Öröklés


drbjozsef # 2020.01.04. 11:09

yesss,

  1. Az örökösök jogutódként adósokká váltak, érinti őket a fizetési kötelezettség. És nem, nem "logikus", hogy ő fizesse, ha ketten voltak adósok akkor főszabály szerint egyenlően oszlik meg közöttük a fizetési kötelezettség, vagyis a felét az örökösöknek kellene fizetnie. Sőt, ha a túlélő tulajdonostárs fizette eddig egyedül, akkor akár követelése is lehet felétek (gyk. tartozott neki az elhunyt, amit szintén örököltetek)
  2. Nem reális esélye nem áll fennt, hanem szinte biztos, hogy KHR listára kerültök ti is, ha nem fizetitek a tartozást. Az örökség elfogadásával jogutóddá váltok a szerződésben, nem kell külön szerződést kötni a bankkal.
  3. Ahogy az ügyvéd úr írta : naná. Mármint új szerződésre nincs szükség, a régi alapján felszólít, és eljárást indít ha kell.
  4. lásd előző mondat.
  5. Nem teljesen. Utólag nem jár használati díj, ha nem előzte meg felszólítás. Vagyis fel kell szólítani arra, hogy tegye lehetővé a tulajdonrészetek használatát a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó passzusai szerint. Ha ezt megtagadja, akkor kérhető tőle használati díj. INNENTŐL számítva jó esélyik vannak, megítélheti a bírósg, de ez sem automatikus sok minden függ a körülményektől is.
  6. Mint általános jogutódtól persze, mindenféle tartozást követelhet, nem csak a bank, hanem bárki, magánszemély is. Hogy hogyan? Hát kéri levélben mondjuk. Aztán ha vita van majd a bíróság eldönti.
  7. Ez megállapodás kérdése, de mind jogutód, elvileg a szerződés szerint kell fizetni. Ami ugye normál esetben eleve részleteket jelent egy hitelnél. Azért, mert az adós meghalt, még nem válik automatikusan egy összegben esedékessé az egész hátralévő tartozás. Csak akkor, ha az örökös(ök) nem fizet(nek) szerződésszerűen.
  8. Igen, végrehajtást indítanak. Annyiban rugalmasak, hogy részletfizetés kérhető, és ha belátható időn belül térül meg a tartozás, meg is engedik. Nekik se jó a végrehajtás feltétlenül, de ha nincs megegyezés, csak az marad. És ne felejtsd el : a végrehajtás nem az ingatlan ellen indul, hanem az adós ellen. Nem biztos, hogy az örökölt ingatlant hajtják végre, hanem a fizetésedet tiltják, vagy a bankszámládat inkasszózzák. Legalábbis előfordulhat, mert főszabály szerint, ahogy az ügyvéd úr is írta, az örökség tárgyaival felelsz elsősorban, tehát az örökölt ingatlannal. De bénázással könnyen ráfuthat a végrehajtás a saját vagyonodra is.

Hogy milyen gond lehet az alkoholista lakó miatt? Hát ez már nem jogi kérdés, de sokminden, ami a jogot is érintheti. Lakásmaffia, egyéb tartozások, eladja a részét, beköltöztet idegeneket, nem fizeti a közüzemi számlákat, satöbbi.

Érdemes megegyezni. Az minden eljárásnál jobb. Lehetőleg szerződésben, mert idővel változhatnak a körülmények, változhatnak az emberek...

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.04. 09:35

Az örökös az örökhagyó tartozásaiért első sorban az örökség tárgyaival, másodsorban az örökség erejéig felel. A többi már mondtam.

yesss # 2020.01.04. 08:11

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat, szeretném megismerni a lehetőségeket egy adott helyzettel kapcsolatban.
Ez egy szép helyzet. Az örökösök örökölnek egy fél lakást, amiben nem laknak - nem is fognak soha, s ezzel még semmi gond nem lenne, mert az örökösök hozzájutnak a ingatlanból nekik járó részhez, ha a másik tulajdonos eltávozik.
A probléma az illető alkoholizmusából fakad(hat).
Sajnos a hozzáállása ebből fakadóan már most nem együttműködő, az örökösök azt sem tudják, hogy az elhunyt valóban adóstárs-e az ingatlanügyletben vagy nem - nem enged betekintést a szerződésbe. (Nyilván hagyatéki tárgyaláson kiderül.)
Az örökösök természetesen jelenleg semmilyen igényt nem támasztanak az ingatlan másik felét birtokló és az ingatlanban lakó (egyébként távoli rokon) ellen.
A kérdéseim arra irányultak volna, hogy kerülhetnek-e kellemetlen helyzetbe (IGEN - na de milyenbe?), az alkoholista tulajdonos miatt. Legvégső esetben az árverés az örökösöknek nem feltétlen negatív következmény (bár egyértelműen nem cél), mert akkor ha erősen nyomott áron is, de elmegy az ingatlan, az örökösök pénzhez jutnak.

