kizárás - törvényes öröklés

Még nem történt meg a kapcsolat felvétel az unokákkal.

Nagy tudomány a matematika....

Volt kapcsolatfelvétel az unokákkal???
Van esély a megegyezésre?

dömpi,

„1. A hagyatékátadó végzés az 1/2-ed tulajdoni hányad értékénél az adó és értékbizonyítványra hivatkozik. Nincs teher az ingatlanon.
Az adó és értékbizonyítvány mit vesz alapul a tulajdoni hányad értékének a megállapításánál ? Mindazokat, amiket felsoroltál nem tartalmazza ? ”
Nem tartalmazhatja. A jegyző a tulajdoni lapból dolgozik. Amikor azt megkapta, akkor ő egy tehermentes 1/2 tulajdoni hányadot látott rajta - ez volt az örökhagyóé. Most kettő, haszonélvezettel terhelt, egyenként 1/12 tulajdoni hányadot kell értékelnie. (A nyomtatványon meg kell mondanod, hogy melyik tulajdonos tulajdoni hányadáról kéred a bizonyítványt.)

„2. Az unokák tulajdoni illetőségének az értékét tulajdoni hányaduk arányában csökkenti a temetési és a hagyatéki eljárás költsége ?”
Ha tulajdoni illetőség alatt örökrészre gondoltál, akkor igen. Az eltemetés és a hagyatéki eljárás költségei valamennyi örököst terhelnek. Ptk. 7:94-98. § De ez - gondolom - nagyságrenddel kisebb összeg, mint az örökség értéke.

„3. Ha jól értem, az özvegy tulajdoni hányadát meghaladó tulajdoni hányadon fennáll a haszonélvezeti jog. ”
Egyetértek. De ne spekuláljunk, kérd le a friss tul lapot a Földhivatal Online-on, amin már be vannak jegyezve az örökösök!

„4. A kitagadást jól gondolom, hogy csak a kitagadott kötelesrészére vonatkozna, az unokák örökrészére nem, mert rájuk nem terjed ki a kitagadás a végrendeletben ? ”
Jól gondolod.

„Ha jól számolom 25.000.000.- Ft : 20 = 1.200.000.- Ft x 4 (mert 65 év feletti az özvegy) = 5.000.000.- Ft és ennek 2/6-od részével, 1.666.666.- Ft-al csökken a hagyatékátadó végzés szerinti 8.000.000.- Ft unokák tulajdoni hányadának értéke az özvegyi haszonélvezeti jog által.”
A számítással egyetértek, azzal, hogy az unokák tulajdoni hányadának értéke 25/3 = 8.333.333 Ft. De amint írtam, a felek szabad megállapodásának tárgya, hogy mennyire értékelik a haszonélvezeti jogot. A képlet egy támpont, nem szentírás.

Ha jól számolom 25.000.000.- Ft : 20 = 1.200.000.- Ft x 4 (mert 65 év feletti az özvegy) = 5.000.000.- Ft és ennek 2/6-od részével, 1.666.666.- Ft-al csökken a hagyatékátadó végzés szerinti 8.000.000.- Ft unokák tulajdoni hányadának értéke az özvegyi haszonélvezeti jog által.

Nagyon köszönöm Oszlap !

1. A hagyatékátadó végzés az 1/2-ed tulajdoni hányad értékénél az adó és értékbizonyítványra hivatkozik. Nincs teher az ingatlanon.
Az adó és értékbizonyítvány mit vesz alapul a tulajdoni hányad értékének a megállapításánál ? Mindazokat, amiket felsoroltál nem tartalmazza ?
2. Az unokák tulajdoni illetőségének az értékét tulajdoni hányaduk arányában csökkenti a temetési és a hagyatéki eljárás költsége ?
3. A hagyatéki végzésben az öröklés törvényes rendje pontban az szerepel, hogy az özvegyet öröklés jogcímén a 7:58. § (1) bekezdés alapján holtig tartó haszonélvezeti jog illeti az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A hagyaték átadása pontban az szerepel, hogy az ingatlan 1/2-ed részére megállapítja a tulajdonjog öröklését, majd a holtig tartó haszonélvezeti jogát az örökhagyó túlélő házastársának adja át a törvény alapján öröklés jogcímén az örökhagyó végrendeletére is tekintettel.
Ha jól értem, az özvegy tulajdoni hányadát meghaladó tulajdoni hányadon fennáll a haszonélvezeti jog.
4. A kitagadást jól gondolom, hogy csak a kitagadott kötelesrészére vonatkozna, az unokák örökrészére nem, mert rájuk nem terjed ki a kitagadás a végrendeletben ?

dömpi,

„Ha jól értem ebben az esetben nem kérhetnek túlhasználati díjat.”
Amíg az özvegy él.

