Öröklés, végrendelet,köteles rész

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

osztap # 2023.06.11. 19:10

„akkor a férjed egyszerűen utasítsa vissza az öröklést, ekkor kiesik az öröklésből, és az édesanyja és a testvére örököl csak”

Ne tegye. Visszautasítás esetén nem az anya és a testvér örököl, hanem a kieső férj helyén annak gyerekei. Nekik külön vissza kell utasítani az örökséget. Ha a gyerekek kiskorúak, akkor csak a gyámhivatal engedélyével utasíthatják vissza az örökséget, amit nem fognak megkapni.

Ha nincs elég pénz a hagyatékban az osztályos egyezséghez, akkor érdemes a férjnek elfogadnia az örökséget, aztán a hagyatéki eljárás lezárulása után adásvételi szerződést kötni a kialkudott áron.

Majordomus # 2023.06.11. 20:22

Még ez a legokosabb megoldás.

De az is amit drb. javasolt,kérdés hogy a hagyatékból vagy ! az anya és a testvér "zsebből " ki tudják e fizetni azt a pénzt amit a férjed kér.
Ebben az esetben már lehet így kérni a hagyaték átadását.

drbjozsef # 2023.06.12. 05:27

osztap,

Igazad van.
(és a haszonélvezetes mondatomat is javítanám, félreérthető, az "erre" az ingatlan természetesen az, ahol az özvegy lakott az elhunyttal együtt)

Majordomus # 2023.06.12. 19:50

Van pénzük? Ki tudnak fizetni?

katalinkiss82 # 2023.06.29. 20:32

Tisztelt tagok. Segitseget szeretnek kerni oroklesi ugyben, ami lehet csak nekem bonyolult Anyum ferje(neveloapukam) vegrendelettel fog orokolni egy ingatlant ( nem verszerinti orokos). Ezt az ingatlant nekem szeretne tovabb adni. A kerdesem pedig az lenne, hogy ezt milyen uton teheti? Volt, aki azt tanacsolta, hogy ajandekozza edesanyumnak (a felesegenek), aki pedig tovabb ajandekozza nekem. Vagy olyan lehetoseg van-e, hogy a hagyateki targyalason egyszeruen csak lemond az en javamra? (Termeszetesen az illeteket igy is, ugy is mi fizetnenk). Nagyon koszonom a segitseget.

drbjozsef # 2023.06.30. 05:25

katalinkiss82,

Nem, nem tehet ilyet. Az öröklésről lemondás az más dolog.

Természetesen, ha a közjegyző hajlandó rá, akár egy okiratba is foglalhatja, hogy nevelőapád megörökli az ingatlant ÉS egyből tovább ajándékozza neked. Ez esetben kétszer kell kifizetni az illetéket. Ami esetetekben nem kevés, kétszer 9%.

Teljesen jó megoldás, amit javasoltak. Igaz, hogy az egy plusz okirat, de annak a díja sokkal olcsóbb, mint illetéket fizetni.
Édesanyád illetékmentesen kapja, mert házastársak között illetékmentes minden ügylet, ahogy Te is úgy szereznél édesanyádtól, mert egyenes ági rokonok között is ugyanez a helyzet.

Az illetéket legalább egyszer ki kell fizetni, amikor megszerzitek az ingatlan, az alól nincs kibúvó.

katalinkiss82 # 2023.06.30. 08:23

Koszonom

Majordomus # 2023.06.30. 19:06

De sokkal olcsóbb igy....

katalinkiss82 # 2023.07.03. 13:32

Kedves tagok. Megvolt a hagyateki targyalas. A vegrendeletet elfogadtak, az ingatlannal nem lesz semmi gond, viszont van egy foldterulet, ami miatt lesz egy ujabb targyalas, mivel minimalisan nagyobb, mint egy hektar es allitolag a foldhivatal dont, hogy megkaphatjak-e anyumek(nem verszerinti orokosok, vegrendelet van) vagy azt a torvenyes orokosok (az orokhagyo testverenek gyerekei) kapjak meg. Mi szokott lenni a szokas? Ha esetleg valaki volt hasonlo szituacioban, leirja a tortenetet, mi i lett a vege? Koszonom szepen

drbjozsef # 2023.07.03. 14:40

Szulita,

A köteles részt a teljes hagyaték alapján kell számolni (+ ami beletartozik az alapjába, 10 éven belüli ajándékok, etc).