Nem jelzálog alapú hitelekkel kapcsolatban valóban nem tudom mi a helyzet. Amennyiben mondjuk valaki örököl egy pl. 1mFt összegű személyi kölcsönt, mert ugye ez is örökölhető, akkor hogyan szükséges kifizetnie?

Ha bármit hozzá tudsz még tenni, kérlek tedd meg.
Köszönöm szépen.

Tamás

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.03. 08:42
  1. Hogyne érintené őket! Most már ők is adósok.
  2. Az adósok egyetemlegesen tartoznak; pont ezért a jogosultnak tök mindegy, ki teljesít - amíg szerződésszerűen teljesít valaki.
  3. Naná!
  4. Miért írnának alá szerződést? Ipso iure adósok.
  5. Ez nem egészen így van.

A többi kérdést végképp nem gondoltad át.

Biztos, hogy azt kérdezted meg, ami valóban érdekel?

yesss # 2020.01.02. 22:07

Kedves Szakértők!

Az alábbi ügyben kérem szépen a segítségeteket.
Jelzáloghitelről, lakáshitelről van szó, mely kb az ingatlan értékének 15-20%át teszi ki:
2 adós, 1/2-1/2 tulajdoni hányad. (Nem házastársakról van szó).
Az egyik adós elhunyt. A törlesztés a másik adós számlájáról történt.

1. Érinti-e az elhunyt örököseit a hitel vagy mivel adóstársak voltak, továbbra is a másik féltől inkasszózza a bank?
Az örökösök természetesen nem költöznek be a lakásba, tehát úgy gondolom, hogy az lenne a logikus, ha az életben maradt adós fizetné tovább a kölcsönt.

2. Amennyiben a bank az örökösöktől kéri valamilyen ok miatt a törlesztőt (pl. a másik fél számlájáról nem tudják levonni) akkor az milyen módszerekkel történhet? Az örökösöknek nem érdekük feltétlen az ingatlan megtartása, ugyanakkor nem szeretnének KHR negatív nyilvántartásba kerülni, bár nem is hiszem, hogy ennek reális esélye áll fent, hiszen az örökösök nem kötöttek szerződést a bankkal.

3.Esetleg kötelezheti-e a bank szerződés kötésre vagy a tartozás (felének) a megfizetésére az örökösöket?

4. Ha azok nem írnak alá szerződést, akkor milyen szankciókkal járhat? (Logikusan csak a szerződés felmondása, a kintlévőség követelése amit el tudok képzelni, ami ha nem kerül megfizetésre, akkor az ingatlan esetleg árverezésre kerül.)

5. Amennyiben valamilyen ok miatt mégis az örökösök fizetik meg a törlesztést, gondolom polgári peres úton követelhetnek pl. "bérleti díjat" az 50% tulajdonostól, aki benne lakik az ingatlanban. Milyen esélyeik vannak?

6. Nem jelzáloghitel típusú hitelek követelése hogyan történik? Követel-e pl a bank egy folyószámla hitelt?

7. Egyéb személyi kölcsön esetében kapnak-e az örökösök részletfizetési lehetőséget, vagy egyben szükséges kifizetniük?

8. Mi van abban az esetben, amennyiben nem történik ez meg? Végrehajtást kezdeményeznek?
Mennyire rugalmasak a bankok ilyen esetekben?

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.

Üdvözlettel,
Tamás

Veres Attila # 2019.12.18. 15:47

Tisztelt ügyvéd Úr! Köszönöm, hogy elirányított oda ahol válaszolt kérdésemre. A válaszát is köszönöm, mely részemre megnyugtató. Tisztelettel: Veres Attila

oligaliga # 2019.12.18. 09:14

Veres Attila

Már kaptál választ:

