22 éves, egyetemista, nappali tagozaton tanuló lányom albérletbe költözött a barátjával. Kell-e fizetnem utána gyerektartást?
Fiam 19,5 éves, elvégezte a szakközépiskolát, azután nappali, iskolarendszerű képzésben tanul tovább. Köteles vagyok-e gyerektartást fizetni utána?
Köszönöm a választ!
1dinnyemag@gmail.com
gyerektartás nagykorú gyermek esetén
Igen, igen.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettős érdek érvényesülésének előmozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülők maguk is alapvető erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülő a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is - különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem előtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülővel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelő magatartását is. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elő, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülő csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülő nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezője a tartásra kötelezett szülő teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülő és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetően jelentősége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.
Szeretnék én is kérdezni. Végig olvastam a Csjt.60.§-át, de nem sokat értek belőle:-( Röviden a történet. 13 éves volt a lányom amikor elváltunk 3 a fiam. Kettőjük után a biróság 25.000 Ft tartásdijat itélt. A lányom 16 évesen elköltözött tőlem a barátjához :-( Akkor ugy egyeztünk meg (a gyámügyön ),hogy a tartásdijat felezzük.12500 ft-ot nekem utal a másik 12500 ft-ot peddig a lányomnak. A lányom most 19 éves, a barátját rég otthagyta,1 éve az iskolát is :-( Nagykoru ,nincs szakképzetsége ( csak 9 osztály) elhelyezkedni nem tud,nappali tagozaton nem tanulhat.Az apja 16 éves kora óta nem fizeti a tartást,de ő nem is kérte mert akkor ugy gondolta,hogy a barátja tartja el :-(,amikor meg 18 lett már nem is éreztük jogosnak. Most az apja kérte a biróságon a tartásdij kötelezetség megszüntetését! A lányom ismét velem van,estin tanul tovább (tandijas). De mellette ott van még nekem a kicsi fiam.Kettőjüket 12500 ft tartásdijból iskoláztatni nem tudom.Õ nem talál munkát,olyat meg főleg nem ahol egy héten 2x elengedik iskolába :-( Van valamilyen lehetőségünk? Rokontartás? Félő,hogy a 3. bekezdés értelmében ( ha jól értelmezem ) érdemtelen !?
Ha tud valaki tanácsot adni , irjon! köszönöm !!!
Mire a lányod elérte - és picivel már meg is haladta - a nagykorúságot, elmondhatja magáról: jól elcseszte a dolgokat azzal a fene nagy önállósággal... Éretlen volt az önálló életre, vélem "azon" kívül nemigen ért semmihez.
Beiratkozhat felnőttek szakközépiskolájába, 4 év kemény tanulás, heti három délután kötelező iskolába járás. Ha szerencséje van 1. még most a tanév elején "becsúszhat" valamelyik suliba, 2. mível a harmadikat már elvégezte, talán nem fog kelleni az elsőtől kezdenie. De igyekeznie kell felvetetni magát mert ahogy telnek a napok szept. 1-től könnyen kifuthat a jelenkezési/tanévkezdési időből.
Természetesen fizetős a felnőtt képzés, valamint a tandíj és a könyvek is.
Emellett keressen/kérjen munkát a Munkaközvetitő Hivatalban., mindenféle kétkezi munkára keresnek műszakos munkavégzésre általános iskolai végzettségű dolgozókat = betanított és/vagy segédmunka. Ha elmondja - és az iskolalátogatási igazolást be is mutatja - lehet hogy fog kapni csak egyműszakos munkát. A napi munkavégzés után a tanítás kezdetére az iskolába be kell érni...
Õutána t.díj már nem jár.
Sajnos ez van.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.
Üdv!
Nagy Máténak hívnak, 19 éves leszek júliusban, szakiskolába járok, utolsó évfolyamom végzem, április 30.-ig tanulószerződésem van. Az iskola elvégzése után érettségi bizonyítványra szeretnék szert tenni nappali tagozaton, felnőttek középiskolájában.
Édesanyám rokkantnyugdíjas, Ő velünk él, nagymamám a gyámja, 18 éves koromig nekem is Ő volt a gyámom. Amikor betöltöttem a 18.-ik életévemet saját jogomon igényelhettem a gyerektartást. (azthiszem ilyenkor már mésként hívják.)
Azóta édesapám pert indított a gyermektartás megszüntetése iránt. 2008.ápr.7.-én lesz a tárgyalás.
Véleményeteket kérném azzal kapcsolatban, hogy kinek van esélye pert nyerni ? Illetve tudomásom szerint nekem 25 éves koromig jár a gyerektartás ha nappali tanulmányaim végzem. Valamint ápr. 30.-ig tanulószerződésem van. Jelenleg a nyugdíjfolyosító intézet visszatartja a gyerektartást. Édesapám nyugdíjas. Ők ezt megtehetik, ha nekem ápr 30.-ig tanulószerződésem van ?
A segítséget előre is köszönöm; Máté.
Javaslom olvassad el az alattad lévő- ObudaFan-tól származó beírást.
Sőt ugyanő 2007.09.07. 17:45-kori beírását is, melyet kettővel lentebb találod meg.
Véleményem szerint nyugodtan várhatod az áprilisi tárgyalást, ergo a visszatartott t.díjat utólag meg kell hogy kapjad majd.
