Válás - Vagyonmegosztás - per

Annyit árulj még el, légy szíves, hogy a bírósági iratokon szereplő 15 napos fellebbezési határidő munkanapokra, avagy naptári napokra értendő. A postai küldemény átvételének napja beleszámít-e a 15 napba, illetve az átvétel napja egyenlő-e a kezdő nappal. Köszi

Naptári napokra. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

Tisztelt Forumozok, Tisztelt ObudaFan!
Felesegem 15 eves hazassag utan beadta a valopert. Ez a lejto vege, 3 eve kulon elunk most pedig szeretne papiron is fuggetleniteni magat - legalabbis nekem ezt mondja. Harom kiskoru gyermekunkkel a kozos ingatlanban lakik, en egy berlakasba koltoztem.

Az inagtlanon 50-50 %-os tulajdonreszunk van de a felesegem szerint a birosag harom kiskoru mellett csak a lakas 50%-os lakott erteket fogja beszamitani, nekem csak ennek jar a fele.

Visszaolvasva a forumon hasonlo kerdesek szerepelnek de nem derul ki szamomra, hogy az en esetemben mire szamithatok:
1- Harom gyerek mellett hogyan szamitja ki a birosag a "lakott erteket", tehat minimum mekkora szazaleka illethet meg engem a lakas piaci ertekenek?
2- Kerhetek-e az utobbi 3 evre kompenzaciot azon okbol, hogy a felesegem lakik a kozos ingatlanban?

Nagyon igazsagtalannak erzem, hogy miutan 20 evet dolgoztam a lakasert a vegen engem csak a piaci aranak 25%-a illetne meg a felesegem pedig a valas masnapjan eladhatja az ingatlantteljes aron, igy vegul 75%-hoz jutna hozza. A kozos megtakaritasunkbol kb. ki tudja valtani a ram eso 25%-ot.
Nagyon koszonom a segitseget!

1. Ez ingatlanszakértői kérdés, és az érték ingatlanról ingatlanra változhat.
2. Egyrészt közös kiskorú gyerek lakik az ingatlanban, másrészt magadtól mentél el, így nem valószínű.

Közös tulajdon megszüntetése esetén a lakottság értékcsökkentő hatását annak a tulajdonostársnak terhére kell elszámolni, aki az ingatlanban lakik. De a feleséged nem is fogja kérni, hogy magához válthassa a részedet -hiszen úgyis megkapja a kizárólagos használat jogát, és még csak "lelépési díjat" sem kell fizetnie. Ha pedig te kérnéd a közös tulajdon ilyen módon történő megszüntetését, akkor még az is lehet, hogy elutasítanának. Újabban ugyanis oldódóban van az a gyakorlat, hogy a bíróság így vagy úgy, de mindenképpen megszünteti a közösködést.

„Közös tulajdon megszüntetése esetén a lakottság értékcsökkentő hatását annak a tulajdonostársnak terhére kell elszámolni, aki az ingatlanban lakik.”

Kivéve a közös kiskorú gyermek bentlakása esetén, ahogy az jelen esetben történik.

Koszonom a valaszotokat! A tisztabban latashoz azonban engedjetek meg, hogy tovabb kerdezzek:
1- Ertem, hogy az ingatlan ertekbecsles nem a biro feladata, de kepzeljuk el a helyzetet, hogy az igazsagugyi ertekbecslo bejon a lakasba es azt mondja, hogy a lakas piaci erteke X millio Ft-t, amelyet a tenyleges erteket befolyasolo tenyezoket figyelembeveve hatarozott meg (pl. epulet allaga, lakas hasznaltsaga, nm-arak, piaci forgalom az adott iranyitoszamon stb.). Ezt ertem, azt viszont nem, hogy az ertekbecslo hogyan hozza osszefuggesbe a lakas ertekevel a benntlako kiskoruakat? A gyerekeimnek termeszetesen lakasra van szuksege, sot, az eletkorulmenyeiket nem szabad rontani, de ugy gondolnam, hogy ennek kimondasa a birosag feledata. Tehat ha az ingatlanszakerto azt allitja a lakas piaci erteke (tehat amiert pl. 6 honapon belul el lehet adni) X millio Ft, a birosag pedig hatarozatot hoz, hogy ennek csak Y %-at lehet a vagyonmerlegbe beszamitani a kikoruak szamara biztositando elony miatt akkor ezt megertem, de ebben az esetben viszont kellene lennie alkalmazhato konkret szabalynak vagy legalabb gyakorlatnak, hogy az Y % harom gyermek eseten mennyi lehet. Segitsetek kerlek ezt tisztazni!
2- Bela_Sandor megjegyzese miszerint a felesegem ugyis megkapja a kizarolagos hasznalati jogot erteheto a gyerekek erdekeinek szemszogebol. De mit jelent ez az en szamomra? Hogyan juthatok hozza az ingatlan X/2, vagy inkabb a valoszinubb es alacsonyabb (XY)/2 ertekehez? Arveres nyilvan nem lesz a gyerekek miatt, de jozan esz logikajaval a felesegemnek legalabb az (XY)/2 reszt ki kell valtania (pl. a kozos megtakaritas ra eso reszebol). Jol latom-e vagy meg erre sem szamithatok?
Tisztelettel es koszonettel.

