Öröklés

Tisztelt sikeres!
Hol itt az öröklés? Még él a mama, nem?

A papa után maradt fél házról van szó, ha jól értem

Az már meg lett örökölve 16 éve.

Tisztelt Fórumozók!

Egy kis segítségre lenne szükségem.

Szülő 1 (nő) és Szülő 2 (férfi) házasok, de 5 éve külön éltek, külön háztartásban. Szülő 2 meghalt.

Szülő 1 örökölt 1999-ben 4 millió forintot, amit befektetett és utána Szülő 2-vel közösen építettek egy nyaralót, ami eladásra került 9 millióért 2006-ban. Ebből a pénzből vett Szülő 1 egy házat. Ezenkívül közös tulajdonú volt egy családi ház is. Szülők úgy egyeztek meg, hogy Szülő 1 a nyaraló árából vesz magának valamit, azonban Szülő 1 véleménye szerint még az ági vagyon miatt jár a nyaraló árából az ő véleménye szerint kb 2 millió.
A hagyatéki eljárás során rögzítésre került, hogy a közös tulajdon 1/2 része Szülő 1-é, és a másik fél Örökös 1-é és Örökös 2-é 1/4-1/4-ed arányban (leszármazók).

Szülő 2 halálakor 200 e Ft-tal tartozott Szülő 1-nek. Szülő 2 tulajdonában egy autó is is volt, melynek értéke kb ez az összeg, ezt Szülő 1 kapta meg a kölcsönök fejében a hagyatéki eljárás során.

Tartozás is maradt Szülő 2 után kb 90 ezer rezsi számla és kb 90 ezer a NAV felé. A rezsit eddig Szülő 1 fizette, de kéri, hogy Örökösök fizessék ki a NAV tartozással és a közjegyzői díjjal együtt.

Ezenkívül Örökös 1 kapott anno egy telket, ami akkor kb 200 e Ft volt, most jó szándékúan 2 millióra beszélték meg.

A kérdés az lenne, hogy hogy alakul a törvényes öröklés? A kötelezettségeket ki fizeti, milyen arányban? Közös tulajdon kérdése? Szülő 1 elvileg lemondott a haszonélvezetről a ház után. Az ingóságok kihez tartoznak?

Előre is köszönöm.

Nem örökös.
Az ingóságok vonatkozásában ezek szerint a vagyonmegosztásról született megállapodás, tehát azok a hagyaték része.

sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogyha van egy hagyatékátadó végzés, és abban a rendelkező részben tételesen fel van írva az örölés tárgyát képező hagyaték ( folyószámla,ingatlan, stb ), majd az indokolás részben benne van, hogy a tényleges örökös lemond az összes hagyaték örökrészéről, és odaajándékozza másnak, majd x idő múlva egy újabb hagyaték jelenik meg ( szintén számla) ilyenkor azt ki örökli? A törvényes örökös, vagy ezen végzés szerint a lemondás erre is vonatkozik? Vagy erre újabb nyilatkozatot kell kitölteni, merthogy ez egy eddig homályba veszett hagyaték volt?

köszi előre is :)

Miért, vita van?

Főszabály szerint ez nem érinti a visszautasítás hatályát, de ha jelentős az eddig nem ismert része a hagyatéknak, akkor szerintem nem lehetetlen, hogy szűk körben megtámadhassa a tudomásszerzéstől egy éven belül a visszautasító nyilatkozatát az örökös.

A vázolt tényállás szerint nem visszautasítás történt, hanem ajándékozás. Az pedig nem csak szvsz nem terjeszthető ki.

Illetve a leírt tényállás ellentmondásos. Ha nem visszautasítás történt, hanem ajándékozás, az valóban nem terjeszthető ki, ezt tehát tudni kellene.

Más számára nem lehet az örökséget visszautasítani, tehát ez ajándékozásnak minősül.

Esetleg osztályos egyezségnek, de azt sem lehet kiterjesztően értelmezni.
Mindamellett a kérdésem továbbra is az: vita van? Mert ha nincs, akkor probléma sincs.

Ez nem vitás, hogy más számára nem lehet visszautasítani, de láttam itt már olyan kérdést, ami sima visszautasításra vonatkozott, és mégis így volt megfogalmazva. :)

itt vagyok :)

vita? még nincs. majd lesz, ha kiderül, hogy van egy újabb hagyaték..:) nagynénémről van szó egyébként, aki végrendelkezés nélkül halt meg, és így törvényes örököse egyetlen testévre ( aki az apám ). Ő pedig odaajándékozta a hagyatékát közjegyző előtt rám. Csakhát a végzés rendelkező részében fel van sorolva minden tételesen, azonban az indokolás részében az van benne, hogy az ajándékozás az összes hagyatékra vonatkozik. Időközben kiderült, hogy van egy újabb számla, azonban nekem megromlott a kapcsolatom apámmal. Jó lenne jogi úton ezen végzés alapján őt ebből kihagyni. De van egy sanda gyanúm, hogy ezt maximum úgy lehetne, ha erről az új hagyatékról születne egy nyilatkozat, hogy ezt is ugyanúgy odaajándékozza. Nem?

