Öröklés

KBS!

Köszönöm a válaszod ha jól értelmezem akkor nem kell aggódjak.

Tompa

Sziasztok !

A segítségeteket szeretném kérni . Hosszú lenne leírni a peres ügyet amelybe csöppentünk. A kérésem annyi, h erősítsetek meg ,h jól értelmezem a jogszabályt .

A tulajdoni igény nem évül el [Ptk. 115. § (1)], ezért érvényesíthetô az élettársi kapcsolat fennállása alatt, annak peren kívüli felszámolása során, illetôleg az élettársi közös vagyon megosztása iránt indított peres eljárásban is. Annak sincs akadálya, hogy az egyik fél halála, ehhez képest az élettársi jogviszony megszűnése után a túlélô élettárs vagyonközösségi igényét volt élettársa örököseivel szemben érvényesítse, ha a közös gazdálkodás eredményeként elôállt teljes vagyonszaporulat a hagyatéki leltárban az örökhagyó hagyatékaként szerepel. Az örökhagyó halálával ugyanis a polgári jogon alapuló vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek, mint a hagyaték részei az örökösökre átszállnak (lásd a Ptk. 598. §-hoz fűzött magyarázatot). Ebbôl az is következik, hogy az életben lévô élettárssal szemben tulajdoni igénnyel az elhunyt élettárs jogutódjai is felléphetnek, hiszen jogelôdjük jogot szerzett arra, hogy az élettársi vagyonközösségbôl az ôt illetô részt megkapja.
Ez a bekezdés azt jelenti ,h arra az ingatlanra az örökösök nem érvényesíthetnek tulajdonjogi igényt ami a hagyatéki leltárban nem szerepel? Ezt jól értem ?
Bocsi kicsit hosszúra sikerült.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Nincs mit.

Köszi a választ!

Klasszikus hagyatéki tartozás. Akármi van a kocsikkal, az egész örökséged értékének erejéig felelős vagy ezekért.

Tisztelt Fórumozók!

Ismét szeretném a segítségüket kérni, ha lehet.Fiam után megvolt a hagyatéki végzés, amely során örököltem többek között 2 autót, amelyről csak most, a jogerős végzés után derült ki számomra, hogy lízingesek. A közjegyzőtől annak idején meg is kérdeztem, hogy van-e tartozás az autókon, de ő azt mondta: nincs. Most azonban a bank küldi a csekkeket, és én nem tudom mit tegyek? A járművek átírására hétfőn kerül sor, már ha egyáltalán lehetséges ez. (mindenfélét hallottam már, pl. olyat is, hogy törzskönyv hiányában nem kerülhet a nevemre. Mert törzskönyve persze nincs az autóknak.S mindkettőt szeretném eladni, amint csak lehet.)

Kérem, legyenek szívesek tanácsot adni ez ügyben!

Hálás köszönettel:

Zsuzsimama

Már bocsánat, de vagyoni jellegű vitákban a lelki meg fizikai sérelmek nem játszanak. Ugyanakkor tulajdoni igényt kötelmi jellegű jogviszonyra építeni sem lehet.

Vagy tévedsz, és a jogosult nem is azt kéri, amit te állítasz, vagy az az ügyvéd nem igazi ügyvéd.

Tisztelt Fórumozók!

Szüleim elváltak Édesapám nem fizetett gyerektartást, ezért Édesanyám nem fizetett rezsiköltséget. Apám halála után egy darab ingatlant öröklünk a húgommal. Ebben az ingatlanban lakik Édesanyám, a húgom, a kedvesem, apám anyja (2003. évi haláláig), keresztanyja, unokaöccse.
Apám keresztanyja most ügyvéd által követel 1/3 tulajdonrészt, mert nagymamám halála után 3 évig (a közmű órák leválasztásáig) ők fizették a teljes rezsiköltséget (520.000.-), valamint valamiféle kölcsön fejében ami Apám és a keresztanyja közt jött létre (állítólag 3.5 m). Én nem érzem úgy, hogy a hosszú évek alatt eltűrt lelki és fizikai sérelmek után ez nekik járna. Mik a lehetőségeim és az esélyeim?

Előre is köszönöm a segítséget
Tompa

Köszönöm Mona

Az örökös csak a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásaiért. Vagyis a negatív örökséget nem kötelező felvenni - visszautasítható. Mindezek után az autóval- és a tartozáskülönbözettel azt csínál a bank amit tud.

Ettől függetlenül, javasolt a kfgb végett az illetékes biztosítónál, valamint az önkormányzat gépjárműadó részletnél tértis levélben bejelenteni, hogy az autó tulajdonosa az apukátok sajnos meghalt - nehogy évek múlva esetleg csekket küldjenek holmi nemfizetés okán...

"Mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Ügyvéd úr
Édesapám halála után csak egy autót hagyott maga után,amin banki hitel van. mivel nincs más amit örökölhetnénk ezért nem kell fizetni? vagy visszaútasítjuk ezt az egy örökséget és nem kell fizetni?

Köszönöm válaszát

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm a választ. Apám barátnője füllentett a feladás dátumáról (kicsit megrendült a bizalmam és kezdek kételkedni hogy Apám személyes dolgait megkapom)és tegnap szerencsésen megérkezett a papír.

köszönettel
Tompa

Kedves Tompa!

Az anyakönyvvezető bármikor kiállít kérésre (és némi illeték lerovása mellett) halotti anyakönyvi kivonatot, úgyhogy ez a korlátlanul szaporítható javak közé tartozik, akár a születési és a házassági anyakönyvi kivonat. El kell tehát menni az anyakönyvvezetőhöz, aki az eredetit kiállította, és csinál másikat. Üdv:

Tisztelt ObudaFan!Kedves Fórumozók!

Édesapám halotti anyakönyvi kivonatát a barátnője állítólag sima levélben adta föl nekem, de már két hete nem jött meg. Hol és hogyan lehet pótolni?

Előre is köszönöm

Örökséget nem lehet részben visszautasítani. (Van néhány kivétel, de az autó nem az.)

A férjem halála után egy gk.lizing maradt fenn , melyet nem fedez a gk. értéke. A kérdésem, hogy két gyerekem örökli ezt, ha visszautasítjuk az örökség ezt a részét akkor mentesülünk-e a hiteltartozás kifizetése alól. A bank gondolom elviszi az autót, de még igy is 1 millió-t kellene a hitelre fizetni.Az örökségben ezenkivül ingatlan is van, azt lehet-e külön kezelni, mármint,hogy az nem lesz elutasítva.

A gyermekek öröklik, de ez a mostani, használatra vonatkozó jogosultság fennmarad.

a házasság felbontásakor megegyezés született a közös ingatlan tulajdonról, oly módon hogy az ingatlan 50%-50%-ban továbbra is közös tulajdon maradt, használatra a volt feleségnél. A volt férj új házasságot kötött. Kérdésem, halál esetén van e továbbra is lakhatási jogom(volt feleség) az ingatlan megállapodásban rögzített részére, vagy az örökösök "kitehetnek". Örökli e a jelenlegi feleség az ingatlan részt, vagy csak az elhunyt gyermekei?
Válaszukat köszönöm: Honorata

A következőt szeretném megtudni:
A hagyatéki eljárás során a közjegyzőnek csak a rokonok vagy netán a végrendelet alapján érdekelt személyek nyilatkozatai elmondása alapján kell informálódnia és az alapján formálisan (személyi okmányok stb.) döntést hozni avagy közokiratok alapján neki kell vizsgálódni és felkutatni a családi parentélát. Milyen mélységűnek kell lennie az ő vizsgálódásának? Elég, ha megtudja valakiről pl. hogy leszármazó nélkül, özvegyen halálozott el, vagy ilyen esetben azt is ellenőriznie kell, hogy mikortól vált özveggyé. ill. egyáltalán volt-e valaha leszármazója. Ha volt, akkor mioóta nincsen stb.

(Sokszor a közjegyző számára maga a hozzátartozó még ha jó indulatú, akkor sem tud információt adni vérszerinti rokonokról, hisz olyan távoliak vagy mert egyáltalán nem tartottak kapcsolatot. A közjegyzőnek viszont lenne módja a közokiratokba, különböző nyilvántartásokba (halotti, születési anyakönyvi kivonatok, földhivatali ingatlan nyilvántartások stb.) betekinteni, melyekből hiteles információt nyer. Civil állampolgárnak a hivatalok erősen korlátozottan adnak ki információt, adatot.)

Csak már peres eljárás során lehet részletesen vizsgálódni, vagy a hagyatéki eljárás - mint "nemperes" eljárás - során a közjegyzőnek is meg kellene ezt tenni, ha a végrendelet értelmezése, illetve a hagyaték odaítélése ezt indokolja.

„Nem ez az osztozkodás alapja? Akkor mi alapján állapítjuk meg hogy mennyit ér az ingatlan és mennyit kellene fizetniük nekünk a tulajdonjogunkért cserébe? Bocs, de én laikusként ezt nagyon nem értem:(((”

Két eset van: 1. a közjegyző előtt megállapodtok, ahogy szeretnétek. 2. Polgári perben dől el a dolog, ahol nem ezt a szakvéleményt fogja a bíróság felhasználni, hanem igazságügyi szakértőt rendel ki.

„ „Nem, a gazdagodás értékét követelheti.“ Ezt meg pláne nem értem.”

Azt az értéket követelheti, amennyivel a beruházás miatt többet ér a tulajdoni hányadod.