1. A szakértő meghatározza a lakott és a beköltözhető értéket is. A bíró feladata pedig azt eldönteni, hogy az adott ügyben melyiket kell alkalmazni.
2. A lakott érték megváltását lehet kérni a tulajdonostárstól, de egyébként ha nem tud fizetni, árverés lesz.

2. Ha elrendelik egyáltalán a közös tulajdon megszüntetését. Épp az ilyen és ehhez hasonló esetekben egyre többször megesik, hogy elutasítják a keresetet, ha a a teljesítés veszélyeztetné a közös gyermek (és a vele együtt élő szülő) lakhatását.

Tisztelt ObudaFan, Kbs

Milyen esélyei vannak a férjnek hogy kifizesse a feleségét, ha
a feleség megmondta hogy nem mond le a lakásról, viszont kifizetni nem fogja tudni a férjet, és árverést akar
de a férj képes lenne a tuladjon magához váltásához.

Sorrend ugye:
természetbeni megosztás
magához váltás
árverés

1. Természetbeni megosztás lehetséges egyáltalán egy kétszintes nem egyenlő szobaszámú-nagyságú ház esetén? Ha nem akkor következő lépés a magához váltás lenne, amit a férj meg tudna oldani.
2. Azonban megitélhetik e az árverést a feleség javára, csak azért mert van egy kiskorú gyermek, - akit valószínüleg a feleség kap majd- vagy maradhat-e a feleség a lakásban közös használattal csak a gyerek miatt?

A feleség a számára kifizetett összegből + anyagi lehetőségeit figyelembevéve abszolut képes lenne saját ingatlan megvásárlásra.

3. Érheti e hátrány a férjet, ha időközben ki fog költözni az ingatlanból a barátaihoz, de nem végleg, több napot hazajárna a gyerekéhez, rezsit+teljes hiteltartozást továbbra is ő fizeti.

Mi a helyzet ilyenkor?
Köszönöm előre is!

Zamio

Természetbeni megosztás aligha lehetséges, legfeljebb társasházzá alakítás. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló árverés a jelen ingatlanpiaci helyzetben nem a legnagyobb sikert ígérő megoldás, szerintem valójában mindenkinek az az érdeke, hogy az egyik fél a másik hányadát váltsa magához, a bíróságnak pedig ezt is mérlegelni kell.

ObudaFan,

Köszönöm a választ.

Tehát ha a férj ki tudja fizetni a feleséget, az köteles távozni a házból?

Ha a gyereket a feleségnek ítélik meg akkor is?

Tarthatatlan a helyzet otthon, ha a férj időközben elköltözik, de a számlákat egyedül vagy felesben fizeti, érheti hátrány a vagyonmegosztásnál?

Köszönöm,
Zamio

Azért nem minden esetben. Ha a feleségnek járó összegből a lakhatást nem lehet megoldani, akkor a közös tulajdon megszüntetését célzó kereset egészében elutasítható.

Vagy megveheted, de általuk lakottan. Kérdés, hogy az neked megfelel-e.

ObudaFan,

Kb 8M Ft-ot kapna, plusz havi jövedelme messze az átlag felett van.

Elegendő h kötelezhető legyen új lakás vásárlásra? (akár gyerekkel együtt, mivel az elhelyezés valószínűleg nála lesz, egyetlen előnye, hogy nő)

Köszönöm,
Zamio

Nem ez a legnagyobb előnye, hanem az, hogy elköltözöl, így a per alatt ő fogja nevelni a gyereket. Ez az esélyeit a gyerekelhelyezésnél igencsak megnöveli. Az eset összes körülményéhez képest elképzelhető, hogy a bíróság engedi, hogy 8M-ért megváltsd a részét.

Tisztelt obudafan!

Az alábbi problémámban kérném a segítségét.
A volt nejemmel elváltunk 1 éve megegyezéssel. Két gyerekünk van az egyik nála maradt a másik nálam. A megegyezést úgy tudtam elérni, hogy ígéretet tettem egy összeg kifizetésére amiben megváltom a közös lakásunkba behozott vagyonát. A lakás hitelel van terhelve. Az lenne a kérdésem ha nem tudom kifizetni neki a megegyezett összeget akkor mit tud tenni.
Eőre is köszönöm válaszát.

Ha ez szerepel a bírói egyezségben, akkor végrehajtást kérhet.

