(A bontóperben a bíróság nem foglalkozik, nem foglalkozhat vagyonjogi vitával.)
Válás, vagyonmegosztás
Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a felvilágosítást. Remélhetőleg a válóper során rendeződnek a dolgok.
„Annak tudatában vásárolta meg az ingatlant, hogy azt használati jog terheli”
Ezzel nem értek egyet. A Ptk. 5:159. § (2) és 5:146. § (1) szerint a használat joga a földhivatali bejegyzéssel jön létre, nem pedig a szerződéskötéssel. Az nem történt meg, a használat joga nem létezik.
Ami szerintem létezik, az Katyusa16 szerződésen alapuló igénye a férjével szemben, a 2021-es megállapodásuk alapján, az ingatlan használatára. Ha ezt Katyusa16 az új tulajjal szemben érvényesíteni akarja, akkor neki kell bizonyítania, hogy a vevő mit tudott. Azt, hogy "most Katyusa16 ott lakik", vagy azt, hogy "most Katyusa16 és a gyerekek ott laknak, ingyen, és a legkisebb gyerek 18 éves koráig nem tehető ki a következő megállapodás alapján". Ehhez nyilván el kellene olvani az adásvételit a férj és a vevő között, amit a földhivatal kiad, ha nem magától, akkor a bíróság felhívására. Ha Katyusa16 csak az előbbit tudja bizonyítani, vagy még azt sem, azzal nem sokra megy, mert a vevő azt mondja, hogy ő az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte a tulajdonát, ezért védi a Ptk. 5:174. § (1). Szerintem ekkor Katyusa16-nak és a gyerekeknek lehet szerződésszegés miatt kártérítési igénye a férjével szemben, de a vevővel szemben nem lehet igényük.
„Naiv akkor voltam, amikor nem jegyeztettük be a lakáshasználati jogot a tulajdoni lapra,akkor nyugodtan lakhatnánk a közös és az előző kapcsolatomból született két gyerekkel. ”
Ez önmagában nem változtat semmin. A megkötött szerződésetek érvényes. Ha a vevő ennek tudatában vette, akkor nincs kérdés, ha meg nem tudott volna róla, akkor az eladó becsapta, vagyis megint nem a te gondod, hanem az övék.
Katyusa16,
Majordomus olvtársunknak természetesen nincs igaza.
Ha szerződésben kötöttétek ki közös megegyezéssel a használati jogotokat, akkor az egy vagyoni értékű jog. Illetéket is kell fizetni utána - esetetekben, házastársak között ez illetékmentes volt. Jogi szempontból ezt az "összeget" (a lakáshasználat vagyoni értékű jogát) neked ajándékozta a férjed természetben.
Ezért a használati díj követelése az új tulajdonos részéről teljesen megalapozatlan.
Annak tudatában vásárolta meg az ingatlant, hogy azt használati jog terheli, a szerződésetek szerinti időre te birtokolhatod, használhatod, lakhattok benne, és ő majd csak annak letelte után teheti ugyanezeket. Nyilván, ha nem tök hülye ésvagy nem csapták be, akkor ennek megfelelően csökkentett áron vásárolta meg a tulajdonjogot.
Hogy kinek milyen jogosultsága van, azt a Ptk. haszonélvezetről szóló fejezetében olvasd el alaposan, értően : 5:146.§ - 5:155.§
A tulajdonos ellenőrizheti az ingatlanát, nem zaklató jelleggel, évente néhányszor mondjuk. Egyéb jogosultsága nem nagyon van, sőt, a nem a használatból eredő rendkívüli javítási, helyreállítási munkálatokat is neki kell fizetnie (ezért neki (is) érdemes biztosítást kötnie az ingatlanra).
A használati jogod egy helyen tér el a haszonélvezettől : a Ptk. 5:148.§ szerinti átengedés nem illet meg. A haszonélvező bárkinek odaadhatja a beköltözés jogát, akár bérbe is adhatja az ingatlant, de a használati jog csak a használatra jogosít fel téged, a szerződésetek szerint, másnak nem engedheted át ezt a jogot.
Ha írásban használati díjat követel a tulajdonos, akkor írásban válaszolj neki a fentiek alapján, utasítsd el az igényét, és hívd fel a figyelmét a fentiekre, például az ő kötelezettségeire a használati jog fennállása alatt.
