Válás, vagyonmegosztás

„De azért azt mondanám, hogy első körbe szedd össze az igényedet. ”
Én meg első körben azt mondanám, hogy keress egy ügyvédet. Tízmilliókról van szó.

juszticiamolnar,

Nem vagyok tapasztalt se, pláne jogász se.
De azért azt mondanám, hogy első körbe szedd össze az igényedet. Milyen - szerinted - közös vagyonotok volt, abból mennyi illetne meg, mit osztottatok szét, mit nem. Ebbe beleveheted az általad kifizetett hiteleket is. Meg ugye, értelemszerűen azokat, amik az ex nevén vannak, de szerinted közös vagyonba tartoznak.

Elsősorban szerződésben - közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban - rendezhetitek a vagyoni viszonyaitokat, ehhez szükség lenne persze a megállapodásotokra. De az sem baj, ha a pereskedés előtt te felajánlod az egyezséget, igazolni tudod, hogy te hajlandó lettél volna a megegyezésre. Köthettek kompromisszumot is, elengedhetsz te is dolgokat, ha nem akarsz feltétlenül pereskedni, ha van bármiféle hajlandóság a megállapodásra, csak nem sikerül nektek összehozni a nézetkülönbségek miatt, akkor azt tanácsolnám, érdemes mediátort igénybe venni, aki segíthet ebben.

Ha nincs megegyezés semmiképpen, akkor indíts pert. Az egész közös vagyon megosztását kérd, amúgy is ez a főszabály (Ptk.4:58.§). Esetedben probléma lehet a már értékesített tárgyak is, és az eltelt idő is.

A másik fél helyében két dologra is hivatkoznék. Az egyik a kötelmi igényed elévülése. Itt sok minden belejátszhat, kezdve azzal, hogy a tulajdonjogi igényeid nem évülnek el, de sok minden elképzelhető, hogy kurvára elkéstél ezzel a 10 évvel...
A másik pedig az, amire hivatkoznék, hogy az eladott ingatlan esetén, az eladáskor egy teljes bizonyító erejű magánokiratban rendeztétek annak sorsát (az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételiben), ezért azzal kapcsolatban további megtérítési igényed nem lehet. Ha a többletként fizetett hitelből járt volna neked bármi is, akkor azt itt, ekkor rendezned kellett volna értelemszerűen. Hogy adhattad el úgy a részedet, hogy az általad sokkal több fizetett hitel mellett is csak a részeddel arányos 50% összegre tartottál igényt?

A legfőbb tanácsom, hogy ha itt szerinted legalább milliókról van szó, és sehogy se megy a megegyezés, akkor mindenképpen keress egy jó családjogi ügyvédet. Anélkül szinte esélytelenként indulnál egy perben.

Az alábbi kérdésben szeretném tapasztalt jogászok véleményét kérni.
10 éve (2014-ben) elváltam. A közösen vállalt hitelt a házasságunk ideje alatt közösen fizettük. Azonban a válásunkat követő 8 évig (2022-ig) egyedül fizettem. A házat a hitel kifizetése után (2022-ben) eladtuk (fele-fele arányban, mert a tulajdoni lapon így voltunk tulajdonosok).
Vagyonmegosztás a válás során nem volt.

Most viszont szeretnék kérni vagyonmegosztást a bíróságtól, mert van más olyan közös tulajdonunk, ami csak az exem nevén van.

Ebben a vagyonmegosztásban én kérhetek még bármit a kizárólag általam fizetett hitel kapcsán? Vagy erre inkább FMH-t adjak be?

Kötelmi igényem a 8 éves hitel felére van? Vagy csak 2019 után fizettet hitel felét kérhetem, mert a többi már elévült?

Vagy esetleg állhat abban az elszámolás, hogy nekem az egyedül fizetés miatt a felénél több tulajdonjogom kellett volna legyen és többlettulajdonjog alapján kérhetek elszámolást?
Előre is köszönöm a válaszokat.

'18. január elseje óta új Pp. van hatályban.

Köszönöm a választ!

Én azt hittem bontóperben - a felek közös vagyonáról is határoz a bíróság.
A kérdésben nem én vagyok a szereplő, de váltam már el, és a bíróság foglalkozott a közös ingatlan elosztásával elég alaposan.
Kérésünk nélkül is.

A tulajdonjogi igények nem évülnek el.

De mi köze ennek ahhoz, hogy "a válás után"? A bontóperben nem bírálnak el vagyonjogi vitát.

