Válás, vagyonmegosztás


monalisa1 # 2007.10.28. 17:18

Ha jól tudom, a gyerekeknek majd vagyonszerzési illetéket kell fizetniük, legalábbis is kiszabják és legfeljebb 20 éves korukig halasztó hatályú a fizetési kötelezettség. (Persze ha az apának módjában áll megfizetheti helyettük, részeletfizetés kérhető.)

monalisa1 # 2007.10.28. 17:13

Az apa a t.díjról nem mondhat le - mint olyan - mert az a gyerekek megélhetésének egy bizonyos részét hivatott szolgálni.

A gyerekek részére juttatott vagyoni értékként azonban beszámítható., a fele ház a két gyerek nevére íródik át, és nagykorúságukik a gyámhivatal felügyeli a vagyonukat. Tehát a gyámhivatal óhatatlanul bekapcsolódik az ügyletbe.

Ügyvéd és/vagy közjegyző is szükséges: az anya részéről a gyerekeinek juttatandó ingatlanvagyon-rész átadásakor.

fervid # 2007.10.28. 16:55

Szép Napot Mindenkinek!

Rövid kérdés : válással egyidöben beadandó közös megállapodás részeként az alábbi pár mondat jogilag megállja-e a helyét, beleköthet-e a Biróság pl. ?

Körülmények röviden: az anya 2 éve elköltözött , gyerekek az apánál maradtak, és most kerül válásra sor, és a házon akkora még a tartozás, hogy eladás után se jutna senkinek se egy fillér se.

A megállapodás szövege:

"Tekintettel arra, hogy jelen egyezséget a felek megkötik és ezen egyezség keretében a gyermekelhelyezésben megegyeztek, továbbá az anya (a szerződésben rögzített) kapcsolattartást gyakorolhatja, valamint az ingatlanra felvett összes hitel törlesztéseit a különélés alatt az apa fizette, és fizeti a jövöben is, az ingatlan vagyonból ráeső részére az anya nem tart igényt, az az apa és a vele nevelkedő gyermekek használatába kerül. Felek megegyeznek abban,hogy az ingatlanvagyonról lemondás fejében az apa lemond az őt megillető tartásdijról teljes mértékben, A tartásdij elmaradó része, valamint az együttélés alatt felhalmozódott hitelekből hátralévő tartozás összege fedezi az ingatlan értékének felét "

A kérdésem arra irányul, hogy pl. törvényes-e a tartásdijról lemondani ? Be lehet-e számolni a vagyonba minusz elöjelű vagyont, magyarul a tartozást? Jóformán csak az van .

Köszönettel :
MF

ObudaFan # 2007.10.26. 19:06

3-4 év, és nyilván nem lesz ingyen. Ha viszont nem csinálod végig, akkor marad minden így, és az sem jobb.

turan # 2007.10.26. 03:30

Jó napot kívánok!

Elég bonyolult helyzetben szeretnék tanácsot kérni. (Lehet hogy csak nekem bonyolult)
Jelen helyzet:
2004 ben elváltam én adtam be a válást.
Közös megegyezés volt abban hogy véglegesen megromlott a kapcsolat,a lakások használatában és a költségek viselésében,

a személyes ingóságokban, valamint a gyermekek elhelyezésében, ( most 17 éves a fiú és 15 éves a lány) nálam akartak

maradni így is lett. Apjuk gyerektartást fizet. Viszont a láthatás jogával nem hajlandó élni. az első másfél évben egyáltalán nem

kommunikált a gyerekeivel semmilyen módon nem fogadta a közeledésüket. Későb évente 3-4 alkalommal a fiú többszöri

megkeresésére volthajlandó fogadni őket. Velem azóta sem beszél.

Vagyonmegosztásban viszont nem volt hajlandó megegyezni.
Volt két lakás, két kocsi egy az ő nevén egy az enyémen, egy kert kis faházzal, egy közös 1996 ban alapított BT, ingóságok.

Ami bonyolítja a helyzetet az egy közösen felvett hitel és az ingatlanok értékének különbsége valamint az hogy az exem nem

hajlandó tárgyalni. Abban a zaklatott lelki állapotban én örültem hogy végre béke van, elment, nem gyötör minket tovább. Nem

bírtam folytatni a pereskedést. Féltem az exemtől komolyan vettem a fenyegetéseit.

