Öröklés

TimeaBeata2,

Édesapád visszautasíthatja a hagyatékot a tárgyaláson, de akár előbb is, olyan formába amelyet a közjegyző elfogad (valszeg egy teljes bizonyító erejű magánokirat megfelel, ez a "két tanús", de kérdezzétek meg a közjegyzőt, a mokk.hu oldalon meg tudjátok nézni ki az, van rá kereső).

Azt viszont NEM jelölheti meg, hogy kinek a "javára", ilyen nincs, de esetetekben ez nem lényeges, tekintve, hogy ő a visszautasítás miatt kiesik az öröklésből, és akkor te és a testvéreid lépnek a helyére a törvény szerint is.

Kell majd új szerződést kötni, de ahhoz kelleni fog a hagyatéki végzés, az meg még jó pár hónap múlva lesz, szóval most sok teendőd nincs, azon kívül, hogy rendben továbbra is fizetve legyenek a számlák. A szolgáltatóknak elküldhetsz egy emailt, hogy elhunyt a szerződő, de még nincs hagyatéki végzés, csatolhatod a halotti anyakönyvet, de te továbbra is igénybevennéd, fenntartod a szolgáltatásokat, és azokat fizeted is továbbra is.

Aztán szerződés majd a jogerős hagyatékival. Itt a testvéreid majd nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak, hogy veled kössék meg a szolgáltatók a szerződést (ha marad a közös tulajdon).

Folyt.: illetve mi történik, ha a hagyatéki eljárás befejezéséig nem jelentjük be a szolgáltatókhoz a halálesetet, de a számlákat fizetjük?

Nagymamám 2 hete elhunyt. Ma kapjuk meg a halotti anyakönyvi bizonyítványt. Én használom a lakását már másfél éve, a számlákat is én fizetem. Jól gondolom, hogy halálakor megszűntek a közüzemi szerződései?
Múlt pénteken az áramszolgáltatónál azt a tájékoztatást kaptam, hogy a bizonyítványt hozzájuk be kell nyújtani (gondolom valamennyi szolgáltatóhoz), és új szerződést kell kötni. A kérdésem az lenne, hogy - mivel édesapánk vissza akarja majd az örökséget utasítani (gondolom a hagyatéki tárgyaláson lehet, nem?) a javamra, illetve 2 testvérem javára (nagymamámnak nem volt testvére, ill. más gyermeke) - jelen esetben kinek a nevére kössek/kössünk szerződést?

Nagyon köszönöm a segítséget:)

Az öröklés szerencsefaktor is!
Az okmányíridában vagy anyakönyvi évkönyvekben lehet kutakodni.

Javasolnám hogy mielőtt dobra vernéd az érdeklődést,várd meg a hagyatéki tárgyalást. Ha a közjegyző átadja neked az örőkséget,akkor már ráérsz birtokon belül vitatkozni. Jobb mint az ajtó előtt csaholni a bentiekre.

jozsef64,

„de jelen esetben az öröklés tulajdonjogi igénynek számít, tehát sose évül el?”
Tulajdoni igény az ingóság, ingatlan.
Kötelmi igény az, ami valamilyen szerződés, kártérítés, jogalap nelkuli gazdagodas alapján nyugvó igény, de más is, ez elég széleskörű foglom.
Például az öröklésnél az ingó/ingatlanba nem tartozó vagyona is (örökhagyó által adott hitel, pénz, számlakövetelés).

„És ha jól értem, akkor az se évül el soha, mert mikor mondhatják, hogy eddig nem tudtak róla?”
Mondhatják. Vita esetén azért az kevés lehet. A megszakadását, nyugvását a jogosultnak kell bizonyítania.

„Ilyen alapon az idők végeztéig nem lehetünk biztosak abban, hogy amit megörököltünk, az tényleg a miénk, akár évtizedek múlva is elvehetik tőlünk (vagy a gyerekeimtől)?”
Igen, előfordulhat akár az is.

Kutasd fel a rokonokat, ha biztosra akarsz menni. Ha nem sikerül, akkor valszeg nekik se fog fordítva, és a tudomásukra csak úgy magától nem nagyon fog jutni.

Nézz utána a családfának.

Mivel ez a jog nem évül el,van rá esély.
Ennyire nem ismeritek a családot?
Unokatestvéred anyai rokonai ismeretlenek?

Köszönöm a választ. Bocsánat, ha nem teljesen értem, de jelen esetben az öröklés tulajdonjogi igénynek számít, tehát sose évül el? Vagy van olyan eset, ami kötelmi jogi igény? És ha jól értem, akkor az se évül el soha, mert bármikor mondhatják, hogy eddig nem tudtak róla? Ilyen alapon az idők végeztéig nem lehetünk biztosak abban, hogy amit megörököltünk, az tényleg a miénk, akár évtizedek múlva is elvehetik tőlünk (vagy a gyerekeimtől)?

