Gyerektartás

a BH érdekes volt, köszi

Anzix: nincs ilyen 20 éves korlát. Az apa tartási kötelezettsége mindmáig fennáll.

A tartásdíjat visszamenőleg is kérheted, ez maximum 6 hónap lehet.

Visszatérve a BH-hoz, nekem igen teccik. Jól felépített és alapos.

Még egy kérdésem lenne: ha bemegyek a bíróság végrehajtói irodájába, és kérem a végrehajtást (a pontos lakcímét nem is tudom a volt férjemnek, csak azt, hogy hol él, s hogy hol dolgozik, akkor nekem kell valamilyen eljárási költséget fizetnem?

Mint itt mindenki, én is segítséget szeretnék kérni. Van egy 20 éves lányom, akinek az apja 3 éves kotától nem fizetett gyermektartást, azt sem tudtuk, él-e egyáltalán.
Most viszont megtudtuk, hogy gondos családapát játszva az ország túlsó felén él az új családjával.
Mivel egyedül nevelem a 2 gyermekemet, úgy gondoltam, legalább egy kis töredéket behajtok rajta.-((
A lányom középiskola nappali tagozatán tanul, érettségi után maradt egy 2 éves, szakmát adó tagozaton.
A gyámhivatalban azt mondták, kérhetjük ugyan a végrehajtást, de tudtukkal csak 20 éves koráig járt volna a gyermektartás, mert most változott a szabályozás.
Az lenne a kérdésem, hogy ez valóban így van-e, vagy kérhetem még?

Előre is bocs, ha hosszú..

