Nem, nem az Édesapám volt. Igen, megtettem a nyilatkozatot az eljárás során.
"Miért idéztek téged, ha nem volt az apád? Örökbefogadott? Vagy más miatt?"
Nem, semmiféle családi kapcsolat nem volt köztünk, ezért van bennem a félelem, hogy mi miatt idézték be a férj öccsét.
Miről kellene nekem egyezkednem vele? Vagyona nem volt Édesanyámnak, csak ez a lakás, ami már a házasság előtt is a magánvagyona volt.
„Miért idéztek téged, ha nem volt az apád?”
Mert egy eljárásban intézik el a két hagyaték átadását: a kérdező anyjáét, és az özvegy házastársét.
„Miről kellene nekem egyezkednem vele? ”
Ha az a lakás nem közös lakóhely a hagyaték megnyíltakor- és nem az - akkor a törvényes öröklés rendje szerint az özvegy egy gyerekrészt szerzett belőle öröklés jogcímén. (Item az ingóságok.) Tőle meg az ő törvényes örököse.
„ami már a házasság előtt is a magánvagyona volt.”
Különvagyona. És ezerszer elmondtuk már, hogy az az öröklés szempontjából teljesen közömbös.
drbjozsef: Köszönöm a választ.
Kovács_Béla_Sándor: Igen, jogos, ez "különvagyon".
A hagyatéki tárgyalás során kizárhatom-e a férj öröklési jogát akár egy nyilatkozattal, tanúval alátámasztva (közvetlen szomszéd) a különélés okán.
Ha az özvegy maga elismeri, hogy az életközösség a hagyaték megnyíltakor nem állt fenn, akkor a közjegyző őt figyelmen kívül hagyva adja át a hagyatékot. A te ilyen tartalmú nyilatkozatod a hagyatéki eljárásban súlytalan, bizonyítást a közjegyző nem folytat.
Az özvegy az örökhagyó után fél évvel meghalt, az örökhagyás pillanatában hajléktalan volt, tehát nem tudja elismerni a különélés tényét, az én dolgom bizonyítani ezt. Másképp nem tudom, csak egy nyilatkozattal. Igazából ez a rákfenéje az egésznek, hogyan tudom bebizonyítani, hogy az örökhagyás pillanatában nem volt sem élet sem vagyonközösség közöttük. Sőt. 1977 óta nem. És mi van akkor, ha az özvegy öccse ennek ellenkezőjét állítja?
Akkor a jugutódja.
És értsd már meg: a hagyatéki eljárásban nincs bizonyítás.
Akkor mi a megoldás? Perelnem kell majd az özvegy öccsét, ha nem mond le az öröklési jogáról? Keressek egy öröklési jogban járatos ügyvédet a hagyatéki tárgyalásra, vagy el tudom intézni ezt egyedül is?
Igen. Ha nem ismeri el, hogy ő közvetve sem örököse anyádnak, akkor perben tudod érvényesíteni ezt az álláspontodat. A közjegyző ugyanis a közhiteles nyilvántartásokból (az anyakönyvből) dolgozik, azok szerint pedig anyád a halálakor házas volt, ezért törvényes örököse melletted az özvegye. (Itt nincs jelentősége annak, hogy utóbb az özvegy is meghalt.) Ennek megfelelően ideiglenes hatállyal neked és az özvegy törvényes örökösének adja át az ingatlant. (Esetleg rá lehet beszélni, hogy tekintse házastársi közös lakásnak az ingatlant, mert azon az özvegy csak holtig tartó haszonélvezetet kap - az pedig a halálával megszűnt, nem száll át az ő örökösére. Bár az ingóságok még akkor is ott vannak - de azok talán magukban nem annyira vonzóak, hogy miattuk perbe szálljon az az unokaöccs. Meg az sem mindegy, hogy kinek kell perelnie.)
A szakmunkát általában célszerű szakemberre bízni; nincs ez másképp a jogban sem. Hisz látod: a helyzetet sem látod át, nem ismered a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat...
Rendben, köszönöm a segítséget.
Elnézést, kicsit megkéstünk, aztán meg nem akartunk „bekavarni” az előző kérdezővel, "atari"-val folytatott levélváltásba. Próbáltuk barátnőmmel értelmezni, emészteni a barátnőm esetére adott válaszokat. Kérem, ha nem jól gondoltuk, írják meg. Osztap: Azt nem gondolta egyikünk sem, hogy a házasság alatt szerzett megtakarítás ne lenne közös vagyon (az más kérdés, hogy szerintem nem igazságos, legalábbis az ő esetükben). Azt viszont egyikünk sem gondolta, hogy ha nincs végrendelet, és a feleség hal meg előbb, (akinek mondjuk nem lenne különvagyona), akkor a feleség házasság előtt szerzett teljes vagyonát (!) és a teljes közös megtakarítást a férj, majd annak halála után, az első házasságában született gyermeke örökli. Mondjuk elég „fura”.