A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A kötelmi jogi igények 5 év alatt évülnek el, de nyugszik az elévülésük, ha a jogosult méltányolható okból nem tudja érvényesíteni- például mert nem tud róla.

Kedves Szakértők!
Édesanyám unokatestvére a közelmúltban elhunyt. Nem voltak közelebbi rokonai, az ő apja volt édesanyám nagybátyja, és az biztos, hogy az ő oldaláról édesanyám az egyetlen leszármazó. Azt viszont nem tudjuk, hogy az elhunyt anyai oldaláról vannak-e unokatestvérei (vagy azoknak leszármazói). Nincs tudomásunk róla, hogy lenne ilyen, de kizárni se lehet. Kapcsolatot csak velünk tartott, de attól még létezhetnek más rokonai. Öröklés szempontjából, ha nincsenek más rokonok, akkor anyukám örököl mindent, ha viszont vannak a másik ágról is rokonok, akkor csak felerészben örököl anyukám.

A hagyatéki eljárás folyamatban van, eddig nem jelentkezett másik rokon, így valószínűleg a közjegyző át fogja adni az egész hagyatékot anyukámnak. Az lenne a kérdésem, hogy mi történik, ha valamikor a jövőben mégis előkerülne egy másik örökös? Meddig és mire tarthat igényt anyukámmal szemben? Illetve mi a helyzet akkor, ha addigra anyukám meghal (most 82 éves) vagy ha közben eladja vagy elajándékozza a hagyatékot vagy annak egy részét?

Köszönöm a segítséget.

Egy ingatlan "havi számlák, közművek rendezése" kinek a feladata? A tulajdonosoké.

Evike,

A temettetést végintézkedés hiányában a közeli hozzátartozóknak kell (1999. évi XLIII. törvény 20.§(1) bekezdés) gondoskodniuk, tehát bárki az örökösök közül megegyezés szerint. A költsége hagyatéki tehernek számít, aki fizeti, az kérjen számlát a saját nevére, és a hagyatéki tárgyaláson nyújtsa be a közjegyzőnek. Az el fog oszlani az örökösök között.

Minden másra nincs szabály. Jogilag már megörökölték együtt azt az ingatlant, bármelyikőtök használhatja, intézheti az ügyeket, fizetheti a számlákat, csak számítson rá, hogy ennyi örökös között mindig lesz vita, nehéz lesz elszámolni és behajtani. Mivel közös tulajdon, elméletileg közösen, a tulajdoni hányad arányában kell megosztani a költségeket is.
(Tekintve hogy az elhunyt testvéreinek különböző számú gyereke/unokája van, nem egyformán fog megoszlani közöttük a tulajdonjog)

Nagyon köszönöm a gyors választ! Így 11 örököst számoltunk össze, nem lesz könnyű a megegyezés.
A hagyatéki tárgyalásig Mancika házának felügyelete, állagmegóvása és a felmerülő költségek (pld. temetés, e havi számlák, közművek rendezése stb) egyáltalán az ügyek intézése kinek a feladata, vagy ez megegyezés szerint történik?

Természetesen egyenesági öröklés szerint a testvéreinek a gyermekei.
Az elhunyt gyermekek (a nem élő fiuk)részesedését az ő gyermekei öröklik.

Tisztelt Jogi Szakértők!
Édesanyám testvére Mancika meghalt, nem volt férje sem gyermekei. Nem volt végrendelet sem.
Mancikának 3 testvére volt, már mindegyik meghalt (Édesanyám is). Kérdésem, ki örököl és milyen mértékben.
Mancika egyik testvérének 3 gyermeke azaz 3 élő lánya van, másik testvérének 2 gyermeke, azaz 1 élő fia és 1 élő lánya van. Harmadik testvérének 3 gyermeke született, már csak1 élő fia van, de a már nem élő fiainak utódai vannak.
Kérdésem hogy ki örököl?
Előre is köszönöm a választ!

Babica

„azt mondta h onnan nem akar elköltözni, és az ő részét sem hajlandó eladni”