BH2008. 16
A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg (1952. évi IV. törvény 48. §, 52. §).
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, melyben gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését azért kérte, mivel 2006. március 23-án a gyermekei titkos örökbefogadásához tett hozzájáruló nyilatkozata folytán a szülői felügyeleti joga megszűnt, elutasította.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek élettársi kapcsolatából 2000. július 10-én L. és D. utónevű ikergyermekeik születtek. A gyermekekről - akiket a felperes teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal ismert el a magáénak - születésük óta az alperesi édesanya gondoskodik. A bíróság 2003. szeptember 26-án jogerős ítéletével kötelezte a felperest, hogy mindenkori jövedelme 20-20%-át, de legalább havonta gyermekenként 10 000 forint alapösszegű gyermektartásdíjat fizessen az alperesnek 2002. július 1-jétől kezdődően. A felperes 2006. március 23-án a gyámhivatalnál hozzájárult az öt és fél éves ikergyermekei ismeretlen személy általi örökbefogadásához. A gyámhivatal a határozatában megállapította, hogy a felperesnek e nyilatkozata alapján a perbeli gyermekek vonatkozásában a szülői felügyeleti joga megszűnt. A felperes keresetében erre tekintettel kérte gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését. A gyermekek jelenleg is édesanyjuk, az alperes gondozásában élnek, akinek a szülői felügyeleti joga fennáll, ezért a gyermekek ismeretlen személy általi örökbefogadására nem kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét teljesíteni nem kívánó felperest a szülői kötelezettség alóli mentesülés szándéka vezette az 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 48. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozata megtételében, amelynek folytán szülői felügyeleti joga megszűnt. A perbeli gyermekek a tartásra rászorulnak, örökbefogadásukra szándék sincsen, és az nem is érdekük. A Csjt. 52. §-a értelmében az örökbefogadással szűnnek meg a vérségi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok valamint kötelezettségek, tehát a vér szerinti szülő gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége is. Erre tekintettel bár a felperes szülői felügyeleti joga a titkos örökbefogadáshoz történt hozzájárulás folytán megszűnt, a tartási kötelezettsége csak az örökbefogadással szűnne meg. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant, elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével egyetértett, jogi álláspontja szerint azonban ha a szülő a Csjt. 48. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot megteszi, és egyéb feltételek is bekövetkeznek, a szülői felügyeleti joga minden vonatkozásban megszűnik, így a tartásdíj fizetési kötelezettség tekintetében is. A megyei bíróság álláspontja szerint azonban a felperesi - örökbefogadáshoz hozzájáruló - nyilatkozat, amelyre nézve a gyámhivatal jogerős határozatot hozott, a bíróságot nem köti, ahhoz a jelen peres eljárásban joghatás nem fűződik. Ezért a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll, annak megszüntetésére irányuló kereseti kérelem alaptalan, figyelemmel arra, hogy a gyermekek örökbefogadásának még elvi feltételei sem állnak fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és tartási kötelezettségének megszüntetését kérte. A felperes álláspontja szerint szülői felügyeleti joga és ezen belül tartási kötelezettsége is azzal, hogy az örökbefogadók adatainak ismerete nélkül hozzájárult gyermekei örökbefogadásához és nyilatkozatát a gyámhivatal határozatba foglalta, a határozat jogerőre emelkedésével, 2006. május 12-én megszűnt. Az ezzel ellentétes bírósági döntés ténybelileg is, jogilag is megalapozatlan, irat- és jogszabályellenes.
A másodfokú bíróság a határozatát arra alapozta, hogy a gyermek örökbefogadásának még elvi feltételei sem állnak fenn. Ez a megállapítás azonban a felperes szerint nem helytálló, a felperes lemondó nyilatkozatával lehetőség nyílik arra, hogy más személy, akár az alperes élettársa is, a gyermekeket örökbe fogadhassa. A Csjt. 48. § (3) bekezdése szerinti örökbefogadáshoz történő hozzájáruló nyilatkozat megtétele során nem kell vizsgálni azokat a szempontokat, amelyek a szülőt a nyilatkozat megtételére indítják, mint ahogyan nem vizsgálja senki annak az anyának a motivációját sem, aki gyermekét a szülést követően inkubátorban helyezi el. Ha a nők esetében lehetőség van arra, hogy gyermekükről ilyen módon mondjanak le, ez a jog a férfiakat is meg kell, hogy illesse. A gyámhivatal a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy a felperes hozzájáruló nyilatkozata folytán szülői felügyeleti joga megszűnt; ez a határozat a bíróságot is köti. Önmagában a gyermeki érdekek, anyagi okok nem indokolhatják a bíróság „diszkriminatív” döntését.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Csjt. 46. §-a szerint az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik, a nyilatozattételkor megszűnik. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
A Csjt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A Csjt. 52. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek.
A Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése értelmében a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy a felperes a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján megadhatta hozzájárulását gyermekei - számára ismeretlen személy általi - örökbefogadásához, az erre vonatkozó gyámhivatali határozat folytán pedig a szülői felügyeleti joga megszűnt. Téves a másodfokú bíróság álláspontja abban, hogy a szülői felügyelet törvényen alapuló megszűnését megállapító gyámhatósági határozat a gyermektartásdíj megszüntetése iránti perben irreleváns, a bíróságot nem köti. A bíróság ugyanis a szülői felügyeletnek vagy egyes elemeinek a fennállását e határozattal szemben nem állapíthatja meg.
A felperes tartási kötelezettsége azonban a fentiektől függetlenül fennáll.
Kétségtelen, hogy a gyermek eltartásának kötelezettsége, mint a gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettség része a szülői felügyeletnek is. A rokontartási kötelezettség azonban a Csjt. rendszerében ettől részben független: alapvetően és elsődlegesen a rokoni (hozzátartozói) kapcsolat tényén alapul, és csak a törvényben tételesen meghatározott esetekben szűnik meg. Ez tükröződik abban, hogy a rokonok eltartásának szabályait a Csjt. VII. fejezete tartalmazza, beleértve a gyermektartást is (Csjt. 69/A-69/D. §), míg a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek külön fejezetben (Csjt. VIII. fejezet) nyertek elhelyezést. Ezt fejezi ki a Csjt. 52. §-ának (1) bekezdése is, ami a szülői felügyeleti jog mellett külön nevesíti a tartási jogot, illetve kötelezettséget, mely csak az örökbefogadás folytán, annak következtében szűnik meg. Az, hogy a tartási kötelezettség alapvetően nem a szülői felügyeleten, hanem a rokoni kapcsolaton alapul, a gyámság szabályozásában is megjelenik. A Csjt. 93. §-a szerint az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A szülői felügyeletet helyettesítő gyámság azonban tartási kötelezettséget nem keletkeztet, ezért a Csjt. 104. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat, így a tartásdíjat a gyám kezéhez kell folyósítani. A tartási kötelezettség tehát nem a szülői felügyelethez, hanem magához a szülői státushoz kapcsolódik.
A magyar családjognak ez a megoldása összhangban áll a nemzetközi dokumentumokból felismerhető nemzetközi tendenciákkal. Az európai családjogi jogharmonizáció érdekében létrehozott Európa Tanács Családjogi Szakértői Bizottsága (CJ-FA) által az apaság, valamint anyaság megállapítását és jogkövetkezményeit érintő alapelvekről kiadott ún. „Fehér Lap” 26. Alapelve rögzíti, hogy minden esetben mindkét szülő köteles eltartani a gyermeket. Ezen alapelvhez fűzött indokolás kifejti, hogy a gyermektartási kötelezettség a szülői státus egyenes jogkövetkezménye, még akkor is, ha a szülő nem rendelkezik felügyeleti joggal. [lásd „White Paper” on Principles Concerning the Establishment and Legal Consequences of Parentage, cjfa docs 2001/cj-fa (2001) 16e rev, hozzáférhető: http://www.legal.coe.int/family]
Jelen esetben tehát, figyelemmel arra, hogy a gyermekek örökbefogadására nem került sor, a Csjt. 51. § (1) bekezdése alapján az apai jogállást - szülői felügyeleti jog nélkül is - a felperes tölti be, a rokonság ténye folytán pedig a felperes a Csjt. 69/A. § alapján köteles hozzájárulni gyermekei eltartásához, akár a saját szükséges tartásának rovására is. A tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésének a Csjt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn. A gyermekek az alperes háztartásában nevelkednek. Az alperes - akinek szülői felügyeleti joga érintetlen - nem kíván az örökbefogadáshoz a Csjt. 48. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatot tenni, így a gyermekek nem kerülhetnek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontja alapján az állami gondoskodás keretében tartós nevelésbe titkos örökbefogadásuk érdekében. Ennek hiányában pedig az alperesnek nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy a kislányokról egyedül, a másik szülő (felperes) helyett is gondoskodjon, illetőleg nincs semmilyen jogalapja, hogy a felperes mentesüljön a tartási kötelezettség alól.
A jogszabály téves értelmezésén alapul az a felperesi érvelés, hogy diszkriminatív módon férfiak esetében a hatóság vizsgálja az örökbefogadáshoz szükséges nyilatkozat mögötti szándékot, ugyanakkor a nők esetében ez nem érvényesül, tekintettel arra, hogy a Csjt. 48. § (5) bekezdés c) pontja alapján gyermeküket anonim módon, egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén, inkubátorban helyezhetik el. A Csjt. vonatkozó speciális rendelkezése ugyanis a „szülőt” említi, nem tesz különbséget a szülők között attól függően, hogy férfiról vagy nőről van-e szó, és a hatóság egyik esetben sem vizsgálja a szülő motivációját, mint ahogy arra az adott esetben sem került sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős határozat nem jogszabálysértő, ezért azt az ítéletében meghatározott indokok alapján az 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (3) bekezdés értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.647/2007.)

