Öröklés

Jimbo21

Javaslom közjegyzővel végrendeletet készíttetni melynek alapján az általános örökös x gyermeketek lesz. (A jogász az okirat szövegezésénél meg fogja találni annak módját, hogy a végrendelet az elvárásnak legjobban megfeleljen.)

Mivel valószínűleg nem egyidőben haláloztok majd el, külön is figyelemmel kell lenni az ide-oda öröklésekre, haszonélvezetre.

Azt hogy alapítványt hogyan lehet létrehozni és műküdtetni - nem tudom, utána kellene nézni a net-en.

monaLius
laikus hozzászóló

patyóka

Jogilag hárman örököltetek. Pont. Az hogy az egyikőtök lemondott az örökrészéről ill. elajándékozta azt, az az ő saját döntése volt.

Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.

T. Válaszadó!
Két fiamat egyformán nagyon szeretjük, de egyik fiamat/aki orvos/és feleségét nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy az örökségét jól felhasználja majd.Szeretnénk a hagyatékot meghatározott célra fordittatni mint pl. unokák lakásvásárlása, tanittatásuk.Nem kizárni, hanem korlátozni szeretnénk csupán. A két fiú már igy is kapott lakáshoz, kocsihoz jutáshoz segitséget. A másik fiamat hogy lehetne megbizni a hagyaték egyben tartásával és kezelésével /mintegy alapitvány müködtetése/, vagy mit kell tennünk, hogy ne herdálják el a vagyont? Köszönettel

Tisztelt szakértő!

Azt szeretném megkérdezni érvényes e az a végrendelet, amit a végrendelkező írt, vagy íratott, és tanúként az/azok/ írta alá aki maga is kedvezményezett, azaz örököl.

Adóhivatal letudva, ketten fizettük.
Csak az érdekel, hogy jogilag ki nevezhető itt örökösnek, mindhármónkat, vagy csak kettőnket.

Üdv

Bizonyára sokan tudják a baráti/ismerősi körötökben hogy hárman vagytok testvérek., az egyikőtök a saját örökrészét odaajándékozta a másik két testvérének - magányügy.

Az adóhivatal az illeték miatt úgyis megtalál...

Tisztelt Fórumozók!

Hárman vagyunk testvérek, édesanyám halála után együtt mentünk a hagyatéki eljárásra, ahol egyik testvérem nekünk ajándékozta részét, így ketten szerepelünk mint örökösök (az eredeti "öröklési arány" mivel fél lakásról van szó 1/6, 1/6, 1/6 volt, így 1/4, 1/4 lett).
Kérdés: ha a jövőben esetleg felmerül kik voltak az örökösök, mit kell mondani, két örökös volt vagy három.

üdvözlettel

Önkormányzati tulajdonban lévő lakás lakáshasználati jogát nem lehet "megörökölni". Azonban a nagybácsi jelentse be a lakásba a hozzátartozót, és ha az illető életszerűen ott is lakik, akkor a nagybácsi halála után kérheti az önkormányzatot, hogy a lakáshasználati jogot adják meg részére, ergo főbérlő lehessen a továbbiakban.

Azt hogy ezt megadják-e vagy sem azt előre megjósolni nem lehet. (Előfordulhat hogy egy jó helyen lévő jó kis lakás bérleti jogát valaki protekciósnak utalják ki...)

Ebben az esetben, lévén jóhiszemű jogcímnélkülivé válik a hozzátartozó, az önkormányzat köteles a további lakhatásáról másutt gondoskodni., felajánlanak 2-3 lakást és választani lehet köztük, de tudni kell, hogy nincs további "válogatásra" lehetőség, valamint a felajánlásra kerülő lakások szobaszámban és komfortfokozatban egész biztosan nem leszen azonosak az eredetivel.

Szóval a leírtaktól függetlenül, tanácsos a közeli hozzátartozó mielőbbi bejelentése a lakásba, a továbbiakra nézve meg bizakodással.

monaLius
laikus hozzászóló

Üdvözlöm!