"csak az illeték mértéke miatt van jelentősége"

Nem ez az osztozkodás alapja? Akkor mi alapján állapítjuk meg hogy mennyit ér az ingatlan és mennyit kellene fizetniük nekünk a tulajdonjogunkért cserébe? Bocs, de én laikusként ezt nagyon nem értem:(((

"Nem, a gazdagodás értékét követelheti." Ezt meg pláne nem értem.

„Kérdéseim: mi alapján állapítják meg az ingatlan értékét? ”

Szakértő állapítja meg. Tekintettel arra, hogy csak az illeték mértéke miatt van jelentősége, nem nagyon érdemes újraértékeltetni.

„A ráfordítás teljes összegét levonhatná a mi részünkből?”

Nem, a gazdagodás értékét követelheti.

Örökléssel kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni.
A nagyszüleim ingatlana az öröklés tárgya. A nagypapám halála után apué lett a ház 1/6-ának tulajdonjoga. Ha jól gondolom a mamámé 3/6-od, és a három testvér mindegyikéé 1/6. Apu halála után az öcsémmel mindketten 1/12-ed tulajdonjogot örököltünk. Most meghalt a nagymamám. Az örökösök a két gyereke és apu után mi ketten az öcsémmel lennénk. Az egyik testvér lemondott a másik javára, így a végeredmény az lett, hogy hárman maradtunk örökösök, 4/6 (mama egyik gyereke) és 1/6 (öcsém az egyik unoka), 1/6 (én a másik unoka) mértékű tulajdonjoggal.

Kérdéseim: mi alapján állapítják meg az ingatlan értékét? Csak a fele ingatlan képezte most az örökség tárgyát, akkor a megállapított összeg csak a felére vonatkozik? 3.7 tized millió szerepelt az iratban, még a feléhez képest is nevetségesen alacsony összeg.
Ha volt helyszíni szemle az ingatlannál, arra nem kellett volna idézést kapnunk?
Ma volt a hagyatéki tárgyalás, nem sikerült megállapodnunk, mert bár a teljes ingatlan 4/6-ában tulajdonossá váló rokon ki akar minket fizetni, de azt mondta hogy neki 800 ezer forint ráfordítása volt (fürdőszoba felújítás, gáz bevezetése) és ezt az összeget a mi részünkből vonta le teljes egészében. Tehát úgy gondolta hogy kb. 1,2 millió járna nekünk fejenként, de levont 400-400 ezret és csak 800 ezret fizetne nekem is és az öcsémnek is.
A ráfordítás teljes összegét levonhatná a mi részünkből? Az ingatlanban a mamámmal együtt a most 4/6-ot öröklő fia és hat éve az élettársa lakik. Van egy közös gyerekük. (Természetesen mama szerintük egy fillért sem hagyott hátra, amit kétlek, de legyen az övék, nem érdekel. De a ház más téma. Az a rész apué lenne, mi miatta örököljük, ezért nem szeretnénk úgymond elherdálni apu részét.)
A hagyatékit elnapolták, két hét múlva folytatjuk. Mit tehetünk?

Bocs hogy ilyen hosszúra sikeredtem....

„1.Árverésen, vagy milyen módon történik?”

Árverésen.

„2.Hány napon belül indul el, és milyen határidővel?”

Egy ilyen per másfél-két év, és a végrehajtás sem rövid. Plusz kérdés, mikorra lesz egyáltalán végrehajtási vevő.

„3.Melyik hatóság lesz az illetékes az értékesítés levezetésében?
4.Kijelölnek egy végrehajtót?”

Önálló bírósági végrehajtó.

„5.Családtag/hoz­zátartozó is megszerezheti a kényszerértéke­sítés során?”

Igen.

„Ha még a jogi eljárás megindítása előtt szerzünk egy biztos vevőt a házra, aki piaci áron megvenné, akkor van rá mód, hogy a kényszerértékesítés elrendelését követően biztosan az ő kezébe, és piaci áron kerüljön a ház?”

Nincs.

Tisztelt Szakértő!

Öröklésnél 3 testvérből 2 el akarja adni az örökölt házat. A harmadik testvér nem akarja eladni, se kifizetni nem akarja őket. Ezért jogi útra terelődik az ügy. Ha a bíróság kényszerértékesítést rendel el:

1. Árverésen, vagy milyen módon történik?
2. Hány napon belül indul el, és milyen határidővel?
3. Melyik hatóság lesz az illetékes az értékesítés levezetésében?
4. Kijelölnek egy végrehajtót?
5. Családtag/hozzátartozó is megszerezheti a kényszerértékesítés során?

Ha még a jogi eljárás megindítása előtt szerzünk egy biztos vevőt a házra, aki piaci áron megvenné, akkor van rá mód, hogy a kényszerértékesítés elrendelését követően biztosan az ő kezébe, és piaci áron kerüljön a ház?

Előre is köszönöm a segítségüket!