Az más dolog, hogy amikor emez iskola tanéve befejeződik és amaz iskola tanéve nem kezdődik meg, folytatólagos tanulmányi igazolással nem rendelkezel...
„Illetve tudomásom szerint nekem 25 éves koromig jár a gyerektartás ha nappali tanulmányaim végzem. ”
Ez nem árvaellátás, nem csak az életkortól függ. A többire a válasz lent található.
Közoktatási törvény:
„[121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint... Nappali rendszerű iskolai oktatásban
a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti
b)
életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az
általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha
olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési
igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén,
továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az
a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.”
Köszönettel a beidézést, mely alkalmasint hasznos lehet egyik-másik kérdezőnek.
Köszönöm Szépen a segítséget!
A lenti beidézés a közokt.tv. 52.§ (1) bekezdése.
Tisztelt Hozzáértők!
az iránt szeretnék érdeklődni, fiam a múlt hónapban betöltötte a 18. életévét és esti tagozaton jár középiskolába, még nem dolgozik, tehát önálló keresete nincs. Az apa megtagadta a gyerektartást mondván, hogy nagykorú!
Bírósági végzés van a gyerektartás megállapításáról. Még annyit, hogy nem munkahelyi levonással fizetett hanem maga utalta át a pént, amit most megtagadott.
Kérdésem jár e még gyerektartás, vagy már jogosan nem fizet?
A válaszokat köszönöm! Clay
Az apa önhatalmúlag semmiképp nem szüntetheti be a t.díj folyósítását, mivelhogy arra őt bíróság kötelezte, tehát amíg ellenkező bírói rendelkezés nem születik, köteles havonta fizetni/átadni a t.díjat. (Késedelmes fizetés esetén 6. hónapig visszamenőleg követelheted a volt férjedtől az elmaradás rendezését.)
Ezt a tanévet még elvégezheti a fiatalember esti tagozaton, és jogosult vagy a t.díjra, de mível már betöltötte a 18. életévét, a "dolgozók középiskolájában" tanulva tovább, szeptembertől már nem jár utána a t.díj.
Az apának kell ezügyben bírósághoz fordulnia, és veled szemben keresetet indítani (...), kérve a bíróságtól a további járadéki fizetés megszüntetésének kimondását.
Javaslom olvassad el alant ObudaFan részletes beírását ezen témával kaplcsolatban.
Sőt, ObudaFan több beírását is olvassad el alant.
Ha 18 évesen még középiskolába jár, ráadásul estin, akkor igen jó az esélye a tartás megszüntetésének, ugyanis
Tisztelt Uram/Hölgyem!
Segítséget kérnék.
Szüleim elváltak több mint 10 éve.Gyermek tartást nem fizetett.Amikor felvettük vele a kapcsolatot, akkor csak ígérgetett hogy majd küld pénzt,de nem küldött semmit.
Küldtem édesapának levelet többször hogy látni szeretném,de semmilyen reakció nem volt.Ő nem kereste a társaságom.Pedig én szeretem és máig is látni szeretném.
Édesapám dominikai állampolgár,Santo Domingóban él és ez megnehezíti a helyzetet.
Szeretném megtudni hogy utólag gyerektartást kérhetünk e?
26éves dolgozó lány vagyok.Sajnos nem tudtam tovább tanulni,mert édesanyám nemtudta volna finanszírozni.:-(
Előre is köszönöm válaszát.
Glória
nem.
felnőtt vagy, dolgozol, miért kérhetnél gyermektartást (rokontartást)?
6 hónapra visszamenőleg tudjátok kérni ha előzőleg indokolt volt.
Vagy nagyon alaposan elő kell vezetni, hogy eddig miért nem kértétek.
Mindazonáltal, ha most továbbtanulsz, elképzelhető, hogy járna arra az időre a tartásdíj.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
26 évesen már nem járna.
Nem-e úgy van, hogy a t.díj - melyet 18. életévet betöltött eltartott esetén nevezünk felnőtt tartásnak -, legfeljebb az eltartott 25. életévének betöltéséig, és csak kizárólag akkor ha nappali tagozatos felsőfokú tanintézben tanul - és erről fél évenként iskolalátogatási igazolást prezentál.
Édesanyádnak kellett volna anno bíróság által megállapítatni a t.díj havi összegét, de ismeretlen helyen tartózkodó apa ellen ez akkor sem müködik - legfeljebb az állam megelőlegezte volna 3 évig, évekkel ezelőtt.
26 évesen és dolgozó felnőtt nőként mindenképpen kiestél a jogosultak köréből.
Legfeljebb ha édesapád hajlandóságot mutatna felvenni veletek a kapcsolatot, és ha netán módjában áll, akkor az általa elmulasztottakért (...) egy bizonyos összeggel kárpótolná édesanyádat ill. rajta keresztül téged.
A többi már a te dolgod: írj - próbálkozz édesapád "szívéhez" jutni.
Ne terjesszetek tévtanokat, de tényleg. Már sokszor leírtuk, hogy nincs 25 éves korhatár, egyszerűen nem ettől függ a tartási kötelezettség fennállása. Hogy az idő előrehaladtával egyre kevésbé valószínű, hogy járhat, az egy dolog, de nem kizárt, hogy akár 30 évesen is járjon.
így keletkeznek a törvényekről szóló urban legend-ek :)
meg a nagy meglepődések a bíróságon....
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása