Öröklés

Tisztelt jogi Szakértők!

Apai ágon féltestvéremet 2011. augusztus hónapban családi veszekedés közben a férje meggyilkolta. Elhunyt féltestvérem hagyatéki ügyében eljáró közjegyző helyettes mai napon kézhez vett megkeresésében arról tájékoztatott, hogy a hagyatéki leltár adatai szerint törvényes örököse, a házastársa, aki a féltestvérem meggyilkolásának gyanújával előzetes letartoztatásban van. A Pest Megyei Rendőr- főkapitányság a közjegyző helyettesnek hivatalosan megerősítette, a büntetőeljárás folyamatban létét és vádemelés megtörténtét

Tekintettel arra, - szólt a tájékoztatás – hogy a hagyatéki leltár adatai szerint örökös kiesése esetén én, mint az örökhagyó féltestvére lennék jogosult az öröklésre, felhívnak, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzak arra vonatkozóan, hogy kívánok-e örökös érdemtelenségére és így az öröklésből való kiesésére hivatkozni?

Kérdésem: Köteles vagyok-e nyilatkozni, illetve ha megteszem, az rám nézve milyen - az előttem ma még ismeretlen tartalmú hagyatékra vonatkozó -kötelezettségekkel jár? Logikusan, amíg a jogerős ítélet meg nem születik, nem vagyok örökös, így nem igazán értem, miért lenne szükséges arról nyilatkoznom, hogy majdan hivatkozni akarok-e az örökös érdemtelenségére, így az öröklésből való kiesésére? Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel Dezsilia

A férj, ugye, nem örököl, hanem házastársi közös vagyon címén tarthat igényt a felére.
A hagyatékátadó végzést kell a banknak bemutatni.

Köszönöm a gyors választ. A kérdés a hagyatéki eljárás utáni időszakra vonatkozott: tehát akkor az 50-50%-ban történő öröklést megállapító okirattal kell jelentkezni a banknál annak érdekében, hogy mindkét örökös hozzáférhessen a számlához?

Fele-fele.
Ha nem volt "közjegyzői eljárás", akkor mégis ki hozta meg a "hagyatéki végzést"?

Egy régebbi hozzászólóéhoz hasonló kérdésre keresem a választ. A végrendelet nélkül elhunyt örökhagyó után férj és egy nagykorú gyermek maradt. Az elhunytnak és a férjnek közös folyószámlája van. Hogy alakul a folyószámlán levő vagyon öröklése? A hagyatéki végzés (még nem volt közjegyzői eljárás) birtokában a gyermek igényelhet-e hozzáférést a folyószámlához?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérni fogom, köszönöm, hogy segít nekem.
Egyébként az a személyes véleményem, hogy a T. Közjegyző attól kéri a fizetséget, akitől látni remél erre hajlandóságot, ez a szomorú tapasztalatom.
Köszönöm szíves segítségét, maradok tisztelettel.

Abból baj nem lesz, ha kéred.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm szépen gyors segítségét. A közjegyzői díjjal egyetértek, az 1/3 rám eső részével mindenképpen.
Azonban a hagyatéki eljárás során felmerülő Földhivatal által rám kiszabott eljárási díj általam egy személyben megfizetett díjával nem.
A 73.§ (1)bek.b. pontja értelmében mely szerint a hagyatéki eljárás során felmerülő költséggel járó intézkedést az viseli, akinek a hibájából ez szükségessé vált. Itt nem én hibáztam, mert ők ketten tagadtak le, tehát ezzel az összeggel szeretném csökkenteni a közjegyzői díjat (vagy ha sikerül, rám eső rész díját, mint hagyatéki terhet)
Ilyenre van-e lehetőségem, mert sajnos nem látok garanciát arra, hogy másképp visszakapjam legalább ezt a kis töredék összeget?Tizstelettel.

A törvény ezt mondja: a hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői díjazás kivételével - a hagyatéki eljárásban az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált; ha ez a személy nem állapítható meg, az örökös.

Ez alapján akár arra is lehetne jutni, hogy a megismételt eljárás költségét a téged eltitkoló örökösnek kellene viselnie. Persze ez sem lenne az igazi megoldás, mert akkor te sem az alapeljárásban nem fizettél, sem ebben. A méltányos az lenne, ha annyit fizetnél, amennyit az alapeljárásban fizettél volna, de erre törvényértelmezéssel nehezen lehetne jutni. De a költség megosztásáért érdemes küzdeni szerintem.

Tisztelt Jogi Szakértő!

Hagyatéki tárgyalás megismétlésére került sor, mert néhai Édesapám második házasságából született két gyermeke az első (rendes) hagyatéki tárgyaláskor letagadott a T. Közjegyző előtt. Ez a megismételt hagyatéki tárgyalás is a második számú lesz ( tekintve a féltestvérek nem akarnak számomra átadni semmit, ezért a közjegyző elhalasztotta a tárgyalást.)
Kérdésem az lenne, hogy az eljárás során a Földhivatal részemre a megismételt hagyatéki eljárás ingatlanra való bejegyzése díját kipostázta, megfizettem, azonban ezt nem éreztem egy személyben kötelességemnek, mivel a "rendes" hagyatéki eljárás a két csaló féltestvérem hibájából van újból lefolytatva.
Most a T. Közjegyző a megismételt hagyatéki eljárás teljes összegét jelezte felém, van-e lehetőségem ebből az összegből a Földhivatali díjat 26.500,-Ft-ot, mint hagyatéki terhet érvényesíttetni, illetve a 95.000,-Ft-os közjegyzői munkadíj harmadrészét kifizetni, mert hárman vagyunk az öröklésben érdekeltek?
Tisztelettel kérem Önt, a jog jelen álláspontja szerint mennyit vagyok köteles most munkadíjba megfizetni? Tisztelettel.

