Öröklés

(azért azt hozzátenném, hogy elég speciális eset lenne, ha a második öröklésnél a teljes hagyatéki vagyon kevesebb, mint az első esetén volt (ameddig helyt kell állni), tekintve, hogy ez esetben az első örökös eljárása ha nem is egyértelműen rosszhiszemű, de legalábbis erősen gondatlan lehetett - tehát a saját vagyonával is felel az öröksége erejéig. Ezt a kötelezettséget örökölve tehát nem csökkenhetne a második örökös kötelezettsége, de tekintve, hogy rá is vonatkozik, hogy csakis a hagyatéki vagyon erejéig felel a tartozásokért, mégse lenne rajta követelhető a különbözet. Remélem, érthető, mert én is csak nehezen követem már magam...)

Hogy nem lett rendezve a tartozás?

Kedves Pufi1984,

Én úgy gondolom, hogy igen.

Az örökös általános jogutódja az elhunytnak. Ez alól annyi a kivétel, hogy az elhunyt tartozásaiért - főszabály szerint - a saját vagyonával nem felel.
Ha ez az örökös, aki az elhunyt utáni kötelezettséget ezzel a kikötéssel örökölte szintén meghal, akkor az ő örököse ezt a konkrét tartozást ezekkel a feltételekkel örökli meg, tehát az első hagyaték erejéig kell helyt álljon, vagy, ha az általa örökölt vagyon még ennél is kevesebb, akkor csak annyival. Tehát többel biztosan nem, de lehet, hogy még annyival sem.

Kedves Dr B. József!

Ha valaki megörökölt egy ingatlant, amire rá van terhelve korábbi tartozás (ugye csak az örökölt tárgyakkal és annak hasznaival felel az örökös, az örökség mértékéig), és ez az örökség tovább öröklődik (további vagyonelemekkel) akkor is csak az eredeti hagyatékkal, illetve ha az már nincs meg, akkor az örökség mértékéig felel az örökös a hagyatéki tartozásokért?

Köszönöm szépen a válaszát!

drbjozsef,

Köszönöm szépen a kimerítő választ :)

Sera26,

Ha nincs végrendelet, és nincs közös megegyezés sem, akkor a felújítást végző testvér benyújthatja az igényt követlenül a bíróságra, vagy, benyújthatja a hagyatéki eljárásban is hagyatéki igényként is, de ha azt nem ismeri el a másik testvér, akkor a közjegyző per indítására fogja felszólítani az igénylő testvért.

Egyszerűbben : ha nincs megegyezés, csak perrel juthat a pénzéhez.

Aztán, ha a lakás tulajdonában sincs megegyezés, indíthat közös tulajdon megszüntetése iránt is egy pert. Igazságügyi szakértő fogja megállapítani az árat, amiért az egyik megveheti a másik felét.

(Ha a felújítást végző testvér azért tette ezt, és ezért is kéri a tulajdonjogot, mert mondjuk ő ott lakott az édesanya házában, míg a másik testvér nem, akkor azért neki is el kellene gondolkoznia azon, hogy mekkora "juttatást" kapott a lakhatásával. Aztán bonyolíthatjuk még persze azzal, hogy mennyit ápolta az édesanyját, dolgozott a kertben, ésatöbbi, szóval csak a szokásos fasza szardobálás lesz belőle a bíróságon, jó sok pénzért. Szóval jobb lenne a közös megegyezés.)

Jó Napot!

Adott egy testvérpár akiknek Édesanyja sajnálatos módon elhunyt. A kérdés tárgya az elhunyt Anyuka ingatlana, melyre számlákkal igazolhatóan az egyik testvér az elmúlt években jelentősebb összegeket költött felújítás (tető, szigetelés, új melléképület) címén.
Mi az eljárás ebben az esetben az örökösödési hányad megállapításakor? Hogyan, ki és milyen "árfolyamon" számolhatja el, vagyis le az ingatlanra költött összegeket, természetesen a másik testvér hányadának "rovására"?
A közös megegyezés sajnos egyre esélytelenebb.
A helyzetet bonyolítja, hogy a korábbi felújításokat végző testvér szeretné az ingatlant saját tulajdonba venni, az általa költött összegekkel csökkentett ráeső vételi ár megfizetésével. De a nagy kérdés, hogy mi határozza meg ezt az értéket?
Megtisztelő és értékes válaszát előre is megköszönve!