Ha 10M a köteles rész alapja, és ketten a testvéreddel lettél volna a törvényes örökös, akkor 5-5M lett volna az örökrészetek.
Ennek harmada jár köteles részként, vagyis 1,67M forint fejenként.
A köteles részbe be kell számítani mindazt, amit kaptál az örökhagyótól, ha az a köteles rész alapjába beszámított volna. Ez főleg a hagyaték, meg az esetleges említett ajándékok is. Csak az efölötti részre jár pluszban köteles rész.

Ha kaptatok 2-2M forintot a hagyatékból, akkor további köteles rész nem jár. (Hiszen az több, mint a 1,67M)

zoli68 # 2023.07.20. 18:50

Jó napot kívánok.
Alapesetben(egy örökös,nincs fellebbezés)egy jún.21.-én kelt,jú.26.-án kézhez kapott hagyatékátadó végzés mikor emelkedik jogerőre?Lehet,hogy júl.20.-án még nem?
Köszönöm a választ.

Majordomus # 2023.07.20. 20:16

Nem valószinű az itélkezési szünet előtt.

Majordomus # 2023.07.20. 20:18

katalin..
A földterület nem szerepel a végrendeletben?

katalinkiss82 # 2023.07.29. 14:16

Majordomus. Tetelesen nem.

drbjozsef # 2023.07.29. 16:54

katalinkiss82,

Nem számít.
Az Fftv. szerint 1 hektárnál nagyobb földterületet végrendeleti örökléssel nem szerezhet.

Majordomus # 2023.07.29. 19:31

Az is hülye volt aki ezt kitalálta.

Jelzem nem értek hozzá:
De:
Van a családban 4.3 ha föld. Akkor ezt nem örökölhetik a gyerekeim?

Mi lesz a föld sorsa ha elpatkolok?

drbjozsef # 2023.07.30. 04:45

MD,

De örökölheti. Fftv. 10.§(2), közeli hozzátartozó öröklésére nem vonatkozik az 1 ha korlát.
Egyébként meg csinálja meg a gyerek az aranykalászos gazdaképzést, ha Lölőnek sikerült, bárkinek sikerül. A földműves szerzőkre sem vonatkizk a korlát.

Majordomus # 2023.07.30. 19:14

Köszönöm.beiratom gazdának...

Youtuber # 2023.07.31. 03:58

Üdv.

A következő lenne a helyzet. Miután apámat gyámhatósági eljárás alá helyeztettem vélhetően kizárt az örökségből. A kitagadáshoz nincs neki semmilyen, tény, vagy bizonyíték, ami annak a kritériumnak megfelelne. De az örökös rész csak az örökség egy harmada. A kizáráshoz viszont még indokolnia sem kell, és az nagyobbik rész.
Eddig számomra ez világos, de ebben a történetben a rendkívül speciális a nevén szereplő tulajdona és élethelyzete miatt merült fel bennem kérdés.

Egy 1983 óta három fokon is megosztott 40 nm-es 1,5 szobás panellakásról van szó, 1/2 , 1/2 arányban az anyukám és közte... az övé a bírósági rendelet szerint a félszoba, ami papíron az, mert egyébként egy hálófülke. Szóval eddig nem tudott egyik fél sem megszabadulni a másiktól, sem ő anyámtól, sem anyám tőle. Ha most ő a maga korlátolt módján írt egy végrendeltet, vagy közjegyzőnél helyezett el valami nyilatkozatot (annak azért ára van), és abban esetleg megnevezett valami rokont, akkor gondolom, hogy amennyiben anyám nem akarja eladni annak az illetőnek a saját félrészét, ugyanúgy megy a játék mint már 40 éve... Pontosabban három tulajdonosa lesz a lakásnak, fele az anyámé, a felének a harmada az enyém, és a maradék rész az új versenyzőé... tehát masszívan kisebbségi tulajdonos lesz.