Üdvözlök mindenkit!

Ha válás során az egyik fél a közös vagyonba tartozó ingatlant eltitkolja, és később - válás után - a másik fél tudomást szerez róla, akkor meddig követelheti? Akár 10 év után is?

Köszönöm előre is!

Szerintem igen.
A ráforditott összeg arányos részét kérheted.

Üdv!

A kérdésem az lenne, hogy válás esetén, amennyiben a feleségem a házasság után ajándékozással kapta a születitől az ingatlant, amiben életvitel szerűen éltünk és egy felvett hitelből (babaváró hitel) ráköltöttünk a házra ~4-5 millió forintot. A ráköltött összegből megillet-e engem bármennyi részesedés, vagy esetleg lehet-e részesedésem az ingatlanból válás után? Az ingatlan papírjain az szerepel, hogy ő az egyetlen tulajdonos, 100%-ban.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Az hagyján. De egyszer is milyen hosszú.

Öt mondatban megy?

Elnézést kérek. Nem értem miért jelent meg 3-szor a korábbi hozzászólásom :(

Üdvözlök mindenkit!
Közös vagyon megosztásával kapcsolatban lenne szükségem segítségre. A volt feleségemmel 26 év házasság után elváltunk.
Az első otthonunkat - egy lakást - az én takarékkönyvemből és egy közösen felvett hitelből vettük. Majd ezt eladtuk és 2009-ben építkezni kezdtünk, melyre közös jelzálog hitel került. A hitelt a kezdetek óta egyedül fizetem.
Először 2018. januárjában költözött el tőlem, majd 2018. augusztusában visszajött. A külön töltött idő alatt vásároltam egy autót. Majd mivel a házasságunk az újrakezdés ellenére sem működött 2019. októberében végleg úgy döntöttünk, hogy elválunk. Szóban az alábbiakban egyeztünk meg: A családi ház fejében és a 20 évre felvett, de akkor még 10 évig fizetendő jelzáloghitel ellenében vásárolok részére egy lakást (felújítva, berendezve, ami még 2 millió Ft-ba került) és adok mellé egy 10 éves kocsit (akkori értéken számolva kb. 1 millió Ft értékben).
A házban és a lakásban is 50%-50%-os a tulajdoni hányadunk. A lakást azért vettem így, mert az akkori ügyvédünk szerint egyszerűbb lett volna a közös vagyon megszüntetése (a ház ellenében megkapja a lakást). A kocsit simán átírattuk volna a nevére.
Amikor még együtt voltunk, a testvére kivásárolta az exfeleségemet az édesapja házából, hogy egyedül ő örököljön. Az édesapja ekkor még élt. Ezt az összeget a házunk szépítésére költötte (színezés, kerítés építése, kb. 2,5 millió Ft). Ezen felül a ház építésébe és annak fenntartásába, valamint a jelzáloghitel fizetésébe sosem szállt be anyagilag.
A volt feleségem szóban elfogadta a megállapodást és 2020. áprilisában beköltözött a berendezett, felújított lakásba. Azóta is ott lakik az új férjével. Az autót (ami még mindig az én nevemen van) azóta is használja. A hivatalos válást 2021. június 22-én mondták ki. Utána elmentünk az én ügyvédemhez, hogy megszüntessük a közös vagyont. Ekkor a volt feleségem visszalépett és azt monda, hogy ő úgy gondolja nem jók a számok. Jogi tanácsot az én ügyvédem adott neki. Szerintem ez etikátlan volt.
Ezután kértünk egy ingatlanost (Ő hozta), hogy mérje fel az ingatlanok értékét. A lakást 11 millióra értékelte, a házat 32 millióra. Ezt az összeget az ingatlanos nem adta írásba. Mivel ismerem a helyi viszonylatot tisztában voltam azzal, hogy a lakást alulbecsülte a házat pedig felülértékelte. Ezért én is megbíztam egy hivatalos értékbecslőt, hogy legalább a házat értékelje fel. Ő 26 millióra becsülte, írásba is adta. Amikor ezt a papírt átküldtem a volt feleségemnek, ezt ő nem volt hajlandó elfogadni. Mondtam, hogy oké, akkor legyen 29 millió a ház értéke, hisz az egy középérték. Annak a fele 14,5 millió. A lakás legalább 12 milliót ért berendezve és felújítva plusz kapott egy akkor 1 millió Ft értékű autót. Nekem pedig marad a ház + a hitel fizetése, aminek akkor a még hátra lévő összege kamatokkal kb. 4 millió Ft.
Az exfeleségem ennek ellenére az alábbiak kéri tőlem: Szerinte a ház értéke 32 millió, annak a fele 16 millió + kéri még a 2,5 milliót, amit a házba fektetett (szerinte ez visszajár, mert örökség. Mondtam neki, hogy az nem örökség, hanem egy adás-vétel volt a tesója és közte, amit a saját belátása alapján elköltött, nem vásárolt belőle ingatlant). Az ő számításai szerint ez: 18,5 MFt. Ebből levonta a 11 millió Ft lakásértéket és a szerinte 500.000 Ft értékű autót. Így még tőlem követel 7 millió Ft-ot + annak az autónak a felét, amit akkor vettem, amikor külön költözött.
Jó lenne már végre lezárni ezt az ügyet. Szeretném megtudni, hogy van-e elévülési ideje a bírósághoz fordulásnak? A külön töltött idő alatt vásárolt vagyontárgy beleszámít-e a közös vagyonba? Ha bíróságra kerül az ügy érvelhetek-e azzal, hogy szóbeli megállapodást kötöttünk és ráutaló magatartással ő ezt elfogadta? Illetve, hogy tényleg visszajár-e neki a 2,5 millió Ft? Mi történik akkor, ha nem tudok megegyezni vele és a hitelt időközben visszafizetem? Ez akkor már nem számít? A megtisztelő válaszokat nagyon köszönöm!

Új nő? Ne vegyen lottót, mert rosszul tippel! :) Nincs vagyoni vagy egyéb érdekeltségem az ügyben. :)
A kérdésem ellenben gyakorlati, mert BH-k (bírósági határozatok) és kommentár olvasgatásán már túl vagyok, gondoltam, itt akad olyan személy, akinek volt, van ilyen jellegű ügye. :)
Netán akad itt családjogi (egyben vagyonjogi) szakember...

Alighanem az új nő.

Na, most akkor te ki vagy a történetben?

Hú, de zavaros! Keveredik itt minden mindennel.

Kovács_Béla_Sándor:

Ha a bíróság előtt sikerül bizonyítani, hogy nem önkéntes a lakáselhagyás (- a feleség fenyegető, összeférhetetlen magatartása lehetetlenné tette, hogy a közös lakásra vonatkozó lakáshasználati jogával éljen a férj, továbbá - kifejezetten annak érdekében, hogy a szülők közötti konfliktusok miatt pszichésen sérült kiskorú gyermeket megkímélje a további krízishelyzettől, - és a férj a lakásból a feleség fenyegető magatartása előli „kitérésként” költözött el)

akkor mire van esély? A férjnek van egy - a testvérével közös - örökölt ingatlana, tehát lehetne hol laknia, de a feleséggel közös tulajdonáról nem fog lemondani.

A kérdés továbbra is az, hogy a bíróság mondhatja-e, hogy a használati jogot megosztja (3 szobás a lakás), úgy, ha a férj nem akar visszaköltözni. Vagy kizárólagosan a feleséget (a két gyerekkel) jogosítja fel?

Értem én, hogy tulajdonos marad a férj, csak éppen semmit nem tud gyakorolni (a mélyen áron aluli értékesítésen kívül, mint tulajdonos), megmutatni sem tudja egy befektetőnek az ingatlant, kulcs hiányában. Rendőrt hívni? A rendőrök semmit nem csinálnak ilyen esetekben, jól tudjuk!

Egy vagyonjogi per évekig húzódik. Mi a jogi megoldás arra, hogy mielőbb (nem évek alatt) döntésre bírják a feleséget a közös tulajdon megszüntetése érdekében? (A feleség egyébként nem kerülne utcára, mert egy nagyobb lakásba tudna költözni a gyerekekkel.)

A férj helyében kérném a közös tulajdon megszüntetését.
.
Ahogy Tamara hozzááll a dolgokhoz,én egy ötgyermekes halmozottan hátrányos helyzetű családnak adnám el a részemet.

„a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást)”
Ez így egy tipikus logikai hiba. Amikor a premisszából olyan konklúziót vonsz le, amely abból nem következik. (Legalábbis nem szükségszerűen.)
V.ö.: "Ma gulyásleves lesz ebédre, mert kedd van."

