Válás, vagyonmegosztás

Jogi képviselő is eljárhat helyette.

Ezt az a bíró fogja megmondani, aki az ügyet tárgyalja.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Érdekelne, hogy válásnál a 3.tárgyaláson kötelező e megjelennie a lányomnak,mivel Ő a felperes? - vagy ez csak az előkészítő tárgyaláson kötelező csak?
Köszönöm válaszát!

Köszönöm szépen a választ!

Épp azért érdeklődtem itt, mert a felkeresett kollégátok - akinek a nehezen megkeresett pénzünk egy részét már odaadtuk ;-) - leginkább csak azt bizonygatta, hogy nagyjából ugyanannyit kell kapni a két félnek, mert különben az értékaránytalanságból gond lesz.

Nem is, hogy ki támadja meg, hanem hogy a bíróság jóváhagyja-e a bontóper keretében?

Elvileg az illetékből nem lehet baj, mert házassági vagyonmegosztás, illetve az ajándékozás is illetékmentes a házastársak között, nem?

Köszi még egyszer!

Üdv:

J.

Ki támadná meg?:

Inkább az illetékfizetési kötelezettség fenyeget.

De csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratban érvényes, szóval kérdezzétek a kollégát, azért adjátok oda neki a nehezen megkeresett pénzeteket.

Üdvözlök Mindenkit!

Kérdésem a következő:
Házassági közös vagyont megosztó szerződésben lehet-e úgy rendelkezni, hogy a házastársak közös vagyonából az egyik házastárs kapja kb. a 3/4-ét a vagyonnak, a másik meg kb. az egynegyedét.
Teljes egyetértés van a felek között az ilyen arányú megosztásban.

Lehet úgy rendelkezni a szerződésben, hogy feltűnő értékaránytalanság miatt ne lehessen megtámadni?

Megoldás lehet az, ha a különbözetet ajándékozás címén adja oda az egyik a másiknak a vagyonmegosztó szerződésben?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv:

József

Családjogi perekben elengedhetetlen a feleke személyes meghallgatása. A személyes meghallgatások természetesen a félnek személyesen kell válaszolnia a kérdésekre, azt a képviselője nem teheti meg helyette.

„jogos e a bíró az irányú kérése, hogy a lányom igazolja, hogy mennyi a költsége a gyermekére havonta?”
Naná.

Ha van meghatalmazásod akkor a lányod ne legyen ott. Akkor megszólalhatsz...

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A lányom válóperén részt veszek, /Közjegyzővel ellenjegyzett meghatalmazással/mivel Őneki fogalma sincs egy peres eljárásról, hogy mi történik a bíróságon!
Arra szeretnék választ kapni, hogy a bíró miért nem enged megszólalni engem, csak a lányomat, aki ideges ilyen helyzetben, és nem tud hirtelen válaszolni?
Illetve, jogos e a bíró az irányú kérése, hogy a lányom igazolja, hogy mennyi a költsége a gyermekére havonta?
Válaszát előre is köszönöm!

Szívesen. :)
Bár nem tűnik úgy, hogy kértél volna...

Köszönöm a jogi tanácsot :D

Ahogy mondod.
Ki tudja mi lesz 10 év múlva.

Most nem szeretnénk eladni mert gyerek benne lakik és mivel kifizetni sem tud most engem. Ez biztos. Innen indulunk, minden erre vonatkozó javaslat nem működik mert nem akarjuk.

1. Vagyis szeretném leszerződni és aláíratni hogy 10 év múlva eladjuk az ingatlant majd és felezünk akkor, ha pedig nem akarja majd eladni akkor az ex akkor fizessen ki engem. Ennyit akarok, csak próbálnám kötni valamihez mert állítólag fix összegek és dátumok jók jogilag, és ehhez érdeklődtem mihez tudnám kötni az összeget, de akkor ha nem korrelál semmihez akkro csak ennyi lesz, vagyis egy dátum (vagy amig a gyerek ott lakik) Nyilván a 10 év múlva piaci áron eladni a legkorrektebb és mehet a felezés, ha így lehet és megáll jogilag is. De akkor ez a kérdés rendben, köszönöm.
2. Viszont ha meg 10 év múlva mégsem akarja eladni ex akkor most le akarok fixálni a szerződésben valamit, hogy fizesse ki az akkori érték felét nekem és akkor az övé (bár ez lehet alap), de ha ezt nem tudja/akarja akkor fizessen pl ksh átlagos lakbér 50%-át havonta nekem mivel használja az én részem...

Szóval nem nem tudom mit akarok csak erről is meg akarok állapodni mert 10 év múlva ki tudja mi lesz.

