Öröklés

jakkat,

„most meg azt akarja, hogy adjak neki pár százezer ft-ot és akkor lemond az ő részéről és akkor nem kerül rá az adóssága a lakásra,”

Mond meg neki, hogy ez egyébként sem fog működni. Az örökséget vagy elfogadja (és akkor viszi a végrehajtó), vagy visszautasítja, de utóbbi esetben NEM jelölhet meg mást maga helyett, nem "mondhat le" valaki más javára az örökségről.
A hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnétek ugyan, de annak sincs értelme : akár visszautasít, akár egyezséget köt, ha a végrehajtó megtudja hogy örökölt VOLNA, akkor arra is kiterjesztheti a végrehajtást. Ez lényegében fedezetelvonás lenne, aki ingyenesen szerez (bár elvileg az osztályos egyezség nem az, de nyilván kevesebbet kapna, mint amit a része ér), annak tűrnie kell a végrehajtást.

Szóval ha alkudozna se jusson eszedbe fizetni neki, mert azt kockáztatod, hogy elbukod az ő részét.

Kezdj hozzászokni, hogy az eljárás alatt van esélye, hogy megtudja a lakcímedet, ebben sajnos nem nagyon tudunk megnyugtatni.

(Ha elvileg most gyorsan átjelentkezel valahova, és azt a címedet adod meg a közjegyzőnek, akkor az igazit nem fogja esetleg megtudni, de ez sem igen ajánlott, sok kockázat van benne, a nem jutnak el hozzád a hivatalos leveleidtől a gyerek óvodájáig/háziorvosig mindenféle dolog. Ez sem ajánlott, de közepesen jó ötletem sincs más.)

Sziasztok!

Az alábbi kérdésem lenne:

Adott egy mondjuk 20 millió értékű ingatlan. 1/1 tulajdonjoggal rendelkezett az örökhagyó. 3 gyereke örökölné 1/3 arányban. Az együttélő házastárs ugye haszonélvezetet örököl. Ez 6.666.000 Ft érték durván. Az örökhagyó életében (10 éven belül) az egyik gyermeknek ajándékozta az ingatlan 2/3-át, tehát az öröklés a fennmaradó 1/3 tulajdonra nyílik meg, ami 2.222.000 Ft.
A köteles rész alapj csak ez.

Jól gondolom, hogy eleve ennyi lenne az igénylehető köteles rész és az örökölt tulajdon értéke is ennyi, tehát köteles rész nem kérhető?

Csak a kíváncsiság hajt, az örökség visszautasítása eldöntetett, púp lenne a hátra.

„A köteles rész alapj csak ez.”

Szerintem nem. Az ajándék beleszámít a kötelesrész alapjába. Sőt, még az is lehet kérdés, hogy milyen értékkel kell figyelembe venni, az ajándékozás kori értéken vagy a örökléskori értéken.

Logikailag sincs ez rendben. Ha a köteles rész alapja a tényleges hagyaték lenne, akkor törvényes öröklés esetén soha fel se merülnea köteles részi igény. Márpedig elég gyakran felmerül. Gyakran pont azért, mert tényleges hagyaték nincs is.

Cabron_

„Ptk.
7:80.§(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

7:81.§(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;”

Ha a köteles rész lenne a kizárás célja, akkor papíron nem ajándékozni kell, hanem visszterhesen eladni.

Ehhez egyébként a haszonélvezetnek semmi köze nincsen.

#wers

Köszi. Nem tudni, mikor történt az ajándékozás, pár éve. Úgy vélem, hogy ha az ajándékozáskori értéke (ez tűnik logikusnak) a köteles rész alapja, az biztosan valamicskével kevesebb, mint a mostani érték. Azt sem tudni, hogy az ajándékozás milyen értéken történt. Gondolom, ha a az adó-és értékbizonyítványban szereplő összegtől jelentősen eltér, akkor még támadható is lenne. Minimális értéknövelő beruházás történt az ingatlanon.

