Válás, vagyonmegosztás

Mit jelent az, hogy a visszatérés szándéka nélkül? Ha nem hozza el a személyes ingóságait, akkor van visszatérési szándék ugye?

Azt vita esetén csak az eset összes körülményeit mérlegelve lehet megállapítani. Az, hogy maradtak ott ingóságai, önmagában nem feltétlenül igazolja, hogy visszaszándékozott térni.

Köszönöm Béla!

Akkor jobb lenne a közös megeggyezés szerint...de ezt tudom, hogy nem fog működni:(
Akkor a teljes értéknek, berendezésnek a fele illeti meg egyiket-másikat jogilag?és ha Õ nem akar válni és nem akarja a lakást se eladni, se kimenni belőle...akkor mik a lehetőségek?
Nem akarom mindenáron kitenni, csak különvállni akarok tőle és nem szeretném ha semmi nélkül maradnék!
Kösz a választ!

A vagyonközösséget a bíróság csak kivételes esetben szüntetheti meg a házasság felbontása nélkül.

Jó napot kívánok!

Elég bonyolult helyzetben szeretnék tanácsot kérni. (Lehet hogy csak nekem bonyolult)
Jelen helyzet:
2004 ben elváltam én adtam be a válást.
Közös megegyezés volt abban hogy véglegesen megromlott a kapcsolat,a lakások használatában és a költségek viselésében,

a személyes ingóságokban, valamint a gyermekek elhelyezésében, ( most 17 éves a fiú és 15 éves a lány) nálam akartak

maradni így is lett. Apjuk gyerektartást fizet. Viszont a láthatás jogával nem hajlandó élni. az első másfél évben egyáltalán nem

kommunikált a gyerekeivel semmilyen módon nem fogadta a közeledésüket. Későb évente 3-4 alkalommal a fiú többszöri

megkeresésére volthajlandó fogadni őket. Velem azóta sem beszél.

Vagyonmegosztásban viszont nem volt hajlandó megegyezni.
Volt két lakás, két kocsi egy az ő nevén egy az enyémen, egy kert kis faházzal, egy közös 1996 ban alapított BT, ingóságok.

Ami bonyolítja a helyzetet az egy közösen felvett hitel és az ingatlanok értékének különbsége valamint az hogy az exem nem

hajlandó tárgyalni. Abban a zaklatott lelki állapotban én örültem hogy végre béke van, elment, nem gyötör minket tovább. Nem

bírtam folytatni a pereskedést. Féltem az exemtől komolyan vettem a fenyegetéseit.

Amin vita van.
Az ingatlanok értéke:
2 szobás lelakott tetőtéri panel lakás erkély nélkül ebben éltünk 1990 óta ugyan az a berendezés. Itt maradtam én meg a

gyerekek. 50 -50 % tulajdonjog 8-9 MFt ot ér
én viselem ennek a lakásnak teljes költésgeit.

4 szobás tökéletesen felújított panel lakás zsír új berendezéssel. 50-50% tulajdonjog. Ebben él az exem egyedül. Ő viseli

annak a lakásnak a teljes költségeit, nem tartottam ignényt arra, hogy az 50% ot meghaladó általa használt tulajdonrész fölötti

rész után ő bérleti díjat fizessen.(erre az ő ügyvédje hívta fel a figyelmünket)
a 4 szobás lakást közösen vettünk 2003 ban. 8.0 MFt ért Most olyan 11-13 MFt ot ér.
és ehhez társul 6 MFt hitel amibe az egyéb költségek és a felújítás került. Ezt a férjem vette fel,én adóstárs vagyok. A pénzt ő

kezelte és szerintem egyéb "kisebb" 200 300 Eft közötti folyószámla hiteleket is kiváltott vele, amit én nem tudtam... de ez

jelen helyzetben lényegtelen nem tudom bizonyítani.