Egyébként ebben a konkrét esetben, a feleség (barátnőm) nevén levő lakás bizonyíthatóan különvagyon, a berendezéssel együtt.
Jól gondoljuk? Ha a második feleség nem ír végrendeletet, és a férje hal meg előbb, akkor annak az első házasságából származó gyereke örökli az első feleséggel közös lakás felét(apai rész), továbbá az apa második házasságából származó közös megtakarítás felét is. Mivel a feleség lakása különvagyon, az marad a feleségé, berendezéssel együtt. A feleség a házasság előtt vásárolta az autót, az ő nevén van, viszont a válaszaitokból az jött le, hogy ez közös vagyon (mindegy mikor és ki vásárolta). Mivel nem különvagyon, ennek felét is a gyerek örökölné (haszonélvezet, ha autón van ilyen, akkor a feleségé, és a kocsinak 50 %-ban lenne tulajdonosa, így ki kellene fizetnie a gyerek számára a kocsi árának felét? Hát „érdekes” lenne, ha így lenne… tényleg így lenne?
Ha a második feleség nem ír végrendeletet és ő halna meg előbb, akkor minden vagyonát (autót, összes megtakarítást stb.) a férje örökölné, majd amikor meghal, akkor az ő gyermeke. A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.
Jól gondolkodtunk?! Bár még mindig nem tudjuk, hogy ebben a konkrét élethelyzetben hogyan kell értelmezni azt, amit KBS. írt: „A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”
Még mindig nem stimmel, amit írsz. (Először is nem szerencsés konkrét vagyontárgyakat sorolni, mert azok vagy meglesznek a hagyaték megnyíltakor, vagy nem; és szerezhetnek újabbat is. Másrészt a törvényes öröklés rendjét sem értetted meg.)
„mindegy annak a hagyatéki vagyontárgynak, hogy hogyan, honnan szerezte az örökhagyó - az öröklés rendjében (szinte) semmit nem számít.”
„Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, és a szülei sem élnek, akkor a törvényes örökös a házastárs. (Ha van ági vagyon, azt az ági örökös örökli - a testvér leszármazója ági örökös.)”
„A törvényes öröklés rendje szerint, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van, akkor a leszármazó örökli az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból (és berendézéséből) az örökhagyó illetőségét, az özvegynek pedig haszonélvzete lesz ezeken. A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol.”
Ezekből melyik rész nem világos?
Ha feltesszük, hogy minden vagyontárgy meglesz még akkor... is, mi az,amit rosszul gondoltunk, mi nem stimmel, amikről írtunk? Az idézett törvényrész utolsó két mondata azért nem érthető, mert itt a feleség, aki a példában az örökhagyó, neki nincs utódja. Ezért nem érthető az a mondat sem, hogy "A hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrészt jussol."
Ariadne,
Olvasd el a Ptk. 7:58 és 7:61. §-t. Két rövid paragrafus. Ez a szabály. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. §
A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit.
Ha ezután a második feleség is meghal, akkor minden vagyonát az unokahúga örökli. Megint csak függetlenül attól, honnan is származik a vagyon. Ő a legközelebbi élő rokon.
Ha a második feleség hal meg előbb: Ptk. 7:61. §
Minden vagyonát a férje örökli.
Ha ezután a férj is meghal, minden vagyonát a gyereke örökli, akárhonnan is származott az a vagyon. Ő az egyetlen élő leszármazó.
Egy kivétel van: Ha a feleségnek van olyan vagyona, ami a 7:67. § szerinti ági vagyon. Leegyszerűsítve: a szüleitől, nagyszüleitől örökölte vagy kapta ajándékba. Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli. Hivatkozni kell rá, nem automatikus.
„A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.”
Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.
Ha meghal a tulajdonos, akkor a törvényes öröklés rendje szerint örökli az örökös : szülők és leszármazók hiányában a házastárs teljes egészében. Aztán az ő halála után igen, az ő leszármazója. Itt már nincs "különvagyon", csak "vagyon" van.
Nem igazságos? Hát végrendelkezzen róla!
osztap,
„ Ha van ilyen, akkor a feleség halála után az unokahúg hivatkozhat arra, hogy ez ági vagyon, és akkor azt a férj helyett ő örökli.”
