Fiatalkorú munkavállalása vs gyerektartás

Kedves P.Kati!

Először is nem árt tisztáznunk: Gyermektartásdíj eleve csak a gyermek nagykorúságáig jár, utána már a továbbtanulása miatt rászoruló gyermeket csak a rokontartás jóval enyhébb szabálya alapján kell eltartani az első, egy életpályához szükséges képzettség megszerzéséig. Ez azt is jelenti, hogy nem húzhatja a rászorultságát az idők végeztéig, ha pl. otthagyja az iskolát, önhibájából megbukik stb. nem kell már fizetni. Viszont ehhez pert kell indítani a tartásdíjfizetés megszüntetése iránt a gyermek lakhelye szerint illetékes bíróságnál. Üdvözlettel:

T
A párom gyermeke 22 éves. Jelenleg nappali rendszerben érettségire hajt. Ami nem igaz. Az általános iskola után szakmunkásképzőbe járt, minden év végén pótvizsgázott. Végül elvégezte, de szakvizsgát nem sikerült tennie. Utána érettségit adó nappali rendszerű iskolába kezdett járni, de csak bukdácsol. Egyértelműen arra küzdenek az anyával, hogy amig lehet családi pótlékot és gyerektartást kapjanak. A kérdésem a következő : Kóteles-e a szülő gyerektartást fizetni a nagykorú gyermeknek, ha igen meddig és milyen feltételek mellett.
Köszönöm
PKati

mint laikus:ha csak azért dolgozik a fiatalkorú, h több legyen a saját pénze,(és abból pl.ruházkodik,szórakozik vagy nyaralására tesz félre,stb) akkor ok, de ha az eltartó szülő nem teljesítí a szülői kötelezettségét -amit egyébként megtehetne - és ezért dolgozik,ezért köteles beleadni a költségekbe,akkor ez a szülő elleni szankció, nem a gyerek ellen.Ha érthető,amit mondtam...

Ezt érteném. De mi indokolja a jövedelem forrása szerinti különbségtételt? Miért szankcionálják azt, ha a fiatal munkát vállal?

A törvény azért emeli ki külön a kiskorú vagyona hasznát, mert magának a vagyonnak a rovására ez nem mehet. Ebbőlk azonban annak ellenére nem következik, hogy a különélő szülő saját szükséges tartása rovására nem köteles a korábbi magas tartásdíjat fizetni, ha a gyermeknek van jövedelme, hogy ezt a törvény így külön nem rögzíti. Ez ugyanis abból következik, hogy a gyermek szükségleteinek megfelelő tartást kell biztosítani. Márpedig akinek van jövedelme, annak szükségletei kielégítéséhez kevesebbet kell pótolni.

Nem értem.
A gyermek vagyonának a jövedelme csak akkor szolgálhat alapul a tartásdíj csökkentesére, ha a tartásdíj fizetése a szülő saját tartása terhére menne, de a munkával keresett jövedelme minden további nélkül? Miért ez a megkülönböztetés?

Tegyük fel, hogy a különélő szülőt havi 30 ezer forint tartásdíj megfizetésére kötelezték. A kinyögése nem megy a saját szükséges tartás rovására. Mi a ráció abban, hogy a gyermek 30 milliós takarékbetét-vagyonának évi 3 millió (havi 250 ezer) forintos kamatára nem hivatkozhat a szülő a tartásdíj csökkentése érdekében, de a gyerek hajnali újságkihordással szerzett havi 10 ezer forintjára igen?

Nem, nem értem. És szerintem ez a különbségtétel nem következik a törvényből.

ez a 3 éves kiskorú eléggé sarkított példa, de ezt is ki lehet olvasni a törvényből, feltéve ha a szülő saját tartását veszélyezteti. Ez a mostani bedőlő lakáshiteles időkben könnyen megeshet...

69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

kommentár:

„Az általános szabály alól kivételt fogalmaz meg az (1) bekezdés 2. fordulata arra az esetre, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más, egyenesági rokona van. Előfordulhat, hogy a szülők a gyermek szükségleteit, tartását saját jövedelmükből, vagyonukból, illetve a gyermeknek a szülő kezelésében lévő vagyonából saját megélhetésük veszélye nélkül nem képesek biztosítani.

Az esetben, ha a szülők a gyermek jövedelmét és vagyonát részletekben fel kívánják használni, csakis a gyámhivatal engedélyével tehetik. Ha a gyermek vagyona a gyámhivatal által betétben elhelyezett készpénz, akkor a vagyonkezelő szülők a gyámhivatal rendelkezései szerint vehetik fel a készpénzt a gyermek tartására.
”

A gyermek vagyonának a jövedelme egyébként (visszaugorva az eredeti kérdéshez) tehát mindkét szülő tartását könnyíthati!

Szerintem az olyan jogértelmezés, ami csak az egyik szülő oldalán venné figyelembe, ellentétes lenne a kommentárral. (és amúgy a jogérzetemmel is.)

És mégis. Ha egy kiskorú gyermek (legyen, mondjuk 3 éves) valamilyen úton-módon (mondjuk végrendeleti öröklés révén) jelentős vagyonra (mondjuk 30 millió forintra) tesz szert, és a szülei elválnak... Akkor a különélő szülő nem lesz köteles tartásdíjat fizetni, mert a kiskorú tartására a saját vagyona elegendő?