Ami kellmetlen, hogy a hitelfeldezetbe bevontuk a korábban teljesen kifizett hitelmentes kisebb lakást is.
Nem készültünk válni... ugye...
A hitel törlesztését 43 Eft/hó ő fizeti az én nevemben is, de a kamattámogatás mindkettőnknek megy, fele az ő nevén fele az

enyémen.
Az ő keresete lényegesen magasabb volt mint az enyém, most is 600 nettó felett van.
A gyerektartás újramegállapításánál 2007 februárban kérte a bíróságot hogy kevesebb gyerektartást állapítson meg, mert ő fizeti a törlesztést, a

bírónő is mellette kardoskodott, és kért engem hogy méltányoljam milyen sok hitele van az exférjemnek mert úgy sem engedi hogy (a írónő) hogy többet kérjek mint a gyerek valós szükséglete.(áruvásárlási hitelek fél

millás bőr ülőgarnitúra, festmények, hasonló fontos dolgok) Én nem kértem aránytalanul sokat. 50-50 gyerenkenként.
(munkatársnőm szakértő ismerőse állítása szerint egy gyerektartás perben a költségek meghatározása után egy 5 éves gyerek

havi tartásának költségét 76 Eft / hó ban állapították meg ! )

A Bt értékét nem tudom felbecsülni. A válás után egy hónappal kiléptem a BT ből azonnali hatállyal, ő keresett új kültagot 10 %

ban magának. A Bt ügyei is elég érdekesek voltak és én mint feleség 50 % ban voltam feleős az ő doglaiért amiket a hátam

mögött 100% ban egyedül intézett. A Bt. forgalma akkor 5-6 MFT / év volt
De nincs adat, az APEH nem ad ki adatot nekem, csak ha beperelem erről levélben értesítettek.

A válás után én a nappalos munkámat folyamatos 3 műszakra cseréltem hogy több pénzt vihessek haza és ne csökkenjen a

gyerekeim életszínvonala e miatt. Így is csak 120 nettót keresek. Viszont hálásak az első perctől mert béke van.
A gyerekek zeneiskolába edzésre táncolni járnak, nyelvet tanulnak... Amit az apjuk ad azt teljes mértékben rájuk fordítom.

A lakás elrendezése miatt nincs külön szobájuk. Szeretném eladni ezt a lakást és 1+2 felesre cserélni hogy külön életterük

legyen, de a vagyonmegosztás nélkül nem lehet. ahhoz meg perelni kellene.

A váláskor (16 év után) az én ajánlatom az volt hogy a nagy autó (opel omega) a felújított nagy lakás a Bt. és a kert faházzal legyen az ex

férjemé valamint az összes olyan ingóság amit vinni akar.

A kis autó (fiat bravo) és a kisebbik lakás legyen az enyém.

De mivel hitelünk volt ő azt akarta hogy én vállaljam át egyedül a hitel felét. Viszont azon javakat amit a hitelből vettünk

kizárólag ő élvezi mind a mai napig. Én az akkori fizetésem és az akkor megállapított 20-20 Eft gyerektartás mellett nem

tudtam volna a hitel felét átvállalni, nekem az aránytalanul sok volt, és nem tartottam igazságosnak az ő ajánlatát.
Ráadásul a gyerkek neveltetésének költségébe már akkor sem szállt be, még a válás előtt kérelmezni kellett a gyerektartás

megállapítását mivel ő azt a taktikát akarta választani hogy engem anyagilag ellehetetlenít, majd amikor összeomlok akkor

elpereli a gyerekeket és alkalmatlanságomra hivatkozik, kiküldte a gyámhatóságot is hogy tartsanak nálam terepszemlét.
Így maradt a patt helyzet amiben most vagyok.

Kérdéseim :

Milyen költségekkel járna ha megpróbálnék perelni? Nem szeretném a gyerekeim szájától elvonnni a falatot a per kedvéért.

Egyáltalán milyen lehetőségeim vannak hogy megszüntessem a közös tuljadont így 3-4 év után ha ő egyáltalán nem hajlandó tárgyalni. Kizárólag ügyvéd levelére reagál illetve ha a törvény elől nem tud kitérni...
Mennyit kér egy ügyvéd egy ilyen perért?
Mennyi idő mekkora tortúra ez? Megbecsülhető?
Hagyjam az egészet és nézzünk farkasszemet míg valamelyikünk ki nem dől?

Nem értem miért nem választja a megegyezést, akkor eladhatná azt a hodályt és vehetne egy gazdaságosabb otthonos kis lakást és a hitelt is vissza tudná adni. Most csak a fűtés számlája télen több mint 40 Eft havonta 84 m2 re...

Köszönöm a mérhetelen türelmet mindenkinek aki elolvasta!

3-4 év, és nyilván nem lesz ingyen. Ha viszont nem csinálod végig, akkor marad minden így, és az sem jobb.

Szép Napot Mindenkinek!

