Az csak elütés : az egy "hát" akart lenni.
„Házvásárlás esetén, ha semmit sem tudok tenni, ügyvéd előtt íratni kellene vele esetleg egy lemondó nyilatkozatot?”
Esetleg. De közös megegyezéssel bármit is lehet.
drbjozsef,
Végül arra a megegyezésre jutottunk, hogy veszünk közösen egy lakást, amit együtt fizetünk fele-fele arányban, én lemondok erről a lakásról, ő pedig az enyémről és, ha menni kell, akkor lesz hová mennie vagy, ha soha nem történik válás, akkor öröklődik és addig is kiadjuk.
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólásokat!
Tisztelt szakértők !
Segitséget,illetve véleményt szeretnék kérni,ha lehetséges.
Édesanyám,és nevelőapánk házasságban éltek,mi hárman vagyunk édes testvérek,és nagykorú korunkig nevelt minket.
Anyánk 2009 decemberében örökölt a Canadában élő apja után jelentős összegű canadai dollart,amely tényről nekünk rendelkezésre állnak az eredeti angol nyelvű dokumentumok.
Ebből a pénzből vettek egy családi házat 2010 februárjában,a teljes összeget felhasználva.
Édesanyánk 2013-ban elhunyt,az akkori öröklési szabályok szerint mi megkaptuk a ház felét,másik fele a nevelőapánk nevére került.
Mi akkor a hagyatéki tárgyaláson nem jeleztük a canadai öröklés tényét mert nevelőapank megígérte,hogy ne aggódjunk,csinál végrendeletet,és úgyis a mienk lesz.
Nevelőapánk idén augusztusban elhunyt,a hagyatéki tárgyalás valószínűleg jövőre lesz.
Mivel annak idején nem vett a nevünkre,igy az ő részéről majd a féltestvére,és a testvérének a lánya lesz jelen a hagyatékin.Ők mindketten tisztában vannak vele,hogy anyai részről származó összegből lett vásárolva a ház.
Azt szeretném kérdezni,ha mégsem csinált végrendeletet,akkor az azóta eltelt időben,mivel mi nem jeleztük sehol,így ez a házastársi különvagyon átment az Ő tulajdonába?
Ebben az esetben nekünk reménytelen a helyzetünk a fél ház tulajdonjogát illetően ,vagy valamit tudunk tenni a hagyatéki eljárás előtt,vagy alatt ?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm !
Az első kérdés teljesen rossz. (Egyrészt nincs értelme; másrészt általában is rosszak azok a kérdések, amelyek tartalmaznak egy - valószínűleg - téves állítást.)
Meg lehet próbálni; de viszonylag nagy összeget kockáztattok rossz esélyekkel. Persze, nyerni is nagyot lehet.
(Ha előkerült végrendelet, annak már a hagyatéki leltárból ki kellene derülnie.)
Kovács_Béla_Sándor,
Köszönöm a gyors választ,a hagyatéki leltárban nem volt említés végrendeletről :(
Gyakorlatilag nem is tudunk semmit tenni akkor ?
Hiszen mondtam: meg lehet próbálni arra hivatkozni, hogy az a fél ingatlan nem is volt az örökhagyóé, mert a házastársa különvagyona volt. De nem jók az esélyek - és drága lesz a pervesztés.
Azért nem jók az esélyek, mert ha az ellenérdekelt fél megtalálja a helyes védekezést, akkor a bíróság el fogja utasítani a keresetet. Azért van mégis esély, mert ha nem találja meg a helyes védekezést, akkor a bíróság nem teszi meg helyette.
(és ha jelentős összegű értékű ingatlanról beszélünk, igen valószínűen lesz annyi esze az ellenérdekű félnek is, hogy ügyvédhez fordul.)
Ezt a hivatkozást ügyvédek sem mindig találják meg, mivel nem expressis verbis rendelkezésen alapszik. De néha a bírós is besegít.