Köszönöm a válaszokat!

Pillangó!

Az elhalálozás tényét a közüzemi szolgáltatók felé be kell jelenteni, a számlákat ne mulasszátok el átírni a túlélő házastárs nevére!

Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére - amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a zárolását, ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon. De az szerintem megoldható kellene, hogy legyen, hogy kizárólag a hagyatékba tartozó összeget zárolják.

Tisztelt Szakértők!

A következőre szeretnék tanácsot, ill. segítséget kérni Önöktől:

Édesanyámnak volt egy személyi kölcsöne, melyet nem fizetett rendszeresen, így késedelmi és egyéb kamatokkal terhelt lett. Majd időközben megbetegedett és ekkor szereztem, mint fia tudomást a hitelről, így beszéltem a bankkal, hogy természetesen, mivel nem tud fizetni édesanyám betegsége miatt, így fizetek helyette én. Így is tettem, kettő részletet befizettem. Édesanyám nemsokkal rá elhunyt, így többedmagammal megörököltem a tartozást. Azóta a bank eladta egy faktorcégnek, de (!) 2 hónappal a haláleset után. Azóta különféle kamatokkal terhelik, növelik az összeget. A hagyatéki tárgyaláson nem jelezte a bank igényét.
Kérdéseim a következők:
Terhelheti-e kamatokkal az összeget a faktorcég a haláleset után?
Van-e egyáltalán a faktorcégnek jogosultsága az összeg behajtására, ha a haláleset után veszi át a hitelt a banktól?
Milyen jogai vannak egy efféle faktorcégnek? (Behajthat-e ingóságot, terhelhet-e ingatlant bírósági határozat nélkül?)

Segítségüket előre is köszönöm.

MÉg nem, ez tulajdonképpen egy jövőre vonatkozó érdeklődés. Az egyik házastárs nevén van a számla és a másik házastárs nyugdíját is erre utalják így neki is van hozzáférése a számlához. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ha a másik házatárs elhalálozik, akkor zárlják e ezt a számlát így is hogy ő nem a számlatulajdonos csak a nyugdíja utalódik erre a számlára illetve ezáltal hozzáférése van.

Zárolták?

Kérdésem a következő.
Halál esetén a közös lakossági számlát zárolhatják-e a hagyatéki tárgyalásig, függetlenül attól, hogy az elhalálozó csak társszámla tulajdonos?

Tisztelt Szakértők.
Segítséget szeretnék kérni,önöktől.
Édesanyám idén márciusban hunyt el és végrendelet szerint a mostoha apám örökölt.Megtörtént a hagyatéki tárgyalás amin a testvérem és én lemondtunk a kötelesrész iránti igényünkről.A jegyzőkönyveben benne van hogy élhetek fellebbezéssel ha meggondolnám magam,15 napon belül. De az irat utolsó tétele szerint lemondtam a felbelezési jogomról is...ami nem történt meg.A kérdésem a következő.Mit tehetek ha mégis igényt tartok a köteles részemre?..még 15 napon belül vagyok.
Válaszukat előre is köszönöm.
Csaba

Visszautasítani az örökrészt nem valaki javára lehet, hanem általában, és a sorban következő örököl. Ha egy sorban örökölnétek, és a másik örökös nem utasítja vissza, akkor ő. A mezőgazdasági földterületet külön is vissza lehet utasítani.

Tisztelt Szakértők!
Nagybátyámtól örököltem többed magammal egy fél lakást, pár apróbb földterületet. Kérdésem a következő:
Kinek a javára lehet lemondani a földekről? Államéra is lehet, vagy csak a másik örökös javára? És ha neki nem kell? Akkor nem kell illetéket fizetni? Ilyen esetben a lakást külön lehet-e örökölni, vagy csak egyben lehet lemondani az egész örökségről? Köszönöm előre is a választ.

Ha a bíróság rendeli ki, akkor nincs semmiféle kérés.

Arra céloztam csak, hogy igen széles sávban annyira hozza ki, amnnyiről a megbízó kéri.
Egyébként akkor még az egyenesági örökösöknek is kellett illetéket fizetni.
A 2006-ban 14 millióra értékelt nyaralót (örökösödés) örültünk, hogy most 7,4-ér el tudtuk adni.

„De ha pl. örökléshez kell, akár 40%-kal kevesebbre is kihozhatja.”
Ami egyenesági örökös esetén kifejezetten kontraproduktív.

Mikor felbecsültettük a házunkat a hitelhez, megkérdezte a szakértő mihez kell. Ja, hitelhez? És mennyit akarunk felvenni? Közöltük az összeget, bólintott, jó, arra ki tudja hozni.
De ha pl. örökléshez kell, akár 40%-kal kevesebbre is kihozhatja.
Vannak korrekciós tényezők, amit szakértője válogatja, milyen súllyal vesz figyelembe, pl. hol van az ingatlan.

„A forgalmi érték nem az, amit te annak gondolsz. ”

Igen, az utóbbi évek piaci változásai miatt jelentősen, de nem 50%-al csökkentek az ingatlaárak. Kivétel talán a bedőlt lakáshitelesek.Ők akár ilyen áron is szeretnének lakáshitelüktől megszabadulni.

Fórum nagyon jó, nekünk laikusoknak nagy segítséget jelent eligazodni a jogi útvesztőkben.

Köszönet mindenkinek !