Lakásfelújítás,költségek,öröklés

A végrendelettől még a másik két gyermek kötelesrészre tarthat igényt. Ha értékesíti az anyós az ingatlant életében, akkor már nincs kötelesrész.

Köszi Obudfan, de nem vagyok jogász,joghallgató. Vidéki "paraszt"-gyerek vagyok :)

Röviden össze tudnád foglalni, ez mit jelent? Az én esetemben? Vagyis párom esetében?

Merrefelé kezdjek el anyós-al egyeztetni a dolgok rendezése miatt? Végrendelet, adás-vétel, stb.? Hogy a tulajdoni viszonyok rendezése kapcsán?
Köszi

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbe fogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.
A házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték.

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.

Tehát, ha az egészet a páromra hagyja, akkor ez megoldás lehet?
Mi az a köteles rész? Ha ő végrendelkezik a vagyona felett, akkor is örökölnek a testvérek (vagy a végrendeletben kell meghagynia az 1/6-od,1/6-od részt?)?

Akkor már jobb lenne, ha úgy végrendelkezne, hogy az egészet az élettársadra hagyja. Akkor épp 1/6-1/6 érték járna a féltestvéreknek köteles részként.

Vedd úgy, hogy kijavítottalak: tévedsz. A bank sem szerez tulajdoni hányadot azzal, hogy ő fizeti (kölcsönként) egy ingatlan vételárának mondjuk a 70%-át.

Kedves Béla-Sándor,

mivel kifizette a ház értékének a felét (anno 25 éve), így jogosan követelheti a fele tulajdoni hányadot úgy gondolom - de javíts ki ha tévedek.
Mivel akkor nem lett "bevéve"/felvezetve a tulajdoni lap-ra (mert az adásvételi szerződést kívánt volna anyósom részéről, ami ugyebár illetékköteles), megspórolandó a költségeket, ezért azt mondod, hogy egy későbbi hagyatéki során nem fog jelenteni semmit? (vagy legalábbis nem sokat?)

II. Köszönöm a figyelmeztetést, ezen már túlvagyunk :)

Vissza az első pontra: ha anyósom van annyira "gerinces" és végrendelkezik a múltban történt dolgok miatt úgy, hogy az ingatlan(ház) 16/24-e része páromat illeti, akkor az később "megtámadhatatlan" lesz az örökösödési eljárás folyamán? Vagy hogyan lehetne ezt a "dolgot" lepapírozni? Szükség van-e ügyvédi,jegyzői ellenjegyzésre?

Köszönöm,
Rolcsiboy

„azóta a mai napig nem lett átírva a ház fele apósom nevére”
Valószínűleg azért, mert nem is az övé. Azt a bizonyos általa megfizetett 200 ezer forintot az életközösség esetleges megszűnésekor bevonhatja az elszámolásba - de az ingatlan ülönvagyoni jellegén nem változtatott.

II. Ha tényleg azt akarod, és ők is akarják, akkor írni kell egy nyilatkozatot, hogy tartoznak neked a felújításra fordított összeggel. (Előre szólok: az ilyen nyilatkozat megkövetelése nem szokott jót tenni a kapcsolatnak.)

Igen, bár ez a hagyatéki eljárásban is tisztázható, de valóban macerásabb úgy.

Számomra/számunkra inkább az a fontos, hogy a testvérek (sajnos ilyen világban élünk) ne tudják kihasználni az örökösödés során, hogy az anya nevén szerepel csak az ingatlan.
Mivel ha már át lenne iratva a ház fele-fele arányban, akkor párom apai oldalról egyedül örökölné a fele házat, anyagi oldalról pedig a ház másik felének a rá eső 1/3-ád => közel a ház 3/4-e lenne az övé.
Jelenleg azonban "csak" az 1/3-t kapná ugyebár...

Kérdés, hogy egyáltalán célszerű lesz-e após nevére íratni bármit. HA mégis, akkor még a legolcsóbb megoldás valószínűleg az, ha feltüntetitek az ügylet visszterhes jellegét, és fizettek egy visszterhes szerzési illetéket.

Ne haragudjatok, hogy új témát nyitok, de a történet annyira "egyedi", hogy kb. 5-6 témában kellene írogatnom 1-1 kérdés miatt...

A történet:
Párommal 4 éve együtt vagyunk, ebből lassan 3 éve az ő családjánál, az ő házukban. Eljegyzés volt 2 éve, de azon kívül semmi (sem házasság, sem élettársi szerződés), én továbbra ia a szülői házamba vagyok bejelentve.

• Idén Május-ban belefogtunk "anyős" házában a padlástér átalalakításába (falak,szigetelés,fürdő,konyha,stb.), amit 1-2 héten belül befejezünk - cka. 1 m Ft-ból, amit teljes egészében én fizettem (kölcsönből, és megtakarításból). A vásárolt anyagokról,készülékekről a számlákat,blokkokat természetesen eltettem
• Az ingatlan (családi ház) teljes egészében (1/1 tulajdoni hányad) anyós nevén van
• azonban: anyós kb. 25 éve építette a házat az első férjével, majd elváltak, és a válási vagyonmegosztásnál a házat neki "ítélték" különböző feltételekkel, köztük a ház felbecsült értékén a felének a megfizetését a "volt" férj felé. (pl. 400 e ft össz-ár, ebből 200 e Ft kellett kifizetni a férj részére); ettől a férj-től van 2 gyermek
• anyós összeismerkedett jelenlegi férjével, akitől van 1 gyerek (az én párom). Apósom fizette ki az említett "200" e Ft-ot volt férjnek, de erről semilyen hivatalos (építésügyi hatóság,földhivatal) papír nem készült, mivel tél volt és az illeték befizetést akarták "megúszni", kazánra kellett a maradék kp.
• azóta a mai napig nem lett átírva a ház fele apósom nevére, mivel anyós rokkantnyugdíjas, após pedig szerény jövedelemmel bír, és egy jelenlegi 20 m-ra felbeszült ház átírása elég sok pénzbe kerülhet (legalábbis azt gondoljuk)

A kérdések:
I.: Hogyan lehetne a "múltbéli" dolgokat a legkisebb összegből a helyére tenni (tehát após nevére kerüljön a fél ház) - ez számunkra főleg a későbbi örökösödés miatt jelentős/fontos
II.: Milyen szerződést kell, hogy írjak anyósommal (mint jelenlegi egyedüli tulajdonos) azzal kapcsolatban, hogy én a házba "x" összeget (1 m Ft) áldoztam felújításra, illetve esetleges válás, ne adj Isten ház-eladás kapcsán a pénzemhez juthassak? Egyáltalán milyen jogaim vannak?

Köszönöm előre is.
Üdvözlettel:
Roland