Öröklés

drbjozsef

Köszönöm a korrekt választ!
Valóban bármilyen arányban lehetünk tulajok a CSOKra vonatkozó jogszabály szerint.
A képlet korrekt, valószínűleg azt fogjuk követni. Mivel a különvagyon már házasság elött is megvolt így azt bankos hivatalos papírokkal tudom bizonyítani.

Hyundai13,

Sehogy. Ha a párod tulajdonos lesz, és meghal, akkor mindkét gyermeke örökölni fog utána. Ráadásul az állami támogatás lényegében közös szerzésnek minősül, aminek a fele őt illeti, ergo a gyermekeit is, ha meghalna.

A korrekt az, hogy az állami támogatás fele vs. Te pénzed+állami támogatás másik fele arányban osztjátok meg a tulajdonjogot közte és közted, és ha öröklésre kerül a sor, akkor kifizetitek a gyereket. (de ezt is vitathatja a gyerek, ha hivatkozna rá, neked bizonyítani kell tudnod, hogy teljesen a különvagyonodból vettétek)

Esetleg lehet csak 0,1%-ot szereznie a párodnak. A kormányrendelet asszem nem ír elő kötelező arányt, csak annyit, hogy mindkét házastársnak szereznie kell benne tulajdont. És akkor csak ennek a felét kell kifizetnetek a gyereknek.

Ha tulajdont szerez, örökölni is fognak belőle.

Jó napot!

Páromnak és nekem is van az előző házasságunkból 1-1 gyerekünk.Ők nem éllnek velünk. Én nem vettem a párom gyerekét a nevemre. Összeházasodtunk és van közös gyerekünk is. Most lakásvásárlás előtt állunk, amit teljes egészében én fogok fizetni illetve állami támogatást is bevonunk a közös gyerek után, emiatt nem csak én leszek az új lakás 100%-os tulaja, hanem néhány %-ban a párom is, hogy megfeleljünk a támogatás jogszabályi feltételeinek.

Hogy lehet azt megoldani, hogy a párom előző házasságából való gyereke ebből az új lakásból ne örökölhessen?

Köszönöm.

Üdv!
Következő kérdésem lenne!
Örökhagyó egyetlen gyermeke (első házasságából született fiú gyermeke, akinek nem volt leszármazója) előbb elhalálozott, mint az örökhagyó. Ezáltal a gyermek ingatlan tulajdona öröklődött az Örökhagyóra.
Kérdés, hogy az Örökhagyó leszármazottai örökölnek e, vagy az örökhagyó második feleségének (örökhagyó második felesége is meghalt örökhagyó után 5 hónappal) a rokonai (nem gyermekei) örökölnek e?

Akkor az özvegy egy sorban örökös a két gyerekkel. Tehát az örökölt tartozás 1/3-a őt terheli.
(Fel lehet vetni, hogy ez a tartozás az örökhagyó és az özvegy közös tartozása volt, és akkor őt terheli a 4/6-a. De ez a hitelezőt eleve nem érdekli, nem is kell, hogy érdekelje, és az özveggyel szemben is csak a megfizetés után, fizetési meghagyással - ha ellent mond, perrel - érvényesíthető. Ha egyáltalán. Látni kellene a hagyatéki leltárt, hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét és a hagyatékátadó végzést. Láttam már azért bukni ilyen igényt, mert a jogosult a hagyatéki eljárásban lemondott róla.)

2019.augusztusban

Mikor halt meg az örökhagyó?

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi üggyel kapcsolatban kíváncsi vagyok a véleményükre:

Apánk halálakor felesége (későbbi, nekünk idegen) örökölt haszonélvezeti jogot a közösen lakott házra, tulajdonjogot pedig leszármazói (nővérem és én) örököltünk. Más vagyon/ingatlan/gk nem volt.

Volt viszont egy hitelkártyatartozásuk apánk nevén ~120.000ft értékben, mely közös háztartásukban keletkezett házasságuk alatt.
A közjegyző határozatában:
"Az örökösök a hagyatéki hitelezői igény jogalapját elismerték és a tartozást a hagyatéki hitelezővel kötendő külön egyezség alapján vállalták megfizetni."

Ilyen egyezség írásban nem történt, szóban az özvegy vállalta, hogy fizetni fog a tartozásba, de akkor nem volt pénze.

A bank telefonon nővéremet hívogatta, hogy fizesse be a teljes összeget, amit ketten fele-fele arányban be is fizettünk.

A kérdés, hogy Önök szerint a 120.000ft tartozás mekkora része illeti az özvegyet?

(Amit jegyző közreműködésével fogunk fizetési meghagyással behajtani, mert már nem szándékozik hozzájárulni semmivel)

Ilyenkor a tartozásra vonatkozik-e a házassági vagyonközösség intézménye, és ilymódon tekinthető-e a tarozás fele az özvegy kizárólagos tartozásának?

