gyerektartás felnőttkorú gyermek esetén

„Mondjuk, azt most sem értem, hogy ha nem pótoltat, mit ír elő?”

Bocs’ az elmaradt kapcsolattartások végrehajtási kérelmeiről van szó, természetesen a jövőre nézve van értelme a figyelmeztetésnek, stb. Most az elmaradásokkal kapcsolatosan nyüglődöm.

hát amit most mondok, az nem a leghitelesebb forrásból származik (nem ások most utána a jogszabályi forrásnak), de talán segít picit:

a végrehajtás lényegében a hatóság általi bírságolás (vagy más intézkedés) alkalmazását jelenti a kapcsolattartás és pótlásának az arra kötelezett szülő felróható magatartása esetén

A gyámhatóság szerinte, ha a gyermek már 16 (más forrás szerint 14) éves elmúlik akkor nem tudják az anyát megbüntetni, hiszen a gyermek jelenti ki általában ilyenkor, hogy nem hajlandó találkozni a másik szülővel, ezért az anya moshatja a kezeit - "nem tehet róla".

Köszönöm, örülök, hogy válaszoltál. Már kezdem megszokni, hogy a kérdéseimre magam adok választ, ha megtaláltam
Az okozta a fejtörést, hogy egy rakás OBH vizsgálatban az áll, a szülőt nyilatkoztatni kellett volna arról, mit kér. Végrehajtást vagy pótlást. Ugyanakkor, más esetben a gyhivatalok szót nem szóltak arról, hogy ha a határozatban nem rendelkeztek a pótlásról, akkor azt nem is kérhetik, aztán ügyesen elutasították. Aki végrehajtást kért, arról megállapították (mondjuk még az előző ombudsman szokása volt, a jelenlegi sokkal korrektebb), hogy kizárólag a másik szülő elleni harag vezeti. Ráadásul, az előző ombudsman volt az, aki rendre odaírta a megállapításai végére, hogy egy 15(!) éves gyerek esetében nem lehet a hatóságra hárítani a kapcsolattartást, az apa alkalmazkodjon a gyerekhez. (Nem vicc, már a szakdolgozathoz gyűjtögetem ezeket az anomáliákat.)
Próbálom úgy keverni, hogy a gyerek lássa, szeretik, ragaszkodnak hozzá, de a másik szülőnél is érvényesüljön, hogy a normákat be kell tartani, ha nem belső indíttatásból, akkor a szankciótól való félelemből.

Tehát, ha a gyerek mindeddig azt mondta, hogy nyitott a kapcsolattartásra (az anya akadályozása bizonyított), akkor az elmaradás végrehajtható, akár 18 éves korig.
Bár, egyébként is azt hiszem, hogy az ellenkező gondolatnak az az alapja, hogy a nagy gyereket már vonszolni nem lehet, tehát, nincs értelme a szankciónak. Erre viszont a jog – szerintem – nem ad lehetőséget, mert amíg érvényes határozat van, addig a gondozó szülő felelős annak betartásáért. Ha a gyerek vele jó viszonyt ápol, akkor joggal várható el, hogy teljesítse az érzelmi felkészítésre vonatkozó kötelezettségét, vagyis, beszélje rá a kapcsolattartásra. Ha nem bírságolják, eszében sem lesz, tehát, a hivatal bátorítja a szabályszegésre.

Elvetélt gondolatmenet, ha a gyámhivatalt arra figyelmeztetem, hogy neki ebben az esetben nem csak az a feladata, hogy a gondozó szülő akadályozását bizonyítsa, hanem az is, hogy az előbbi kötelességét kérje számon? Hiszen, azt a különélő szülőt, aki nem akar kapcsolatot tartani, szintén hiába vonszolnák oda, mégis, őt bírságolják, ha a másik szülő végrehajtást kér. A jog ebben az esetben nem kivételez, a végrehajtásért felelős sem teheti. Szerintem ez könnyebb, rendeletben benne van, stb.
(Tartok tőle, szegény ügyintéző előbb-utóbb elfogultságot fog bejelenteni :))

érdemes Obudafan-t, Grád Andrást, Kbs-t kérdezni, ők elég jókat szoktak mondani.