Ilyen esetben az új "embernek" mik a lehetőségei? Ez az egyik kérdés.
A másik: mi van akkor, ha - mert az a helyzet, hogy eléggé izolált személyiségű emberről van szó - ha a kizárásban nem nevezett meg senkit? Ilyenkor az állam kapja? No és az állam - mivel ő az erősebb kutya - egyszerűen elárverezheti?
Harmadik kérdés: mi a helyzet akkor ha egy politikai pártot nevezett meg kedvezményezettnek?
Negyedik kérdés: Ha jogi úton megtámadom - nem a kizárást, mert azt indokolni sem kell sajnos, magát a Pápát is kizárhatná a magyar jog szerint - a kitagadást, az ugye nekem szemmel látható összegbe fog kerülni, és biztos a győzelem szinte, de ha nyerek, akkor azt az összeget elbuktam? Mert ugye emberünk halott, és egyébként sincs semmije, az ügyvédet meg fizetni kell. Bár gondolom, hogy igen, ez a győzelem ára.
öt: Ha nem beszámítható - de ilyen vizsgálaton már átment, állapítottak meg nála kognitív deficitet csak nem jelentősnek írták le... és nem elmemegfigyelőben volt, hanem sima szakrendelőben, nem igen töltették ki vele a 440 kérdéses MMPI tesztet sem.. - a kizárás feltételezem akkor is érvényes. Legalábbis ahogyan utána olvasgattam, ott mindenhol ez áll:
"Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható"
Magyarán konok, debil, antiszociális sittes Elek is kitagadhatná szent életű, apáca lányát ..

drbjozsef # 2023.07.31. 05:12

„a felének a harmada az enyém”
Nem.
A kötelesrész egy kötelmi igény, főszabályként pénzt kapsz.
Ha nem, végrehajtást indíthatsz, tiltják a jövedelmét/nyugdíját, inkasszózzák a számláját, vagy - végső esetben - a tulajdonrészét elárverezik, és abból kapsz pénzt.

osztap # 2023.07.31. 05:33

Youtuber,

1. Leírásod alapján van egy bíróság által meghatározott használati megosztás. Ha egyik tulajdonos sem akar változtatni ezen, akkor az fennmarad. Az új örökös használhajta majd a félszobát. Amint drbjozsef írta, Neked főszabály szerint pénz jár majd az örököstől. Kérheted ugyan a bíróságtól, hogy természetben kapd meg, de nehezen hinném, hogy a konkrét esetben ez sikerülne.
Megjegyzem, ha valamelyik tulajdonos kéri majd a közös tulajdon megszüntetését, azt a bíróság elrendeli. Egyébként: Ha most kérné valamelyik tulajdonos (akár apád, akár anyád), akkor megtenné ezt a bíróság most is, a Ptk. 5:83-5:84. § alapján. Akkor végső esetben árverezik az egész lakást.

2. Nem feltétlenül. A törvényes örökös örököl. Ha a gyerek (Te) ki van zárva, házastárs nincs, akkor a szülők, ha halottak, a szülők leszármazottai (az elhunyt testvérei, unokaöccsei/unokahúgai), ha ilyen nincs, akkor a nagyszülők leszármazottai, ha olyanok sincsenek, akkor a dédszülők leszármazottai, ha olyanok sincsenek, és az ükszülők halottak (az ő leszármazóik már nem örökölhetnek), csak akkor a Magyar Állam. Ptk. 7:55-7:66. §. A Te érdeked, hogy a hagyatéki eljárás során segítsd a közjegyzőt leszármazottat találni, mert a Magyar Állammal nem egyszerű aztán zöld ágra vergődni.

