Ha a kérdés az, hogy jól értem azzal fenyeget, hogy kikéri a tulajdoni lapot, akkor megnyugtatlak, az ingatlannyilvántartás nyilvános, bárki kikérheti, emiatt nem szükséges aggódnod.
A többit én se nagyon értettem.
Öröklés
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Távol áll tőlem, hogy szórakozzak.
A tényeket írtam itt le.
(Nem csak felesleges, hanem egy katyvasz is. Van egy olyan gyanúm, hogy szórakozol velünk.)
Egy rég lezárt öröklési ügyben...
A többi fölösleges.
Egy rég lezárt öröklési ügyben kérném a segítségét.
Felbukkant örökösödési igényével Nagyapám testvérének a lánya akit én nem ismerek 40 éve nem áll kapcsolatba a családunkkal.Nagyapám és Nagyanyámtól haláluk után végrendelettel , hagyatéki eljárással örököltem egy ingatlant 1997-ben amiben születésem óta megszakítás nélkül élek.
Nagyapám testvére aki meghalt 1963 ban ,annak lánya és rokonai igény tartanának a hagyatékra.
Avval az indokkal hogy Édesanyámat örökbe fogadták Nagymamám testvérétől és ezért Ő nem vér szerinti örökös.
Az örökbefogadás anyakönyveztetve lett 1953-ban a családi neve is Nagyapáméra változott. Édesanyám lemondott az örökségéről a javamra még a hagyatéki eljáráskor 1997-ben.
Nagyapám testvérének a lánya kéri hogy bizonyítsam öröklési jogomat, vagy ha nem Ő kikéri a tulajdoni lapot a földhivatalból. A tulajdoni lapon tulajdonosként csak én szerepelek.
Mit javasolnak amivel ezt az ügyet véglegesen lezárhatnám.
A közjegyző téved.
Tisztelt Jogi Fórum! Kérdésem az,hogy lehetséges az,hogy a közjegyző másképpen hoz hagyaték átadó végzést, mint ahogy azt a megelőző, másodfokon eljáró Törvényszék ítéletében jogerősen rendelkezett? Az történt, hogy a Törvényszék megállapította a 2 felperes részére a jogos követelést, 3 örökös esetében az 1/3-1/3 részt. Azonban az első fokon eljáró Bíróság nem ezt állapította meg,mert az úgy rendelkezett,hogy csak a köteles rész jár a 2 felperesnek,mert az alperes ajándék címén, jogosan magáénak követelte a teljes hagyatékot, az örökhagyó pénzét magához vette.Egyik felperes nem fellebbezett a II.fokú bírósághoz, ezért a Tv.szék az első fokú ítéletet, az ő esetében helyben hagyta,azaz a köteles részt, de egyben megállapította a 3. fél fellebbezése kapcsán,hogy 1/3 örökségre lenne jogosult.
Ezután kaptuk meg a közjegyző végzését, amelyben arról rendelkezett,hogy mindhárom fél 1/3-1/3 részt kap,egyben rendelkezett az alperes felé,hogy az 1/3-1/3 részeket a 2 felperes részére fizesse ki.
Már osztályos egyezséget nem köthettek, ha a nővéred neked ajándékozza, elfogadhatod.
Üdvözlöm! Hajni vagyok és szeretnék segítséget kérni örökléssel kapcsolatban. Édesapám márciusban elhunyt, de én még tavaly lemondam a kötes részemröl a nővérem javára ügyvéd elött. Az volna a kérdésem, hogy ha a nővérem mégis le akarna mondani a hagyatékin a javamra, megteheti e? Köthetünk e osztályos egyezséget. Nyilván ugy szeretnék megoldani hogy minnél kevesebb költséggel járjon. Mi lehetne a legkézenfekvőbb megoldás??
Ha visszautasítja a hagyatékot - szerintem egyébként már nem teheti - akkor a gyerekei örökölnek a helyén. Az jobb lesz?
Egyébként is olyan zavaros, zajos a tényállás, hogy érdemben nem lehet a kérdésre választ adni.
Köszönöm!
Tisztelt Roscat, ha visszautasítja az örökséget, akkor se a Ptk. szerint, se a temetői törvény szerint nem kötelezhető a temetési költségekre.
Akkor rosszul kérdeztem.
