A kisfiú dolga akár történhet akként is, hogy a továbbiakban - esetleges kérelmed alapján - a bíróság a gyermekelhelyezést megváltoztatja., az anya meg él-boldogul az új párjával külföldön.
Te vagy a kisfiunak az édesapja, nehogy má' fizikálisan megnehezüljön, ellehetlenüljön a láthatrásod/kapcsolattartásod a gyermekeddel - az anya magánélete okán.
Van a kisfiunak útlevele? (Most külön nem ások bele ezen másik témába, de ha esetlegesen még nincs., annak ellenére hogy az anya rendelkezik a felügyeleti joggal, a te hozzájárulásod = aláírásod nélkül nem kérhet számára útlevelet.)
Ha elváltak akkor kérhet útlevelet, pláne mint olvasom nálla van a felügyeleti jog. Csupán erről kell bemutatni a papirost.
gyámügyön azt mondták, nekik kell bejelentenem, ha jogtalan kiköltözésről lesz tudomásom és ők hivatalból nyilatkoztatják anyukát. útlevele természetesen van, amit nekem is köteles átadni, ha külföldre szeretném vinni fiúnkat (meg is kaptam). természetesen, ha másképp nem tudom megakadályozni, hogy külföldre távozzanak, akkor elindítom a gyermek elhelyezési pert, ...persze az már kérdés, hogy egy apának mennyi esélye van a bíróság előtt.
csak attól tartok az ügyvédjével már kiterveltek mindent :(
Elsősorban a láthatás/kapcsolattartás újra szabályozására koncentrálj, az elhelyezés megváltoztatása csak mint esetlegesség - az anya végül is nem alkalmatlan a kisfiú nevelésére, a kinti körülmények meg bizonyára megfelelőek lesznek. (A bíróság majd megvizsgálja, mielőtt engedélyezi a lakhelyváltoztatást.)
Szerintem mindent összevetve jogod van a kisfiadat nem végleg elveszteni!
Anyuka anno Romániából települt át ide?
pont ez az aggodalmam gyökere, anyuka alkalmassága és a kinti körülmények. úgy akar kitelepülni, hogy kint még se munkája, se élet tapasztalata. teljesen a férfira bízza magát. ráadásul már most sokat veszekednek, pedig gyakorlatilag még nem is éltek együtt (egy-egy hetet max., és pár hétvégét a háromnegyed év alatt). ebből jó nem sülhet ki. ha ki is költöznek, szerintem pár hónapig fogja bírni. a fiúnkat pedig ide-oda fogja rángatni? mindenki az mondja neki (szülei is), hogy próbálják meg először kettesben, kb. fél évig és akkor józanul tud dönteni a fiúnk életéről is. ...de hallani sem akar erről :(
kalamalyka: nem Romániából települt át, itt született- és él Magyarországon. miért kérdezted?
Épp az általad is említett fenntartásaim voltak nekem is az Országgal kapcsolatban, bár mostanság "fejlődésnek indult, nyitottá vált sok minden iránt/felé..." Gondoltam talán ott vannak a rokonok vagy nagyszülők akihez ragaszkodik, s talán így érthetőbb a kiköltözésének oka.........
De így furcsa, még a fentiek ismeretében is...... ritka .és nem biztos, hoyg a gyermek érdekét szolgálná egy idegen országban rokonok, nagyszülők nélkül. Még ha nemzetiségi iskolába is járhat, később ha tovább akar tanulni nem lesz könnyű a helyzete nyelvismeret hiányában......... nem biztos, hogy a gyermek érdeke is ezt kívánja meg. Itthagyni mindent, minden rokont, nagyszülőt, iskolát...............