Én a családjogban sajnos inkább csak kontárkodok, a saját dolgaim kapcsán annó még jól utánanéztem a szabályozásnak és a joggyakorlatnak, de ahogy telik-múlik az idő, úgy homályosodnak el a nem használt ismeretek :( azért ha érdekesebb téma van, akkor fellapozom a jogszabályt, de mostanában nincs rá időm..

Egyébként szerintem nagyon jól látod, a családjogot sokan fegyverként használják, és a fegyver hegye általában a különélő szülő felé mutat.

A gondozó szülők panasza - tipikusan a túl alacsony tartásdíj - általában nem tisztán jogi kérdés, tehát feltételez valami jogmegkerülő magatartást a másik fél részéről, de a különélő szülőt a jogszerű eljárásokkal is nagyon gyakran teljesen el lehet lehetetleníteni, mind egzisztenciálisan, mind a személyi kapcsolatok terén.

Ez alighanem azért van, mert egyfelől a gyermek érdekeire könnyen tud hivatkozni a jogalkalmazó, ugyanakkor nem hajlandók ténylegesen és pártatlanul megvizsgálni, hogy valójában mi is lenne az.

Ez a részrehajlás picit hasonló mint a családon belüli erőszak bemutatása, ahol a médiában mindig egy szakállas fickó kerget az asztal körül egy védtelen nőt, és szemérmesen szó nem esik a gyermekek által elszenvedett bántalmazásokról, sem a házastárs elleni lelki (és néha testi) terror különböző fajtáiról, aminek tipikus elkövetője az anya és a nő.

Ez a bíróság esetén menthető: mert a kávészabályt alkalmazzák (Ha nem kell az ítélethozatal kapcsán gondolkozásra fecsérelni az időt, akkor előbb lehet elmenni kávézni.) de a médiakommunikáció kapcsán megbocsáthatatlan, mert a társadalmi elvárások súlyos torzulásához vezet.

Természetesen, mindig nyitott vagyok mindenki válaszára. Tartok tőle, hogy olyan részleteket kérdezek, amivel a többiek sem gyakran foglalkoznak. (Ha nem, akkor valószínűleg rosszul fogalmazok. :))

A tanulmányozott esetekből látom, hogy gyakran félremennek akkor is, ahol ügyvéd segíti a panaszost, tehát nem egyszerű ezeket a dolgokat kibogozni. Nyilván, a konkrét jogi tanács nagyon jól jönne, de – bár nekem nagyon hosszadalmas - szívesen kutatok a megoldás után magam is. Az a tapasztalom, hogy ilyenkor mások (főleg, ha jogászról van szó), gondolatmenetének megismerése sokszor többet segít a válasz megtalálásában, mint a konkrét jogszabály.
Tényleg jócskán profitáltam már a megismert véleményedből és a válaszaidból eddig is.
Köszönöm szépen! :)

(Ui. A családon belüli erőszakot egyoldalúan bemutató propagandával szemben nem csak mi ágálunk, pl. Ranschburg tanár úr az írásaiban, nyilatkozataiban, előadásain (főleg a „A meghitt erőszak” c. könyv kapcsán) sokszor kitér erre. Azt hiszem, ha jogász lennék, kihúznám a kardom, de most egyébként is a vizsgáimra illene koncentrálnom, így ebben az ügyben – egyelőre - nem játszom Don Quijote-t.)

A gyermektartás díj megszüntetését a bíróságtól kell kérvényezni?? Ez egy újbóli eljárás, ahová ismételten jelen kell lenni a volt házastársaknak, vagy elég egy kérvényt írni a végzésre hivatkozva? Mi ennek a menete? Köszönöm a válaszokat.