EMSZ,

A lényeg a közös megegyezés. Ami mindkettejüknek megfelel, és úgy szeretnék.

A házasság nem biztos, hogy a legjobb ötlet, mert azzal is csak bonyolítódik az öröklés, a nő özvegyként haszonélvezetet kap, ami nem a legszerencsésebb ha a többi rokonnal nehezen jön ki, satöbbi...

Az élettársi kapcsolat regisztrálása pedig kifejezetten rossz ötlet : az nem változtat semmin. Az élettárs (akár "sima", akár regisztrált) nem örököl. Jogi szempontól csak annyi jelentősége van, hogy a regisztrálástól nem kérdés, hogy élettársi kapcsolat fennáll, de semmi egyéb.
(esetleg keverheted a "bejegyzett élettársi kapcsolat" fogalmával, ahol a felek tényleg örökölnek egymás után, és sok más jogi szempontból is lényegében egyenértékű a házassággal, de ez kifejezetten az azonos nemű pároknak van pont a házasság helyett.)

Köszönöm a válaszokat! Talán az lenne a megoldás, hogy megpróbálom rábeszélni a párt, hogy vagy kössenek házasságot, vagy pedig jelentsék be hivatalosan az élettársi kapcsolatot. Talán így senki sem kerül kellemetlen helyzetbe ha valamelyik fél elhalálozik.

„..ági örökléssel.”

Que?

..ági örökléssel.
.
A felújitás többmilliós nagyságrendű,tehát célszerű a viszonyokat rendezni,mert bármely fél halála után csúnya marakodás lesz.

Ajánlatos a felújitási számlákat is gondosan megőrizni.

Különösen a nőnek van oka sz aggodalomra.

EMSZ,

Bocsánat, nem voltam elég figyelmes, ahogy KBS írja, szülők esetén ők örökölnek a férfi esetében (a nő esetén nem, mert van leszármazó, és az megelőzi őket).

EMSZ,

A törvényes öröklés rendje szerint az élettárs nem örökös.
A férfi halála esetén a testvére örököl (ha a szüleik már nem élnek), a nő halála esetén a gyermeke az örökös.
Egymástól nem örökölnek - ha akarnak, akkor végrendelkezniük kellene (esetleg öröklési szerződést kötniük).

Ha a férfi ingatlanának felújításába IGAZOLHATÓAN fizetett a nő is, akkor legfeljebb a férfi halála esetén hagyatéki hitelezői igénye lehet az örökössel szemben, pénzbeli megtérítési igény az általa fizetett összegre. Ez, tekintve az igazolhatóság nehézségeit (ritkán van mindenféléről a nő nevére számla gondolom), rengeteg vitához vezet, és kiszámíthatatlan a kimenetele.

Ha rendezni akarják egymás között, érdemes már most ezt elrendezniük, ha máshogy nem, kapjon valamekkora tulajdonrészt az ingatlanból (bár ez sem a legszerencsésebb, a közös tulajdon további problémák forrása szokott lenni a jövőben).

A férfi törvényes örökösei a szülei, a nőé a gyereke.

Együttélés - öröklés

Kérdésem a következő: Adott egy pár élettársi kapcsolatban (nem regisztrált) élnek 7-8 éve. A nő költözött a férfihez, annak házába (állandó lakcím) . A házon jelenleg is hitel van. Közösen felújították, új tető, szigetelés, festés. A férfi rokkant nyugdíjas a nő jelenleg is aktív kereső. A férfinek nincsen gyermeke, viszont van testvére és annak 2 gyermeke. Mindkét fél szülei még élnek. A nőnek van egy gyermeke. Házasságot nem szándékoznak kötni. Ki fog örökölni ki után milyen mértékben, ha esetleg a nő hal meg előbb, illetve fordított esetben mi az eljárás?