Rövid kérdés : válással egyidöben beadandó közös megállapodás részeként az alábbi pár mondat jogilag megállja-e a helyét, beleköthet-e a Biróság pl. ?

Körülmények röviden: az anya 2 éve elköltözött , gyerekek az apánál maradtak, és most kerül válásra sor, és a házon akkora még a tartozás, hogy eladás után se jutna senkinek se egy fillér se.

A megállapodás szövege:

"Tekintettel arra, hogy jelen egyezséget a felek megkötik és ezen egyezség keretében a gyermekelhelyezésben megegyeztek, továbbá az anya (a szerződésben rögzített) kapcsolattartást gyakorolhatja, valamint az ingatlanra felvett összes hitel törlesztéseit a különélés alatt az apa fizette, és fizeti a jövöben is, az ingatlan vagyonból ráeső részére az anya nem tart igényt, az az apa és a vele nevelkedő gyermekek használatába kerül. Felek megegyeznek abban,hogy az ingatlanvagyonról lemondás fejében az apa lemond az őt megillető tartásdijról teljes mértékben, A tartásdij elmaradó része, valamint az együttélés alatt felhalmozódott hitelekből hátralévő tartozás összege fedezi az ingatlan értékének felét "

A kérdésem arra irányul, hogy pl. törvényes-e a tartásdijról lemondani ? Be lehet-e számolni a vagyonba minusz elöjelű vagyont, magyarul a tartozást? Jóformán csak az van .

Köszönettel :
MF

Az apa a t.díjról nem mondhat le - mint olyan - mert az a gyerekek megélhetésének egy bizonyos részét hivatott szolgálni.

A gyerekek részére juttatott vagyoni értékként azonban beszámítható., a fele ház a két gyerek nevére íródik át, és nagykorúságukik a gyámhivatal felügyeli a vagyonukat. Tehát a gyámhivatal óhatatlanul bekapcsolódik az ügyletbe.

Ügyvéd és/vagy közjegyző is szükséges: az anya részéről a gyerekeinek juttatandó ingatlanvagyon-rész átadásakor.

Ha jól tudom, a gyerekeknek majd vagyonszerzési illetéket kell fizetniük, legalábbis is kiszabják és legfeljebb 20 éves korukig halasztó hatályú a fizetési kötelezettség. (Persze ha az apának módjában áll megfizetheti helyettük, részeletfizetés kérhető.)

A gyámhivatal mielőtt az ügylethez jóváhagyását adja, vizsgálni fogja, hogy az apa rendelkezik-e annyi legaális jövedelemmel amely elegendő a gyerekek mindenkori megélhetésére, az apa saját megélhetésére, valamint a bizonyára nem kis összegű havi hitel fizetésére is.

Kedves Fervid!
Nem tudom jogilag lemondásnak nevezik-e, de a válásomkor 6évre én is lemondtam a gyerektartásról és így "fizettem ki" a férjemet lakásból. Mi ebben előre megállapodtunk, leírtuk, a bíróság pedig rábólintott.

Az volna a kérdésem, hogy mit lehet abban az esetben tenni, ha a férjem minden közös vagyontárgyunkat pl.:autó, eladni készül. Az autó ugyan az ő nevén van, de együtt vettük 3,5éve hitelre,480.000Ft kp. befizetésével (mely a 3 gyerekem utáni adóvisszatérítésből és a lakáskölcsön adóvisszatérítéséből lett kifizetve), a kölcsönt havi 30ezrével azóta is együtt fizetjük. Megteheti, hogy eladja a beleegyezésem nélkül? A kocsikulcsomat is elvette.

Egyelőre közösen használjuk a lakást a férjemmel, nem akar elköltözni, de nap mint nap terorizálja a családot. Szeretném, ha a rezsi felét kifizetné, hisz ő ugyanúgy melegszik, főz, egész nap Tv-t néz, direkt teli kád vizekben fürdik este-reggel, hogy minél többet kelljen fizetnem. Elvileg másfél hónapja válunk, de még nem adta be a válókeresetet, a tetteiből azt sejtem, hogy inkább arra próbál rákényszeríteni, hogy én adjam be és ne neki kelljen 6%-ot kifizetni. Sajnos hajlok erre, mert már 2x összevert, jelenleg is gipszben van a kezem. Mikor lehet költség(illeték)mentességet kérni? (3gyerekem van és kb.140ezer jövedelmem)

Fervid!