3. Akkor a párt örököl, már ha nem utasítja vissza az örökséget.

4. A házilag barkácsolt végrendelettel több gond van. Az egyik, hogy elveszhet. Ha a haláleset után nem kerül elő (illetve, nem jut el a közjegyzőhöz), akkor a törvényes öröklés rendje szerint történik az öröklés. A másik, hogy nem feltétlen felel meg a Ptk. alaki és tartalmi követelményeinek, Ptk 7:10-7:47. §. Amiatt lehet, hogy érvénytelen az egész. Ha ezt is megugorja, csak akkor érdemes az egyes részeket vizsgálni, pl. a kitagadást. Per csak akkor lesz, ha a másik örökös nem ismeri el, hogy a kitagadás érvénytelen. Azaz, ha perre mész, a vitád nem a halottal van, hanem a másik örökössel. Ezért, ha nyersz, a perköltséget (aminek része az ügyvédi díj) a másik örökös fizeti.

5. Aki nincs cselekvőképességet kizáró, vagy ebben az ügycsoportban korlátozó gondnokság alatt, az úgy végrendelkezhet, ahogy akar.

drbjozsef # 2023.07.31. 06:02

„Ha most kérné valamelyik tulajdonos (akár apád, akár anyád), akkor megtenné ezt a bíróság most is”

Én nem lennék olyan biztos benne, hiszen :
„5:84. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.[...]”

Ha jól értem bírósági megosztás van az ingatlanról.

Youtuber # 2023.07.31. 06:33

Osztap, drbjozsef:

" Egyébként: Ha most kérné valamelyik tulajdonos (akár apád, akár anyád), akkor megtenné ezt a bíróság most is, a Ptk. 5:83-5:84. § alapján. Akkor végső esetben árverezik az egész lakást."

1983-tól kezdve folyamatosan kérték anyukámék, még törvényességi óvást is nyújtottak be. Külön nemű gyerekkel mégis megosztották mind a három fokon úgy, hogy a bírósági ítéletben benne van, hogy a drága jó apám alkoholizáló életmódot folytat, jogerősen felfüggesztett börtönt kapott 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó STS-ért, pont abban a lakásban követte el, amit megosztottak végül (beleverte az üvegbe), bíróság kötelezte kártérítésre mert kizárta 3 évre a feleségét és a kisgyermekét, és a csávó 0 perctől mostanáig benne van a lakásban. Őt a bíróság nem tette ki. Nagyapámnak volt bíró barátja mondta neki a vonaton (nem ő tárgyalta az ügyet természetesen): "hogy Gabi, ezt az embert onnan bíróság már nem teszi ki". Ez a 80-as évek vége felé lehetett...

Illetve így elhanzott a bíró úr szájából, a másik bírót kritizálva, hogy: "ilyen körülmények között x bíró hogyan oszthatta meg azt a lakást?"

Apám teljes kiörlésű putripredátor volt... más magyarázatot nem látok rá, mint alacsony származású, de a befolyásos testvérei miatt, a nép egyszerű gyermekét védte a rendszer a középiskolai tanár lányával szemben. Meg lehet a bíró azt gondolta magában: anyám miért ment egy ilyen állathoz? Ezt tépte szagolja... a törvényi feltételek lehetőséget nyújtottak a megosztáshoz, ilyen körülmények között is.
Közös hibából mondták ki a válás, anyám nem sok ésszel pl elismerte, hogy a piát kidobta. Ilyen dolgok szerepelnek az ítéletben mint: kardos menyecske (pia kidobás miatt), meg hogy lenézte a kalauzt az alacsony származása miatt, és annak családját is.

Ez persze amit most írok az én szubjektív véleményem: de bíróságon hallottam már bírótól azt indoklásként, nem bizonyítható bűnösségnél, hogy a védelem érvét elusította azzal, hogy nem hihető...