Örökléssel kapcsolatos kérdésem lenne.Egy ismerősőm nagybáttyja felajánlotta nevezettnek , hogy költözzön oda hozzá, legalább nem lesz egyedül és ha ő meghal(beteg emberről beszélek), megörökli az önkormányzati lakását. A nagybácsinak nincs gyereke, felesége, senkije.
Az lenne a kérdésünk tényleg megörökölheti-e az önkormányzati lakást vagy sem, vagy pedig vele lehet haláláig utána meg kirakják a lakásból.A nagybácsi azt mondta bejelenti a lakásba és tovább viheti a lakást.
Szerintem ez így túl egyszerű

Kérném mielöbbi válaszukat

Köszönöm Baliangi

Bár az autó az após nevén volt de valószínűleg mint házastársi közös tulajdon, javíts ki ha esetleg kizárólagos különtulajdona lett volna.

Szóval az autó mint vagyoni érték felerészt az anyós tulajdonában van továbbra is, a másik felét a gyermekeik örökölték egymásközt egyenlő arányban.

Az anyós özvegyi haszonélvezettel rendelkezik az autóra. Tehát mint félig tulajdonos valamint mint haszonélvező, ő mondja meg ki használhatja a kocsit, és ki meg nem.

Ha a férjed meg akarja venni a kocsit akkor azt az édesanyjától és a testvéreitől veheti meg, leszámítva a saját tulajdoni hányadát mert azzal az öröklés folytán már rendelkezik.

monaLius
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórum!
Az apósom a múlt évben halt meg,hagyatéki tárgyalás még nem volt.A nevén volt egy autó.Ki örökli?Az özvegy vagy a gyerekek?Most mi használjuk és a férjem meg szeretné venni,de most az anyának vagy a testvéreinek kell fizetnie?

Gyermek öröklése illetékmentes.

Tisztelt Fórum!
Édesanyám örökölt apja után 2m Ft-ot Kincstári takarékjegyben. Kérdésem, ha a papa 2009. novemberben halt meg, de a Kincstárjegy csak most került elő és póthagyatékban lett hagyatékolva, kell- utána illetéket fizetni? Úgy tudom, hogy a Kincstárjegy állampapír, ami után nem kell illetéket fieztni, a közjegyző szerint viszont 11%-ot igen.

Személyenkénti 20 M Ft vagyoni érték örökléséig illetékmentes az öröklés ha közvetlen hozzátartozó az örökhagyó. Az örökölt ingatlan(ok) tulajdoni hányadáról a hagyatéki eljáráson le lehet mondani, ebben az esetben örököl a többi örököstárs. (Vélem az oda-vissza számolásnál a 20 M Ft/főn belül vagytok mindenképp.)

A kiskorú örököstárs esetében a gyámhatóság bevonására szükség van.

Egy örökségből nem lehet "mazsolázni", vagy az egészet megtartja vagy az egészről lemond.

A hagyatéki tárgyalásra hasznos lehet egy közös ügyvédet vinni, később nincs vita egymásközt.

monaLuis
laikus hozzászóló

Üdvözlöm!

Örökléssel kapcsolatos kérdésem lenne. Öten vagyunk testvérek, még hagyatéki tárgyalás nem volt. Egy budapesti lakás fele, illetve egy vidéki ház 1/5-része kerül elosztásra. Lehetséges-e olyan, hogy négy testvér lemond a vidéki részről(fejenként 1/25-öd rész), az ötödik pedig a testvérei javára a budapesti lakásról? Ebben az esetben meg kell-e fizetni az értékkülönbözetet, amivel többet ér a bp-i lakás? (Tehát értékben azonosan kell örökölni, vagy lehet, hogy valaki kevesebbet?)Valamint ez az ügylet intézhető a hagyatéki tárgyaláson vagy más módon kell intézni? Egy kiskorú örökös is van.

Lehetséges, hogy egy örökös csak bizonyos dolgokról mondd le, vagy ilyen esetben az egész örökséget vissza kell utasítani?

