Öröklés

Sziasztok !

A segítségeteket szeretném kérni . Hosszú lenne leírni a peres ügyet amelybe csöppentünk. A kérésem annyi, h erősítsetek meg ,h jól értelmezem a jogszabályt .

A tulajdoni igény nem évül el [Ptk. 115. § (1)], ezért érvényesíthetô az élettársi kapcsolat fennállása alatt, annak peren kívüli felszámolása során, illetôleg az élettársi közös vagyon megosztása iránt indított peres eljárásban is. Annak sincs akadálya, hogy az egyik fél halála, ehhez képest az élettársi jogviszony megszűnése után a túlélô élettárs vagyonközösségi igényét volt élettársa örököseivel szemben érvényesítse, ha a közös gazdálkodás eredményeként elôállt teljes vagyonszaporulat a hagyatéki leltárban az örökhagyó hagyatékaként szerepel. Az örökhagyó halálával ugyanis a polgári jogon alapuló vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek, mint a hagyaték részei az örökösökre átszállnak (lásd a Ptk. 598. §-hoz fűzött magyarázatot). Ebbôl az is következik, hogy az életben lévô élettárssal szemben tulajdoni igénnyel az elhunyt élettárs jogutódjai is felléphetnek, hiszen jogelôdjük jogot szerzett arra, hogy az élettársi vagyonközösségbôl az ôt illetô részt megkapja.
Ez a bekezdés azt jelenti ,h arra az ingatlanra az örökösök nem érvényesíthetnek tulajdonjogi igényt ami a hagyatéki leltárban nem szerepel? Ezt jól értem ?
Bocsi kicsit hosszúra sikerült.
Előre is köszönöm a válaszokat.

KBS!

Köszönöm a válaszod ha jól értelmezem akkor nem kell aggódjak.

Tompa

pumukli00

A tulajdoni igények nem évülnek el, és ettől teljesen függetlenül a jogutódlás sem szünteti meg az igényt.

Köszönöm a választ.

Nincs mit.

Sziasztok
Elég rossz helyzetben vagyok, így a segítségeteket szeretném kérni. Kiskorú vagyok, és anyukámmal lakom a szintén kiskorú testvéremmel albérletben. Apukám él a családi házunkban ami felének eredetileg ő a tulajdonosa, míg a ház másik fele anyukám tulajdonában van, viszont történ egy olyan dolog, ami mindent borított, vagyis apukámat átverték és így most kb. 20.000.000 forinttal tartozik különböző bankoknak. Az ügyben ugyan már vizsgálódnak a rendőrségen, mármint az átverő személy felé, de valószínűleg soha nem tudják bizonyítani bűnösségét és apukámtól akarják majd levonni a tartozást. Emiatt is írok. Tehát a kérdésem az lenne, hogy apukám halála után én és hugom örökölnénk a tartozást?(Ezalatt az ügy alatt a ház apai része a miénk lett ajándékozási címen.)

Az örökségetek értékének erejéig, ha az öröklést nem utasítjátok vissza.

Köszönöm a választ.
De semmilyen örökségre nem számíthatunk, mert nincs a nevén sem ingatlan, sem más ingóság.Tehát így sem száll ránk az adósság?

Az hogy nincs ingatlan apukátok nevén az még nem jelenti azt, hogy esetleg nem lenne tulajdonos és/vagy tulajdonostárs - földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonlás fogalma.

Valamint ha a cs.ház a házasság ideje alatt épült és/vagy lett vásárolva, akkor bizony közös tulajdon attól függetlenül, hogy tulajdonosként netán csak a mamátok van bejegyezve 1/1-ben.

Külön írom: azon mit kell érteni, hogy "... felének eredetileg ő a tulajdonosa." Ezen tulajdonjoga mikor és mi okból szünt meg??!

Ha apukátok nem tud fizetni anyukátok lesz köteles helytállni (!) mert házasság ideje alatt vagyonközösség van, vagyis együtt nevetünk együtt sírunk...

Még akkor is ha esetleg nem volt tudomása a kölcsönfelvételekről - bizalom a házastárs felé.

"Mona"
laikus hozzászóló

„Ha apukátok nem tud fizetni anyukátok lesz köteles helytállni (!) mert házasság ideje alatt vagyonközösség van, vagyis együtt nevetünk együtt sírunk…

Még akkor is ha esetleg nem volt tudomása a kölcsönfelvéte­lekről – bizalom a házastárs felé.”

A kérdés alapján abban sem vagyok biztos a kérdés alapján, hogy apuka és anyuka még nem váltak el a hitelfelvétel előtt. Ha igen, akkor anyuka biztosan nem felel semmivel. De ha nem, valószínűleg akkor sem felel, mert a leírtak alapján a vagyonközösség már nem állt frnn a hitelfelvételkor.