Akkor az mennyire hihető, hogy megosztanak egy ilyen lakást, két csóró között, amikor azok a húszas éveik elején járnak, úgy hogy a csávóé a félszoba, ami hálófülke. Az asszonyé meg a kisgyereké a nagyszoba ami inkább nappali mintsem szoba? Mennyire életszerű, hogy ezek nem alapítanának családot? Ha meg így van, és külön mégis alapítanak, de egyik sem képes a másikat kivásárolni, illetve az egyik megtette volna, de a másik nem adta a részét el, akkor hogy a csávó a hálófülkébe bevisz egy nőt - itt szerencse volt, mert más nő nem állt vele szóba :D - a volt feleség meg összeáll egy férfival ... és esetleg két család él 1,5 szobában? Erre lehetne azt mondani, hogy ez egy bíróság által előidézett életszerűtlen helyzet lenne. Vagy ha a gyermek kamaszodik, akkor is együtt lakik az anyjával? Nos én a Nagyszüleim házában nőttem fel... de akinek nincs ilyen szerencséje?

Ahogyan ezek ketten éltek, az simán beleférne a Fókusz horror rovatába :(
Pedig a bíróságnak annyit kellett volna tenni, hogy vagy apámat, vagy anyámat zavarja ki a lakásból. Erre is megvolt a jogi lehetőség. Nyilván az igazságos az apám kihajítása lett volna. De nem az igazság motiválta őket, és hát azt mondtam anyámnak, hogy az is jobb lett volna, ha őt rakják ki ... Vagy ha mind a kettőt kirakják és elárverezik. nyilván az ipse fizetéséből vonták volna a részleteket. Ugyanis az a lakás tanácsi részletre ment, valami 40 E Ft-os kezdőrészlettel, fele-fele arányban. Apámnak létkérdés volt, mert a szülőiháznál nem tűrték meg...

„5:84. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.[...]”

Ha jól értem bírósági megosztás van az ingatlanról."

Így van. Amúgy olyan férfit kell elképzelni, akit igazából semmi sem érdekel. Egy szociopata. Koszos, a közösségi dolgokban nem vesz részt. Buta mint a föld, de fixen tudja ott tartani a frontot, mert bár utálja az egész lépcsőház, azon túl, hogy pár alkalommal elverték, mert a hülye sokszor nem méri fel az erőviszonyokat, és hát ottani nőket is fenyeget, akiknek a párjuk megfojtogatja a lépcsőházban ... nem tudnak vele mit kezdeni. Van közös költség elmaradása is, és hát félnek, hogy tüzet csinál a lakásban (erre is volt már példa).

Ilyen esetekről van szó a tévében is, amikor közveszélyes mukik leégetik a lépcsőházat, aztán elmondják a lakók, hogy ők féltek, meg jelentették, de nem történt semmi, felelős meg nincs. Amit lehetett én megcsináltam a gondokság alá helyezési kéréssel. Annyi lett, hogy megállapítottak nála nem jelentős kognitív deficitet, és mivel nem jelentősnek mérték - ami azért eléggé relatív - így csinálhatja tovább a mocskos üzelmeit.

Youtuber # 2023.07.31. 06:46

Amúgy még annyit, hogy felfogadta a keresztanyját, akivel "szóban" abban állapodtak meg pár évvel ezelőtt, hogy ő örökli a házának egy résézt. Sok mindenből látszik, hogy hülye, mert írott szerződés nem volt. A felfogadás meg abból állt, hogy néha kapált nála, meg amikor a néninek kellett befűtött, illetve amikor betörtek a lakásba, kihívta a rendőrséget. Nem lakott a házban, hanem a néni szólt neki, és átsétált.
Amikor a néni állapota romlott a budapesti rokonai a nénit magához vették. A néni meghalt, emberünk meg előbb a rokonoktól akarta peren kívül a "jussát". Az nem ment, ekkor csak 1-2 milliót kért. Ügyvédhez ment. Az első ügyvéd mondta, hogy ez vesztett dolog. Nem vállalta. Rendes volt. Erre milyen konzekvenciát vont le? Nem bevállalós. Még a rokonok nevét sem tudta. Viszont talált egy ügyvédet, aki elvállalta, akinek nem a saját statisztikája számított, hanem látta, hogy ez egy gyökér, kisváros, hát megfogta a pénzt, etette. Mondta, hogy van hangszerződés is... ja ... van :D Évekig ment a per... természetesen elbukta... Ekkor a gyökér mondta nekem, hogy a bíróságon még a rokonok bent maradtak utána is a tárgyalóteremben, és szerinte, akkor történt valami... Menni akart a HírtTV-hez, meg minden médiumhoz, én meg bíztam benne, hogy tényleg megrágalmazza a bíróságot, aminek súlyos büntetőjogi következményei lesznek...