Igen, a bírósághoz kell keresettel fordulni és alperesként a volt feleséget megnevezni. (A beadványt mielőbb megírni mert amíg a bíróság a kérdésben nem dönt a t.díjat fizetni kell...)

Normális kapcsolat esetén megegyezéssel is megszüntethető a t.díj további fizetése, de erről ők maguk készítsenek egy papírt.

"Mona"
laikus hozzászóló

Az alperes távollétében is hozhat itéletet a bíróság -bár így az eljárás némileg elhuzódik-, amennyiben a tényállás a felperes részéről bizonyított.

A jogosulatlanul felvett t.díj visszakövetelhető.

Főszabály szerint nem követelhető vissza. Viszont a keresetben lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését.

Köszönöm. Tehát akkor a végrehajtás felfüggesztését kérni.

(Sok fizetésre kötelezettnek az a problémája, hogy mire a bíróság intézkedik/rendelkezik, addigra az eltartott x havi pénzt felélhet...)

Kedves ObudaFan!

Megkérhetnélek, hogy valami irányt mutass, merre találhatnék erről jogszabályt? A Csjt.ben nem találtam. Viszont a neten találtam olyant,hogy ha a felnőtt korú gyermek ha bizonyítottan munkát vállalt, elhelyezkedett dolgozni és továbbra is felveszi a rokontartás összegét,akkor azt "jogosulatlan gazdagodás" (jogalap nélkül felvett rokontartás) címén vissza lehet követelni a per kezdetétől a per lezárásáig (amíg meg nem szüntetik jogerősen a rokontartást)A felélt tartásdíj/rokontartás vissza nem követelhetősége pedig az ezt megelőző időszakra vonatkozik.Bár ott sem konkrét jogszabályra hivatkoztak sajnos,ezért az az álláspoont nem etalon.
Ha a gyermekkel jó a viszony,akkor értelemszerűen ennek nincs jelentősége.Viszont,ha érdemtelen,vagy nem akar még csak találkozni sem az apjával,akkor ez meggondolandó lehet.

Itt van ni.

„
Jogalap nélküli gazdagodás:

Ptk. 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha

1. számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy...”

Úgy látom sokan vagyunk hasonló helyzetben.
Ezért ehhez a témához nekem is lenne kérdésem.
A rokontartás minden esetben kevesebb, mint a gyerektartásdíj és a minimum összeg?

Két nagykorú és két kiskorú gyermekem van.
A nagykorúak után eddig nem kértem a rokontartást, tehát gyerektartást fizetek.
A két kicsit kell eltartani, az asszony otthon a kisebbikkel, én csökkentett időben dolgozok, a hiteleink nőttek.
Amenniyben a bíróság rokontartást állapít meg, mekkora a valószínűsége, hogy kevesebb tartásdíjat állapít meg.
Eddig 12,5%-12,5% -ot fizettem. Ez kb. havi 20-20 e ft.
Ha rokontartást állapít meg a bíróság , mekkora az esélye annak, hogy kevesebb lesz a fent leírt összegeknél?

Köszönöm

Ehhez kapcsolódóan kérdezném még, hogy az egyik nagyobbik gyermekem májusban lesz 18 éves, mikor adhatom be az ő vonatkozásában a rokontartás fizetést?

A nagykorúság betöltésétől.
Ami a továbbiakat illeti minden attól függ hogy a gyermek a továbbaikban hogyan tovább. (Ha nappalin tanul tovább, minden év szeptember és február köteles hivatalos igazolást bemutatni a tanulmányok folyamatosságáról - különben jogtalanul veszi fel az apanázst.

Ha a jelenlegi iskolában szerez valami szakmát/képesítést, a rokontartás egészére figyelemmel a továbbaikban akár estin és/vagy levelezőn is tanulhat tovább (...) egyidejüleg elmehet dolgozni és a továbbaikban saját magáról gondoskodni. Vagyís akkor már nem jár neki a szülői támogatás.

De előbb tudni kell, hogy a májust követően hogyan és hová is tovább?!