MEGKÖVEZNI NEM KELL ÉRTE.................. De mégsem egy jóléti államról van szó, ami ugye a gyerek érdekeit szolgálná, hogy ott talán több a lehetőség, a jövő.......... 99,9 %-ban inkább onnan-ide....... „(csak úgy ige nélkül, amolyan Monalisa stíluban :) )”
freei
Az ügyvéded által haladéktalanul beadvánnyal fordulni a bírósághoz és kérni: ha kell a jog erejével is de akadályozzák meg, hogy az anya végleg külföldre vihesse a kisfiut. (Az okokat itt leírtad már.) Kérd, hogy amíg a volt feleséged odakint éli világát (...) a gyermeket nálad helyezzék el. (A t.díj addig szünetel, ill. ő fogja azt fizetni, de ehhez is bírói döntés szükséges.)
Mível egy peres eljárás nem egyik napról a másikra való, jogerős bírói döntés hiányában az ex-ed NEM viheti magával a srácot - jó ha őt erről felhomályosítod. (Nem vitázni: tényszerű közlések.)
freei
Javaslom olvassad el ObudaFan 2008.07.02. 23:00. beírását a "Családjogászok segítségét kérem " c. topicban, ahol is éppen gyermek külföldre vitelével kapcsolatos a kérdés - felelet.
A felügyeletet gyakorló szülő csak a másik szülő engedélyével és a gyámhatóság hozzájárulásával viheti 1 évnél hosszabb időre külföldre a gyermeket. A másik szülő egyetértése híján nemperes eljárásban, kérelemre a bíróság dönt a vitában. Ha a szülő úgy viszi külföldre tartósan a gyermeket, hogy a másik szülő nem járult hozzá , és a bíróság sem engedélyezte ezt, a kkor a Hágai Egyezmény értelmében a gyermeket hazahozzák.
ObudaFan:
tehát mondjuk 10 hónapra gond nélkül kiviheti?
A kapcsolattartás biztosítása, előzetes megállpodása, s a költségek tekintetében is tisztázása esetén............. de semmiként nem kekerülve a hivatalos, gyh-i megállpodást.......
Ott szokott megbukni a rövidebb kiutazás, ha a kapcsolattartás módosítva sm gyakorolható. Ha viszont módosítva gyakorolható, a gyámhatóság módosítani fogja.
köszönöm a hozzászólásokat.
folyamatos kapcsolattartás nem igazán valósítható meg, mivel 800km-ről van szó. kb. 10-12órás út. mire ide érnének mondjuk hétvégén, már indulhatnak is vissza, hogy a hétfői suli kezdésre visszaérjenek. akkor ehhez is kell a gyámhatóság hozzájárulása (az 1évnél rövidebb, de huzamosabb ideig való külföldön tartozkodáshoz)? gyámhatóság ilyen "rövidebb" külföldi tartozkodásnál mást nem is vesz figyelembe, csak a kapcsolattartást?
De ilyen estben a kapcsolattartás módosítható úgy, hogy nem minden második hét vége, ami ugye irreális terheket és kiadásokat ró mindkét félre, hanem szünidőkben és időközönként több napot biztosítana, valaint a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulását az utazási költségehkhez.....................ez a gyakorlat.....
szerény véleményem még mindíg maradt aza alnatbb írattoknál...................
Összegezve: ha nem járulsz hozzá a kisfiú végleges külföldre viteléhez, akkor nem viheti magával, ergó hatóságilag visszahozathatod a srácot. Az anyával kapcsolatos aggályaidat pedig mielőbb add elő a gyámhatóságnál és a bírósági keresetlevélben is legyen leírva.
A kapcsolattartás módosítása pedig akként ahogy lentebb is a javaslat.
Magánmegjegyzésem: vélem az ex nem tud egy kukkot se románul, és ha így van, akkor hogyan fog tudni érvényesülni odaát?! (Az eltartottság hosszú távon nem szokott bejönni...)
Hát ne így összegezzük. Az ő hozzájárulása nélkül is rövidebb időre, gyámhatósági hozzájárulással, a kapcsolattartás módosításával, egy évnél hosszabb időre pedig bírósági jóváhagyással külföldre viheti.
Sziasztok!
Légyszi aki tud segitsen nekem.