https://www.jogiforum.hu/forum/21/1989
drbjozsef 2019.12.12. 13:40

Veres Attila # 2019.12.18. 08:57

Tisztelt ügyvéd Úr, kedves segítők! Egy jogi dologról szeretnék érdeklődni. Kazincbarcikán van két ingatlanom (panel lakás). Az egyik lakást 2003 évben vásároltam melyen egyedüli tulajdonosként vagyok a földhivatalban bejegyezve. A másik lakást nagyszülöktől örököltem 2008 nyarán melyen szintén én vagyok az egyedüli tulajdonos, viszont ezen az örökölt lakáson a szüleim haszonélvezők. A lakcímkártyámon az utóbbi lakás amin a szüleimnek haszonélvezeti joguk van és benne is laknak én oda vagyok bejelentve állandó lakcímen. A másik lakásnál pedig csak ideiglenesen vagyok bejelentkezve. Van egy feleségem és neki egy 20 éves fia. Ők viszont ebbe a lakásba állandóra vannak bejelentkezve már vagy 10 éve. A feleségemmel 2020. januárjában leszünk együtt 7 éve, de 2015. február 21-én házasságot is kötöttünk. Mind a ketten 5 zsák ruhát hoztak magukkal és adósságot amit havonta az OTP felé törlesztek részletfizetéssel. Közös gyerekünk nincs a feleségemmel, mert nekem nem lehet. Bár voltunk lombik programon is amit a szüleim finanszíroztak. Egyszer sem sikerült. Mivel nekem nincs saját utódom, aki örökölhetne úgy döntöttem, amelyik lakásban mindhárman lakunk, én a feleségem és a fia ahol csak én vagyok tulajdonos, azt a lakást el szeretném ajándékozni két rokon gyerekre. Az egyik még kiskorú, a másik már elmúlt 18 éves. Ők lennének továbbiakban tulajdonosok én pedig haszonélvező szeretnék maradni. A kérdésem az lenne, hogy ha a két rokon gyerek tulajdonos lesz én pedig haszonélvező leszek, ha esetleg a feleségemmel elválnánk, külön mennénk jár-e neki ebből a lakásból valami részesedés? Ki kell-e fizetnem a lakásból? Jár-e neki valami járadék? Annak ellenére, hogy Ő nem hozott magával semmit csak ruhákat és adósságot. A válaszokat előre is köszönöm! Tisztelettel Veres Attila.

Cabron_ # 2019.12.18. 08:37

drbjozsef:

Köszi az infót, banknál van vezetve, hívtam őket, várom a visszajelzésüket, hogy mehet-e az ügylet.
A gond az, hogy az egyik örökös gondnokság alatt van, és a gyámhivatal éppen nincs a helyzet magaslatán, be vannak havazva, nem ígérnek semmit, ki tudja mikorra szülik meg a határozatot. Mondjuk 60 napon belül meg kell.

drbjozsef # 2019.12.18. 05:15

(már ha az az állampapír a kincstári számlán van vezetve, ha banknál vagy brókernél, akkor persze oda kell fordulni.)

drbjozsef # 2019.12.17. 12:14

Cabron_,

Elvi akadálya nincs.
A végzéssel és az irataiddal a saját részedet el kell tudnod intézni.

Egyébként közjegyzői meghatalmazással bárki képviselheti az örökös(öke)t.

Ha az örökrész nem osztható három felé (már ha jól értem az 1-3 kitételedet, ez gondolom 1/3 akart lenni), akkor írásos nyilatkozat kellhet az örökösök egybehangzó akaratával.

http://www.allamkincstar.gov.hu/…rtalom/4963/

Én felhívnák egy államkincstári irodát (NEM értékesítési pontot), és megkérdezném, mehetek-e egyedül.

Nálunk sima otp folyószámlával is 2x kellett visszamenni, pedig semmi extra nem volt. Csak az otp nyomorult szabályai.

Cabron_ # 2019.12.17. 11:46

Kedves Segítők!

Adott egy x névértékű Állampapír, amit 3 örökös örökölt 1-3 arányban.

Kérdésem, hogy muszáj a 3 örökösnek együtt intéznie a pénz kivétet (jogerős hagyatéki megvan, az Állampapír lekötés lejárt), vagy külön-külön is igényelhetik az örökrészüket?

Köszönöm.

alma5 # 2019.12.07. 21:19

Tisztelt DrBJózsef !

Köszönöm szépen a válaszát !

drbjozsef # 2019.12.07. 12:25

alma5,

Igen, ők fognak örökölni. A törvényes öröklés rendje szerint leszármazók és házastárs hiányában a parentéláris rendszer szerinti az öröklés, első körben a szüleid, illetve ha nem élnek, akkor a helyükön az ő leszármazói. Vagyis ha két féltestvéred van, akkor 50-50%-ban öröklik meg a hagyatékodat halálod után.

Ezen természetesen tetszőlegesen változtathatsz, elsősorban végrendelkezéssel, de öröklési-, tartási- vagy életjáradéki szerződéssel is. Meg a vagyonod még életedbeni elidegenítésével is persze - a féltestvéreid köteles részre sem jogosultak ebből.

alma5 # 2019.12.07. 11:13

Tisztelt Fórumozók !

Van egy lakásom, és arra a kérdésre keresem a választ hogy halálom esetén majd ki örökli?
Gyermekeim nincsenek, házastársam nincs, szüleim meghaltak.
Van viszont 2 féltestvérem (anyukánk közös).

Természetes, hogy ők ketten öröklik ? vagy legkevésbé sem, egy esetleges végrendelet nélkül ?