Köszönöm a válaszát:
András

A legjobb a tartási szerződés, mert az a kötelesrészt is kizárja. Illetéket viszont ebbe naz esetben kell fizetni (a tulajdonrész értékének 2M Ft-jáig 2%, az efölötti résznek 4%-a), és ügyvédre is szükség lesz.

Tisztelt Fórumozók!

Van három testvérem, akikkel együtt megörököltük a lakás felét édesanyánk után. A másik fele édesapánké, s persze ezen a fél részen haszonélvezeti joga is van. A többiek elköltöztek, csak néha néznek be, mondván hogy nem viselik el a hóbortjait (pszichiáterhez is jár), foglalkozzak vele én. Mivel már több éve én látom el (az ő nyugdíja a rezsire se elég), szeretnék valami megoldást arra, hogy halála után ne jöjjenek a többiek azzal, hogy nekik is jár a lakás. Úgy érzem, ha én tartom el egyedül és a lakásra is csak én költök, ne jöjjenek majd később tartva a kezüket. Eltartási szerződés? Végrendelet? Egyéb megoldás? S melyik mibe kerül?

Köszönet és buék.

A gyermek öröklése illetékmentes.

Üdvözletem!

Édesapám október elején halt meg. Hárman vagyunk testvérek. Egy ház apai részének az 1/3, 1/3, 1/3 részét örököltük, mivel még édesanyánk él! Hagyatéki tárgyalás még nem volt!
A kérdéseim a következők lennének:
Mennyiben változik az örökösödési illeték, így hogy januártól változott az illeték mértéke?
Illetve mely értékekkel számoljunk? A haláleset idején érvényes illetékekkel, vagy már az újjal?
Illetve, ha időközben eladásra kerülne a ház, akkor az eladási ár (kb. 15 millió) után kellene az illetéket fizetni és nem az esetleges magasabb közjegyző általi felbecsült érték után?
Mivel valamennyire szeretnénk tisztán látni és felkészülni a hagyatéki tárgyalásra! Ezért fordulnék ön(ök)höz!
Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelettel Colonell

A bíróság elrendeli, hogy árverés útján értékesítve legyen az ingatlan, és a minimális vételárat meghatározza.

Köszönjük a gyors választ!

Egy kis segítséget szeretnék még kérni, mert a paragrafusok szövege nekem nem teljesen tiszta. Szóval, ha pert indítanak, akkor erre az ügyre vonatkozóan mit rendelhet el a bíróság? ( A házban nem lakik senki )

Például kötelezheti a feleket a ház piaci értékén történő értékesítésére?

Pert kell indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.Közös tulajdon megszüntetése|3
Ptk. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni Önöktől (Tőletek).
Az anyósom édesapja 2006 februárjában hunyt el. A szülői ház azóta üresen áll. Az anyósomnak van egy nővére, akivel együtt örökölték a házat. A házat próbálták eladni, de az anyósom nővére nem enged a ház aránytalanul magas árából, pedig még érdeklődő sincs rá. (A ház fel lett becsültetve 6 évvel ezelőtt, akkor 21 millió Forintot ért, de 25 millióért akarták eladni. Ezt az árat azóta is tartja a nővér és nem hajlandó belőle engedni.) Nem tudom az számít-e bármit is, hogy a házat az anyósom édesapja építette az anyósom és apósom segítségével. (A nővér nem lakott már velük) A kérdésem az lenne, van-e arra bármilyen jogszabály, hogy az anyósomék megkaphassák a jogos örökségüket, és ne függjön a nővérétől, akinek jóformán semmi köze a házhoz.
Válaszukat előre is köszönöm.

Boldog Új Esztendőt Monalisa1!
Hallgat a doktornőre, egyre biztosabb vagyok a dolgomban, hétfőn be is jelentkezem a rendelőbe, nekem se árt, mert már vagy 3 éve nem látott.
A vatera.hu nem jött be, mert nem eladott, hanem vásárolt. még egy hűtőszekrényt, még egy grillezős mikrót!meg még amiről nem tudunk.
még egyszer BUÉK mindenkinek