Amin vita van.
Az ingatlanok értéke:
2 szobás lelakott tetőtéri panel lakás erkély nélkül ebben éltünk 1990 óta ugyan az a berendezés. Itt maradtam én meg a

gyerekek. 50 -50 % tulajdonjog 8-9 MFt ot ér
én viselem ennek a lakásnak teljes költésgeit.

4 szobás tökéletesen felújított panel lakás zsír új berendezéssel. 50-50% tulajdonjog. Ebben él az exem egyedül. Ő viseli

annak a lakásnak a teljes költségeit, nem tartottam ignényt arra, hogy az 50% ot meghaladó általa használt tulajdonrész fölötti

rész után ő bérleti díjat fizessen.(erre az ő ügyvédje hívta fel a figyelmünket)
a 4 szobás lakást közösen vettünk 2003 ban. 8.0 MFt ért Most olyan 11-13 MFt ot ér.
és ehhez társul 6 MFt hitel amibe az egyéb költségek és a felújítás került. Ezt a férjem vette fel,én adóstárs vagyok. A pénzt ő

kezelte és szerintem egyéb "kisebb" 200 300 Eft közötti folyószámla hiteleket is kiváltott vele, amit én nem tudtam... de ez

jelen helyzetben lényegtelen nem tudom bizonyítani.

Ami kellmetlen, hogy a hitelfeldezetbe bevontuk a korábban teljesen kifizett hitelmentes kisebb lakást is.
Nem készültünk válni... ugye...
A hitel törlesztését 43 Eft/hó ő fizeti az én nevemben is, de a kamattámogatás mindkettőnknek megy, fele az ő nevén fele az

enyémen.
Az ő keresete lényegesen magasabb volt mint az enyém, most is 600 nettó felett van.
A gyerektartás újramegállapításánál 2007 februárban kérte a bíróságot hogy kevesebb gyerektartást állapítson meg, mert ő fizeti a törlesztést, a

bírónő is mellette kardoskodott, és kért engem hogy méltányoljam milyen sok hitele van az exférjemnek mert úgy sem engedi hogy (a írónő) hogy többet kérjek mint a gyerek valós szükséglete.(áruvásárlási hitelek fél

millás bőr ülőgarnitúra, festmények, hasonló fontos dolgok) Én nem kértem aránytalanul sokat. 50-50 gyerenkenként.
(munkatársnőm szakértő ismerőse állítása szerint egy gyerektartás perben a költségek meghatározása után egy 5 éves gyerek

havi tartásának költségét 76 Eft / hó ban állapították meg ! )

A Bt értékét nem tudom felbecsülni. A válás után egy hónappal kiléptem a BT ből azonnali hatállyal, ő keresett új kültagot 10 %

ban magának. A Bt ügyei is elég érdekesek voltak és én mint feleség 50 % ban voltam feleős az ő doglaiért amiket a hátam

mögött 100% ban egyedül intézett. A Bt. forgalma akkor 5-6 MFT / év volt
De nincs adat, az APEH nem ad ki adatot nekem, csak ha beperelem erről levélben értesítettek.

A válás után én a nappalos munkámat folyamatos 3 műszakra cseréltem hogy több pénzt vihessek haza és ne csökkenjen a

gyerekeim életszínvonala e miatt. Így is csak 120 nettót keresek. Viszont hálásak az első perctől mert béke van.
A gyerekek zeneiskolába edzésre táncolni járnak, nyelvet tanulnak... Amit az apjuk ad azt teljes mértékben rájuk fordítom.

A lakás elrendezése miatt nincs külön szobájuk. Szeretném eladni ezt a lakást és 1+2 felesre cserélni hogy külön életterük

legyen, de a vagyonmegosztás nélkül nem lehet. ahhoz meg perelni kellene.

A váláskor (16 év után) az én ajánlatom az volt hogy a nagy autó (opel omega) a felújított nagy lakás a Bt. és a kert faházzal legyen az ex

férjemé valamint az összes olyan ingóság amit vinni akar.

A kis autó (fiat bravo) és a kisebbik lakás legyen az enyém.