A párom, mint unokatestvér, ha elutasítja az örökséget kötelezhető-e bármire? Gyerekei is vannak.
Az önkormányzatnak vagy hivatalból bárkinek kell-e felkutatni a hozzátartozókat?
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem a következő lenne:
Két kiskorú gyermekem örökölt egy Fundamenta szerződést. Kifizeti a Fundamenta az összeget, de csak állami támogatás nélkül. Folytatni nem lehet mert ketten örökölték. Lehetőség van-e, hogy nekem ajándékozzák el? Vagy én megveszem tőlük, hogy folytatni tudjam?
Tisztelt Roscat, végigolvastam, kíváncsi voltam, mi lesz a kérdés, nos, a temetésről jogszabály rendelkezik, elsősorban az köteles a temetésre, aki szerződésben vállalta, aztán az, akit a végrendelet erre kötelez, majd az élettárs, házastárs, s végül a közeli hozzátartozó.
Ön nem számít közeli hozzátartozónak, ezért nem köteles a temetés költségeit kifizetni.
Jogszabály: 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről.
Tisztelt Szakértő,
javaslatot, tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben!
Párom évtizedek óta nem tartja a kapcsolatot apai ágon unokatestvérével, nem tudnak egymásról semmit.
Tavaly halottak napján a szülők sírjánál találkoztak néhány távoli rokonnal, ahol a falubeliek óvatosan érdeklődtek tőlük, hogy tényleg meghalt-e az unokatestvér. Senki nem tudott semmit a rokonok közül.
Ezután a párom érdeklődött a falu önkormányzatánál, hogy igaz-e a hír. Az önkormányzat sem tudott róla, a rendőrséghez irányították, ahol megtudta, hogy az unokatestvér bűncselekmény áldozata lett hónapokkal azelőtt egy másik városban, ahol az ottani önkormányzat eltemettette.
Párom szerette volna kideríteni, – mégis csak a rokona volt – hogy mi történt valójában és miért nem értesítettek senkit sem a halálhírről, sem a temetésről. Érdekes, hogy a szülőfaluba pletyka szinten eljutott a hír. A rendőrség a további információhoz nyilatkoztatta a páromat, hogy igazolja a rokoni kapcsolatát az elhunyttal. Ez megtörtént, de további információt ezután sem kapott a mai napig sem. Viszont az önkormányzattól pár hónapja egy levélben kérték, hogy töltsön ki egy formanyomtatványt a hagyatéki eljárás indításához, mely levélben azt is közölték, hogy hagyatéki eljárás csak az ő kezdeményezésére indulhat. Mivel nem volt semmi féle információja a formanyomtatványon szereplő kérdésekkel kapcsolatban, és hagyatéki eljárást nem akart indítani, nem küldte vissza a nyomtatványt. Most ott tart az ügy, hogy kapott egy levelet egy közjegyzőtől, hogy jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson, vigyen magával X összeget, az autója törzskönyvét, a halotti bizonyítványt, és további információkat.
Párom nem akar örökölni, nincs autója, de, ha lenne is miért is vinné a törzskönyvet, halotti bizonyítvány nem is lehet nála, sem az elhunytról és a vagyoni helyzetéről sem a többi rokonról nem tud információkat. Nem szeretne közjegyzői díjat fizetni, sem egyéb költségeket a nyakába venni. Az örökséget vissza akarja utasítani. Ő csak becsületből, akart utána járni, hogy valójában mi történt, és hogyan eshet az meg, hogy szó nélkül eltemetnek valakit anélkül, hogy bárkit értesítenek a halálhírről. Anyai ágon is esélyes, hogy vannak még rokonok, de ez csak feltételezés.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben, ráterhelhetik-e a temetés költségeit, úgy, hogy nem is tudott róla így esélyük sem volt a rokonokkal, hogy tisztességgel eltemessék a szülőfalujukban.
Köszönöm a segítséget!
- Azt is lehet.
- Nem az örököstársak, hanem az a tulajdonostárs, aki a költségeket maga fedezte. (Megjegyzem, magáról a felújításról többségi döntést illene hozni.)
- Ez így rendkívül pongyola. De mi a kérdésed?
- Ha visszautasítod a hagyatékot, a gyerekeid lépnek a helyedbe. A festés nem felújítás. Stb.