Egyébként azért is bíztam benne, mert volt egy hasonló próbálkozása, a gyerektartás idején... Az történt, hogy a bírónő édesapja és az én Nagypapám kollégák voltak a Gimnáziumban, mind a ketten matematika-fizika szakos pedagógusok ... ez a csávó, bepanaszolta a Hajdú-Bihar megyei bíróság elnökénél a bírónőt elfogultsággal. Elkezdődött a tárgyalás, a bírónő úgy kezdte, hogy ő még hátulgombolós kislány volt amikor együtt tanítottak, és megkérdezte tőle ,hogy fenntartja e a vádját vagy visszavonja, mert ha fenntartja, akkor ő tényleg nem tárgyalhatja az ügyet, de feljelenti! Erre a muki befosott... ami persze rossz, mert megúszta így is. A perben meg egyébként ott is el lett meszelve, mert fizetni kellett az érettségim után is a gyt-t ameddig tanulmányaimat folytattam. Pár évig még :D

osztap # 2023.07.31. 08:21

Youtuber, drbjozsef,

Szerintem a posztokban keveredik a használati megosztás és a közös tulajdon megszüntetésénél alkalmazott természetbeni megosztás.

Ha jól értem, az előbbi van most: Az egyik szobát ez használja, a másikat az, és mondjuk a fürdő meg a konyha közös. DE a tulajdon közös: a lakás egy helyrajzi számon van, és a tulajdoni lapon két tulajdonos van.

Ha a tulajdonjogot természetben osztja meg a bíróság, akkor két külön helyrajzi szám és két külön tulajdoni lap lesz, és egy tulajdoni lapon csak egy tulajdonos lesz. Ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan társasházi lakásnál, mert szinte mindig építési előírásokba ütközik, és/vagy a műszaki megosztás jelentős költséggel jár, amit egyik tulajdonos sem hajlandó viselni. Ezért ezt a bíróság nem alkalmazza, helyette úgy szünteti meg a közös tulajdont, hogy vagy az egyik tulaj megváltja a másikat, vagy árverés van. A vége az, hogy a lakás marad egy helyrajzi számon, de már csak egy tulajdonos van. Fontos, hogy a bíróság dönthet úgy, hogy a bentlakó volt tulajdonos javára holtig tartó használat jogát alapít (ugyanaz, mint a haszonélvezet, de csak a jogosult személyesen használhatja az ingatlant, másnak nem engedheti át) Ptk. 5:84. § (4). Emiatt nyilván kevesebbet ér az ingatlan, és az értékcsökkenést teljes egészében a bentlakó fél viseli (kevesebbet kap az árverési vételárból).

Youtuber leírásából nekem nem világos, hogy használati megosztást vagy a közös tulajdon megszüntetését kérték anno a bíróságtól a nyolcvanas években. Ha az előbbit, azt megkapták. Ha az utóbbit, akkor valószínűleg azért nem kapták meg, mert a bíróság úgy döntött, hogy (a mai Ptk. szóhasználatával) a megszüntetés alkalmatlan időre esik, ezért AKKOR nem lehet megcsinálni. A nyolcvanas évek óta egyrészt változott a joggyakorlat, másrészt, a felek körülményei változtak (gyerekek felnőttek és elköltöztek, kifizették a hitelt, stb.) - az "alkalmatlan időre esik a megszüntetés, halasszák el" érvelés szerintem már nem állna meg. A 2014-es Ptk. világos a közös tulajdon megszüntetése ügyében: az minden tulajdonosnak joga. Egy 2017-es PK vélemény pedig elég részletes iránymutatást ad, hogy hogyan pontosan történik ez: https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny
Érdemes a véleményben elolvasni az "alkalmatlan időről" szóló részt is.