lewho 2008.03.03. 17:01

Tudsz linket adni? (esetleg bemásolni az ítéletet?)

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni.
Mi a helyzet a gyerektartásdíj összegével, ha az apának "extrém" magas a fizetése (kb 2 milló ft nettó)? Akkor is 15-25%-a a gyerektartás a fizetésének? Vagy valami más szempont alapján mérlegelnek?
Ő meghatározott egy összeget, és azt mondja, hogy ettől többre nincs szüksége a gyereknek, és ez egy nagyon szép összeg.(?)
Ő egyébként külföldi állampolgár, magyarországi munkahellyel, magyarországi tartózkodási engedéllyel.Itt él, lakást vett stb.

Üdvözlet!

Ha jól tévedek régebben parázs vitát folytatott vkivel Derill a tartási kötelezettség megszűnése és a titkos örökbefogadás összefüggései kapcsán.

Khéééérem tiszteletvel, mai napon ütötte meg szemem a BH2008.16.

Olvasmányos!

Azért kell ehhez tárgyalás, hogy a bíróság meggyőződjön, hogy valóban létrejött-e ez az egyezség a felek között a felek szabad akaratából. Ha létrejött, nincs mitől tartanod.

Az hogy "... úgyis emelkedik a fizetése..." ez azért nem olyan biztos., sokaknak évek óta nem- vagy alig emelkedett a fizetése - sajnálatosan. Tehát jobb az ha a t.díj évenkénti karbantartása az előző év inflációs és/vagy nyugdíjak emelkedése szerinti százalékos mértékű.

Egy megállapodás 2 évente felülvizsgálásra kerülhet, újabb egyezség alapján módosítható.

2. Miért félsz elmenni a bíróságra? Feltesznek néhány egyszerű kérdést melyekre bizonyára csak fogsz tudni válaszolni. Ne legyél már annyira nyuszi...

Azt hogy mennyi a jövedelme onnan tudható meg, hogy a bíróság felszólítására keresetkimutatást csatol be. (Ezt jó ha viszi előre magával.) Amennyit meg esetleg azon felül keres arról úgysincs papír...

Végül is nem baj, alkalmanként majd ezen dugipénzéből tudhat a gyereknek ezt-azt saját maga is várásolni: ruhafélék, játék stb.

1. Ha bírósági papír van a fiókodban, onnantól a t.díj dolga végett nyugodtan aludhatsz a továbbiakban. (Legalábbis is remélhetőleg, a többi az most nem tárgya a kérésednek - erre akkor térj vissza ha esetleg nem fizetné a t.díjat.)

monalisa:igazából ezt szeretném elkerülni,hogy állandóan emelgetni kelljen..........ezért gondoltam a jövedelme 20%-ra,mert így ahogy emelkedik a jövedelme úgy emelkedik a tartásdíj is.Egy gyerekre ennél többet a bíróság sem ítél meg,csak tényleg egy esetleges tartós betegség vagy hasonló indok miatt/ha jól tudom/......de akkor inkább maradjon csak 20%

1.Tehát összegezve azt javasoljátok mindenképp kérjek bírósági végzés,megírjuk közösen a papírt beadjuk a bíróságra és kérjük az egyezségi kísérletre idézést???

2.Tárgyalás nélkül abszolút nem megy???

nagyon köszönöm a segítséget......mindenképp a legjobb akkor ha van hivatalos papírom

az önkéntes teljesítésnél viszont a %-os fizetés hogy oldható meg?honnan tudom,hogy mennyi volt a jövedelme?

Egyetértek.

Aztán ha 2 év múlva úgy véled, a jövedelme mégis "kiugró", ennyi idő eltelte után lehet kérni a megállapodás felülvizsgálatát.

Egyébként egy járadék módosítása bármikor kérhető - igaz a másik fél részéről is -, ha azok a körülmények melyek a megállapodáskor fennt álltak, utóbb jelentősen megváltoztak.

Ne addj isten váratlanul súlyosan megbetegszik egy gyermek, a vele kapcsolatos költségek akár a csillagos égig is nőhetnek - olvashatunk a médiában nap mint nap családtragédiákat.

(Elnézést hogy ilyenről is írok, de pl. a rokonságomban nemrég derült ki egy addig örökmozgó- eleven kissrácról, hogy gyógyíthatatlan beteg...)

A tartásdíj iránt per úgy tudom neked nem kerül semmibe. És egyébként meg azért kell a bíróság jóváhagyása, mert különben csak egy darab papír. Ha viszont a bíróság jóváhagyta, akkor ugyanolyan erős, mint, ha évek hosszú vitája után maga a bíróság döntött volna így. És csak így lesz végrehajtható. Most lehet, hogy minden tök hawai, de a jövőt senki nem látja előre.