Esetleg perlés előtt lehetne meggyőzni az ellenérdekelt feleket, hogy jobban járnak egy egyezséggel, mintha perbe bocsátkoznak. Az negyedakkora költség sincs, és ha elutasító is a válasz, látszik belőle, hogy "nyomon vannak-e".
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi ügyben kérem szépen segítségüket:
Férjemmel 2006-ban ismerkedtünk meg, 2007-ben költöztem hozzá, a lakcímkártyámon is az Ő címe szerepelt tartózkodási címként, a fizetésünket innentől kezdve közösen osztottuk be. Ő akkor két telek tulajdonosa volt, akkori értéken össz 6 Mft, én kb. 3M ft-tal rendelkeztem. A férjem az édesapjától ajándékba kapott egy telket, ide kezdtünk el építkezni 2007-ben. 2008. évben volt az esküvőnk. Ráépítési szerződést kellett kötnünk egymás között az akkori nevén szocpol miatt, mely szerint a telek a férjemé, a felépítmény közös (50-50%). A férjem nemrégiben levezette, hogy az én tulajdonjogom lényegesen kevesebb. A férjem kitalálta, hogy a megmaradt pénzünkből vegyünk egy telket befektetésnek (2012.), ahol szintén 50-50%-ban voltunk tulajdonosok. A telket három éve 7 Mft-ért értékesítettük, melynek felét a férjem az én bankszámlámra fizette be, a többi nála van/volt. A hitelt folyamatosan az én bankszámlámról vonták le, az utolsó törlesztőrészletet egy éve fizettem ki. A bank, illetve az államkincstár bejegyzése már nem szerepel az ingatlanon.
Semmilyen hitelünk, tartozásunk nincs. Közös családi házban lakunk három autónk van (a férjemnek kettő), én a szüleimtől kaptam az autómat ajándékba. A szüleimtől több új háztartási gépet is kaptunk ajándékba, szerződés nincs róla.
Három gyermekünk van: egy középiskolás, két általános iskolás. Mindhárom fiú ételallergiás, a kicsi autista.
A férjem kb. 2002-től mellékállású egyéni vállalkozó volt, rövid ideig (kb 1 évig főállású, minimális bevétellel). A vállalkozást 2023. évben megszűntette. Az évek alatt több millió forint értékben vásárolt hangtechnikai felszereléseket, illetve hangszereket, fénytechnikát.
2001-ben léptem be önkéntes nyugdíjpénztárban, melyet azóta is fizetek havi rendszerességgel.
Augusztusban a férjem ki akarta tőlem csikarni a telek árának felét, mondván, hogy az Őt illeti, mert megmaradt az Ő telkeinek ára, abból vettük a telket, melynek a felét nekem adta megőrzésre.
Fél éve kijelentette, hogy külön kasszán vagyunk (ami addig az első pillanattól közös volt), kiköltözött a hálószobából. Egy éve az anyja ebédjét viszi a munkahelyre, de reggel és este azt eszik, amit a hűtőben talál (csak kizárólagosan magának vásárol, én a családnak), hétvégén, szünetben az én főztöm eszi, én mosok rá. A legszükségesebb dolgokat messengeren írom meg számára. Ő erőszeretettel használja a messengert bármilyen közlésre, akár bántó/engem nevelő célzattal is.
2024. február óta írom a családi/gyerekekkel kapcsolatos költségeket, gyűjtöm a blokkokat/számlákat. A férjem kapja meg a családi kedvezmény összegét minden hónapban, melyből levonja az általa a gyereknek fizetett bérletet és menzát, a maradék felét odaadja.
Kérdéseim:
Megtehetem-e, hogy az Ő előzetes tájékoztatása nélkül elköltözöm a gyerekekkel albérletbe? Van- e lehetőségem arra, hogy innentől kezdve kizárólagosan én felügyeljem/korlátozzam a gyerekek telefonhasználatát? A kiköltözésem után van-e lehetőségem visszamenni a házban maradt személyes tárgyaimért?