„A használat rendezését úgy értettem, hogy a házat mindig is az örökhagyó családja használta, tehát ez lenne a használati szerződésben.”
Ha tudtok érte valamit ajánlani cserébe, akkor lehet, hogy belemennek. De ez akkor lesz releváns, ha az özvegy már nem él.

Még egy dolog: A tulajdonosok tulajdoni hányada nyilván kevesebbet ér haszonélvezettel terhelten, mint anélkül. Ennek két következménye van: 1. Érdemes addig kifizetnetek az unokákat, amíg az özvegy él, és minél előbb - ahogy öregszik, a haszonélvezet piaci értéke csökken. 2. A 25 millió a tehermentes 1/2 tulajdoni hányad értéke? Ha igen, akkor az unokák tulajdoni hányada kevesebbet ér, mint 8 millió. A haszonélvezeti jog értékére az Illetéktörvény 72. § ad egy képletet. Ettől függetlenül a felek - vagy közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben a bíróság - szabadon értékelik azt, általában a piaci viszonyok alapján. Nem véletlenül: a képlet alapján a 66 éves és a 96 éves haszonélvező haszonélvezeti joga ugyanannyit érne.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Néha a kivásárló fél jelzáloghitelt vesz fel az ingatlanra, hogy ki tudja fizetni a másik tulajdonost. Esetleg érdemes meggondolni.

Végül: A 8 milliós becslés nem veszi figyelembe azt, hogy az unokák tulajdoni hányada "kisebbségi tulajdon". Ezeket általában diszkonttal értékelik az arányosan számított értékhez képest, mert önállóan a piacon nehezen forgalomképes, és mivel kisebbségi tulajdonosok, a hasznosításról sem dönthetnek önállóan.

Hogyan lesz ebből egy szám? Első körben kérnék egy adó- és értékbizonyítványt a jegyzőtől közös tulajdon megszüntetése céljából az unokák tulajdoni hányadaira (lakottan, haszonélvezettel terhelten), ez gyakorlatilag egy pár ezer forintos értékbecslés. Ajánlom az e-önkormányzati portált. Ha nem adja ki, akkor kis optimizmussal hivatkozhatsz a Vht 140. §-ra (akkor muszáj kiadnia) vagy hogy megkérsz egy értékbecslőt, aki 20-30 ezerért ad egy becslést. Persze, saját kútfőből is tehetsz bármekkora ajánlatot az unokáknak, a fentiek csak azt segítik, hogy legyen némi tényalapja a számnak.

Az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányada az özvegyé, a másik 1/2-ed tulajdoni hányad volt az örökhagyóé, amit örököltek a második házasságból született gyerekek és az első házasságból származó gyerek unokái. Az örökhagyó volt tulajdoni hányadán áll fent az özvegyi haszonélvezeti jog. Az özvegy nem engedné az unokáknak a használatot, hiszen a házban ő él a két gyerekével és a többi örökös idegen, soha nem találkoztak, az unokákról nem is tudtak. Ha jól értem ebben az esetben nem kérhetnek túlhasználati díjat.

A használat rendezését úgy értettem, hogy a házat mindig is az örökhagyó családja használta, tehát ez lenne a használati szerződésben.

KBS, egyáltalán nem mindegy nekem és a családnak sem, hogy ki kell-e fizetni a második házasságból született gyerekeknek az örökös unokáknak a 8 millió forintot, az nem kevés pénz, nem állnak jól. Gondolhatod, hogy nem foglalkoznék és ők sem ezzel, ha mindegy lenne. Nagy teher ez most számunkra az egyéb problémák mellett.

A kitagadásra azért kérdeztem rá, mert az örökhagyó szándéka ténylegesen az volt, hogy a második házasságból származó gyerekei örököljenek kizárólag, csak sajnos nem fogalmazta meg jól a végakaratát. Egy laikus számára szerintem az tűnik egyértelműnek, hogy ha valakit kizárok az öröklésből, akkor sem ő, sem pedig a leszármazói nem örökölnek semmit. Az örökhagyó második családjának a munkája fekszik az ingatlanban. A végrendeletben szerepel, hogy a kizárás oka az, hogy amikor az örökhagyó sztrókot kapott, erről értesítette az első házasságból született fiát és annak ellenére, hogy 15 évig 24 órás felügyeletre, gondozásra, ápolásra szorult, mert önálló életre nem volt képes, nem látogatta meg, nem segített a gondozásában, orvoshoz vitelében. Ezért gondoltam a kitagadásra, mert a Ptk. 7:78. § (1) bekezdés d) vagy g) pontja vagy a (2) bekezdés alapján lehetne esetleg pert indítani, de ha jól értem, nincs értelme, mert ha a kitagadás is csak a kitagadottra terjed ki, az csak az ő kötelesrész iránti igényét érinti, a leszármazók örökségét nem, mivel rájuk nem terjed ki a kitagadás.

