Kötelező óvodai ellátás

Még valami az én tapasztalataimból: Sajnos többségben csak azt látom, hogy a felek nem meggyőző érveket használnak, hanem egymás múltjában, jelenében csúnya módon kutatják a rosszat, amit utána egymás fejére öntve próbálják a másikat minél jobban lejáratni.(mindenkinek van hibája, így mindenki lejáratható, csak van, aki nem él vele, de van aki viszont erre alapoz)
A használható, megalapozott információk és a kereset tárgyához nem kapcsolódó, vagy kapcsolódó rosszindulatú információk között gondolom a bíró szelektál.?

Derill: A bizonyítási eljárás során lehetőség lehetne szakértők bevonására, nem?
Akkor az általad vázolt esetben kérhetné az anyával ellentétes oldalon álló fél a gyerek pszichológiai vizsgálatát. Vagy azt csak indokolt esetben engedélyezi a bíró? És akkor egyértelműen kiderülne, hogy a gyerek veszélyeztetett. Így a döntés is evidens. (laikus gondolatmenet)

Kedves fórumozók!
Meg tudja valaki mondani, hogy mi történik abban az esetben, hogy ha az "óvodaköteles" (májusban tülti be az 5. évet) gyerek szeptemberben nem lesz beíratva óvodába? Azt hallottam, hogy iyen esetben bírságolhatják az anyát. És ha erre sem reagál semmit az anya?
Válaszokat köszönöm!

Törpanya: igen, valós, nekem legalábbis ez a tapasztalatom, de logikus is. Az számít, hogy a bíró felé mit tudsz bizonyítani (meggyőzni bizonyítékokkal lehet).

Naty, szerintem fogadd meg, amit derill írt.
„Én egyébként azt vizsgáltatnám meg, hogy a gyermek iskolaérett-e, mert ha igen, akkor felesleges az iskola előkészítése érdekében kötelezővé tett óvoda (persze ez csak logikus, tehát nem biztos, hogy ezt el is fogadja majd jegyző).”

Ha mégis óviba kell vinni a gyermeket, akkor jó tudni, hogy van lehetőséged óvodát választani, bár csak korlátozottan.
Az óvodáknak azokat a gyermekeket kell felvenniük kötelezően, akik hozzájuk jelentkeznek, és a körzetükbe tartoznak. De ha marad hely, akkor felvehetnek körzeten kívüli gyermeket is. Márpedig van egy minimum csoportlétszám, tehát nem utasíthatják el a jelentkezéseteket akkor, ha van még szabad, kötelezően betöltendő hely.

Tisztelet persze a kivételnel. Grád Úrnak is van pszichológusi végzettsége.
De a gyermekellátás terén a szakmai gyakorlat szükségszerű.

"Egyébként pedig más édesanya gyermekének megítéléséhez nincs jogunk, így csak lehetőségeket ajánlhatunk neki a lehető legdiszkrétebb formában. Ezt azért tartsátok tiszteletben!!!"

Ha a plt erre értetted, akkor pontosítanék:
Egy gyermek megítélése a hozzá értő szakemberek feladata. Mivel ez egy jogi fórom, nem valószínű, hogy gyógypedagógusok, szakpszichológusok, közoktatási szakemberek, logopédusok adnak jogi tanácsot, egyébként ha mégis megfordulnának itt akkor sem mondanának semmit, anélkül hogy a gyereket látták volna. Azért próbáltam sugallmazni finoman,mert a letámadás sok esetben ellenállásba ütközik, hogy keresse fel a szakbizottságot, ahol pont a fent nevezett végzettségű emberek dolgoznak.

Ez olyan mint azt hiszem a 2fokú bíróság, ahol nem egy bíró, hanem több bíró van és a hármuk együttes véleménye adja a végső döntést.

derill
Amit írtam az költői kép volt, mert lajoska állandóan kötözködik velem.

Az amit írtál az valós??

Akkor következésképpen azon áll vagy bukik a dolog, (ahogy a cikk utáni összefoglalóban szerepel), hogy ki tudja jobban meggyőzni a bírót a saját állításáról?