A válás kimondásáig jogosan követelhetek-e összeget a férjemtől arra tekintettel, hogy a férjem a közös ingatlanunkban lakik?
Van- e lehetőség arra, hogy az apa-gyerek kapcsolat ápolására a jelenlétemben kerülhet sor a bírósági döntésig? Amíg nem fizet gyerektartást, korlátozható-e a kapcsolattartás?
Kérhetem, hogy a ház értékének felét fizesse ki? (Elismerem, hogy a telek ára Őt illeti)
Ki állapítja meg a telek és a felépítmény értékét?
A férjem jogosan követelheti-e rajtam a közösen eladott telek árának felét?
Felhasználható-e a bíróságon a messenger üzenet-váltásunk? (képernyőfotók, illetve html formátum)
Felhasználható-e a bíróságon, hogy a hitel minden részletét 15 évig én fizettem a bankszámlámról, illetve a február óta részemről vezetett költségvetés, illetve az Ő elszámolása a családi kedvezménnyel?
A pénzintézeteknél lévő pénzeszköz milyen formában deríthető fel? Milyen időszakot figyelnek? Figyelik a tranzakciókat is, vagy csak az egyenlegeket?
Az én önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegem közös vagyonnak számít?
Az Ő általa vásárolt hangtechnikai felszerelések, hangszerek közös vagyonnak számítanak?
A bíróság a gyermektartás megállapításánál mérlegeli azt a tényt, hogy három gyermeknek orvosi javaslata van diétás étkezéshez, a kicsi SNI-s (számára én viszem az ételt az iskolába), mindhárom gyermek szemüveges, mindketten garantált bérminimumra vagyunk bejelentve? (ez részemről kedvező irányba változhat)
A bíróság meghallgathatja-e a gyerekeket? Kérhetem-e, hogy ne hallgassa meg őket a bíróság?
Megtörténhet-e az, hogy a gyerekeket két külön háztartásban helyezik el az anyjánál illetve az apánál?
A nagyszülőket korlátozhatja-e a bíróság a gyerekek láthatásában (a nagyszülők ingatlanában a ház körüli és a házban lévő állapotok, valamint a papa alkoholizmusára tekintettel)?
Válaszukat köszönöm szépen!
Hm.
Tisztelt Kovács_Béla_Sándor,
Kerestek már a közjegyzői irodából nevelőapám ügyében,és közölték,nem biztos,hogy nekünk részt kell venni a tárgyaláson.
Ez esetben az ellenérdekelt felekkel hogyan tudnék közös nevezőre jutni,ha én ott sem lehetek a tárgyaláson ?
Most össze kell írnom a költségeimet hagyatéki hitelezői igénynek,esetleg nincs tanácsa arra vonatkozóan,tudok-e beleírni olyat,hogy részt vehessek a tárgyaláson ?
A ház sorsát,rezsijét egyedül mi intézzük folyamatosan.
Köszönöm !
Nem csak a hagyatéki tárgyaláson lehet egyezkedni. Sőt, célszerű előtte tenni. Telefon , e-mail, messenger, Google Chat, egyéb instant üzenetküldők, online konferencia alkalmazások, bármi.
„A ház sorsát,rezsijét egyedül mi intézzük folyamatosan.”
Az nem hagyatéki hitelezői igény.
Telefonon a legnagyobb részt kapó örökössel sokszor beszéltünk,pozitív a hozzánkállása,de mivel kettős állampolgár,ezért utána kell néznie,hogy akár ajándékozás révén rá milyen angliai jogszabály vonatkozik,ez neki milyen költséggel jár,stb.
A ház rezsijét,fenntartását akkor hogyan kellene jeleznem,vagy ez szintén csak szóbeli megbeszélés kérdése lehet,vagy más címszóval kell összeírnom akár a közjegyző felé ?
Köszönöm.
Ahhoz nincs köze a közjegyzőnek - mert nem tárgya a hagyatéki eljárásnak.