Állásfoglalást szeretnék kérni a következő témában: CSOK támogatás visszafizetése válás esetén.

2018-ban meglévő 3 gyermek után vettük fel a 10+10 milliós CSOK támogatást új ház vásárlására, melynek 50-50%-ban lettünk a tulajdonosai. Sajnos az életünk úgy alakult, hogy válni fogunk, viszont a közös ingatlant az elidegenítési tilalom (10 év) lejártát követően értékesítenénk közösen és a vagyonmegosztásban is ez szerepelne.

A CSOK rendelet 51-e paragrafus 3 bekezdés szerint, akkor nem kell visszafizetni a CSOK-ot, ha a vagyonmegosztási szerződés alapján az egyik fél a másik féltől megszerzi a CSOK-kal vásárolt ingatlan tulajdonjogát, valamint a gyerekek lakcíme is ez az ingatlan marad.

Kérdésem az lenne, hogy muszáj megszereznie az egyik félnek a ingatlan 100%-os tualjdonjogát, ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást, vagy elég ha továbbra is 50-50%-ban maradunk tulajdonosok és ebben az esetben se kell egyik félnek se a rá eső részt visszafizetnie?

Màsik kèrdèsem kapcsolòdik az elôzôhöz:
Kell-e vagyonmegosztás válás esetén minden esetben. Vagy elég ha csak az un. érzelmi közösség szünik meg,de a gazdasági megmarad.

Tehát megmaradjon mindkét félnek a 50-50%-os tulajdonjoga, úgy hogy senkinek ne kelljen visszafizetni a rá eső támogatást. Lehet-e a bíróságon egy olyan döntés, hogy bár elválunk, az érzelmi közösség megszűnik, de továbbra is együtt élünk és a gazdasági közösség fennmarad?

Elôre is köszönöm a segítsèget!

A kisstamara problematikához :
„ 01Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”
Azért,hogy valaki el hagyta lakást a tulajdonjoga még nem veszik el.
Pl. el lehet adni. Hogy mennyiért az más kérdés.

„02 A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”
Lehet annak a kisemmizésre gondolt férjnek egy pót kulcsa is, de ha nincs meglátogatja a már majd felnőtt gyerekeit,hozza a vevőjelöltet mustrára és minden megy a maga útján.
03„Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?”
Egy biró bármilyen döntést hozhat.kicsi a valószínűsége, hogy az alperes ( vagy felperes )nyomása befolyásolhatná.

Ha bár ha én lennék döntési helyzetben 5 évre (amig a kisebb gyertek is bőven nagykorú lesz ) a most előnyért érdeklődő asszonynak ítélném,majd azután mindenkinek a jogos jussához való hozzáférésre adnék lehetőséget. A számtalan plusz 1 variációból azt rendelném el, hogy űrítsék ki a lakást és adják el a majd akkori piaci áron. De hát engem a kutya sem kérdez meg.
Na még e 4.re is valami
04 „ Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?”
A válás és a lakáshasználat egy mástól független valami...ügy.

kisstamara

„Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást),
hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”

Szerintem annyira nem kicsi már az a két gyerek, hogy gyakorlatilag bírósági úton kizárják mindenből a férfit.
Az, hogy önként hagyta el a lakást, nem jelenti azt, hogy korlátozhatják életük végéig a tulajdonjogában. De ki tudja...

„A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette.
Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”

Inkább indítson egy közös tulajdon megszüntetése pert a bíróságon.

Üdv! Válóper folyamatban, következő tárgyaláson már csak a lakáshasználat kérdéséről dönt a bíróság. A férj 4 éve elhagyta a feleséggel közös tulajdonú ingatlant, a feleség két gyermekkel (16, 19 évesek) lakik abban, az élettársával.

1. Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?
2. A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?
3. Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?
4. Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?

Köszönöm előre is a válaszokat!

osztap,

Igazad van, ha ebből vita lesz, akkor a kérdezőnek a férjével lehet vitája, az új tulajdonostól nem nagyon lehet így igénye.
Mégsem annyira rózsás a helyzet. De, ha jól értem, a vevő tudott a használati jogról. Az már talán valami.

Mindenesetre több információd lesz. De az hogy már most az öröklésre gondolsz eléggé érdekes.

Továbbra is fenntartom hogy fizetned kell a lakhatásért. Nem szerezted meg a használati jogot.

Mivel a lakás elkelt erre már nincs is lehetőséged.

Egyezz meg az új tulajdonossal.