Nekem ez a köteles rész elég bonyolult, egyszer szeretném megérteni. Az az érzésem, hogy itt az történt, hogy legyen annyi örökölt érték (amivel semmit nem tudnánk kezdeni), mint a köteles rész, hogy ne igényelhessük azt. :) A végkifejlet szempontjából mindegy, de érzelmi, erkölcsi szempontból jó lenne tudnom, hogy igazam van-e.

#drbjozsef

Köszönöm válaszod. Igazából nem tudjuk, hogy mi volt a "ráíratás" jogcíme, csak feltételezem, hogy ajándékozás.
Pár fogalmat szeretnét tisztázni:

• hagyaték tiszta értéke: Az adó- és érétkbizonylaton feltüntetett érték?
• ingyenes adomány tiszta értéke: esetünkben az ingatlan 2/3-ának juttatáskori értéke?

Példámnál maradva, legyen mondjuk az adomány értéke 12 millió. Mennyi lenne a köteles rész:

10 éven belül történt, és azt tudom, hogy nincs köze a haszonélvezethez.

„A végkifejlet szempontjából mindegy, de érzelmi, erkölcsi szempontból jó lenne tudnom, hogy igazam van-e.”

Mármint mibed? Hogy ezért történt így az ajándékozás, hogy ne járjon köteles rész?

Pusztán számszakilag ez jön ki : pont nem jár köteles rész.

(Ha jól számolok : 13,34M az ingatlan haszonélvezettel terhelt értéke, ennek 1/3 része a hagyatéknak, az 4,45M, ez oszlik 3 felé az örökösök között : 1,45M. A kötelesrész alapja a 13,34M, ebből minden örökösnek 4,45M járna, vagyis a köteles rész ennek a harmada, tehát pont az 1,45M)

De hogy "erkölcsi szempontból" ez tényleg így van-e, azt senki nem fogja tudni megmondani neked - ha a megajándékozó már elhunyt, akkor legfeljebb a megajándékozott, de hát ő nem nagyon fogja... bár miért ne? Veszíteni valója nincs, kérdezd meg, és akkor érzelmileg megnyugodhatsz talán.

Mondjuk az igaz, hogy ha a juttatáskori értéket nézzük, amikor nem volt haszonélvezettel terhelt az ingatlan, akkor kijöhet olyan kötelesrészi alap, hogy még járna néhány százezer forint köteles rész...

„hagyaték tiszta értéke: Az adó- és érétkbizonylaton feltüntetett érték?”
Nem : a teljes hagyatéki vagyonból a hagyatéki terhek levonása utáni érték.
Ha nincs más vagyon a hagyatékban, és nincs hagyatéki teher (de pl. a temetési költség legalábbis az), akkor igen.

„ingyenes adomány tiszta értéke: esetünkben az ingatlan 2/3-ának juttatáskori értéke?”
Szerintem igen. (kivéve, ha ez valamelyik félnek méltánytalan elszámolást eredményezne, de ha pár éven belüli az ajándékozás, akkor nagyon nagy eltérés valszeg itt nincs. Egy 2013 körüli ajándékozás, az ingatlanpiac mélypontján már esetleg számíthatna.)

#drbjozsef

Köszönöm, ezek az infók sokat segítettek, most már meg tudom rágni és kiköpni ezt a köteles rész dolgot.

Az érzelmi-erkölcsi részen már túl vagyunk, igazából a további viszonyulás miatt lettem volna rá kíváncsi, hogy ez mennyire volt tudatos, ugyanis semmi értelmét nem látom annak, hogy miért a 2/3-a került "ráíratásra", és miért nem az egész. Így a most fennmaradó örökrésszel semmit nem lehet kezdeni. Persze, ha az ember nem akarja magát szívatni osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló perrel. :)

Kérdezni senkitől semmit nem szeretnén, már eldöntöttük, hogy visszautasítjuk az örökséget, és ez mindentől független. Csak kíváncsi voltam.

Még egyszer nagyon köszönöm!