"Mona"
laikus hozzászóló

„A rokontartás minden esetben kevesebb, mint a gyerektartásdíj és a minimum összeg?”

Nem feltétlenül.

obudan!

ez f...a!

akkor mi alapján döntik el?
persze függ a körülményektől....
de mi van akkor ha épp azért adom be, mert a két kicsit is nehezebb eltartanom, ezért akarok kevesebbet fizetni a nagyoknak

bombázó

Egy nagykorútól már elvárható hogy bizonyos mértékben gondoskodjon magáról., a bíróság csökkentheti a t.díj/rokontartás összegét, így a fiatal felnőtt gyermek csak kénytelen lesz másodállást ill. mellékfogalakozást vállalni.

Előfordulhat, hogy a rokontartás összege akár a nullra- közelébe is csökkenthet.

Tehát minden a körülményektől függ, amit a bíróság remélve majd részletesen megvizsgál.

"Mona"
laikus hozzászóló

ObudaFan valamikor 2008. július/augusztus magasságában bemásolt ide egy részletes elemzést hogy miként is a rokontartás összegének szabályozása, nos ahhoz kellene visszatalálni...

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Fura helyzetbe kerültem, nem tudom, hogy van-e valami megoldás rá:

nagykorú gyermekem után nem fizetett édesapa gyerektartást, ezért bíróság útján pert nyertem x összegre.
a végzés jogerőre emelkedett, eltelt a 6 hónap, ami alatt édesapa továbbra sem fizetett semmit.
bementem a gyámügyre - állam általi megelőlegezésre.
ott közölte az ügyintéző hölgy, hogy akkor vagyok jogosult az állam általi megelőlegezett gyerektartásra, ha a nettó keresetem nem éri el fejenként a mindenkori öregségi nyugdíj kétszereség.
ez az összeg kb. 114ezer forintra jön ki. nekem ennél több a nettó keresetem, de pont azért kértem volna a gyerektartást, mert 2008. végén annyira megemelkedett a lakáshitelem törelesztőrészlete, hogy a lányommal a megélhetésünk forog kockán...

Mit tehetek ebben az esetben?

Előre is köszönök minden hozzászólást.

végrehajtást kell kérned az apa ellen, csak van bankszámlája, autója, stb...

jobb lenne, ha előtte beszélnétek, és jeleznéd, hogy most már ez jön ha nem fizet, mert az önkéntes teljesítés neked sokkal gyorsabb, neki meg sokkal olcsóbb lenne.

Köszönöm a választ Wasp.

bankszámlája nincs, autó sem az ő nevén.
de.. azt hiszem tudom mit fogok csinálni...
magamnak egy kiskaput...

köszönöm.

de csak dolgozik valahol az az ember.... a munkahelyétől lehetne kérni a letiltást.

(én csalásra a megelőlegezés érdekében sem biztatnálak - ha erre gondolnál - mert az egy csúnya dolog, ráadásul a törvény is bünteti)

Szatti

A magam részéről csak azt, hogy a t.díj és a megdrágult hitel közt nincs kapcsolat., az első a gyermek szükségleteit hivatott fedezni félig -a másik felét a tiédből kell hozzátenned-, a megélhetés, a rezsi, a törlesztések stb. attól függetlenek.

Az más kérdés, hogy inkább a lányod sem eszik stb., csak hogy el ne kelljen adni a lakást.

Legyünk bizakodással...

"Mona"
laikus hozzászóló

Nem Wasp, az ember nem dolgozik.
elmondása szerint mormon, és adományokból él a jelenlegi feleségével és gyerekével.
állítólag alkalmi munkákat vállal..
szóval, elintézte, hogy ne legyen semmi a nevén. se ingatlan, se ingóság.

a csalás nem kenyerem... :)
egyébként pedig a keresetem kb. 20ezer forinttal több, mint az előírt...
tehát... pont az az összeg, amivel igazán nem vagyok kisegítve..