Ők már több éve elváltak és mint már az előzőekben leírtam a ház fele anyukámé a másik fele pedig enyém és testvéremé mert apa ránk íratta azért hogy ne vegyék el az adósság miatt.

Ellááá

Elsőre is meg lehetett volna írni ezen fontos tényeket - mi honnan tudnánk?! (Akkor a válasz sem az mint ami...)

Külön írva: ha apukátok azért íratta rátok a fele tulajdonát hogy a már meglévő adósság miatt ne vesszen a fél ház, akkor felmerülhet a vagyonátjátszás... (Ha a hitelező netán feszegetné ezt a dolgot utóbb még baj lehet!...)

Tisztelt Válaszoló!

Második házasságban élek 26 éve. Jelenelegi feleségemmel együtt neveltül az ö első házasságából származó lányait, akik már férjhez mentek és kiköltöztek. Nekem az első házasságból van egy fiam, akit az édesanyja nevelt (én fizettem a gyermektartást)és szintén önállóan él házasságban. A lakás, amelyben feleségemmel lakom házasságkötésünk óta házasságkötésünkkor ez én külön vagyonom volt. (ezt az első feleségem közjegyző előtt elismerte) Jelenleg is kizárólag az én nevemen van, én fizetem a számlákat, a nevemen fut az összes szolgáltatói (viz, villany, gáz stb) szerződés.
Kérdés: Külön végrendelet nélkül halálom esetén ki örökli a lakást és milyen arányban.

Gyermeked 1/1-ben.

Gyermeked 1/1-ben.

Tisztelt Ügyvéd Úr! A segítségét szeretném kérni.Édesanyám és édesapám házastársak, bár már jó 10 éve megromlott a viszony közöttük, közös háztartásban élünk a mai napig. Édesapám alkoholista, és tudomásunkra jutott, hogy jelentős - milliós - hitelt vett fel, amelyeket fizetni sem tud, a csekkek halmozódnak, jönnek a felszólítások. Nem bírunk vele sehogy, és többször hangoztatta már, hogy tönkre fog tenni minket. Sajnos az alkoholizmusa már olyan előrehaladott, megromlott az egészségi állapota is. Félünk attól, hogy ezt a rengeteg adósságot mi fogjuk utána megörökölni, amit nem tudunk kifizetni. Van-e lehetőség arra, hogy megvédjük magunkat ettől? Édesanyám a válókeresetet is hajlandó beadni, viszont így én maradok, mint egyetlen örökös. Ha van arra lehetőség, hogy a szülő kitagadja a gyermekét az örökségből, akkor arra is van esetleg, hogy a gyermek tagadja meg egyik szülőjét? Most indulnék még csak el az életben, de ilyen feltételek mellett még lakáshitelt sem merek felvenni, mert tartok tőle, hogy életem végéig apám adósságát nyöghetem. Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel

Elnézést, még egy fontos kérdés lemaradt: édesanyám amikor a válást emlegette, apám csak gúnyosan annyit mondott, hogy jó, de akkor mindent ketté dobunk. Tehát, ha elválnának és vagyonmegosztásra kerül sor, akkor édesanyámat terhelné a tartozás is?

Elsősorban az apukád felel a viselt dolgaiért, tehát ha nem tud fizetni akkor árverezésre kerül a házrésze és abból a tartozásai. Ha netán az sem elég az időközben felhalmozódott tartozás + kamat + költségek rendezésére, akkor a mamád házrésze is veszélybe kerülhet a házassági vagyonközösség alapján. Vagyis hogy az egyik felel a másikért és fordítva is.

Azt hogy az egyikőjükkel-másikójukkal mi lesz a továbbiakban azt itt megválaszolni nem lehet.

Ha a papád netán időközben meghalna, öröklöd a fele házrészét, egyben öröklöd az adósságait is...

Azonban a negatív adósságot senki sem köteles felvenni, vagyis legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson visszautasíthatod az örökséget.

Majd a mamád fizet mindent...

Anyukád mielőbb adja be a válópert, valamint kérje ügyvéd segítségét.

"Mona"
laikus hozzászóló

A kérdés az, hogy a vagyonközösség fennáll-e még, és ha nem, lehet-e bizonyítani, hogy nem. Ha fennáll, akkor édesanyád is felel a közös vagyon ráeső részével a tartozásokért.

Kedves Fórumozók!

Az öröklés témakörében sajnos nem ismerem ki magam annak ellenére hogy átfutottam a Ptk-t.

Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi esetben milyen szabályokat kell figyelembe venni és ki hogyan örököl.
Főképpen az érdekelne, hogy a testvérek örökölnek-e, és ha igen milyen arányban.

A feleség meghalt de a férj él, nincs gyerekük és már nem élnek a feleség szülei sem. A feleség oldalán van két testvér. A hagyatékban olyan ingatlan van amely eddig 1/1-ben a feleség nevén voltak de van olyan is ahol 1/2 tulajdonosa volt ingatlannak.

