonytánc alkalmával adott juttatás. Az említettekhez hasonlóan, ennek a juttatásnak is az a célja, hogy a házasulók részére közös otthon megteremtését elősegítse, így a menyasszonytáncpénz is általában közös vagyonnak minősül. Ez a juttatás ugyanis az esetek többségében az ajándékozó személyének és az összegnek a külön kiemelése nélkül kerül átadásra, és utólag már az sem állapítható meg, hogy ki, milyen összeget ajándékozott a házasfelek részére. Ezért a menyasszonytáncpénz közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül - jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenően - jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.

Sziasztok!

A segítségeteket / véleményeteket szeretném kérni.

1. Egy vagyonmegosztási perben ki fizeti a 6 %-ot? Mi után? Aki indította a pert? a 6%-ot a neki ítélt rész után fizeti, vagy amit eredetileg kérelmezett?
2. A helyzet röviden: Feleség akart válni.Válást kimondták, de a ház használatát felosztották. A vagyonról a nő nem akar megállapodni 80 %-ot akar (tulajdoni lapon 50-50 % van). Egy gyerek van. A ház értéke kb. 25-30 millió. A 80 %-ot arra alapozza, hogy volt 8 évvel ezelőtt egy kb. 1,5-2 milliós ingatlana,amit az akkor még ugyan csak élettárs férfi pénzéből újítottak fel és másfél év múlva 8 millió körül adtak el. Ezután házasodtak össze és vették meg a jelenlegi ingatlant. A ház tehermenetes, csupán egy férj nevére felvett személyi kölcsön van 1-1,5 millió értékben, ahol a nő az adóstársa.

Milyen százalékra tarthat igényt jogasan a nő?

Elérheti-e a nő, hogy megegyezés nélkül,akár "élete végig" a házban maradhasson vagyonmegosztás nélkül?

A férfinek van új kapcsolata és egy rövid ideje ott lakik. Nem hivatalosan. Személyes tárgyai a régi házban vannak, fizeti a közös ház rezsijének felét. Ez hátrányosan érheti-e a vagyonmegosztásnál? Igatlanon kívül helyezheti-e a volt feleség vegyonmegosztás nélkül?

Várom válaszotokat!

1. A felperes előlegezi meg, a perérték után. Aztán a bíróság az ítéletben majd határoz a végleges viseléséről.
2. „Milyen százalékra tarthat igényt jogasan a nő?” Erről az jut eszembe, amit a bölcs, öreg paraszt válaszolt, amikor megkérdezték hogy mikor lesz eső: "Tudja az Öregisten!"

Attól tartok, ha nem fognak megegyezni, akkor ezt csak a bíróság fogja tudni megmondani.

Folyik még a vagyonmegosztás iránti per, vagy jogerős ítélettel lezárult?

Obudafan!

Kösz a választ.
Lenne még egy kérdésem...a lakásban 50-50% vagyunk tulajdonosok, a 10millios lakást hitelből vettük, eddig másfél millio van kifizetve...a kérdésem az lenne, hogy lehet ebből válás esetén kimászni?hogy tudom kifizetni ha akarom és mennyit fizetek ez esetben a másfélnek vagy a tiznek a felét?
Bocs de teljesen járatlan vagyok ez ügyben.
Kösz a választ!

Kedves Béla!

köszönöm válaszát.

1. Nem teljesen értem válaszát. A perérték ebben az esetben a ház értékének monjuk 50 %. Ha a férfi mondjuk 50 %-ra tart igényt? Tehát a befizetendő 6 %-ot (jelen esetben a maximális 900 ezret) a feleresnek előre be kell fizetni? A bíróság pedig a végén dönt róla.
2. Még el sincs indítva ezzel kapcsolatban a per. A férfi megállapodára törekszik. A nő pedig köti az ebet a karóhoz a 80-20 %-kal.

Vagyonmegosztás esetén a pertárgy a teljes vagyon. De ha jól értem, a hölgy szeretné, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplőtől eltérő tulajdoni arányokat állapítson meg a bíróság. Akkor pedig keresetet is neki kell benyújtania. Annyira ne legyen emberbarát, hogy Ön aggódik amiatt, ő ezt hogyan teremti elő.

Amíg nincs ítélet a vagyonmegosztásról, addig mindketten jogosultak használni az ingatlant - hacsak a bíróság nem hozott ideiglenes intézkedést az ügyben.

Orszimanó: az egész vagyon közös; a dolgok is, meg a tartozások is. Aztán v agy sikerül megegyezni az elosztásukban, vagy majd a bíróság elosztja. A méltányos ajánlatnál illik tekintettel lenni arra, hogy neked egy - bár adóssággal terhelt, de mégis csak - egész lakás marad, a másik fél meg csak egy közepes pénzösszeget kap. Továbbá a fennmaradt kölcsönt nem egyszerre kell megfizetned, hanem részletekben több év alatt. S végül, de nem utolsó sorban: az a 10 millió az egykori vételár volt - nem pedig a mostani forgalmi érték.

A bíróság ugye csak olyan esetben tiltja ki a férfit az ingatlanból ("hozhat ideiglenes intézkedést", ha mondjuk a férfi alkoholista vagy üti veri az asszonyt stb....

Nem. Elég, ha a lakás használata nem megosztható, és a gyermekeket - ideiglenes vagy ügyet lezáró döntéssel - az anyánál helyezték el. Ha önként, a visszatérés szándéka nélkül távozott, akkor talán még gyermekek híján is megkaphatja a feleség a kizárólagos használatot.