Ha a gyermek kapja az ő részét neki már nincs tulajdonjoga a házon, úgy adnám el. Én 1/2 gyerek 1/2,csak nem tudom így el lehet e adnom az ingatlant, hogy a fele a gyermek nevén van.
Ha pedig előbb eladjuk a házat és lepapírozzuk hogy a vételár rá eső részét nekünk adja még a válás előtt, és úgy vennék másikat, így értettem.
A felügyelet az enyém lesz.
Er.Brigi,
Ha a részét a gyereknek ajándékozza, akkor nem fogod tudni eladni, mert az a gyerek vagyona lesz, és annak eladásához kelleni fog a gyámhivatal engedélye. Hiába te vagy a szülői felügyeleti jogok gyakorlója, ingatlan esetén annak eladása csak hozzájárulással megy. Azt pedig NEM fogja megadni a gyámhivatal, csak egy feltétellel : ha az új, vásárolt kisebb lakásban ugyanakkora értéket (tehát nagyobb hányadot) szerez a gyerek, vagy ha a kisebb lakás 1/2 részét kapja a gyerek, akkor a különbözetet a gyerek nevére kell elhelyezd bankban, vagy a gyámhivatal letéti számláján.
És ha a gyerek az új lakásban tulajdont szerez, akkor annak eladásával egyszer majd megint ezt a procedúrát kell eljátszani, legalábbis, amíg kiskorú. Ha nagykorú lesz, akkor meg simán eladhatja az engedélyed nélkül, ami esetleges egyet nem értés esetén okozhat gondokat...
Köszönöm szépen.
És ha eladjuk a házat válás előtt van arra lehetőség hogy lepapírozzuk, hogy a vételár rá eső részét nekem adja, hogy a későbbi vagyonmegosztásnál ez ne legyen probléma?
Gyerektartást ez mennyiben érinti?
Er.Brigi,
Közös megegyezéssel bármit lehet.
Kedves Fórumozók
Az alábbi kérdéssel fordulok hozzátok:
Ha van házassági szerződésem a feleségemmel, és minden a különvagyonomhoz tartozik ami az én nevemen szerepel, akkor:
Köszönöm!
miki75,
Szerintem nem kell.
Van már egy szerződés, minek kellene egy másik? És ha nem fedné egymást a kettő teljesen, melyik érvényes?
Ráadásul váláskor a házastársi közös vagyont kell megosztani a felek között. Nálatok ilyen nincs, ha jól értelek, nincs miről megállapodni.
Ha igénye van a házastársnak, ha vitatja valaminek a különvagyoni voltát, úgyis neki kell pert indítania, ha te azt az igényt nem ismered el.
Sziasztok!
Közjegyzőnél lehet a Hbny-be bejegyeztetni ha jól tudom olyat, hogy innentől külön kasszán vannak a házastársak. Ez hogyan módosítja például egy későbbi pár év múlva bekövetkező válásnál elosztandó vagyont és gyermektartást? Ezen időpont előtti vagyont nézik csak a vagyon esetén ilyenkor? Gyerektartásnál meg gondolom ez mindegy és nem érinti. Köszönöm
Pont úgy érinti, ahogy ti a házassági vagyonjogi szerződésben megegyeztek.
Úgy értem, hogy a Hbny az most van, a vagyonjogi meg mondjuk két év múlva csak mert elhúzódik akkor két éven már nem kell vitatkozni jól értem? Köszi
Igen. Ha van szerződés, akkor aszerint kell nézni.
Mondjuk ez nem zárja ki a vitát. Vitatkozni mindenen lehet, legfeljebb nem érdemes (de ezt általában legalább az egyik fél nem fogja fel).
Tisztelettel kérdezem a hozzáértőket: a házassági különvagyont képező államkötvény (PMÁK) kamata a közös vagyont gyarapítja-e, vagy csak a kamatprémium, vagy az sem?
ID,
„Ptk. 4:38.§ (2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.”
Köszönöm a tv.-idézetet.
A különvagyont képező részvény esetében a tv. világosan fogalmaz: az árfolyamnövekedésből származó haszon különvagyon marad, de a osztalék közös vagyon lesz.
Azonban a különvagyont képező állampapír vagy bankbetét értékmegtartó kamata "haszonnak" minősül-e? Ezt nem részletezi a törvény. Közgazdasági értelemben csak az infláció feletti "reálkamat" a haszon.
Kérdésem tehát erre vonatkozik:
Mi a haszon a fenti esetben, a teljes kamat, vagy a reálkamat?
Szerintem az inflációnak, reál-nominál viszonynak ehhez nincs köze.
A kamat az az állampípr haszna. Ha nem az államkincstárnál bonyolítod, ahol költségmentes (kivéve az idő előtti visszaváltást), akkor a vétel-eladás (jegyzés-lejárat) között a költségek után megkapott összeg az közös vagyon.
Az inflációt külön kell megköszönni, buborékod szerint a kormánynak vagy Brüsszelnek.
Amikor adózol, akkor sem csak az infláció felett kell befizetned a 15% SZJA-t.
(Érdekesebb kérdés lenne egy DKJ, mert ott diszkont árfolyamon vásárolsz, és a névértéket kapod vissza. De szerintem ott is lényegében a különbözet, mínusz költségek alapján, simán nominálisan számolandó a nyereséged)
Megjegyzem, szerintem az árfolyamnyereség amíg nincs realizálva, addig nem is létezik. De ha realizálod, akkor sem lesz közös a haszon? Melyik törvény ír az árfolyamnyereségről?