„de mivel kettős állampolgár,ezért utána kell néznie,hogy akár ajándékozás révén”
Milyen ajándékozás? Azt kellene elismernie, hogy az az 1/2 tulajdoni hányad nem is volt az örökhagyóé.
Kovács_Béla_Sándor,
Nagyon szépen köszönöm,rengeteget segített.
Akkor gyakorlatilag,ha nevelőapám örökösei nyilatkozzák,hogy az a ház házastársi különvagyonból lett vásárolva,emiatt ne tekintsék az elhunyt tulajdonának,akkor számunkra egyszerűbb a dolog.
Ehhez elegendő csak a szóbeli nyilatkozatuk,vagy a rendelkezésemre álló iratokat is fel kell mutatniuk ?
Főleg arra irányulna a kérdésem,hogy mivel ezek eredeti canadai dokumentumok,azokat szükséges lehet e lefordíttatni hivatalos fordítóval a hagyatéki tárgyalas időpontjáig,vagy bőven megfelelnek jelenlegi állapotukban,ha szükségesek .
Köszönöm.
Castellum,
Nem, nem elég "csak" nyilatkoznia.
Neked kell a közjegyzőnek bejelentened, hogy az az ingatlan nem tartozik az elhunyt hagyatékába, mert bár az elhunyt nevén volt a nyilvántartásban, a valódi tulajdonos édesanyátok volt, ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosként, mert a különvagyonából lett vásárolva.
Ha nincs igényed, nincs miről nyilatkoznia az örökösnek.
A közjegyző majd nyilatkoztatja az örököst, aki neki írásban (a kötelező alakiságot a közjegyző majd megmondja neki, valszeg kell a teljes bizonyító erejű magánokirat minimum, de ha külföldről küldi, talán még bonyolultabb lesz), vagy a hagyatéki tárgyaláson személyesen nyilatkozza, hogy az igényt elismeri, nem a hagyaték tárgya az ingatlan.
Megjegyzem, hogy ha nem ismerné el, akkor nem nagyon lenne esélyed ellene : ha jól értelek, édesanyád és az elhunyt közösen vásárolta az ingatlant 1/2-1/2 arányban a szerződés szerint, ilyen esetben pedig ez a joggyakorlat szerint lényegében egy házassági vagyonjogi szerződést jelent, és egyáltalán nem számít, hogy teljes egészében édesanyád különvagyonából vásárolták.
drbjozsef,
Köszönöm hozzászólását,amely nagyon jókor jött,ma délig vannak nyitva a posták,és szándékoztam elküldeni a levelet a közjegyző fele az eddigi költségeinkkel,de akkor hozzáírom az elejéhez,maximum mégsem ma lesz feladva a levél,ha megcsúsznék az idővel.
A ház tulajdoni lapján édesanyánk egyedül szerepelt a vásárlás napjától,és 2013-ban bekövetkező haláláig az egész ingatlan a tulajdonában állt.Az akkori hagyatéki tárgyaláson került nevelőapám részére a fele,a másik fele meg a mi nevünkre.Mivel mi nem voltunk teljesen tisztában a jogi következményekkel,ezért a fellebezési jogainkról már a hagyatéki tárgyaláson lemondtuk,ezért rögtön az utána levő napon már nem tudtunk fellebezni sem,mikor utólag elmentünk ügyvédhez.
A helyzetre nevelőapánk azt mondta,ne aggódjunk,majd csinál végrendeletet.Ez sajnos nem következett be.
Mostani telefonbeszélgetéseink alkalmával nevelőapánk örökösei mindketten mondták,hogy tudnak a ház eredetéről,valamint a végrendelet elkészítésének a szándékáról is.
Tulajdonképpen akkor ha bejelentem,hogy az ingatlan nem tartozik az elhunyt hagyatékába,akkor nem veszíthetek semmit.Vagy ezzel már elkéstem,mert a hagyatéki leltár felvételékor kellett volna a település jegyzőjének elküldeni ?