dömpi,

„Jelenleg az 1/2-ed tulajdoni hányadon özvegyi haszonélvezeti jog áll fent.
Többlethasználati díjat akkor kérhetnek, ha szeretnék használni az ingatlant, csak felszólítás ellenére nem engedik, ugye?”
Nem világos, hogy a haszonélvezet az unokák tulajdoni hányadán van-e, vagy nem.
Ha nem, akkor a többi tulajdonost/haszonélvezőt az unokák felszólítják, és ők nem engedik nekik az ingatlant használni, akkor kérhetnek többlethasználati díjat.
Ha igen, akkor HA a haszonélvező beleegyezett az unokák általi használatba, DE a többi tulajdonos felszólítás után sem engedi nekik az ingatlant használni, akkor kérhetnek th díjat.

„Használat rendjéről szóló szerződés a jelenlegi használati rendről nem jöhet szóba ?”
Ezt akkor szoktak kötni, ha a használat megosztható fizikailag (pl. két lakrész) vagy időben (pl. üdülő). Ha megoldható, miért ne?

„Kitagadás esetén csak a kötelesrésztől fosztja meg a végrendelkező a kitagadottat vagy a leszármazói sem örökölik meg a kitagadott örökrészét ?”
Amint KBS írta. Ha a leszármazók nincsenek külön kitagadva, akkor jár nekik az örökrész. De kitagadni nehéz (ellentétben a kizárással), ezek az "örökhagyó életére tör" esetek.

Nem mindegy az már neked? Egyébként de.

Kitagadás esetén csak a kötelesrésztől fosztja meg a végrendelkező a kitagadottat vagy a leszármazói sem örökölik meg a kitagadott örökrészét ?

Jelenleg az 1/2-ed tulajdoni hányadon özvegyi haszonélvezeti jog áll fent.

Többlethasználati díjat akkor kérhetnek, ha szeretnék használni az ingatlant, csak felszólítás ellenére nem engedik, ugye ?

Használat rendjéről szóló szerződés a jelenlegi használati rendről nem jöhet szóba ?

dömpi,

„Nem lehetséges, hogy azért örökölnek az unokák, mert a kizárt gyerek lemondott a kötelesrészről ?”
Szerintem nem - a kötelesrész a második lépés a folyamatban.

„Jól értem, hogy a 2x 1/6-od tulajdoni hányadot 8 millió Ft-ért lehetne megvásárolni az unokáktól ? Jó lenne rendezni, csak nincs rá pénz.”
Annyiért lehet megvenni, amennyiben megalkudtok. Nincs olyan szabály, hogy "ennyi", meg olyan sem, hogy kötelesek eladni. De bármelyik tulajdonos kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ennek módja sokféle lehet, pl. az egyik tulajdonos megveszi a másik tulajdoni hányadát a bíróság által megállapított áron, közösen értékesítik, árverésre kerül, ...

„Milyen veszélye lehet annak, ha marad a tulajdoni hányaduk is úgy döntenek az örökösök, hogy nem bolygatják most a dolgot ? Az unokák nem reagáltak a közjegyző megkeresésére sem.”
Sok van, néhány példa: Az évek során várhatóan felmennek az ingatlanárak, ezért többe fog kerülni kivásárolni őket. Eladni jóval nehezebb egy tulajdoni hányadot önállóan, mint egy egész ingatlant. Ha az ingatlanra költeni kell, nem lesz egyszerű beszedni tőlük a rájuk eső költségeket. Kérhetik, hogy ők is használhassák az ingatlant - ha nem engedi a többi tulaj, akkor többlethasználati díjat kérhetnek, ami a helyben szokásos bérleti díjnak megfelelő összeg.Tetszésük szerinti időpontban indíthatnak egy pert a közös tulajdon megszüntetéséért, ami lehet, hogy még rosszabbkor jön, mint most.

Kovács_Béla_Sándor,
Köszönöm a választ. Azt hiszem, "let us agree to disagree". :)

Az egy 92-es döntvény.
Fenntartom, hogy az általad hivatkozott szabály csak a kötelezettek egymás közti viszonyát szabályozza.

Nem lehetséges, hogy azért örökölnek az unokák, mert a kizárt gyerek lemondott a kötelesrészről ?