9 éve váltam el két lányunk nálam lettek elhelyezve,az apának láthatási joga van.az évek során a gyerektartásért is pereskednem kellett néha.Most,hogy a nagyobbik lányom gimis lett kollegista az apja hivja,hogy költözzön oda hozzájuk.Eddig sem ruhában sem iskoláztatásban...semmiben nem segitett se szülinap,semmi.
Most elvitte a lányomat vasárnapig de nem hozta haza sőt tegnap nyaralni mentek.A lányom telcsije ki van kapcsolva és mikor tudtam vele beszélni akkor meg nem ismertem rá.Gyülölettel beszél velem.
Mi tehetek?Én neveltem fel én dtam neki meg mindent és most csak úgy elveheti tőlem?
Segitsetek
Kedves Boszi!
Ha jól számolom minimum 15 éves a lányod.Tehát ha menni akar,menjen.A nyaralás alatt ne hívogasd,még dühösebb lesz,hogy elrontod a "nyavalygásoddal".Ellenben Apukának megmondani,ha hazaérnek egyből összeülni megbeszélni a részleteket.
Egy kicsit(csak egy kicsit!)meg lehet sértődni,miért utólag tudtad meg mi van.Ezen a 15 éves már képes elgondolkodni.Mond el neki szereted,ezért elengeded,szívesen látod,amikor csak jönni akar-szóljon elötte,a kulcsot adja le-érezze van következménye a tettének.A cuccait felesleges elvinnie,ha Apuka nem szállt be eddig az eltartásába,úgyis kell az neki láthatáskor-nálad.Apuka meg etesse,öltöztesse,tanítassa stb a tini lányt-meg persze bírjon is vele.Lehet neki előre gratulálni!
Családi pótlékot utald át Apukának,de ha nagyobb a fizetése,kérd a különbözetet(a kisebb lány ne járjon rosszabbul).
Iskolába elmondani,közös megegyezésen alapul a változás,nehogy eljátsza a szegény elhagyott gyermeket.
Ha együtt tudsz müködni,talán nem veszted el a lányod,de hülyét ne engedj magadból csinálni!
És a legnehezebb:megmagyarázni a kicsinek mi történt!Ne feledkezz meg Róla!
Tudod egyszer vége lesz a nyárnak,szabadságnak,és Apánál se biztos,hogy kolbászból van a kerítés!
I. A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:
II. Az eljárás kezdeményezésére a szülői felügyeletet gyakorló vagy a felügyeleti jog egyes jogosítványaival rendelkező szülő jogosult.
Ha a gyermek nem áll felügyelet alatt, ez a jog a gyámot (intézeti gyámot) illeti meg.
Ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá, az eljárás megindítására a gyámhatóság jogosult.
A Gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai szerződést (a továbbiakban: Egyezmény) az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az Egyezmény értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél a magyar anyagi jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.
A magyar jogszabályok egységes és helyes értelmezése érdekében ezért a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Kollégiuma szükségesnek tartotta állásfoglalás kiadását.
I. A jogellenesség meghatározásánál a szülői felügyeleti jog tartalmából kell kiindulni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) VIII. fejezete szabályozza a szülői felügyeleti jogot.
A Csjt. 72. §-a (1) bekezdésének fő szabálya, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt [Csjt. 73. § (1) bekezdése]. Ha viszont a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve [Csjt. 72. § (2) bekezdése]. Ilyen esetben is megilletik azonban a különélő szülőt a szülői felügyeleti jog bizonyos jogosítványai: a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis a jogszabály a különélő szülőknek együttes döntési jogot biztosít [Csjt. 72. § (3) bekezdése]. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés - egyebek mellett - a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 72. § (4) bekezdése]. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 77. § (2) bekezdése] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik [Csjt. 73. § (2) bekezdése]. A 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet 34. §-a értelmében a gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút - egyéb esetek mellett - tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.
A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál [Csjt. 76. § (4) bekezdése]. A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Csjt. 77. § (3) bekezdése].
