Családjog

Jó, tehát hivatkozhatom rá.
(egyébként válóper keretei között megy a lakásmegosztás)

Ez egyszerűne alapelv. BH nélkül is.

Tulajdonképpen ezt keresem:
A bíróságot alapvetően köti a felek megállapodása (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1997/291. számát). A házastársak megállapodásától eltérően a bíróság kizárólag a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakáshasználatot .

„A volt házastársi lakás használatának módját - a házasságkötés előtt létrejött szerződés esetén - elsősorban a szerződés határozza meg, s attól csak a kiskorú gyermek érdekeinek körültekintő vizsgálata alapján lehet eltérni [Csjt. 31/A. § (1) bek., 31/B. § (2) bek.].”

De ugye, tudod, hogy a Ptk. hatálya alatt nem feltétlenül hivatkozható?

Kérés!
Valaki elküldené nekem a BH 1997/291 határozatot.
Köszönöm!

Az más. Akkor ahogy a doktor mondta.

Kovács Béla Sándor.
Nem, nem Németországban lett kötve az aktuális házasság. Magyarországra haza utaztunk össze házasodni.

Miért kene a nemet jogot alkalmazni, mikor Magyarországon van az ingatlan.

De az aktuális házasságot Németországban kötötték. (Egyébként sem arról beszéltem, hogy melyik ország bíróságának van az ügyre joghatósága, hanem hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.)

„rögtön előtte ő vett egy házat 900 ezerért”
Én ebből úgy értem, hogy ez az ingatlan Magyarországon van.

A német jogot kell arra alkalmazni alighanem. Azt meg nem ismerjük.

„Ugye mivel ezt az ingatlant ő vásárolta, nem került a fél rész még máig sem a nevemre, mert ő nem akarja.”

Ha ő vásárolta, miért kerülne a nevedre a fele??
Elváltatok? Vagyonmegosztás folyik? Ha igen, akkor a felújításokra költött pénz tekintetében megtérítési igényed lehet, amit követelhetsz tőle, ha megegyezni nem tudtok, akkor pert kell indítanod a bíróságon.
(megjegyzem : a vagyonmegosztás ennél bonyolultabb)

„Erre most azzal jon nincs is a fiam neven a kislány milyen lathatasi jogot akarok én…”
Valóban van a nagyszülőnek is láthatási joga. A fiad a gyermek apja a születési anyakönyvi kivonat szerint? Ha nem, akkor apaság megállapítása iránti pert kell előbb indítani.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

Két kérdésem is lenne. Az egyik, 15 éve élek együtt a férjemmel. 2010- ben házasodtunk össze először, majd 2012- ben el váltam tőle, de együtt éltünk közös háztartásban. Aztán 2014-ben ki jöttünk Németországba, és mivel ő Iraki állampolgár, Magyarországon menekült státusza van, kellett neki az EU-s feleség így újra osszehazasodtunk. Tehát 2014-ben újra házasságot kötöttünk, de addig is egy családként éltünk együtt. Mikor ki jöttünk rögtön előtte ő vett egy házat 900 ezerért. De ugye mikor ő ezt az ingatlant vásárolta nem voltunk házasok, csak együtt éltünk. Aztán szép lassan felújítgattuk, kb a mostani értéke, 5-7 millió között lehet. Ugye mivel ezt az ingatlant ő vásárolta, nem került a fél rész még máig sem a nevemre, mert ő nem akarja. De az ingatlanban az én pénzem is benne van a felujitgatasokba. Mit tudok ez esetben tenni, hogy megkapjam a ház felét ami normális esetben járna.

Másik kérdésem.
A fiamnak és a barátnőjének közös gyermekük született. A kislányt az édesanyja a saját nevére akarta venni. Most szakítottak, és a kismenyem azt mondja nem láthatom az unokám mert külföldön élek. Úgy tudom a nagyszülőnek is kijár a lathatasi jog, legalább akkor mikor otthon vagyok. Erre most azzal jon nincs is a fiam neven a kislány milyen lathatasi jogot akarok én…
Koszonom a segítséget.

Tisztelettel:
Magika