Nyilván neki így kényelmes, hogy gyakorlatilag birtokolja ellenszolgáltatás nélkül az egész ingatlant. Be kell lengetni neki, fel kell hívni a figyelmét a közös tulajdon megszüntetése iránti perre, aminek a költsége őt is terhelni fogja tulajdoni arányában, ott nincs olyan, hogy nyertes vagy vesztes. Ahogy más is leírta, vagy megegyezés lesz és mondjuk vagy ő fizet ki téged - amit nem akar ugyebár - vagy te fizeted ki őt, de akkor neki onnan költöznie kell nagyon gyorsan utána. Ha mégsem teszi, akkor jöhet a lakáskiürítési per. Szóval nem lesz gyors a megoldás, ő pedig nagy valószínűséggel húzni fogja az időt, hogy minél tovább ott maradhasson, mert feltehetően nincs rá elég pénze, hogy saját, kizárólagos jogú ingatlanba költözzön. Az a leggyorsabb, ha mégis szerez rá pénzt és téged kifizet - sajnos jól látszik, hogy erőszak nélkül nem fog menni már - mert akkor neked pénzed lesz, ő pedig végleg maradhat. Talán egy kicsi esély van a per belengetését követően a megegyezésre, feltéve hogy komolyan veszi. Mindenesetre javasolt, hogy ügyvéd írja meg neki az ezzel kapcsolatos levelet, azt talán el is fogja olvasni. Egy biztos, hogy a jó kapcsolatnak már annyi. A pénz és a vagyon nagyon meg tudja fertőzni az embereket, ebben sajna nekem is van már tapasztalatom. :-(

Ultimátum.

Vagy megegyezik veled vagy a biróságon kéred a közös tulajdon megszüntetését.

Ő nem tudja egvenni a te részedet te kéred a bíróságon hogy magadhozv válthasd az ő részét.
Ha nem tudtok megegyezni,árverés lesz és a pénzt elosztjátok egymás között.

Köszönöm a válaszukat ! Próbáltam már vele beszélni erről, most ott tartunk h már hetek óta nem elérhető … A részét megtudnám vásárolni , de azt mondta h onnan nem akar elköltözni, és az ő részét sem hajlandó eladni.Erről már többször is vita volt sajnos, ezért is érdeklődtem h mit lehet ilyenkor tenni..

Mi lene ha leülnél a testvéreddel tárgyalni s felvázolnád neki ezeket a várható lehetőségeket?

Van annyi pénzed hogy magadhoz váltsd az ő részét?

„Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem , hogy jár-e nekem a többlethasználati díj? ”
Csak akkor, ha Te használatba próbáltad venni az ingatlant (pl. beköltözni), és a testvéred onnan kizárt, és utána követelted tőle a többlethasználati díjat. Visszamenőleg nem lehet követelni. Ha nem zár ki, csak Te nem akarsz beköltözni, akkor sem jár.

„Eladni a részemet valószínűleg nem tudom, mert hat ki venne meg egy házat lakóval?! ”
Van, aki ilyeneket vesz, nyilván jóval a beköltözhető ár alatt. Majd ő megegyezik, szépen vagy csúnyán, a testvéreddel.
Ha ez nem tetszik, akkor közös tulajdon megszüntetése iránti pert indíthatsz a testvéred ellen. Ott a bíróság előbb megpróbálja fizikailag megosztani az ingatlant, ha nem megy, akkor az egyik tulajdonos kivásárolhatja a másikat, ha az sem megy, akkor a végrehajtó elárverezi az egészet, és a pénzt elosztja köztetek. Nyilván nem dolgozik ingyen sem a bíróság, sem a végrehajtó, szóval szerintem szabadpiaci ár mínusz 20-30%-ra számíts, ha árverésig megy a dolog... Olvasgasd a Ptk. 5:84. §-t.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt jogi Szakértők!
Testvéremmel három éve fele-fele arányban örököltük meg a családi házat. Ő jelenleg is ott él, én családommal már évek óta más helyen. Három éve megegyeztünk (sajnos csak szóban ) , hogy mivel ő már onnan úgysem fog elköltözni , kifizeti az én részemet. Akkori értékbecslés szerint 18M ér az ingatlan. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem , hogy jár-e nekem a többlethasználati díj? Mivel ő kifizetni engem nem tud( valószínűleg nem is akar), de én ugye nem ott élek, igényt az ingatlanra lakhatás szempontjából nem tartok. Eladni a részemet valószínűleg nem tudom, mert hat ki venne meg egy házat lakóval?! Mi a teendő ilyenkor?
Köszönöm a válaszukat !

Ez van a törvényben.
Más kérdés hogy végrendelkeztek e egymás javára.

Totyi63,

A házastárs is illetékmentesen örököl. De közel sem biztos, hogy a házastárs és a gyerek fele-fele arányban örököl. Csak akkor, ha a szülők nem lakták közösen az ingatlant, amikor a haláleset bekövetkezett. Ha igen, akkor a házastárs csak haszonélvezetet örököl, a gyerek meg tulajdonjogot. Ptk. 7:58. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdvözletem, a szüleimmel egyenlő arányban vagyunk tulajdonosai egy háznak, mindenkinek 1/3a van. Ha közülük az egyik meghal, az ő részét a túlélő házastárs és én, az egyetlen gyerek fele-fele arányban örököljük? A kérdés az illeték miatt érdekes: azt hallottam csak az egyenes ági öröklés illetékmentes, a házastársak közötti nem. Ez esetben a végrendelet a megoldás ? Köszönöm.

Zűrös ügy de az alapelv azonos.