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

A ti esetetekben a bíróság abba egészen biztosan nem megy bele, hogy úgy hagyja jóvá az egyezséget, hogy teljes egészében lemondasz a tartásról, különösen, mivel meg van terhelve az ingatlan; annak csökkentésére azonban lehet mód.

Iggen!
Költségmentességet kérhetsz, ha a családodban az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimumot sem éri el, vagy ha egyéb körülmény azt indokolja. Válás esetén ha ő a közös tulajdont eladja, akkor követelheted a saját tulajdoni hányadod értékét az elévülési időn belül.

Köszönöm. Tehát eladhatja, csak ide kell adnia a felét. Sajnos az autó így ha van és használni tudjuk többet ér, mintha eladja áron alul és a kölcsön kifizetése után kapok belőle 200ezret. (nem beszélve arról, hogy már belefizettem közel 1milliót). Nincs rá lehetőség, hogy az eladást meg tudjam akadályozni?
A rezsi felét köteles fizetni amíg itt lakik?

"Eladhatja". Jogszerűen nem, de ezt nem fogja érzékelni a földhivatal, és az adásvétel alapján a vevő tulajdonjogát bejegyzi, ennélfogva kártérítési igényed lehet.

Ha már m ost tulajdoni pert indítasz, kérheted a per feljegyzését, akkor rád kiterjedő hatállyal már nem tudja eladni, tehát ha pert nyersz, a vevő bukik.

Válóper indítása esetén milyen doksikat kell a kereselevélhez benyújtani. Tudom: házassági, szül. akvi. 12.000 illeték, de a vagyonmegosztást is már a kereset megindításakor kell-e kérni, vagy a házasság felbontása után? Még mit kell csatolni a keresetlevélhez?

Vagyonmegosztási per esetén milyen doksikat kell csatolni a keresetlevélhez. És mennyi az iletéke?

Köszi a választ!

Ha a vagyonmegosztást el tudnátok rendezni, akkor az sok későbbi idegeskedéstől és pénzkidobástól mentesítene mindkettőtöket.

Akár már az első tárgyalásra is lehet vinni a kész megállapodást, és ha azt mindketten tanúk jelenlétében aláírtátok, a bíróság el fogja fogadni. (De akár a válóper során is becsatolható, sőt, akár a válás megtörténte után is lehetséges a vagyoni dolgokról a megállapodás: közjegyzői okiratba foglaltatva.)

Ha a válóper során megegyeztek, akkor az "benne van" a 12 ezer forint illetékben.

Ellenben ha nem tudtok megegyezni külön pert kell indítani: a követelt vagyoni érték összegének 6%-a előzetesen illetékként befizetendő - de max. 900.000 Ft -, különben a pert a bíróság el sem kezdi. (Az esetleges ellenkereset illetékmentes.) Aztán meg az ügyvédi költségek...

Tehát a javaslat: megegyezés, szükség esetén ésszerű kompromisszum, akár már a válóper során.

És még annyit, hogy ezt a topicot érdemes akár egészében visszaolvasni, mert mások hasonló problémájából - és az arra írt válaszokból - sokat lehet hasznosítani.

Minden jót!

a a válást kimondták, ingóságban, gyermekben megegyeztek és lezárult a per,de az ingatlanokról nem döntöttek. Ilyenkor mi a helyzet. Új pert kell indítani? Megegyezésre vszeg nincs kilátás.
Mit kell tenni? Mi az eljárás menet?

Megegyezés hiányában az egy új - közös tulajdon megszüntetésére irányuló - per.

Sziasztok!
Ha a házastárs - válóperi vagyonmegosztásra hivatkozva - hirtelen és főleg messze áron alul értékesíti a közös vagyon bizonyos elemeit, lehet-e emiatt perelni őt?
Köszönöm.

Kicsit talán részletesebben és konkrétabban...

Rendben..
A házastárs elad egy üzletrészt. Szerinte a cég - mondjuk - 50 milliót ért, tehát annyiért. A könyvelő, akit én megbíztam, és akinek a szakvéleményét a bíróság is elfogadja, azt állítja (mérlegből, egyebekből,...), hogy annak az üzletrésznek a forgalmi értéke a dupláját, 100 milliót ér.
Az eladás nem volt sürgős, aki megvette, tudott volna többet is fizetni.
Elkótyavetyélheti az egyik fél a közös tulajdont, csak mert válni akar?