De mivel hitelünk volt ő azt akarta hogy én vállaljam át egyedül a hitel felét. Viszont azon javakat amit a hitelből vettünk

kizárólag ő élvezi mind a mai napig. Én az akkori fizetésem és az akkor megállapított 20-20 Eft gyerektartás mellett nem

tudtam volna a hitel felét átvállalni, nekem az aránytalanul sok volt, és nem tartottam igazságosnak az ő ajánlatát.
Ráadásul a gyerkek neveltetésének költségébe már akkor sem szállt be, még a válás előtt kérelmezni kellett a gyerektartás

megállapítását mivel ő azt a taktikát akarta választani hogy engem anyagilag ellehetetlenít, majd amikor összeomlok akkor

elpereli a gyerekeket és alkalmatlanságomra hivatkozik, kiküldte a gyámhatóságot is hogy tartsanak nálam terepszemlét.
Így maradt a patt helyzet amiben most vagyok.

Kérdéseim :

Milyen költségekkel járna ha megpróbálnék perelni? Nem szeretném a gyerekeim szájától elvonnni a falatot a per kedvéért.

Egyáltalán milyen lehetőségeim vannak hogy megszüntessem a közös tuljadont így 3-4 év után ha ő egyáltalán nem hajlandó tárgyalni. Kizárólag ügyvéd levelére reagál illetve ha a törvény elől nem tud kitérni...
Mennyit kér egy ügyvéd egy ilyen perért?
Mennyi idő mekkora tortúra ez? Megbecsülhető?
Hagyjam az egészet és nézzünk farkasszemet míg valamelyikünk ki nem dől?

Nem értem miért nem választja a megegyezést, akkor eladhatná azt a hodályt és vehetne egy gazdaságosabb otthonos kis lakást és a hitelt is vissza tudná adni. Most csak a fűtés számlája télen több mint 40 Eft havonta 84 m2 re...

Köszönöm a mérhetelen türelmet mindenkinek aki elolvasta!


Turan

ObudaFan # 2007.10.15. 13:28

A vagyonközösséget a bíróság csak kivételes esetben szüntetheti meg a házasság felbontása nélkül.

orszimano # 2007.10.15. 13:25

Köszönöm Béla!

Akkor jobb lenne a közös megeggyezés szerint...de ezt tudom, hogy nem fog működni:(
Akkor a teljes értéknek, berendezésnek a fele illeti meg egyiket-másikat jogilag?és ha Õ nem akar válni és nem akarja a lakást se eladni, se kimenni belőle...akkor mik a lehetőségek?
Nem akarom mindenáron kitenni, csak különvállni akarok tőle és nem szeretném ha semmi nélkül maradnék!
Kösz a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.15. 13:19

Azt vita esetén csak az eset összes körülményeit mérlegelve lehet megállapítani. Az, hogy maradtak ott ingóságai, önmagában nem feltétlenül igazolja, hogy visszaszándékozott térni.

Pindsvin # 2007.10.15. 13:12

Mit jelent az, hogy a visszatérés szándéka nélkül? Ha nem hozza el a személyes ingóságait, akkor van visszatérési szándék ugye?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.15. 12:59

Nem. Elég, ha a lakás használata nem megosztható, és a gyermekeket - ideiglenes vagy ügyet lezáró döntéssel - az anyánál helyezték el. Ha önként, a visszatérés szándéka nélkül távozott, akkor talán még gyermekek híján is megkaphatja a feleség a kizárólagos használatot.

Pindsvin # 2007.10.15. 12:17

A bíróság ugye csak olyan esetben tiltja ki a férfit az ingatlanból ("hozhat ideiglenes intézkedést", ha mondjuk a férfi alkoholista vagy üti veri az asszonyt stb....

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.15. 11:56

Vagyonmegosztás esetén a pertárgy a teljes vagyon. De ha jól értem, a hölgy szeretné, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplőtől eltérő tulajdoni arányokat állapítson meg a bíróság. Akkor pedig keresetet is neki kell benyújtania. Annyira ne legyen emberbarát, hogy Ön aggódik amiatt, ő ezt hogyan teremti elő.

Amíg nincs ítélet a vagyonmegosztásról, addig mindketten jogosultak használni az ingatlant - hacsak a bíróság nem hozott ideiglenes intézkedést az ügyben.

Orszimanó: az egész vagyon közös; a dolgok is, meg a tartozások is. Aztán v agy sikerül megegyezni az elosztásukban, vagy majd a bíróság elosztja. A méltányos ajánlatnál illik tekintettel lenni arra, hogy neked egy - bár adóssággal terhelt, de mégis csak - egész lakás marad, a másik fél meg csak egy közepes pénzösszeget kap. Továbbá a fennmaradt kölcsönt nem egyszerre kell megfizetned, hanem részletekben több év alatt. S végül, de nem utolsó sorban: az a 10 millió az egykori vételár volt - nem pedig a mostani forgalmi érték.