Magánjogi értelemben a "haszon" egyszerűen a dolog hasznosításából származó pénzbevétel. (Azért is tér ki rá külön a törvény, hogy a költségeket le lehet vonni belőle. Ha eleve csak a nyereség lenne a haszon, akkor hogy lehetne belőle még egyszer levonni a már elszámolt költségeket.)
bocsi jogy belekotyogok.
.
Ha a házasság előtt szerzett garázsomat kiadom bérbe,a bérleti díj közös vagyon lesz???
Lényegében igen.
DrAndirko oldaláról:
"HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT RÉSZVÉNYEKET VÁSÁROLTAM, MELYEK ÁRFOLYAMA AZÓTA EMELKEDETT, ÉS OSZTALÉKOT IS KAPOK UTÁNUK. EZ KÖZÖS VAGYON VAGY KÜLÖNVAGYON?
A különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége különvagyon, azonban a házasság alatt ezek után járó osztalék már a házastársi közös vagyon körébe tartozik."
Ezek szerint az államkötvény kamata haszonnak minősül, míg a részvény árfolyamnyeresége nem az. Hmm...
Így a küklönvagyonomat képező államkötvény a mai infláció mellett néhány év alatt elértéktelenedik, vajon ez lett volna a törvényalkotó célja?
Újabb kérdésem a jogász urakhoz: Házasságkötésem előtt írt tankönyv évenként folyósított jogdíja különvagyon?
Köszönöm, ha válaszolnak...
Nem.
ID,
„ Ptk.4:38.§
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
...
Részvény vs, kötvény.
A részvény az egy cégben tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Az osztalék a működés nyeresége. a cég mindennapi működéséből eredő haszon, amit szétosztanak a tulajdonosok között.
A kötvény (akár céges, akár állam) hitelviszonyt testesít meg. Kölcsönadsz a cégnek vagy államnak, az pedig a működése alapján vállalt hitelkamatot megfizeti neked, azt is ugyanúgy a nyereségéből (államnál ez nyilván bonyolultabb, de most nem számít).
Analógiának idevehetjük a különvagyon ingatlant, ami bérbeadsz. Ennek a "működési nyeresége" a lakbér (mínusza költségek), az is közös vagyonba megy értelemszerűen.
Ezekkel szemben a részvénynek és a kötvénynek is van árfolyama, ami mozoghat fel-le (bár a kötvényárfolyam értelmezése az már elég bonyolult, nem érthető egyszerűen szerintem), ennek analógiája az ingatlan értékének változása az ingatlanpiaci folyamatoktól (tehát nem egy felújítástól bekövetkező értéknövekedés). Ez is mehet fel-le. Ezek mind nem számítanak a közös vagyonba, ezek nem a működéssel összefüggően változnak, sőt a remek működés ellenére is csökkenhet egy részvényárfolyam (ha a piaci szegmenst éri valami probléma, vagy csak a cég hosszú távú kilátásait értékeli a piac negatívan).
Szerintem ez alapján elég jól el lehet különíteni, milyen tipusu plusz tartozik a közös vagyonba, és melyik nem. És ez alapján elég egyértelmű pl. hogy egy diszkont kincstárjegyet is hogyan kell megítélni.
Köszönöm
Ez tanulságos...
Újabb kérdésem van tisztelt jogász urakhoz:
Alaphelyzet:
Házasságom előtt vásárolt 100%-ban saját lakásban lakunk második feleségemmel 15 éve, 12 éve házasságban. Közös gyermekünk nincs, nekem előző házasságomból egy fiam van, neki kettő. Végrendeletem egyelőre nincs. Jelenleg válunk, A házasság évei alatt közösen szerzett vagyonunk, ingóságaink elosztásáról már megegyeztünk.
Kérdéseim:
a). Ha elválunk, megszűnik-e feleségem együttlakásból származó szerzett joga, úgy mint a haszonélvezet és az 1 gyerek jogával egyenlő örökösödési rész?
b). Válásunk után ki kell-e költöznie, ill. kijelentkeznie a lakásomból?
c). Ha mégsem válnánk el, végrendeletemmel kizárhatom-e az együttlakásból származó szerzett jogaiból feleségemet?
Köszönöm a válaszokat.
ID,
a.: természetesen, az a házastársaknak jár. Válás - még pontosabban : a házassági életközösség megszűnése - után nem.
b.: Ahogy megegyeztek. Ha a válás során a bíróság valamilyen okból nem jogosítja fel a lakás használatára, akkor igen, ki kell költöznie. Ha ezt nem teszi, jogszerű út a lakáskiürítési per. A lakcím ettől független, ma már nem is kell ott laknod, ahova a lakcímed szól. Ha elköltözött, és életvitelszerűen nem lakik ott (!), ki kellene jelentkeznie, ha nem teszi, fiktíváltathatod a lakcímét mint tulajdonos.
c.: úgy érted, ne örököljön haszonélvezetet sem? Pont nemrégiben volt ez kérdés, ahol a Ptk. 7:58.§(2)-re hivatkozva állítottam, hogy azt nem lehet korlátozni, de ha jól emlékszem, KBS kijavított, hogy az nem arra vonatkozik. Kizárhatod végrendeletedben abból is, legfeljebb annak vagyoni értékű jogával arányos kötelesrészt követelhet.
Nagyon köszönöm az érthető és számomra értékes jogmagyarázatot.