Elnézést, még lenne egy kérdésem.

Az örökség visszautasításának ugye az a módja, hogy közjegyző előtt kell megtenni ezt a nyilatkozatot, felteszem legkorábban akkor, amikor az önkorményzat benyújtotta a hagyatéki leltárat. Ennek gondolom van egy díja, majd utánanézek.

A kérdésem, hogy ebben az esetben is meg kell fizetni a teljes hagyaték után az örökösre eső részt, vagy mivel az örökös kiesett az örökségből, az sem terheli?

Cabron_

El van nézve.

„Az örökség visszautasításának ugye az a módja, hogy közjegyző előtt kell megtenni ezt a nyilatkozatot, felteszem legkorábban akkor, amikor az önkorményzat benyújtotta a hagyatéki leltárat.”
Pontosabban, legkorábban akkor, amikor az önkormányzat összeállította a hagyatéki leltárat.

„Ennek gondolom van egy díja, majd utánanézek.”
A visszautasításnak nincs díja, legfeljebb postaköltsége.

„A kérdésem, hogy ebben az esetben is meg kell fizetni a teljes hagyaték után az örökösre eső részt, vagy mivel az örökös kiesett az örökségből, az sem terheli?”
Aki visszautasítja a hagyatékot, az nem örököl, tehát illetéket sem fizet.

Kérdés: Ki lenne részetekről az örökös, és annak van-e gyermeke? Ha van, akkor a gyermek kiskorú vagy nagykorú?

Cabron_,

Esetleg még annyi kiegészítő infó, hogy ha bármilyen szempontból egy leendő örökös akár csak ráutaló magatartással használ, elvisz, birtokbavesz (ingatlannál : beköltözik, kiadja, rendelkezik vele), akkor elveszítheti a visszautasítás jogát.

#oligaliga

Lejjebb már erre a választ megkaptam, férjem, mint gyermek az örökös, nekünk nincs gyerekünk.

#drbjozsef

Ilyesmiről nincs szó.

Egyelőre azt sem tudjuk, hogy az ingatlanon kívül van-e egyéb, nem avattak be, ezt előtte megkérdezzük. Jó lenne úgy járulni a közjegyző elé, hogy van a férjemnek halvány lövése arról, hogy mi a hagyaték.
De az biztos, hogy érdemleges dolog nincs. Sejtésünk van arról, hogy esetleg lehet üdülési jog, az meg csak megerősít a visszautasításban. :)

Cabron_

Visszaolvastam a hozzászólásaidat, nem találtam erre utalást, ezért kérdeztem.

"Kedves Fórumozók!

Apósom elhunyt. Felesége, férjem és férjem két testvére a törvényes örökösök. Férjem vissza kívánja utasítani az örökséget.
Nekünk gyerekünk nincs, férjem egyik testvérének van 2 gyermeke. Apósom szülei, testvére nem élnek, a testvérének van egy élő lánya.

Kérdésem, hogy ha a férjem visszautasítja az örökséget, ki lép a helyébe?"

Innen indultunk. Úgy összességében nem érdekel minket a hagyaték, csak képben szeretnék lenni, illetve a visszautasítás módja költsége, ami valóban érdekel.

#oligaliga

Köszönöm szépen az infókat!

Cabron_

Elnézést, elkerülte a figyelmemet.

Kedves Fórumozók!

Az unokatestvérem 2020-ban meghalt és én öröklöm meg a házát. A ház tulajdoni lapjából kiderült, hogy az unokatestvérem csak a ház felének tulajdonosa, a másik tulajdonos az unokatestvérem nagyapjának másik házasságából született fia, akinek a tulajdonjogát 1948-ban jegyezték be (a továbbiakban László néven hivatkozom rá).

A szomszéd, illetve egy távolabbi idős rokon (aki albérlőként pár évig lakott a házban) elmondása alapján a 70-es évek eleje óta nem látták Lászlót, a tulajdoni lapon nincs rögzítve a születési éve sem az anyja neve, nem tudni róla semmit.