Segítségeteket előre is köszönöm.

Tisztelt Fórumozók,
A követkeő ügyben kérem a segítségüket:
Két gyermekem van, közülük a lányom már kapott tőlem ajándékozás jogcímén egy ingatlant.
Szeretném, ha a fiamnak is ugyannyit tudnék juttatni a tulajdonomból összeségében, mint alányomnak tettem, tehát egyenlő részben.
A terv szerint az 1/2ed tulajdnoni hányadomat A ingatlanban a fiamnak ajándékoznám még életem során, a másik, B ingatlanomat pedig végrendeletben a két gyermekemre hagynám 1/2-1/2 arányban.
A végő cél az, hogy mindkét gyermek egyfomán részesüljön.
A kérdésem amiatt van, hogy kötelesrész számításba jön e? A végrendelet esetén a még életemben ajándékként jutattott vagyon be kell e számítani a fiam javára?
Köszönettel

ocean7

Az 1/1-es ingatlannal kapcsolatban: 1. ha már a házasságkötés előtt is a hölgy kizárólagos tulajdona volt akkor a testvérek az örökösök, ergo az özvegy férj köteles átadni az ingatlant., 2. előfordulhat hogy a házasság ideje alatt épült/és vagy lett vásárolva -tulaj.lap igazolja ezt- és bár 100%-ban a hölgy lett bejegyezve mint tulajdonos, de a férj mint földhivatali nyílvántartáson kívüli tulajdonlás fogalma 50%-ban tulajdonostárs - ezt neki kell tudni bizonyítani.

Az 1/2-es ingatlannal kapcsolatban: ha a házasságkötés alatt épült/és vagy lett vásárolva - vagyis közös szerzemény, akkor a férj özvegyi haszonélvezeti jogot szerzett a fél tulajdonra a saját tulajdoni részén kívül. Ezt a 1/2-ed részt a testvérek megörökölték. (Aztán hogy mit tudnak kezdeni a haszonélvezettel terhelt ingatlanrészükkel az már az ők dolga, gondja.)

A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző mindent részletesen elmagyaráz.

"Mona"
laikus hozzászóló

napsugár73

Ha az örökhagyó valakinek még életében kiadja a részét (= jussát) akkor ő kizárható az öröklésből - még a kötelesrészből is.

Tessék elmenni közjegyőhöz és elkészíti a kért/szükséges tartalmú okiratokat.

Tipp: ha az egyik-másik okiratban sem forintosítják az értékeket hanem csak mint "emez vagyonrészemet a lányomra hagyom amazt a lányomra és a fiamra egyenlő arányban" akkor a közjegyzői munkadíj nem lesz olyan sok mert nem Ft érték alapján lesz kiszámítva a munkadíj...

Az ajándékozási okirat átadásra kerül míg a végrendelet letétben maradhat a közjegyőnél.

"Mona"
laikus hozzászóló

Az ajándékozási szerződés alapján az APEH majd forintosítja az ingatlan értékét és annak alapján kiszabja az illetéket, de ez már más téma.

Tisztelt Fórumozók!

A következő ügyben kérem segítségüket.
A nagymamám 2008.áprilisában elhunyt.A lakását, Csepelen egy panellakás, négyen örököltük, három gyermeke, és én apukám után aki 2005-ben elhunyt.A lakásban a mamám halála után az unokatestvérem lakott a barátjával, akiket többszöri felszólítás után sem sikerült kirakni a lakásból, ez év júliusáig, mert akkor maguktól elhagyták a lakást.Eddig a pontig azt hittük minden okés,mert azt mondták minden számla be van fizetve, de azóta kiderült, hogy sem közös költséget, sem távfűtést, sem pedig villany számlát nem fizettek.A lakásból az összes számlát, felszólításokat elvitték.A Csevak-nál is most írattuk át nevünkre a számlát, mert az egyik testvér azt mondta, hogy ő már elintézte, de ott csak pislogtak, mert szerintük nem járt ott senki.
Az a problémánk, hogy elég sok pénzt(kb.:600000 Ft) követelnek rajtunk a feljebb említett szolgáltatok, már az egyik bírósági útra tereli a tartozást, de az az igazság, hogy mi ezt az összeget nem szeretnénk kifizetni, mivel ezt nem mi csináltuk.
Akik okozták ezt az összeget azokat felszólítottuk ajánlott levélben is , hogy hagyják el a lakást, illetve már lett szólva nekik , hogy van egy nagyon nagy összeg amit rendezni kéne, de ők erre csak azt mondták, hogy minden be volt fizetve, majd adnak csekkeket.
A kérdés az , hogy ha nem tudjuk igazolni, hogy be vannak fizetve, akkor azt hogyan tudnánk bizonyítani, hogy ők laktak a lakásba amikor ezek az összegek keletkeztek.

Köszönöm segítségüket.