Csak zárójelben megjegyzem
Az én lassan 3éves gyermekem sem beszél és nem szobatiszta.

törpanya: ezt kivételesen nem osztom, a bíró neme általában elhanyagolható, ugyanígy a kora is. Egyébként a tapasztalatom az, hogy nem korral, nemmel vagy hasonló dologgal van gond, hanem inkább azt kell mondanom, hogy van egy-két bíró, aki tipikusan ilyen döntéseket hoz. Szerencsére azért a bírók többsége tényleg pártatlan, de sok múlik a bizonyításon, ami néha nagyon nehéz, mivel a családon belüli dolgokról nincs tanú, nincs tanú arról, ha az anya a gyerekkel nem törődik, mert mihelyt megjelenik valami idegen is, anyuka jó kislány, a gyerek pedig azért kell neki, hogy eltartsák, ne kelljen dolgozni. De az azért már kicsit durva, amikor egy 4 éves gyerek még szopik, azonban nem beszél, nem szobatiszta, anyuka pedig 30 éves kora ellenére soha nem dolgozott és jelenleg a GYES lejárta után sem dolgozik immár közel egy éve, de senki nem vizsgálja, hogy miért.

Egyébként csak az óvónők között van hozzá nem értő? Mindenütt ez a helyzet. Próbálj megpályázni egy önkormányzati, orvosi stb. állást.Az egyik ügyvédi hozzászólásában olvastam, hogy milyen összefüggés van a bíró neme és az anya VS apa perek közötti nyertes fél nemének. Következtetve: Ha rossz az óvónő, akkor vegyük ki a gyereket. Ha nő a bíró, akkor az apa jelenléte lényegtelen, mert úgy is az anya fog nyerni és fordítva....

És az iskolaérettséget kik is vizsgálják, akik papírját a jegyző is elismeri? A szakbizottságok. Akkor nem ugyan ott vagyunk? Egyébként pedig más édesanya gyermekének megítéléséhez nincs jogunk, így csak lehetőségeket ajánlhatunk neki a lehető legdiszkrétebb formában. Ezt azért tartsátok tiszteletben!!!

Egyetértek Derillel.Sajnos az a mai gyakorlat ,hogy ovónő az lehet,akinek van hozzá "ismeretsége".Elég sok lelkes,fiatal,terhelhető ovónői végzettséggel rendelkező ismerősöm van,aki nem tud "bekerülni"egy oviba sem.Kihalásos alapon működik.És sajnos az az ovónő is marad,aki se fizikailag,se pszchihésen nem alkalmas már.Azt látom,hogy ezek a nők inkább elrettentik a gyereket,sminthogy felkészítenék.Ha nem lenne kötelező,talán a kevesebb gyerekkel jobb lenne a helyzet!

törpanya: sajnos az, hogy Te mit jártál végig már, nem biztos, hogy garancia arra, hogy nála ugyanezt kell csinálni. Ha pl. valakinek a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét elutasítják, Letenyén ezt határozattal teszik, Budapesten végzéssel. Egyik ellen 15 napon belül van helye fellebbezésnek, a másik ellen 8 napon belül van helye végrehajtási kifogásnak, tehát nem mindegy. Én egyébként azt vizsgáltatnám meg, hogy a gyermek iskolaérett-e, mert ha igen, akkor felesleges az iskola előkészítése érdekében kötelezővé tett óvoda (persze ez csak logikus, tehát nem biztos, hogy ezt el is fogadja majd jegyző).

Én emberileg, anyagilag CSAK a SAJÁT gyerekemért tartozom törvényi felelősséggel!!! A másiknak vannak szülei, majd megoldják az életét ők. Azt pedig, hogy erről mi a véleményem...
De ezen a témán már mindannyian rég túl vagyunk.
Ez a topik pedig az óviról szól.

Még annyit:itt szó sincs arról,hogy otthon maradna a gyerek,csupán magánkézben lévő intézménybe járna,ahol nekik megfelelő ,a gyerek neveléséhez megfelelő képesítésű gondozónő van.Akkor ha van rá pénze,milyen gond is lenne a későbbiekben?A gyerek társaságban,fejlesztve...