T. Majordomus!
Nem gondoltam, hogy ingyen lakhatunk a lakásban. Naiv akkor voltam, amikor nem jegyeztettük be a lakáshasználati jogot a tulajdoni lapra,akkor nyugodtan lakhatnánk a közös és az előző kapcsolatomból született két gyerekkel. Még válófélben vagyunk,ezért szeretném tudni milyen lehetőségeim vannak, hogy ne kerüljek a gyerekekkel az utcára, vagy vegye el őket a hatóság. Valószínűleg olcsóbban vette meg az ingatlant, mert a férjem a szülői házat és azt amire lakhatási jogom van, valamint földeket is neki adta el bosszúból, hogy ne legyen hol laknunk, és a kislánya se örököljön. Ami végtelenül szomorú.
Katyusa
Nem lehetsz ennyire naiv.
A lakáshasználati jog nem ingyenes lakhatást jelent.
.
Természetes hogy nem fogja 15 évig nézni hogy ingyen laktok a lakásában.
.
Fontold meg amit drb. írt.
Egyenlőre örülj annak hogy földhivatali bejegyzés nélkül is maradhattok a lakásban.
Gondolom a használati jog miatt olcsóbban vette meg a lakást.
Kérni kérheted a használati jog megváltását,de nem biztos hogy meg is kapod. Az új tulaj jobban jár a használati dijjal.
Nem tudom mire számítottál a válás után.
A férjed ingatlanában laktál eddig. Jogában állt eladni.
Van hová költöznöd a gyerekekkel?
.
Tisztelt drbjozsef!
Az adásvételi szerződést nem láttam, csak az új tulajdoni lapot ,amin a vevő neve szerepel. Fel is vettük vele a kapcsolatot, tudtak róla, hogy van lakáshasználati jogom még 15 évig. Kitenni egyenlőre nem akar minket, de kér albérleti díjat. Kérhet-e tőlünk? Kitehet-e a házból? Válóperes tárgyalásunknál kérhetem-e a lakáshasználat pénzbeni megváltását, vagy az új tulajdoni lapon a lakáshasználat rögzítését?
Katyusa16,
Láttad azt az adásvételi szerződést? Per- teher- és igénymentesen adta el azt az ingatlant, amelyre veletek lakáshasználati szerződést kötött?
Lehet keresnivalód, mert ha a fenti kérdésre igen a válasz, akkor becsapta a vevőjét, hiszen ez nem igaz, közjegyző előtt kötött az ingatlanra lakáshasználati szerződést (amit jobb lett volna pont az ilyen félreértések miatt bejegyeztetni a földhivatalba, de mivel ő volt az egyik szerződő fél, nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla, szóval nem annyira fontos az). Ha nem a válasz, akkor meg nincs mitől tartanod, megváltozott a tulajdonos, de a te használati jogodat ez nem érinti.
Nem is keresett titeket az új tulajdonos? Nem akar kiköltöztetni titeket?
Neked a földhivatal nem adja ki a szerződést, amin az adásvétel bejegyzése alapult, de a tulajdoni lapból láthatod az új tulajdonos nevét és címét, fel tudod venni vele a kapcsolatot, ha akarod, és megkérdezheted, ugyan tud-e arról, hogy a megvásárolt ingatlant lakáshasználati jog terheli.
Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm gyors reagálását.
Akkor még éltek a szülők, azért költöztünk át a másik házba. Sajnos az ingatlannyilvántartásba nem lett bejegyezve a lakáshasználati jog. Így a 3 gyermekkel úgymond "lógunk a levegőben".
„ A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. ”
Ha a férjed szülei meghaltak, miért kellett különköltözni tőlük?
„Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. ”
Ez a lakáshasználati jog az ingatlannyilvántartásba is be lett jegyezve?
A válófélben lévő férjemmel 2019 óta kisebb nagyobb megszakításokkal éllettársként, majd 2022.augusztusától házastársként éltünk. Házasságunkból kislányunk született. 2022.08.13-án. A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. Ebben az szerepel, hogy a közös, és az előző kapcsolatból született két gyermekemmel kizárólagos lakhatási jogom van, a közös gyermek 18 éves koráig.Ebbe az ingatlanba át is költöztünk. A válókereset beadása után a férjem mindkét ingatlant eladta az értesítésem nélkül.
Mit tehetek, milyen jogaim vannak?