Nem ismerem a vonatkozó bírói gyakorlatot - egyedül a jogérzékemre hagyatkozva vontam kétségbe ezt az értelmezést. Ugyanis egy ilyen joggyakorlat kifejezzen ellene hat annak, hogy a fiatal - még ha ideje engedi is - munkát vállaljon. Ami nem biztos, hogy kívánatos hatás.
De ha a kommentár mondja, és a kérdező ügyében is ilyen ítélet született...
Végül is van benne ráció: aki nem szorul tartásra, annek nem jár tartásdíj.

Mint laikus, igen.

bh - bírósági határozat.

ez itt egy fórum, sokszor amiatt fejezünk ki a vita egy-egy álláspontját képviselve sarkos nézeteket, hogy több aspektust meg tudjunk vizsgálni.

Nem hinném egyébként hogy gyökeresen eltér ebben KBS-é és az én véleményem. (Javíts ki kbs ha tévednék)

Te a bíróság által megvizsgálandó szempontoknak töredékét sem közölted, továbbá felelős véleményt, vagy tanácsot amúgy is csak megbízása körében eljáró ügyvéd adhat.

Ha csökkentést kér a különélő szülő erre a szempontra hivatkozva, megkaphatja. Hogy konkrétan megkapja-e? Ki tudja... Mindazonáltal én indokoltnak látnám. Te talán nem?

Üdv!BH -??Nem sikerült lefordítanom..Ha jól értelmezem a válaszokat, két jogismerő ember között is vita van ez ügyben..? ezek szerint a bíróságon a bíró döntése nem egyértelmű a csökkentés ügyében?(a jogszabályok alapján)Köszönöm az eddigi hozzászólásokat is!

BH szagú, igen, annak tűnik, mindazonáltal ez a Csjt kommentárból való idézet volt.

Szerintem semmilyen jogelvvel nem ellenkezik (sőt!) az, hogy az eltartott keresményével tartásához köteles hozzájárulni, mindkét szülő által nyújtott tartást könnyíteni köteles.

Szerintem a bíróság ez alapján simán dönthet a tartás (ideiglenes) leszállítása mellett.

(szintén kommentár)
A kiskorú gyermek tovább tanulhat, vagy bizonyos életkort elérve munkát vállalhat, ez utóbbi esetben önálló jövedelemre tehet szert, melyből köteles a háztartás költségeihez hozzájárulni. Abban az esetben, ha hozzájárulása az eltartásának költségét is fedezi, a szülő tartási kötelezettség alól mentesülne. Ha a gyermek keresménye csak részben elégséges a megélhetéséhez, ezt mindkét szülő oldalán értékelni kell. A szülők tartáskiegészítésre kiterjedő kötelezettsége akkor és annyiban marad fenn, ha és amennyiben a gyermek keresménye a tényleges szükséglete kielégítésére nem elégséges. A tartáskiegészítés meghatározásánál a tartást természetben nyújtó szülő és azt pénzben szolgáltatni köteles különélő szülő körülményeit egybevetve kell a tartásdíj mértékét meghatározni.

Hmmm. Ez egy BH-nak látszik. De az összegből és bizonyos kifejezésekből arra következtetik, hogy elég régi.
Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az önálló életpályára felkészítő iskolarendszerű oktatásban résztvevő, 18 évesnél fiatalabb gyermek keresményét ma is elfogadják a tartásdíj csökkentésére okot adó körülményként.

A bíróság figyelembe veheti, és ez alapján csökkentheti a tartásdíjat.

A kiskorú gyermek tovább tanulhat, vagy bizonyos életkort elérve munkát vállalhat, ez utóbbi esetben önálló jövedelemre tehet szert, melyből köteles a háztartás költségeihez hozzájárulni.

Abban az esetben, ha hozzájárulása az eltartásának költségét is fedezi, a szülő tartási kötelezettség alól mentesülne. Ha a gyermek keresménye csak részben elégséges a megélhetéséhez, ezt mindkét szülő oldalán értékelni kell.

A szülők tartáskiegészítésre kiterjedő kötelezettsége akkor és annyiban marad fenn, ha és amennyiben a gyermek keresménye a tényleges szükséglete kielégítésére nem elégséges. A tartáskiegészítés meghatározásánál a tartást természetben nyújtó szülő és azt pénzben szolgáltatni köteles különélő szülő körülményeit egybevetve kell a tartásdíj mértékét meghatározni.

Ha a gyermek ösztöndíjjal rendelkezik, az ösztöndíjnak tartáscsökkentő hatása van, mivel az ösztöndíj olyan kedvezmény, amely a szülők tartási terhét egyenlő arányban enyhíti. Pl. a kötelezett szülő 6 000 Ft tartásdíj megfizetésére köteles, de a perbeli gyermek havi 800 Ft ösztöndíjban részesül, annak fele, vagyis 400 Ft az az összeg, amelyet a megítélhető 6 000 Ft-os tartásdíjból levonásba kell helyezni, így 5 600 Ft határozott összegű tartásdíj megállapítására kerülhet sor. Nem indokolt viszont az ipari tanuló gyermek zsebpénznek minősülő alacsony összegű ösztöndíját elszámolni a tartást pénzben szolgáltató szülő javára.

Nem.16 múlt.

Elmúlt 18?

Üdvözlet a Fórumozóknak!Az alábbi kérdésem lenne:nappalin (középiskola)tanuló gyermek iskola mellett dolgozik,keresete közel 60 e Ft.Kérhetik-e ez alapján a gyt.megszűntetését,illetve csökkentését?Családi kasszába segít be keresetével.Mit vesznek figyelembe a bíróságon ilyen esetben?Köszönöm a hozzászólásokat!