Törpanya nem okoskodom,megkérdeztem.Egy dolog a kötelező ovi,a másik az hogy bizony vannak olyan ovónők(rengeteg)akire még a kutyámat se..Naty valamilyen okból nem akarja járatni,ez az ő dolga.Ha nagyon akarja el tudja intézni.
Még egy tipp:mi egyszerűen orvosi igazolásokat kértünk,igy az utólsó fél évet nem járta a gyerek(magát istennek képzelő ovónéni,kissé p...esett,amikor jegyzőnél hiába jelentett fel minket-volt"papírunk")-ez meg saját eset.Ilyen is van.Mielőtt kiokoskodnád ki a hibás,,gondolj bele,hogy kinek is volt igaza-doktornéni+mi ,másik oldalon fent említett nőszemély!
Azt már csak költői kérdésként,félve:ha annyira törvénytisztelő valaki,miért is berzenkedik a törvényes gyerektartás megfizetésétől?
Hmmm

Anno óvónői pályafutásom alatt a legnehezebb feladatunk akkor volt, amikor a szülővel le kellett ülni beszélgetni a csemetéjéről, mert bármilyen jó volt is a szándék, a szülő csak azt érezte ki, hogy bántani akarjuk a gyereket és elutasítóvá vált.
SNI gyereket nevelve pontosan jól tudom milyen érzés együtt élni azzal, hogy aki az életem értelme, más mint a nagy könyvben leírtak. (a kritikát pedig megtanultam elengedni a fülem mellett)Én azt nézem mi neki a legjobb és nem azt, hogy ez nekem milyen lelkileg, mert ez csak hozzáállás kérdése.

Mivel senki érzéseit nem szeretném megbántani, saját példámon szerettem volna érzékeltetni, hogy nem biztos hogy rossz az, amit annak érzek. És ha kicsi dologban is úgy érzem nincs rendeben(testi, lelki) utánajárok. És ezt nem érzem túlaggódásnak, csak elővigyázatosságnak.

Köszönet a kiegészítésért.

Azt azonban nem tudjuk, hogy a kérdező Naty kisfia mi okból oly befelé forduló., okát kideríteni egy családi környezettanulmánnyal kellene kezdeni...

Kedves monalisa!
Egyetértek. A gyermek magánúton történő nevelésének, oktatásának súlyos terheit sokan nem tudják felmérni, azért próbálok olyan utat tanácsolni, ami nagyobb eredménnyel vezethet a gyermek másik állami intézménybe való áthelyezéséhez. (és ez még pénzbe sem kerül, csak egy kis időbe). Persze semmire nincs garancia.

Ha az óvoda azt mondta gond van a gyerekkel, jó megvizsgáltatom. De ha a bizottság óvódaérettséget állapít meg, ami ellentétes az óvoda véleményével (mert a bizottság szava erőssebb), fordulhat a jegyzőhöz és a bizottsági eredmény és a gyermek óvoda által történt rossz megítélére (hátrányos megkülönböztetésre) való hivatkozással kérheti a gyermek másik állami intézménybe történő áthelyezését. Így már nagyobb esélye van, mintha csak az az indok, hogy én ezt szeretném.
Sajnos sok esetben csak a hivatalos, írásos papírokkal lehet célt érni.

Ebben a helyzetben a kedves szülőnek az átlagosnál is többet kell(ene) foglalkoznia a gyermekkel, elvégre ő szülte, nemzette. (Nem ritkán az a baj, hogy a gyermekkel otthon nemigen törődnek, mondván majd az óvoda...)

Elolvastam a közotatási törvény ez irányú részét. Mivel náluk az a probléma, hogy a gyermekről más a véleménye az óvodának és más a nevelési tanácsadónak, azért ajánlottam neki 'döntőbíróként' a szakbizottságot, akinek a szakvéleménye ezek fölött áll.
Ha nincs probléma a gyerekkel: az óvodának el kell fogadnia.
Ha mégis az óvodának lenne igaza, akkor ebben az esetben csak a bizottság adhat felmentést.

Egyébként ugyanarról a dologról beszélünk, csak két ellentétes szemszögből.

Itt a lényeg, hogy ő mit szeretne, és ennek megfelelően melyik út a..

Egyébként pedig szó sem volt olyanról, hogy norálisnak specbe kell járnia!

És ez esetben arról kapsz papírt, ami a valóság; nem arról, amit te szeretnél!!

Egyébként szép lenne ha egy gyerek tankötelezettségéről, egy xy város, vidék óvódájának vezetője, vagy xy város, vidék nevelési tanácsadója egyszemélyben döntete. De ahogy te is írtad
"Ha találtok olyant aki felvállalja..."
A Szakbizottságnál nem kell keresgetni senkit..., kész tények: óvóda- vagy iskolaérett a gyerek; vagy nem, vagy bizonyos feltételek mellett!!

Azt, hogy egyes szülők burokban akaják tartani (magántanulót csinálni belőle) a gyereküket és ezért játsszák el az általad elmondott utat, az egy dolog.
De nem ez a hivatalos út.