Köszönöm válaszát.

A bíróságon csak mint egy nyilatkozat szerepel mivel a vagyonmegosztásról külön nem volt per. Az viszont igaz, hogy ügyvédek álltal hitelesített megállapodás van róla. Viszont a lakáson szocpol van és ha a hitelt is levesszük belőle akkor nem marad semmi szinte neki se. Ebben az esetben is ki kell fizetnem a különbséget?

Látni kellene az iratokat.

Szeretném megtudni hogy az előző válásom iratanyagát jogosan kérte ki a bíró a második válásomhoz? Mert szerintem semmi köze nincs ehhez a váláshoz. Még egy kérdésem lenne. Nem készül hangfelvétel a bíróságon a bíró saját szavaival mondja el amit nyilatkozom és nem az kerül a jegyzőkönyvbe amit én mondok,és mikor helyesbítem akkor gúnyosan mosolyog,sőt még azt sem engedi meg hogy mindjárt kijavítsam. Szeretném megtudni hogy ez jogos-e?
Tudom sokat kérdezek. Köszönöm a válaszát.

„Szeretném megtudni hogy az előző válásom iratanyagát jogosan kérte ki a bíró a második válásomhoz? Mert szerintem semmi köze nincs ehhez a váláshoz.”

Mivel a per részleteit nem ismerjük, erre lehetetlen válaszolni.

Nem szokott hangfelvétel készülni. De ha bármit fontosnak tartasz, akkor kérheted, hogy azt szó szerint tartalmazza a jegyzőkönyv.

Tisztelt Kovács Úr!

A tanácsát szeretném kérni, hogy hogyan, induljak el válás kapcsán.

A férjemmel megromlott a házasságunk és közösen megegyeztünk, hogy szeretnénk elválni. Van egy 50-50%-ban közös házunk, amire 5 éve devizahitelt és szocpolt vettünk fel. Gyerek nem született. Külön élünk egy éve, én albérletben ő ott maradt a lakásban aminek a törlesztő részleteit közösen fizetjük fele-fele részben, de sajnos már nehezen tudom fizetni az albérletemmel együtt és nem is szeretném megtartani. Ő hol azt mondja, hogy tudja majd egyedül fizetni a törlesztő részleteket és mondjam meg, hogy kb. mennyi lenne az amiért lemondanék róla (vagyonmegosztás), hol pedig ő is tanácstalan, hogy át tudja e vállalni-szeretné megtartani. Én már nem szeretném tovább húzni ezt a dolgot. Ha beadom a papírokat és elválunk, akkor ő csak úgy tudja megtartani a lakást, ha van új adóstársa, nem szeretném rossz helyzetbe hozni ezzel, de meg kellene oldanunk. Eladni nem nagyon lehet most ilyen ingatlan árak mellett.
• Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ő se járjon rosszul, én is ki tudjak szállni a hitelből és a házasságból is?
• Azt olvastam, hogy közjegyző előtt is el lehet válni, ha megtörténik kettőnk között a vagyonmegosztás, amiben ketten megállapodunk. Ez valóban így van?
Gondolom nem csak én vagyok ilyen helyzetben, mit szoktak ilyenkor csinálni? Hogy kezdjek neki?

Köszönöm előre is válaszát.
És várom mindenki hozzászólását aki volt ilyen helyzetben és tud tanácsot adni.Láttam hogy voltak hasonló kérdések, de pont ilyet nem láttam:)

Monó

Tegeződjünk, valószínűleg én vagyok az idősebb: szervusz.

A házasság felbontásának nem feltétele, hogy a vagyonmegosztásban megállapodjatok; sőt az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése még a közös megegyezéses válásnak sem feltétele. Viszont a bontást csak bíróság mondhatja ki.

Tisztelt Szakértők!
Válófélben vagyok,mindketten kiköltöztünk a közös lakásból,jelenleg a vagyon megosztás zajlik a bíróságon.
A volt nejemnél van a közös tulajdonban lévő kocsi és egyéb apróság kb.800 ezer Ft értékben.
Az üresen maradt lakásban is kb.800 ezer Ft értékű közös ingóság maradt.Nálam semmi közös tulajdonban lévő dolog sincs,egy barátomnál lakom.
A különélésünk óta a közösen felvett hiteleket csak én fizetem ,kb. 4 millió Ft-ot eddig.
A bontóper nem közös megegyezéssel zajlik.
A kérdésem:Dönthet-e úgy a bíróság,hogy a kocsi a nejemé marad,a lakásban lévő ingóságok az enyémek,és a 4 millió felét pedig apránként törleszti,mivel egyszerre nem tudja kifizetni a felét.
(Mindketten magunknak kértük az autót)
Vagy pedig egybevesz mindent,és mivel nálam van a pozitív mérleg,a kocsi hozzám kerül.

Köszönettel:József