Jól értem, hogy a 2x 1/6-od tulajdoni hányadot 8 millió Ft-ért lehetne megvásárolni az unokáktól ? Jó lenne rendezni, csak nincs rá pénz.

Milyen veszélye lehet annak, ha marad a tulajdoni hányaduk is úgy döntenek az örökösök, hogy nem bolygatják most a dolgot ? Az unokák nem reagáltak a közjegyző megkeresésére sem.

dömpi,

Ha az örökhagyónak ez volt a szándéka, az unokákat is ki kellett volna zárnia. Akkor csak köteles részt kérhetett volna a kizárt gyerek, az unokák semmit.

Az, hogy a kizárt gyerek lemondott a kötelesrészről, egyszerűsíti a dolgot. Én mindenképp próbálnék megegyezni az unokákkal, és inkább előbb mint később, mert olcsóbb biztos nem lesz, de macerásabb könnyen lehet. Jobb az ilyen dolgokat rendbe tenni.

Kovács_Béla_ Sándor,

A kötelesrésznél a bíróság képzési anyaga is azt írja, hogy a kötelesrész kielégítéséért való felelősség nem egyetemleges, hanem arányos, és beidéz egy BH-t is erről:
http://projektjeink.birosag.hu/…7_lap10.html

@dömpi

Nyilván ez most már mindegy, de ahelyett, hogy kire nem hagyja, azt kellett volna a végrendeletbe írni, hogy kire hagyja. Ha egyszerűen beleírja, hogy minden vagyonát fele-fele részben a két kisebbik fiára hagyja (és akár meg se említi a legidősebb fiát), köteles részt akkor is fizetni kellene, de az unokák nem kapnának semmit.

Nem válasz, hanem jogi tény. Ostap kérdezte egyébként.

Az egyetemleges felelősség mire válasz ?

7:97. § [Az örököstársak felelőssége]
(1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.

Nem csak azt lehet kizárni, aki az örökhagyó életére tör, indokolás nélkül is kizárható az örökös. Sajnos a mi lett volna ha, már késő.
Sikerült elérni a közjegyzőt és kiderült, hogy a kizárt gyerek lemondott a kötelesrészről, így marad az unokák bejegyzett tulajdoni hányada.
Ebben az esetben mi a célravezető ? A mostani értékbecslés alapján felajánlani egy vételárat, vagy hagyni a tulajdonjogukat és majd jelentkeznek egyszer.

dömpi,

Az öröklés nem érdem szerint jár, hanem a rokonság szerint.
Kizárni azt lehet, aki az örökhagyó, vagy közeli hozzátartozója életére tör például.
Akinek akarata van, az megkérdez egy ügyvédet, és vagy találnak megoldást rá, vagy nem. Pláne, ha van, aki gondozza, eltartja, ez pont elég jó jogalap lett volna egy tartási/öröklési szerződésre...

Az örökhagyó akarata az volt, hogy a második házasságából származó gyerekek örököljenek kizárólag. Sajnos rosszul fogalmazta meg a végrendeletet ezek szerint.Egy laikus számára szerintem a kizárás azt jelenti, hogy nem akarja, hogy az első házasságból származó gyerek örököljön, eszébe sem jut az, hogy ennek ellenére a kizárt gyereknek kötelesrész jár, sőt még az unokáknak a teljes kizárt gyerek örökrésze is jut. A kizárt gyerekkel és a családjával nem tartották a kapcsolatot.

Jogilag levezetve értem, de felháborítónak tartom, hogy 8 millió Ft-al kevesebb lesz az unokákon kívüli örökösök tulajdoni hányadának az értéke a kizárás által. Az lenne az értelme a kizárásnak, hogy a kizárt gyerek a kötelesrészben részesüljön legfeljebb, de nem az, hogy még a törvényes öröklés rendje is bejöjjön.

Sombokor,

„Ennek egyharmada a köteles rész: 2 791 000 Ft”
Fele. Ebben az ügyben a régi Ptk játszik, lásd lejjebb.

Kovács_Béla_Sándor,

„az egyes örökösök örökségével arányosan”
Ptk 7:84 [Felelősség a kötelesrész kielégítéséért]
(2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Én nem látom ebben az egyetemleges felelősséget, mit olvasok rosszul?

„az egyes örökösök örökségével arányosan”
Nem. Az örökösök a hagyatéki tartozósok - köztük a köteles rész - kielégítéséért egyetemlegesen felelnek.

„Ezek szerint a Földhivatal nem a hagyatékátadó végzésben foglalt tulajdonjogi arányt jegyzi be...”
De.

„az egyes örökösök örökségével arányosan”