Tekintve, hogy az új Ptk. szerint a házastársat illeti egy gyermekrész a hagyaték többi részéből, a tartozásra is vonatkozik?
Tehát ezek szerint helyes az az álláspont, hogy az özvegy 4/6 részben, a leszármazók 1/6 - 1/6 részben kell törlesszék a tartozást?

kflgj,

Természetesen az örökhagyó jogutódjaként minden tartozásáért helyt kell állnod, azokért is, amelyek nem kerülnek be a hagyatékba, csak később kerülnek elő - de azzal a korláttal, hogy az örökhagyó tartozásaiért (főszabály szerint) csak az örökölt vagyon erejéig felelsz, a saját vagyonoddal nem.

Természetesen a követelés elévülhetett, de ezt biztosra nem fogod megtudni.

Én a helyedben a sima bedobott levélre nem reagálnék, ha feltételezhetném, hogy ez a követelés elévült. Ha akarnak valamit, küldjenek FMH-t, annak majd ellentmondok.

Ha ez a kölcsön az új Ptk hatálybalépése után lett felvéve, akkor igen, a fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést (tértis levélben sem).

Jelen esetben egy kb 15 éve felvett személyi kölcsönről van szó. Sajnos többet nem is tudok még ennek a lefolyásáról.

Kedves Fórumozók!
Segítségre lenne szükségem, hátha került valaki hasonló helyzetbe, vagy szakmailag kompetens a témában. A kérdésemre nem találtam választ az előző hozzászólások között.
Édesapám nem egész 5 éve távozott közülünk, egyetlen örököse vagyok, a hagyatékot átvettem, a hagyatéki leltárban szereplő tartozásokat rendeztem, az ingatlanok a nevemre kerültek, minden rendben volt. Pár napja kaptam egy levelet (nem tértivevényes, csak postába bedobták), egy behajtó cégtől édesapám tartozása után, amely nem volt benne a hagyatékiban, de nekem kellene helytálljak. A hagyatéki eljárásban nem szerepelt, én egyébként erről nem is tudtam, a behajtó cég most jelentkezett először. Legjobb tudomásom szerint az elévülési idő 5 év (pár hónap és letelne), tudtommal nem elég tértivevényes levél sem az 5 éven belül, hanem eljárást kell indítaniuk a tartozás behajtására. Rövid kérdésem az, hogy ki kell-e fizessem a tartozást ilyen esetben? Köszönöm a válaszokat!

Nekem a saját ügyekben fizetési meghagyás is megfelelt, ugyanannál a közjegyzőnél terjesztettem elő, aki a hagyatéki eljárást intézte, így külön igazolni sem kellett az igényérvényesítési folyamat elindítását. De persze, ha biztos vagy benne, hogy vitatni fogja az igényedet az örökös (amire ha eddig eljutottatok, nagy az esély), akkor most lehet egyszerűbb egyből pert indítani. Magánszemélyként is megteheted természetesen, és igen, keresetlevelet kell előterjesztened.

Köszönöm a válaszokat!
30M HUF alatti, végrendelet volt(antipatikus személy hatására), amiből természetesen kizárás nem történt, viszont örökség sem. A végrendeleten felül 10 éven belüli ingatlan ajándékozás is van leszármazottak részére, így velük szemben a betudást is érvényesíteni szeretném. Az ideiglenes hagyatéki végzésben mint lehetőség: hagyatéki per szerepel (30 napon belüli) vagy közvetitői eljárás (períndítási határidő + 30 nap). FMH -ről nem esik szó a ideigl. végzésben. Hagyatéki pert keresetlevélellel magánszmélyként inditható?
Köszönettel,Gábor

Jó napot!
Páromnak és nekem is van az előző házasságunkból 1-1 gyerekünk.Ők nem éllnek velünk. Én nem vettem a párom gyerekét a nevemre. Összeházasodtunk és van közös gyerekünk is. Most lakásvásárlás előtt állunk, amit teljes egészében én fogok fizetni illetve állami támogatást is bevonunk a közös gyerek után, emiatt nem csak én leszek az új lakás 100%-os tulaja, hanem néhány %-ban a párom is, hogy megfeleljünk a támogatás jogszabályi feltételeinek.

Hogy lehet azt megoldani, hogy a párom előző házasságából való gyereke ebből az új lakásból ne örökölhessen?

Köszönöm.

Azért én rákérdeznék legalább a közjegyzőnél, nem lennék biztos benne, hogy az FMH elég. Nekünk a közjegyző a végzésében kifejezetten per indítását írta elő 15 napon beül, amit az indítás után 8 napon belül igazolni kellett nála, ennek hiányában az ideiglenes hatályú végzés véglegessé és jogerőssé válik.