Szerintem nem, ezt már írtuk itt asszem. Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).
„Az unokahúg nem ági örökös. A nagyszülő helyén már nincs helyettesítés, 7:78.§ (2).”
Az unokahúg a testvér leánya, amint Ariadne eredeti hozzászólásában írta. Ő az örökhagyó szüleinek a leszármazója, ahol még van helyettesítés. Ezért ági örökös. 7:68. § (1)
Igaz.
Már kezd tisztulni a kép, kivéve két dolgot. Osztap ezt írtad: „Ha a férj hal meg előbb: Ptk. 7:58. § A férj vagyona csak az első feleség által lakott lakás fele és a második házasság alatt szerzett megtakarítás fele. (Az autó és a második feleséggel közösen lakott lakás nem, mert azok a második feleség különvagyona, mert azok már a házasság előtt megvoltak neki.) A második feleséget mint házastársat egy gyermekrész illeti. Azaz úgy kell tekinteni, mintha a férjnek nem egy, hanem két gyereke lenne. Mindegyik ugyanannyit örököl. A gyerek örökli a fél lakás felét és a közös megtakarítás felének a felét. A második feleség ugyanannyit..”
Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?! Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?! Erre nem gondoltunk.
A másik, amit nem értünk: (ha a feleség hal meg előbb) esetére dbrjozsef idézted a mi mondatunkat:„ A lakást nem, mert az különvagyon, melyet az unokahúgai örökölnének, a férj élete végéig tartó haszonélvezeti jogával együtt.” Majd ezt írtad: Nem, rosszul gondoljátok. Ha elválnak a házastársak, akkor számít, hogy különvagyon.” Viszont az ági öröklést a Ptk. 7:68(1) bekezdésében szabályozza, a mi gondolkodásunkat támasztja alá, ahogy „osztap” is megírta.
Hihetetlen vagy!
Nem elszakadni tőle, hogy hogyan és mikor szerezte a vagyonát az örökhagyó? Pedig az öröklés szempontjából kb. mindegy.
„Ez azt jelenti, hogy a férj első (?!) házasságából származó lakás feléből illeti meg a második feleséget egy gyermekrész?”
Igen.
„Plusz még a közös megtakarításuk felének a fele?”
Igen.
Nem számít, hogy a férj honnét szerezte a vagyonát. Meg kell állapítani, hogy halálakor mi a vagyona, és azt kell felosztani a két örökös, a gyerek és a második feleség között, egyenlő arányban.
A kivétel az ági vagyon, de nem írtad, hogy a férj felmenőitől ajándékba kapta volna vagy örökölte volna a fél lakását. A második feleséggel közös megtakarítás pedig definíció szerint nem lehet ági vagyon, hiszen azt saját maguk takarították meg.
A másik esetben, amikor a második feleség hal meg előbb, drbjozsef az öröklés főszabályát írta, ahogy én is. Kivétel lehet az ági öröklés.
DE: Sehol nem írtad, hogy a második feleség lakása ági vagyon (nem házastársi különvagyon!) lenne. Ági vagyon-e? Ajándék, örökség volt-e a lakás a második feleség szüleitől, nagyszüleitől? Ha az is lenne, az unokahúg csak akkor örökli, ha hivatkozik rá (és bizonyítja), hogy a lakás ági vagyon, és ő az ági örökös. Az meg csak a feleség halála után tudja megtenni, a hagyatéki eljárásban.
Kedves „osztap”! Köszönjük a válaszodat, tanácsaidat és az előzőeket is. Kérdéseidre: a férj lakása nem különvagyon, hanem az első feleségével közös. Arról meg már írtunk korábban, hogy a második feleség lakása bizonyíthatóan különvagyon, a szüleitől örökölte, az ő haszonélvezeti jogukkal „terhelve”.
dbrjozsef és Kovács Béla Sándor Nektek is köszönjük a segítséget!
Ariadne,
Nem az a kérdés, hogy különvagyon-e, azt írtad korábban. Hanem az, hogy ági vagyon-e?
Ariadne,
Ez számít :
„Ptk. 7:67.§(1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.”
Ha a második feleség öröklés jogcímen szerezte, akkor ági vagyon az ő lakása.
(De az unokahúg csak annak a részének az ági örököse, amelyik szülőnek a rokona. Úgy lehet, a másik ágon is van ági örökös; ha nincs, arra a részre a törvényes öröklés rendje érvényesül.)
Igaz. Megjegyeztük, ági vagyonról van szó a második feleség lakásánál. A különvagyon mást jelent. Köszönjük.