Pindsvin # 2007.10.15. 11:40

Kedves Béla!

köszönöm válaszát.

  1. Nem teljesen értem válaszát. A perérték ebben az esetben a ház értékének monjuk 50 %. Ha a férfi mondjuk 50 %-ra tart igényt? Tehát a befizetendő 6 %-ot (jelen esetben a maximális 900 ezret) a feleresnek előre be kell fizetni? A bíróság pedig a végén dönt róla.
  2. Még el sincs indítva ezzel kapcsolatban a per. A férfi megállapodára törekszik. A nő pedig köti az ebet a karóhoz a 80-20 %-kal.
orszimano # 2007.10.15. 11:39

Obudafan!

Kösz a választ.
Lenne még egy kérdésem...a lakásban 50-50% vagyunk tulajdonosok, a 10millios lakást hitelből vettük, eddig másfél millio van kifizetve...a kérdésem az lenne, hogy lehet ebből válás esetén kimászni?hogy tudom kifizetni ha akarom és mennyit fizetek ez esetben a másfélnek vagy a tiznek a felét?
Bocs de teljesen járatlan vagyok ez ügyben.
Kösz a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.10.15. 11:23
  1. A felperes előlegezi meg, a perérték után. Aztán a bíróság az ítéletben majd határoz a végleges viseléséről.
  2. Milyen százalékra tarthat igényt jogasan a nő?” Erről az jut eszembe, amit a bölcs, öreg paraszt válaszolt, amikor megkérdezték hogy mikor lesz eső: "Tudja az Öregisten!"

Attól tartok, ha nem fognak megegyezni, akkor ezt csak a bíróság fogja tudni megmondani.

Folyik még a vagyonmegosztás iránti per, vagy jogerős ítélettel lezárult?

Pindsvin # 2007.10.15. 09:05

Sziasztok!

A segítségeteket / véleményeteket szeretném kérni.

  1. Egy vagyonmegosztási perben ki fizeti a 6 %-ot? Mi után? Aki indította a pert? a 6%-ot a neki ítélt rész után fizeti, vagy amit eredetileg kérelmezett?
  2. A helyzet röviden: Feleség akart válni.Válást kimondták, de a ház használatát felosztották. A vagyonról a nő nem akar megállapodni 80 %-ot akar (tulajdoni lapon 50-50 % van). Egy gyerek van. A ház értéke kb. 25-30 millió. A 80 %-ot arra alapozza, hogy volt 8 évvel ezelőtt egy kb. 1,5-2 milliós ingatlana,amit az akkor még ugyan csak élettárs férfi pénzéből újítottak fel és másfél év múlva 8 millió körül adtak el. Ezután házasodtak össze és vették meg a jelenlegi ingatlant. A ház tehermenetes, csupán egy férj nevére felvett személyi kölcsön van 1-1,5 millió értékben, ahol a nő az adóstársa.

Milyen százalékra tarthat igényt jogasan a nő?

Elérheti-e a nő, hogy megegyezés nélkül,akár "élete végig" a házban maradhasson vagyonmegosztás nélkül?

A férfinek van új kapcsolata és egy rövid ideje ott lakik. Nem hivatalosan. Személyes tárgyai a régi házban vannak, fizeti a közös ház rezsijének felét. Ez hátrányosan érheti-e a vagyonmegosztásnál? Igatlanon kívül helyezheti-e a volt feleség vegyonmegosztás nélkül?

Várom válaszotokat!

ObudaFan # 2007.10.12. 16:57

oszimano!

De igen, a lent írtak nem mindenben helytállóak.

A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A házasságkötés alkalmával adott ajándék egyik gyakori formája a menyasszonytánc alkalmával adott juttatás. Az említettekhez hasonlóan, ennek a juttatásnak is az a célja, hogy a házasulók részére közös otthon megteremtését elősegítse, így a menyasszonytáncpénz is általában közös vagyonnak minősül. Ez a juttatás ugyanis az esetek többségében az ajándékozó személyének és az összegnek a külön kiemelése nélkül kerül átadásra, és utólag már az sem állapítható meg, hogy ki, milyen összeget ajándékozott a házasfelek részére. Ezért a menyasszonytáncpénz közös vagyoni jellegétől csak kivételesen lehet eltekinteni, pl. akkor, ha valamelyik közeli rokon vagy jó barát más nászajándék helyett jelentős összeget nyújtott ezen a címen, kifejezetten az egyik házastárs részére.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül - jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenően - jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.