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik (Csjt. 93. §). A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel [Csjt. 94. § (1) bekezdése]. Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak, és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [Csjt. 98. § (1) bekezdése]. A gyám személyét e jogszabályhely további rendelkezései határozzák meg. Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a gyám jogaira és kötelességeire is (Csjt. 102. §).
A fenti rendelkezésekből következik, hogy együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. A szülők egyetértésének hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a gyermek külföldre vitelének, illetőleg külföldön tartásának kérdésében a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.
Különélő szülők esetében már különböztetni kell aszerint, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre.
Minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.
A gyermeknek valamelyik szülőnél történt elhelyezése azonban nem jelenti azt, hogy ennek a szülőnek a felügyeleti joga kizárólagos és teljes körű - kivéve természetesen, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
Ha a szülő felügyeleti joga fennáll, és a gyermek nem nála, hanem a másik szülőnél van elhelyezve, a gyermek külföldre vitele miatti eljárás kezdeményezésére való jog a kinn tartózkodás időtartamától függ.
Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el.
Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz.
A jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket. A szülő szándékát mindig az adott eset összes körülményeinek értékelése alapján kell megállapítani.
Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.
Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyike nem járult hozzá, vagy bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.
Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
Valamennyi esetben a jogellenesség megállapításának további feltétele, hogy a szülő (a gyám) a felügyeleti jogát ténylegesen gyakorolta, vagy annak gyakorlásában az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg. Ennek megállapítása viszont az egyes ügyekben már a tényállásra tartozó kérdés lesz.
A gyámhatóság tekintetében a felügyeleti jog tényleges gyakorlását a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során tett intézkedések jelentik.
II. A gyermeknek az előbbiek szerint jogellenesnek minősülő külföldre vitele és külföldön tartása esetében a belföldön maradt szülő a szülői felügyeleti joga (a felügyeleti jog egyes jogosítványai) folytán jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.
Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a gyermek külföldre vitele az előbb kifejtettek szerint jogellenesnek minősül, a gyám (intézeti gyám) jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.
A Csjt. a gyámhatóságot közvetlenül is feljogosítja arra, hogy a gyermek kiadását követelje attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek végleges külföldre távozásához pedig a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ezek a rendelkezések a gyámhatóságot olyan jogokkal ruházták fel, amelyek - tartalmukat tekintve - az Egyezmény 3. cikke a) pontjában a meghatározott intézmény részére biztosított felügyeleti jellegű jognak minősülnek, amelyeknek gyakorlásában a gyermek elvitele vagy elrejtése akadályozta meg a gyámhatóságot. E jogosultság folytán tehát a gyámhatóság akkor indíthatja meg a gyermek visszahozatala iránti eljárást, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
(PK 284.)
köszönöm lajoska23
Sziasztok!
Segitenetek egy par kerdes erejeig............
Egy eve kulfoldon elek a gyermekkel.4 eve nem volt a t.dij modositva.
A t.dij modositasat lehet kerni a gyermek kora,eletkorulmenyeinek (kulfoldi tartozkodas)megvaltozasa,miatt?
Hivatalosan nincs bejelentve a gyermek kulfoldi tartozkodasa,de az apa teljeskoruen tamogatja. Lehetnek ennek jogi kovetkezmenyei?
(ha igen mit kell tennem?)
Kosz a hozzaszolast.....
Kata
lehet kérni..igaz, hogy a gyermek szükségletei és körülményei is hozzájárulnsk annak mértékének megállapításához, ám főként az apa kereste annak alapja..................ennek függvényében kell gondlkodni megéri-e. A hivatalos keresetének max 20%nál többet úgy sem valószínű, hogy megállapítanak.
A másik dolog miatt, mi szerint Te GYH- és bírósági megállapodás nélkül élsz gyermekeddel külföldön, én a helyedben komolyan aggódnék..................... az apa bármikor kérheti a láthatása módosítását, a gyermeke akár hazahozatalát is.........ennek mérlegelésével kezdj el harcoskodni..............
Mindez csak egy jó tanács........