Köszönöm.
Castellum,
Nem veszítesz semmit, mert a közjegyző figyelembe veheti az igényt és az örökös nyilatkozatát. Vita esetén nem dönt, akkor pert kell indítani, csak a bíróság dönthet, de megegyezés esetén azt jóváhagyhatja.
Viszont, ahogy most írtad (és ahogy eredetileg is, bocsánat, én nem olvastam azt elég figyelmesen), hogy ez az 1/2 tulajdonrész a mostani örökhagyóra is öröklés útján hárult, akkor az az indok, hogy a különvagyona volt édesanyádnak, már nem számít. Az öröklésnél nincs különvagyon, a házastárs azt örökli, ami az örökhagyó vagyona volt. Az, hogy mit mondott, meg elég kevés. Lehetséges, hogy itt tényleg valamilyen ajándékozásra lesz szükség, ha amúgy nem vitatják az örökösök a dolgot.
De az igény elküldésével nem veszíthetsz semmit, tedd meg, aztán majd meglátod, mit lép a közjegyző.
drbjozsef,
Köszönöm szépen,ezt a bejelentést célszerű a magam nevében megtenni,és ugyanezt a másik két testvéremnek is,vagy -ha egyáltalán figyelembe veszi a közjegyző,akkor elég csak nekem megírni ?
Castellum,
Elég neked. Ha elismerik, hogy nem a hagyaték része, akkor a tulajdonjog rendezése utólag történik. De hogy hogyan, az jó kérdés, mert ha nem az ő tulajdona, hanem elhunyt édesanyádé, akkor kellene egy póthagyatéki eljárás. De az alábbiak fényében ebben sem vagyok biztos, de ez legyen majd a következő probléma.
„ez az 1/2 tulajdonrész a mostani örökhagyóra is öröklés útján hárult,”
Azt egyszerűen rosszul írta, hibásan fogalmazott.
„Édesanyánk 2013-ban elhunyt,az akkori öröklési szabályok szerint mi megkaptuk a ház felét,másik fele a nevelőapánk nevére került.”
Ahh, valóban.
Ilyen öröklési arányok sose voltak, gondolom, hogy akkor itt is a közös vagyon alapján került a nevére.
Ez viszont szerintem eléggé megkérdőjelezi a jóhiszeműségét. Erre semmi szüksége nem volt, ha tényleg a feleség gyermekeire akarta volna hagyni - bőven elég lett volna a haszonélvezet.
Fura. Ehhez azért Castellumék aktív beleegyezése is kellett...
Tisztelt drbjozsef ;Kovacs_Bela_Sandor,
Áttanulmányoztam az akkori hagyatéki iratokat,és természetesen én írtam rosszul.Az örökhagyó házastársa házastársi vagyonközösségi igényt jelentett be a 2 kocsira, és a 2 házra.(Megvolt még a régi ház is,amiben az új ház vétele előtt éltek)
Mi a házastársi vagyonközösségi igényt az öröklésben érintettek elismertük,és még akkor lemondtunk a fellebbezési jogunkról.
Emiatt másnap hiába próbáltuk korrigálni a figyelmetlenségünket,már csak pereskedni tudtunk volna,erre mondta nevelőapánk,ne aggódjunk,majd csinál végrendeletet.
Az esélytelenek nyugalmával a közjegyző felé bejelentem a kanadai örökség miatt,hogy nem tartozott nevelőapánk tulajdonába ,és még a hagyatéki tárgyalás előtt az örökösökkel megbeszélni ,mi legyen ha elfogadja,és mi legyen akkor,ha figyelembe sem veszi a közjegyző,tényleg jobb lenne elkerülni a pereskedést.
Segítségüket nagyon köszönöm.
(Így egy per teljesen esélytelen. Vagy rá tudjátok beszélni a megegyezésre, vagy nyugodjatok bele.)