Azt hiszem, rosszul fogalmaztam.
- Az örököstársak azt szeretnék, hogy egyiküknek ajándékozzam - közjegyző előtt, a hagyatéki eljárás során - az örökrészemet. Meg lehet-e ezt tenni? (Tudom, nem ésszerű). Még nincs hagyatéki végzés, előtte akarják.
- A felújításra vonatkozó kérdésemhez: az örökség tárgyát képező ingatlanon végzett felújításról van szó a hagyatéki tárgyalás lefolytatása előtt. Benyújthatja-e a többi örökös a számlákat költségként?
- Úgy olvastam, hogy a temetési költségek az örökölt tartozás tárgykörébe tartoznak, így a hagyatéki eljárás során azt - akár az özvegy - benyújthatja arányos kiegyenlítésre.
- Nem ugyanaz. Illetve nem egészen öröklés. Arra vonatkozott a kérdés, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatása után az örökség tárgyát képező ingatlan költségei - rezsi, felújítás, stb - megoszlanak-e, követelhetik-e rajtam, ha pl. kifestik a házat?
Persze, vannak gyerekeim, és nem szeretnék lemondani semmiről, de a másik két örökös erre szeretne rávenni. És ha elfogadom az örökséget, és nem ajándékozom oda a testvéremnek, úgy a jövőben felmerülő költségek arányos részét - úgy, hogy nem lakom ott - követelhetik-e rajtam? Mert azt biztos nem tudnám fizetni.
- Miért ne lehetne? Bármit elajándékozhatsz bárminek, ha a tiéd, és ha elfogadja. (Ez nem öröklési jogi kérdés.)
- Igen. (Ez sem öröklési jogi kérdés.)
- Nem és nem. (Ez a kérdés meg nem jó.)
- Ez nem ugyanaz, mint a 2.? (Biztos, hogy van még módod nem elfogadni a hagyatékot? Gyereked nincs?)
Kedves Szakértők! Tényleg tudatlan vagyok öröklés ügyben. Átolvastam a Ptk-t de nem találtam megfelelő választ a problémáimra. Megpróbálom röviden leírni.
Édesapám halála után 3-an örököltünk, édesanyám, testvérem és én. Tudomásom szerint az örökség egy lakóingatlan, amiben anyám és testvérem laknak és egy osztatlan közös tulajdonú telek.
- El lehet-e ajándékozni az örökrészt a másik örökösnek?
- Az elhunyt halála óta végzett felújítási munkálatok árának arányos részét a nem ottlakó örökösön lehet-e követelni?
- A temetési költségeket levonják-e és milyen arányban az örökségből, vagy azt kp ki kell fizeni (arányosan)?
- Amennyiben elfogadom az örökséget, de nem lakom benne, úgy a jövőbeni felújítások költségének rámeső részét követelhetik-e rajtam?
Hirtelen ennyi jutott eszembe, köszönöm, ha válaszolnak.
Kedves drbjozsef!
Nagyon szépen köszönöm a választ.
Nefelejcs2004,
A hagyaték az elhunyt vagyonát és követeléseit is tartalmazza, de a tartozásait is természetesen.
Ha utóbbi több, akkor az örökhagyó életében szerződéssel lemondhat a hagyatékról, az örökhagyó halála után pedig visszautasíthatja a hagyatékot.
Visszautasítani csak egyben, az egészet lehet, nincs mazsolázás belőle.
Egyébként, ha egyiket sem teszi, az örökös csak a hagyatéka erejéig felel a tartozásokért, főszabály szerint a hagyaték tárgyaival, eszközeivel. Vagyis saját vagyonod terhére nem kell helyt álljál az örökhagyó tartozásaiért. Amíg van vagyon a hagyatékból azt vihetik a hitelezők, ha elfogyott, akkor kész, vége, a többit bukják.
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a gyermek örökli-e az anya tartozását, illetve van-e lehetősége lemondani róla, ha annak semmilyen más vagyona nincs.
Előre is köszönöm a válaszokat.
Mindent köszönök!
S, elnézést a "bosszantásért"! Megértettem elsőre is a polgári perre vonatkozó útmutatást, de szeretnénk birtokban tartani a dolgokat addig is, amíg a per lezárul.
Üdv!
Azt is mondtam, hogy nincs a perindításra határidő. Ehhh!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02