Értékpapír öröklés ügyben kérnék segítséget.

A hagyatéki eljárás során a testvéremmel együtt lemondtunk az örökség ránk eső részéről édesanyánk javára. Ezt a közjegyző a Hetv. 94§ 2 bekezdése alapján jóváhagyott egyezségnek nyilvánította, ajándékozás jogcímén.
Az OTP viszont nem akarja a végzés alapján közvetlenül az édesanyánk nevére átvezetni az értékpapírokat, hanem előbb a mi nevünkre szeretné (gondolom fele-fele arányban, de még idáig nem jutottunk el) és utána az ő nevére. Ezt az eljárást le is írják a tájékoztató anyagukban (7. pont):
https://www.otpbank.hu/…20120601.pdf

A fiókban zéró közeli információhoz lehet jutni, ezért megkérdeztem tőlük levélben, mi az eljárás oka. A válaszukban szerintem vastagon mellébeszélnek. A kérdés szempontjából lényegtelen jogszabályok idézgetése után, annyi szerepel benne, hogy adójogi szempontból szükséges tartani a szerzési láncot. Erre az adójogi szempontra viszont nincs külső hivatkozás.

A hozzáértőket kérdezem, hogy az OTP most csak körülményeskedik velünk esetleg plusz költségeket generál vagy lehet jogszabályi alapja ennek az eljárásnak? Laikusként nem nagyon értem, mi értelme volt az egész ajándékozásnak, ha lefuttatják velünk az egész procedúrát. Azt sem értem, hogy a folyószámlák esetében működött a közvetlen út, miért csak az értékpapírokkal problémáznak.

„kiderült, hogy van egy újabb számla”
Ja, hogy bankszámla? Akkor ahhoz valószínűleg tényleg kell egy póthagyatéki eljárás a bank miatt. Aztán vagy ezt is neked ajándékozza apád, vagy nem.

„alapján jóváhagyott egyezségnek nyilvánította, ajándékozás jogcímén.”
Ez nekem nem ilyen egyértelmű, de ha már így történt, akkor a banknak igaza van az eljárást illetően.

értékpapírszámla. ettől tartottam én is, hogy ez egy újboli eljárás tárgyát képezi, nem jár automatice...sajna... na mindegy, azért köszi mindenkinek!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő lenne a problémám: 2008-ban a testvéremmel 1/2-1/2 arányban örököltünk egy ingatlant édesapánk után. Azóta az ingatlannal kapcsolatos összes költséget én viselem. Behajtani rajta nem lehet, csak ígérget, hogy fizet. A kérdésem az lenne, hogy lemondhat-e az örökségéről a javamra, ha már egyszer azt elfogadta?

Előre is köszönöm válaszát!

Úgy érted, neked ajándékozhatja-e? Persze - ha akarja.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ha valaki örököl bankbetétet azután mennyi illetéket vonnak le belőle?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát! Az ajándékozáson kívül más lehetőség nincs? Van arra valami megoldás, hogy "megszabaduljak tőle"? Mert fizetni nem akar, de ha eladásra kerülne a sor, kijelentette, hogy a felét követeli.

"Ez nekem nem ilyen egyértelmű,de ha már így történt, akkor a banknak igaza van az eljárást illetően."

Köszönöm a választ.

Azt meg lehet tudni, hogy miért van igazuk, mi írja ezt elő? És miért csak az értékpapírszámlánál kell átfuttatni rajtunk is az ügyletet? Nem részletes magyarázatra vágyom csak valami utalásra: adójogszabály, alkotmány vagy a magyarok úristene miatt kell így ügyintézni?

Ha az első felét jól értem, a közjegyző máshogy is végzésbe foglalhatta volna. Úgy egyszerűbb lett volna az ügyintézés? Mert így bürokratice teljesen értelmetlen az egész ajándékozási aktus.

„ha eladásra kerülne a sor, kijelentette, hogy a felét követeli.”
Ha egyszer az övé. De akkor már lesz miből megadnia a tartozását. Nem lenne baj, ha addigra lenne róla végrehajtható okiratot.

Oandras: ha ajándékoztátokk, akkor először megörököltétek (tehát tiétek lett), aztán ruháztátok át (a megajándékozotté lett). Ezt a banki adminisztrációban le kell követni. Ahogyan az ingatlan-nyilvántartásban is le kellene.

Ami a másik kérdést illeti, szerintem lehetett volna ezt osztályos egyezségnek is tekinteni (esetleg örökség visszautasításának). Akkor közvetlenül édesanyátok örököl. Az is igaz, hogy akkor neki illetéket kellene fizetnie - így meg senkinek nem kellett.