Tisztelt Fórumozók!
Sok év után 2 gyerekkel a feleségem bejelentette válási szándékát. Szeretnénk jó viszonyban maradni a gyerekek miatt (kisgyerekekről van szó), együtt nevelni őket a jövőben is, közös felügyelet stb.. Megegyeztünk néhány dologban szóban. Papíron egyelőre nem válunk el, mert nem lenne jó ötlet (babaváró stb.), majd csak pár év múlva. A közös vagyont addig is megpróbáljuk rendezni oly módon, hogy a közös lakásunk tulajdonrészét kivásárolja, én pedig elajándékozom neki, mert ha jól tudom, ez most házastársak között illetékmentes. Kivásárlás alatt azt értve, hogy egyedül vállalja a tartozásaink (hitel, babaváró) fizetését a jövőben, az egyéb közös vagyonból (pénz, állampapír stb.) rá eső részt nekem adja és meg a "tartásdíj" összegét is x évig csökkentve fogom fizetni. Így a bíróságra már kész helyzettel tudunk menni, hogy mindenben előre megállapodtunk és minden annál van akié lesz. Ideális esetben.
A kérdéseim a következők:
- Lehetnek-e buktatói az előbb vázolt tervnek? Ha lepapírozzuk egy szerződésben, akkor gondolom akkor sem, ha elromlik a viszony közben. Ha viszont nem papírozzuk le és elromlik a viszony (vita lesz stb.), akkor mivel papíron házasok vagyunk, jól gondolom, hogy a bíróság előtt olyan lesz, mintha nem egyeztünk volna meg semmiben? Vagy értékelheti ráutaló magatartásként a bíróság mindkettőnk részéről az addig megtett lépéseket (ő egyedül fizette a hitelt pl., én meg fizettem "tartásdíjat")?
- Megkért, hogy költözzek el. Többlethasználati díjat fizet (a lakásunk potenciális bérleti díjának negyedét) addig, amíg nem fizeti ki a tulajdonrészem. Ezenfelül lakáshasználati jog ellenértéke elvileg járna nekem a kiköltözés napján. Ennek mértékénél arra jutottam, tehermentes és lakott érték különbözetét kell alapul venni, a lakott értéket 70% körülire szokták becsülni a szakértők információim alapján, azaz a különbség az ingatlan piaci árának a 30%-a aminek a harmada jár a 2 gyerek miatt, azaz kb 10%. Jelenleg az a szándékom, hogy lemondok erről és önként költözök, mert nem célom nyomorba dönteni őt meg a lakás sem eladható a jelzálog miatt (és emiatt gyerekek nevére sem lehet íratni, ez is felmerült). De ezt csak akkor szeretném megtenni, ha a jövőben marad a jó viszony és tényleg sikerül mindenben közös megegyezésre jutni. Be tudom-e biztosítani valahogy, hogy utólag hivatkozhassak arra, hogy én erről nem mondtam le, csak azért költöztem el, mert nem szerettem volna kitenni a gyerekeket a mindennapos veszekedéseknek, ami biztosan következik egy idő után, ha ragaszkodom a lakásban éléshez?
- Ez már nem feltétlenül jogi kérdés, inkább arra vonatkozik, mit mutatnak a tapasztalatok. Mennyire érdemes nagyvonalúnak lenni (pl. a közös tulajdon felének árának meghatározásánál) tudván azt, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor borítékolható a rossz viszony és jelentős költség, illetve egy többéves per?
Előre is köszönöm a válaszokat