Köszönöm a választ !

drbjozsef # 2019.11.28. 11:32

D-V Szilvia,

Megkeresed a MOKK.hu oldalon, hogy ki az eljáró közjegyző.

Eztán beszéltek édesanyátokkal. Ha elfogadja, hogy az ingatlan fele édesapádé volt, akkor közösen jelzitek a közjegyzőnek, hogy az elhunyt nyilvántartáson kívüli résztulajdonosa egy ingatlannak, aminek édesanyád a nyilvántartás szerinti tulajdonosa, de a hagyatékhoz tartozik. Ha a hagyatéki tárgyaláson édesanyád úgy nyilatkozik, hogy igen, elfogadja az örökléseteket, akkor ez elintézhető a végzéssel.

Ha nem fogadja el édesanyátok az igényeteket, akkor Te jelezd ezt a közjegyzőnek, az eljárásban kérdezzen rá édesanyádnál, és ha elutasítja hivatalosan is, akkor a közjegyző fog szabni nektek egy határidőt, hogy megindítsátok a pert édesanyátok ellen. Más út megegyezés híján nem nagyon van.

D-V Szilvia # 2019.11.28. 11:14

Tisztelt Fórumozók!

Szüleink házasságban éltek,közösen felépítettek egy ingatlant,ami Édesanyám nevén szerepel,mint egyedüli tulajdonos! Édesapám elhunyt és a kérdésem az lenne,hogy ilyen esetben a ház apai részére jogosultak vagyunk-e testvéremmel? Ha igen,akkor mi a módja ennek?
Hagyatéki leltáron figyelembe sem vették az ingatlant,mert az Édesanyánk nevén szerepel!

Válaszukat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.11.26. 15:57

Ez így ("mit tegyek"?) nem egy jogi kérdés.

Mira2010 # 2019.11.26. 14:20

1991-ben szüleim lakást vásároltak, melyben édesapám a tulajdonos, édesanyám haszonélvező a volt. 1997-ben édesanyám elhunyt. Nem történt hagyatéki tárgyalás. Féltestvérem (anyánk közös) és én nem foglalkoztunk az örökléssel. Édesapámmal éltem tovább a ingatlanban. 2016-ban ő is elhunyt. Mint egyetlen örökös (bátyámat nem fogadta örökbe) megörököltem az ingatlant. Levétettem anyám haszonélvezeti jogát. Majd a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után eladtam az ingatlant. Most jelentkezett a bátyám, hogy örökölni akar. Mi tegyek?

wers # 2019.11.22. 09:21

hogy legyen némi rálátásom a dologra mielőtt belekezdek.

Remélem van némi Sherlock Holmes féle érzéked. Szükséged lesz rá.

cscse # 2019.11.22. 09:01

Igen így lesz, csak azért informálódok itt is ott is, hogy legyen némi rálátásom a dologra mielőtt belekezdek.

wers # 2019.11.22. 08:17

Végülis úgy döntöttem, hogy elindítom a pert a tulajdoni lapon lévő nevekkel.

Sok más lehetőséged egyelőre nincs, de ha van, azt egy jó ügyvédtől megtudhatod.

cscse # 2019.11.22. 08:13

"Egyébként, hagy kérdezzek még valamit, ezt írtad :

„a bejegyzett tulajdonosok már akkor halottak voltak amikor a nevükre került az ingatlan”

Ez hogy? Elhunyt a tulaj, de a gyerekei már halottak voltak előtte, és mégis az ő nevükre írták? Ez eléggé furán hangzik."

Ez úgy lehetett, hogy 97-ben a TSZ-eknek jogszabályilag kötelező volt kiadni azokat a részaránytulajdonokat, amikért addig nem jelentkeztek a tagok. Ezek között sok olyan is volt amiknek a tulajdonosai már nem éltek akkor, meg olyanok is amik a csekély értékük miatt nem kellettek senkinek. Ezeket később sem kereste senki, sok ilyen van.

Végülis úgy döntöttem, hogy elindítom a pert a tulajdoni lapon lévő nevekkel. Elvileg ha ott a nevük akkor élő személynek kell lenniük. Aztán majd meglátom hogyan alakul.

wers # 2019.11.22. 07:43

Én a Pp-t nem ismerem, de azt inkább, mikor adható ki harmadik félnek adat.

drbjozsef # 2019.11.22. 07:22

Ha elindította a pert, majd felszólítja a bíróság hogy pótolja az adatokat.

Igen, én nem értek hozzá, de a Pp. szerint "felhívás ellenére" kitétel van a per alperesire vonatkozó pert megszüntető fejezetben. Talán működik.

Mondjuk, ha beadja a keresetet, annak érkeztetett példányával kéri az adatokat, akkor ez sem zárja ki a trükköt, hiszen a kereset is visszavonható...