"Veszíteni nem tudsz, legfeljebb nem nyersz semmit"

Tökéletes megfogalmazás...
Ez a lényeg

nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Wazuka,

Nincs mitől.
Hagyatékin látni fogod a leltárt, ha nincs hagyatéki vagyon, vagy kevesebb, mint a hagyatéki tartozások, akkor tisztelettel köszönöd szépen, de visszautasítod az öröklést. És ezzel vége is részedről.
Esetleg annyit érdemes tudni, hogy ha nem utasítod vissza, örökös - így jogutód - leszel, akkor az esetlegesen később előkerülő tartozásokért is felelned kell. De, mint itt többen írták már, ez esetben sem kell félni semmitől, ha jóhiszeműen jársz el, akkor csak az örökölt vagyon erejéig felelsz ezekért a tartozásokért, a saját vagyonoddal nem. Veszíteni nem tudsz, legfeljebb nem nyersz semmit.
A visszautasítással sok macerától kíméled meg magad, úgyhogy ha nem számítasz pozitív öröklésre, akkor érdemesebb biztosra menni.

köszönöm a válaszokat, az a baj, hogy csak tartozás lenne, nem lenne semmilyen ingó vagy ingatlan, csak adósság, ezért félek.

Wazuka

„Eddig úgy tudtam, hogy a tartozásról is lemondhatok közjegyző előtt a hagyatékin.”

Csak és kizárólag a tartozásról nem lehet lemondani.
Vagy az egész örökséget utasítod vissza vagy pedig elfogadod,
de ebben az esetben valóban csakis a hagyaték erejéig felelsz a tartozásokért is.

Az örökséget jogod van visszautasitani vagy elfogadni.
.
A tartozásokért csak az örökség erejéig felelsz,azon túl nem.

Ha örökölsz egy 40 milliós házat a testvéreddel s azon van 10 millió adósság azt is ketten öröklitek meg a házat is. Azért 15 millió nyereséget nem kell visszautasitani.

Sziasztok,

azügyben kérnék segítséget, hogy nem tudom van e most valami új jogszabály rám vonatkozóan.
Szüleim elváltak, édesapámmal 7 év után vettem fel a kapcsolatot mert van egy féltestvérem, nem is ez a lényeg. Nem olyan életstílussal élnek mint mi. Mi fizetjük a hiteleinket becsületesen.... ők nem annyira, és félek, hogy apám után kapok valami sz*rt a nyakamba, ha meghal, jót semmiképp. Eddig úgy tudtam, hogy a tartozásról is lemondhatok közjegyző előtt a hagyatékin. Ez még most is áll, vagy mindenképpen rámnyomják? Az egyik ismerősöm ilyen szituban van és azt mondta ha meghal a párja követelni fogják az ő fiától, nem mondhat le. Most akkor valóban nem mondhatok le?

A válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm Nektek, megerősítettetek, hogy a per lesz a járható út. Szerintem is peren kívül nem kell az államnak egyezkednie, mert maga a per sem egy jelentős költség neki még ha elbukja, akkor sem. Egyik zsebből a másikba.

KBS,

Akkor csak a gyámhivatalnak van előírva, hogy akkor is pereljen a gondnokolt érdekében, ha ugyanilyen nyilvánvalóan vesztes a per?
Múlt héten ilyesmiről volt szó másik topikban...

„Persze, megpróbálhatja a vagyonkezelőnél, hogy az per nélkül ugyan adja már oda az ingatlant, de ennek az esélye zérus.”
:) Mondjuk, hogy nem nagy az esélye. De azért egy hiteles anyakönyvi adatokkal megtámasztott igényt talán még a legfafejűbb bürokrata is elismer.