De egyébként tényleg belefoglalhatjátok az egyezségre, hogy "...(itt a tartásdíj összegére vonatkozó rész van)melyet XY vállalja, hogy minden hó Z. napjáig M.N. 123456 számú bankszámlájára átutalással teljesít".
Akkor benne van a jóhiszeműség - nem lesz letiltás, mégis biztosíték, mert bármikor kérheted a bíróságtól, ha nem fizet, hogy inkább letiltással szeretnéd, és nem fog hozzá új tárgyalást tartani, csak egyszerűen értesíti a munkaadót.

Ha viszont maga fog fizetni, akkor jól járnál, ha belevennétek, hogy "X%, de minimum Y forint, melynek összege minden év január 1.-től az infláció mértékével változik." Így nem mérgezi az életedet majd a gyanakvás, hogy hátha már nem is ennyit kellen utaljon, biztosan többet keres, stb. És nem kell folyton a bíróságra járkálnod az emelés miatt sem. Mivel egyezség, azt írtok bele, amit akartok.

hosszútávon hogy járnék jobban:

20% bírósági úton vagy pl.20ezer forint és évente 4%-os emelés önkéntes teljesítéssel

????????

igen ez így működne is,de fogalmam sincs mekkora a fizetése....mekkora összeget kérhetek úgy,hogy évek múlva is jól járjak.
jelenleg is így fizet évek óta havi 15ezret....ezt szeretném felemeltetni...és azért gondoltam a 20%-ra mert így emelkedne a tartásdíj is és nem kellene x év múlva megint emeltetni

én is erre gondoltam először...nem tudom melyik lenne jobb

Ha megbízható (?) ember a volt párod, akkor akár ő maga fizeti (= utalja számlára) hónapról hónapra a megállapodásban vállalt összegű t.díjat, és akkor nincs sem fizetésből letiltás, sem pedig bírósági jóváhagyás a dologhoz.

Akár lehet ilyen egyszerűen is...

Miért kell ehhez tárgyalás ha úgyis elfogadják amit kérünk?
Ez is csak pénzkisajtolás?
Mennyi kb.ennek a költsége?

Nagyon köszönöm,hogy segítesz és ne haragudj a sok kérdésért:)

Elfogadják.
Hogy a bíróság jóváhagyja az egyezséget, amit megkötöttetek.

tehát tárgyalás mindenképp lenne?de ilyen esetben is kell bizonygatni vagy elfogadják amit aláírtunk és kész?

mit takar az egyezségi kísérlet?

Kvázi nemperesben megy, de akkor is tárgyaláson. "Egyezségi kísérletre idézés"-t kell kérni.

Leültök, magatok elé tesztek egy A/4-es papírlapot, előzetesen megbeszélitek miben is fogtok megállapodni, aztán amelyikőtöknek olvashatóbb a kézírása az pár sorban leírja azt. Hivatkozni kell az előző peres eljárás ügyiratszámára. Dátum, helyiségnév, és mindkettőtök aláírja. Ennyi. Tértivevényes levélben postára adod az illetékes bíróságnak címezve. (A fénymásolatát elteszed maganak.)

A beadványban kérni kell, hogy a bíróság a megállapodásotokat peren kívüli eljárással emelje jogerőre.

Persze ügyvéddel és/vagy közjegyzővel is el lehet készíttetni az okiratot., bármelyihez is fordultok örülni fog hogy alig munkáért (...) több tízezer forint üti a markát...

Kell ,hogy hiteles legyen a megállapodás?/úgy értem ügyvéddel kell megcsináltatnunk/vagy ketten aláírjuk és így beadjuk és kérjük a bíróság jóváhagyását és kész.
tehát ez így működhet?van ilyen,hogy nemperes eljárás?de jó lenne:)

A munkáltató a bíróság jogerős végzése alapján intézkedik a t.díj növelt összegű levonásáról.

Az hogy a t.díj a fizetésének 15-20-25 százaléka-e, az a kettőtök megállapodása szerinti. De kell hogy legyen egy mindenkori minimális összeg is meghatározva, amit mindenképpen köteles fizetni.

Nagy a valószínűsége annak, hogy a ti előzetes írásbeli megállapodásotok alapján külön tárgyalásra nem kerül sor - miért is tárgyalna a bíróság ha a felek önmaguktól egyezségre jutottak, legfeljebb annak bírósági jóváhagyását kérik.