ObudaFan # 2007.10.12. 16:55

amorsag!

Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15%.

orszimano # 2007.10.12. 12:04

Kösz Monalisa1.
sajna semmit nem tudok bizonyitani, csak az van hogy én fizettem -fizetem a lakást...de gondolom ez nem jelent semmit?!
Akkor jol értem, hogy fele-fele mindennek?
Kösz a választ, bár nem kedvező:)

monalisa1 # 2007.10.11. 16:44

amorság,
igen, a ház mint örökség háromfelé osztódik, ezen belül te és a testvéred az édesapátok részének fele-fele arányú örökösei lettetek.

monalisa1 # 2007.10.11. 16:40

orszimano,
az esküvői pénzt a szüleid vélem mindkettőtök részére/javára juttaták - összegszerű megkülönbözetés nélkül. Az már a te bajod, hogy mint utóbb kiderülni látszik: rosszul választottál...

A lakás mint házassági közös vagyon fele - fele, ha csak bizonyítani nem tudod: a vételár egy bizonyos százaléka különvagyonodból. Az autó dolga is hasonlóan.

Természetes hogy ő nem gondol a válásra, hiszen mindene megvan...

monalisa1 # 2007.10.11. 16:30

d2002,
valószínűleg egy-két éjszaka v. a hétvége rámegy a visszaolvasással, de megéri: sokat lehet tanulni/okulni mások közel hasonló problémáiból.

És mivel két azon eset/körülmény nincs, ezért csak nagy általánosságban: a húsvét, a karácsony, valamint a nyári szünet 2-2 hete külön is lehet az apáé - figyelemmel az ő szabadságolására.

A láthatás/kapcsolattartás írásbeli, kettőtök közti és írásbeli részletes leszabályozása, amit aztán a bíróság jogváhagy, a későbbiekben sok problémát megelőzhet, kiküszöbölhet.

Ami pedig a "csak" albérletet illeti - ami vélelmezve nem örök életre szóló lakhatást jelent -, a kisfiú bizonyára ott is jól fogja magát érezni, evégett te ne aggódj., törődnek majd vele, többen is lesznek körülötte.

amorsag # 2007.10.11. 13:04

Jó napot!

érdeklődnék, köszi előre is a segítséget! Nagymamám meghalt és az örökséggel kapcsalatban kérdeznék. Volt egy kertes háza, amit a fiai el szeretnének adni. az én édesapám azaz fia (nagymamámnak) viszont már meghalt. nagymamámnak tehát 2 fia van, és édesapám után ha jól tudom a gyermekei örökölnek, azaz én meg bátyám.,ugye? tehát akkor a ház háromfele osztódik, mármint az érte kapott érték? és édesanyám ilyenkor nem kap semmit, az elhunyt férj után? és az illeték hány %, ház után kell fizetni, vagy érték után?
kszönöm

orszimano # 2007.10.11. 12:49

Sziasztok

Tanácsot szeretnék kérni...másfél éve vagyunk házasok, a férjem megcsal, bizonyitani nem tudom...én kiábrándultam, ki akarok szállni. A lakást hitelre vettük, a befizetést az esküvői pénzből fizettük amit teljes mértékben az én Szüleim rendeztek.Szintén minden 'berendezési' tárgy ebből a pénzből származik, sajnos erről semmiféle papir nincs. A havi törlesztést az én fizetésemből fizetjük, a kettőnk illetékét szintén, 50-50%ban vagyunk tulajdonosok.
Kérdésem, hogy válás esetén mire számithatok, nem akarom elvesziteni azt amire végső soron a Szüleim dolgoztak meg...a férjem egy dvd-lejátszóval jött a házasságba...az autót is közösen vettük, ami persze az Õ nevén van. Reménytelen hogy jobbra fordulnak a dolgok és egyre többet gondolok a válásra...Õ nem.
Kösz a válaszokat.

d2002 # 2007.10.11. 09:49

elkezdtem visszaolvasni, nagyon sok idő elment, de még nem kaptam választ, tudnátok válaszolni? kérlek....