(Talán kérdezd meg, melyikünknek mi a foglalkozása.)
Majordomus és KBS, köszönöm, de mivel ketten teljesen mást mondotok (, egyikőtök, hogy különvagyonom az ingatlan, másikótok, hogy 50-50%-ban osztoznunk kel), így sajnos továbbra sem tudom, mit követelhet tőlem jogosan a volt férjem. Kérlek segítsetek!
Főszabályként fele-fele.
Szerintem a ház a különvagyionod abból nem jár a férjednek.
Amit közösen szereztetek abból kell elszámolnotok egymással.
Kedves KBS, köszönöm a válaszát. (Nem hazudott, csak valószínűleg nem tulajdonított jelentőséget a megfogalmazásnak. Ez inkább számomra kedvezőbb, legalábbis úgy hiszem.) Meg tudná mondani, törvény szerint milyen arányban kell osztoznunk? Mi az a minimum, hány százalék, amire jog szerint igényt tarthat az ingatlan értékéből? (Más kérdés persze, hogy ha ettől eltérően egyeznénk meg.)
„Viszont a válóperes iratokban az szerepel, hogy életközösségünk a házasságkötéskor kezdődött. ”
Úgy érted az ítélet indoklásában? Akkor azt eléggé elrontotta. De nem minősül ítélt dolognak, mondhatja, hogy tévedett vagy hazudott, és tanúkkal bizonyíthatja is, mikortól voltatok élettársak.
Kedves Szakértők!
Férjemmel elváltunk egymástól közös megegyezéssel, de csak a házassági bontóper történt meg, a vagyonmegosztást még nem intéztük.
Az ingatlan, amiben együtt éltünk, az én nevemen van. Ezt még a házasságkötésünk előtt vásároltam, de már akkor is együtt éltünk. Neki az együttélésünk első éveiben nem volt önálló jövedelme, évekig tanult, én tartottam el. Korábban az albérleti díjat, majd később a megvásárolt ingatlan törlesztő-részleteit is mindig én fizettem.
Viszont a válóperes iratokban az szerepel, hogy életközösségünk a házasságkötéskor kezdődött. Befolyásolja-e ez az ő jogosultságát? (Tehát az, hogy a válóperes dokumentum szerint, "papíron" még nem éltünk együtt akkor, amikor én az ingatlant vásároltam.)
Házasságunk több, mint húsz évig tartott, két közös gyermekünk született.
Már hónapokkal a válás kimondása előtt külön költöztünk: ő hagyta el a korábbi közös lakóhelyünket, én maradtam az ingatlanban a gyermekeinkkel.
Milyen (mértékű) joga van volt férjemnek a vagyonmegosztást illetően?
Lehet saját megtakarítása a saját számláján (sőt, lehet saját megtakarítása a felesége számláján is), ha annak eredete a Ptk. szerint is különvagyonnak számít (ajándék, öröklés). A jövedelem nem ilyen.
A házasság alatt nem lehet saját megtakarításod a bankszámán mert az közös vagyonnak számít. Lehet hogy a párod számláján kétszer ennyi van...
OFF
Bocsánat. doktor, nem láttalak.
A fórummotor monnyon le!
ON
Ha az a kérdés, hogy az is közös vagyon-e, akkor a válasz "igen".
kivancsitelapo,
Nincs. Már feltételezve, hogy nincs házastársi vagyonjogi szerződésetek.
Házastársi közös vagyon az, mert az a törvényi vélelem.
Ha bizonyítod, hogy a házastársi életközösség nem állt fenn az adott jövedelem szerzése alatt, vagyis bár még "papíron" házasok voltatok, de az érzelmi-gazdasági közösség nem állt fenn közöttetek, akkor lehetséges, hogy az a külön vagyonodba tartozzon. Ez sokkal nehezebb, mint hangzik, önmagában a külön bankszámla semmiképpen sem az (sőt, még az sem feltétlenül, ha mondjuk nem egy helyen laktok, sok körülményt kell együttesen értékelni, és az a ritkább, hogy megállapítják az életközösség hiányát).
A következő témában kérném a véleményeteket:
Ha a házasság alatt külön számlán voltunk és az én számlámon keletkezett megtakarítás bizonyíthatóan és kizárólagosan az én jövedelmemből származik, van értelme pereskedni, hogy ne fele-fele arányban kerüljön megosztásra válás esetén?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02