Hát, ha úgy dönt, akkor kifizeti a piaci árat. Ez már csak azért is "korrekt", mert - feltételezve, hogy nominálisan nem nagyon fog csökkenni a lakásár soha - ha a vevő fél húzza az időt, akkor az eladó fél kapja meg a magasabb összeget. Persze ha az infláció többszöröse lesz a lakásáremelkedésnek (ami a következő évekre kinéz azért), akkor ő sem fog igazán jól járni. De ez meg legyen az ő baja, ha ettől tart, akkor vetesse meg az ex-szel most, vagy adja el bárkinek.

„viszont ha egyikük úgy dönt megtartja az ingatlant akkor ki kell fizetni a másik felet ”
Maradhatunk annyiban, hogy nem is tudják, mit akarnak? És úgy elég nehéz.

:) Ja, hát úgy tényleg az a lényeg, hogy a felezésben megegyezzenek.

„de olyat lehet hogy mivel a felek 5-10 év múlva akarják majd csak közösen eladni a közös házat és majd akkori áron feleznek”

De ők egymás közt szeretnék eladni.

Most duplájára emelkedtek az árak az 5 évvel ezelőttihez képest.
Ki tudja mi lesz itt 10 év múlva. Lehet a kertemben sátrazok és fával fűtök....

kovacsl,

Nem értem.
Adott egy ingatlan, közös.
Ha most eladják, a mostani vételárat felezik. Ha 10 év múlva adják el, az akkori vételárat felezik. Hogy máshogy?

Lehet, hogy 10 év múlva dupla ára lesz. Lehet, hogy tizszer ennyi lesz az ára. Lehet, hogy feleennyi mint most. Honnan tudhatná azt bárki? De nincs értelme ezt semmihez kötni, mert semmivel nem korrelál. Egyszerűen lesz egy ár, amenyiért (most, vagy 10 év múlva) valaki megveszi. Annyi az értéke. Az maga a piaci érték.

Köszi.
Csak gondolkozom hogy lehetne egy jövőbeli eladási árat lefixàlni valamennyire. Meg nem jöttem rà hogyan hogy ne járjak rosszul semmiképp (magamról biztosan tudom nem semminek ki senkit de másik féltől azért tartok x év múlva)
Illetve a másikat meg azért kérdeztem hàtha már találkozott valaki KSH adathoz kötött ilyen dologgal pl KSH lakbérindex árhoz lehetne-e kikötni a lakáshasznàlatot ha a bent lakó fèl nem akarja majd eladni a megállapodott időben az ingatlant.

kovacsl,

Szerződési szabadság van. Abban állapodtok meg amiben csak akartok, bármit köthettek bármihez - amíg az kifejezetten törvénybe nem ütközik.

(azt azért halkan megjegyezném, hogy az általad használt fogalmak nem igazán egzaktak, "infláció" meg "átlagos lakbér". De ha definiáljátok is őket, érdemes tudni, hogy a közgazdasági fogalmak kapcsolata bonyolultabb annál, hogy egy számot szorzunk egy másikkal. Példának okáért a lakásár, a lakbér, a fogyasztói árindex, meg mondjuk a banki alapkamat csak laza korrelációban áll egymással és különböző körülmények között egészen máshogy viselkednek egymáshoz képest is. Vagy a hivatalos KSH fogyasztói árindex és mondjuk egy átlagember fogyasztói kosarának árváltozása között idén köszönőviszony is alig van. Lehet, hogy egy ilyen megkötéssel egyikőtök kifejezetten jól jár, a másik meg szívni fog - de hogy melyikőtök melyik lesz, az nem is jósolható a mostani gazdasági környezetben)

De lehet ezekhez kötni így jogilag? Köszi

Ahogy meg tudtok egyezni. De szerintem mondtuk ezt már. (Azt nem javasolnám azért, hogy a vagyonjogi megállapodás normaszövegét magatok barkácsoljátok. Az szakmunka.)

Köszi.
Majordomus: másik kérdésem:

1. Ettől függetlenül hogy vagyon megállapodásban jövőbeli dolgok tudom nem szerencsések és jobb ha minden fix összeg és dátumra meg van állapítva stb, de olyat lehet hogy mivel a felek 5-10 év múlva akarják majd csak közösen eladni a közös házat és majd akkori áron feleznek (semmiképp nem most hiába lenne szerencsésebb ez most nem is kérdés!), viszont ha egyikük úgy dönt megtartja az ingatlant akkor ki kell fizetni a másik felet és ennek az összege pl most tegyük fel 10M Ft, ami inflációval emelkedik évente?
2. Vagy átlagos hivatalos országos négyzetméterárban is meg lehet állapodni vagy hasonlóban?
3. Vagy mihez lehetne kötni ami hivatalos és jogilag elfogadható jövőbeli?
4. De ha pl mégsem akarja eladni a másik fél és bent akarna maradni határidő után akkor ki lehet kötni közösen egy használati díjat, pl most megállapodnak pl 100e Ft-ban, ami inflációval emelkedik évente? Esetleg országos átlagos lakbér árakhoz lehet kötni, van ilyen?

Köszi