Biztos, hogy jogsoult vagy köteles részre? Ha a köteles részt meghaladó értéket örököltél, akkor köteles részi igényed már nem lehet.

Ha 30 millió Ft alatti a kötelesrész iránti követelés (amit azért vélelmezek), akkor célszerű fizetési meghagyás kibocsátását kérni az örökösként megjelölt személy ellen. Ha ellentmond, akkor perré alakul az eljárás.

(Gondolom azért ideiglenes hatállyal lett átadva a hagyaték, mert a kötelesrészt nem ismeri el/ismeri el kisebb összegben az örökös.)

Jó napot!

A kérdésem a következő lenne: Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel át lett hagyva a hagyték, viszont itt felmerül köteles részre igény.(ill., 10éven belüli betudás gyanánt is, ami a hagytéki leltárnak nem képezi a részét) Milyen lehetőségem van a hagyatéki köteles rész érvényesítésére? A hagytékátadói végzés "hagyatéki per" meginítását nevezi meg, Ezzel egyenértékű a "fizetési meghagyásos eljárás" vagy a "közvetitői eljárás" ? Milyen mód lenne a javasolt az ügy érvényesítésének érdekében?

Köszönettel, Gábor

Kedves József!

Köszönöm mindig kerek, hozzáértő laikusoknak érthető és humánus válaszát- higyje el, fehér holló-!

Tisztelettel: berke

berke,

Az önmagában kevés.

Az érdemtelenség konkrétan van meghatározva a Ptk.-ban : 7:6.§

A kitagadási okok pedig a 7:78.§-ban.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy a köteles részre való jogusultság elveszik -e akkor, ha az örökhagyó és a végrendeletileg kitagadott örökös írásosan kígyót- békát köpdöstek egymásra, vagy ez nem üti meg az "érdemtelenség" fogalmát, mint kizáró tényezőt?

Köszi: Berke

delta999

„Apósom pszichiátriai kezelés alatt állt 2002 óta, az állapotának milyenségében viszont nem vagyok biztos lévén nem vagyok szakember.”

Ha nem volt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, akkor nem számít.

„A 10 év "ökölszabály", vagy vannak olyan esetek, amikor ez megtámadható. Ha igen, akkor csak polgári perben, ami hosszú évekig húzodik?”

Nem ökölszabály, konkrét törvény, a halál előtti tíz évben bárkinek ingyenes juttatás vagy adomány a köteles rész alapjába tartozik. A régebbi nem.

„Vagy nyugodjon bele a feleségem, hogy "így járt"?”

Igen, nyugodjon bele. Meg lehet támadni mindent, de az esélye nagyon csekély, hogy bármit is elérhettek. Milyen alapon? Saját vagyonát el is égethette volna, vagy elverni a ruletten. Nincs köze hozzá másnak.

Tisztelt drbjozsef!

Köszönöm válaszát.

"Mivel tíz évnél régebben volt, így köteles részre sem jogosult a párod."

Apósom pszichiátriai kezelés alatt állt 2002 óta, az állapotának milyenségében viszont nem vagyok biztos lévén nem vagyok szakember.

A 10 év "ökölszabály", vagy vannak olyan esetek, amikor ez megtámadható. Ha igen, akkor csak polgári perben, ami hosszú évekig húzodik?

Vagy nyugodjon bele a feleségem, hogy "így járt"?

Köszönettel

delta999,

Életében, a vagyonával, mindenki azt csinál, amit akar.

Ingatlanról egyébként nem lehet lemondani. Feltehetőleg egy ajándékozási szerződés lesz az. Ha közjegyző előtt köttetett - és feltételezem, az ingatlannyilvántartásba is be lett jegyezve, de gondolom ezt már megnéztétek - akkor nem lehet kétség afelől, mi volt a szándéka.

Mivel tíz évnél régebben volt, így köteles részre sem jogosult a párod.

Jó napot!
Tanácsot szeretnék kérni. Feleségem édesapja elhunyt és eddig úgy tudtuk, hogy van a tulajdonában egy ingatlan, aminek a felét - lévén a feleségemnek van egy féltestvére is - párom örökli. Apósom lakásának átnézésekor találtunk egy közjegyzői okiratot, ami 2007-ben datálódott. Ez arról szólt, hogy amikor apósom megörökölte ezt az ingatlant, azonnal lemondott róla feleségem féltestvére, tehát az egyik gyermeke javára, így a feleségem, anélkül hogy erről tudott volna, "ki lett játszva" az ingatlan örökségéből. Ez a helyzet menthető, megtámadható valamilyen módon ez az eljárás? Előre is köszönöm a véleményeket.