Az unokatestvérem anyja 1975-ben örökölte a ház felét, az apja halálakor. Azóta a férjével a halálukig ott laktak. Az unokatestvérem az anyja halálakor, 2007-ben örökölte meg a tulajdonrészt, aki születésétől haláláig ott lakott.

A kérdésem: lehetséges-e visszamenőleg az unokatestvérem anyukája "nevében" elbirtokolni Lászlótól a ház másik felét? 1975 és 2007 között kétszer is eltelt az elbirtokláshoz szükséges 15 év. Indítható-e ilyen eljárás?

Előre is köszönöm a segítséget!

Kinar,

Lehetséges, de nem lesz se egyszerű, se pedig gyors.

A jogutód ugyanúgy kérheti az elbirtoklás megállapítását akkor is, ha az a jogelődje birtoklása alatt következett be. Ez esetetekben nem kérdés.

Az első baj az, hogy ez nem "sima" eljárás : elbirtoklási pert kell indítani. Csak bíróságon lehet megállapíttatni az elbirtoklást.

A második baj az, hogy nem létező személy nem perelhető. Ha ismeretlen helyen tartózkodik, az nem baj, annak lehet ügygondnokot rendelni, de a halott tulajdonos nem perelhető. Márpedig "László" 1948-as tulajdonszerzéséből elég valószínűen következik (hacsak nem volt akkor nagyon fiatal), hogy már nem él.

Meg lehet próbálni kikérni a földhivataltól azt az 1948-as okiratot, ami alapján bejegyezték László tulajdonjogát. De ez sem egyszerű, mert ha létezik is, csak annak adják ki, aki igazolja az érdeket, amihez neki arra szüksége van.

Ha elindítjátok a pert, akkor már jogosan lehet kikérni, de lehet, hogy nincs meg.

Ha pedig kiderül, hogy László már nem él, akkor először egy póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, hogy meglegyen László örököse, akit aztán már lehet perelni az elbirtoklásra. Ha több leszármazója volt, meg nekik is több, akkor lehet, hogy sok rokon között fog eloszlani az a fél ingatlantulajdon.

Egyszóval : pert kell indítani, amihez érdemes amúgy is ügyvédet fogadni, úgyhogy keressetek egy ilyen ügyben esetleg járatosabb ügyvédet.

Nincs jó ötletem az adatok kiderítéséhez. Esetleg a tágasabb családban érdeklődni? Hátha tud mondani róla valaki valamit. Esetleg egy családfakutatással foglalkozó oldal? Lehet még a leszármazók is meglesznek...

Kinar

Ha meg tudjátok szerezni László adatait, akkor elindíthattok egy holttá nyilvánítási eljárást, utána egy hagyatéki eljárást, majd a végén a bejegyzett örökössel szemben egy elbirtoklási pert.

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy most került tudomásunkra, hogy édesapánk életjáradékot kötött egy "lakásmaffiával".
A ház,amiben lakik már be van jegyezve a nevükre és azt is kikötötték,hogy a temetést ők nem állják.
Viszont édesapánk kötött egy életbiztosítást,amiben a kedvezményezett a testvérem.

Ugye ez a pénz semmiféleképpen nem lehet "az illetőké",ezt csak a testvérem kapatja meg?

Valamint ha apánkkal bemegyünk a bankba és a számláján lévő pénzt leveszi a számláról és elosztja közöttünk, ahhoz sem lehet semmi közük?

Ezek mellett édesapánknak tartozása is van két helyre,ezt mi örökölhetjük, ha amúgy semmit nem öröklünk vagy esetleg az "illetők"-re ezt rá lehet terhelni?

Segítségét előre is köszönöm!

Borsoszem

Az életbiztosítás alapján járó összeg halál esetén a kedvezményezetté, nem kerül be a hagyatékba. Édesapád a pénzével életében szabadon rendelkezik. Ha meghal, a számláján lévő pénz az örökösöké, ugyanúgy, ahogy a tartozás is.