Már mondtam, hogy fölösleges pénz- és időpazarlás az a fellebbezés. Öröklési perben soha nem mondanak olyat, hogy "nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeket". Ez egy közigazgatási peres, esetleg közigazgatási hatáskörben okozott kár iránti perben alkalmazott fordulat. (De még ott is ott van, hogy "vagy ha a jogsértés a peren kívüli eljárásban nem volt orvosolható" )
„Tehát egy végrendelet lehet egyszerre érvényes is, meg érvénytelen is? ”
Igen, lehet. Ilyen a relatív érvénytelenség.
Volt olyan eset, hogy három törvényes örökös közösen perelte a végrendeleti örököst. Első fokon veszítettek, a bíróság nem tartotta érvénytelennek a végrendeletet. Csak az egyikük fellebbezett, ő viszont másodfokon nyert is. Így az a helyzet állt elő, hogy a pernyertes törvényes örökösnek át kellett adni az örökrészét, hiszen vele szemben érvénytelen volt a végrendelet - a jogerős másodfokú ítélet szerint, a hagyaték fennmaradó részét viszont a végrendeleti örökös kapta, mert a másik két örökössel szemben érvényes volt a végrendelet - mert rájuk nézve az első fokú végrendelet emelkedett jogerőre.
Köszönöm az eddigieket! Azért akarunk fellebbezni, nehogy a későbbi polgári perben „azt mondják”, hogy nem merítettünk ki minden korábbi jogorvoslati lehetőséget.
Természetesen – a nagyon valószínű elutasítás esetén - fogunk indítani polgári pert is! A közjegyzői határozat szerint ezt, 30 napon belül kell megtenni. A kérdés az, hogy az „egy örökösi” fellebbezés a többiekre nézve is „kinyújtja” ezt a határidőt a fellebbezés elbírálásától számított 30 napig?
Korábban a kerületi(!) jegyző nekünk adta át ideiglenesen a hagyatékot – mivel az illető később adta le a végrendeletet. Nem szeretnénk, ha jogerőssé válna az illetőnek történő ideiglenes átadás…
Még egyszer kösz!
KBS,
„Ha az a kérdés, akkor a végrendelet érvénytelensége relatív hatályú; vagyis még az érvénytelen végrendelet is csak azzal szemben érvénytelen, aki eredményesen megtámadja.”
Tehát egy végrendelet lehet egyszerre érvényes is, meg érvénytelen is? Érdekes.
„Továbbá az illető beismerte, hogy a végrendeletet ő készítette! Mindez szerepel a rendőrségi határozatban, amiben megszüntették az eljárást ellene – bűncselekmény hiányában.”
Itt valami sántít. A hamis magánokirat felhasználásában felmentették, miközben beismerte, hogy... mit is? Az, hogy ő készítette, nem feltétlenül jelenti a hamisítást. Valakinek el kell készítenie. Az alakiságot meg minek vizsgálta a rendőrség?
Szerintem, ha a bíróság - akár alakilag, akár bármilyen más szempontból - érvénytelennek nyilvánítja a végrendeletet, akkor a hagyatéknak a törvényes rend szerint kellene átadásra kerülnie. Ha nem érvénytelen, akkor meg marad az övé. Vagyis szvsz igaza van az ügyvédnek, nem kell egyesével perelnetek. Egy bírósági ítélet is elég az érvénytelenségről.
Ha az a kérdés, akkor a végrendelet érvénytelensége relatív hatályú; vagyis még az érvénytelen végrendelet is csak azzal szemben érvénytelen, aki eredményesen megtámadja.
(Az a "fellebbezés" alighanem perindítás lesz. Legalábbis remélem. Mert a közjegyző végzésével szembeni fellebbezés sikertelen lenne. Szerintem ő úgy járt el, ahogyan neki kell. Ezt a fajta érvénytelenséget ő nem veheti figyelembe.)
A perindításnak viszont gyakorlatilag nincs határideje, a tulajdonjogi igények nem évülnek el. (Jártam el olyan perben, ahol a törvényes örökös hat év után kapott észbe, amikor már az örökhagyó végrendeleti örököse is meghalt.)
Tisztelt Szakértők! Egy örökösödési ügyben, hatan vagyunk törvényes örökösök (unokatestvérek – nem volt az elhunytnak leszármazója, szüleink már nem élnek). Egy családon kívül álló, beadott egy írásbeli (számítógépen írt) végrendeletet, ami őt jelöli meg örökösként. Egyik unokatestvérünk ügyvédet „fogadott” (bocs) és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hamis végrendelet felhasználása ügyben.
A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a tanúk nem ismerték az örökhagyót, nem voltak sem egymással, sem az örökhagyóval egyidejűleg ott, amikor az aláírások rákerültek a végrendeletre. Továbbá az illető beismerte, hogy a végrendeletet ő készítette! Mindez szerepel a rendőrségi határozatban, amiben megszüntették az eljárást ellene – bűncselekmény hiányában. (Érdekes módon a záró részben az szerepel, hogy a végrendelet alaki hibákkal rendelkezik, de tartalmilag helytálló lehet.) Szerintem a Ptk. 7:19. § (mely a tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatásról szól) 1. pontja kimondja, hogy ez a juttatás érvénytelen! S nem az alaki hibákról szóló 7:17. §-ban sorolja fel.
A közjegyző a 3. hagyatéki tárgyaláson a kívülállónak „ítélte” ideiglenesen a hagyatékot. A korábban említett Unokatestvérünk „ügyvédje” fellebbezett a határozat ellen, de Ő, csak ennek az egy törvényes örökösnek a képviselője.
Kérdésem az, hogy a többi örökösnek is fellebbeznie kell, vagy elegendő az egy örökös fellebbezése? A "mi ügyvédünk" azt mondja elég - de Ő főleg büntető ügyekkel foglalkozik. A helyzet azzal van súlyosítva, hogy Unokatestvéreim közül ketten vidéken, továbbá az USA-ban illetve Németországban élnek, s a fellebbezés határidejéből már csak 3 nap van, s így a szükséges meghatalmazások „beszerzésére” már nincs lehetőség.
Bocsánat a hosszadalmasságért (próbáltam rövidíteni)
Előre is köszönöm!
Mindenkinek köszönöm a segítségét! :-)
„Ha a közjegyző partner benne”
Muszáj neki.
Az egyenesági rokonok kedvezménye a gépjárművekre is vonatkozik.
„hiába lennél te az örökséggel csak közbenső vagyonszerző, az autó átírási illetékét neked is, és a fiadnak is ki kellene fizetni”
Igen kellene, ha nem egyenes ági lenne az öröklés ill. az ajándékozás. Itt mintha az lenne, tehát illetékmentes.
Csak az új törzskönyv és forgalmi kiállítás költsége, az is csak a fiadnak.
Csillag74,
Az, hogy kifejezetten és csak a gépkocsinak legyen örököse, az nem.
A testvéred és Te köthettek a hagyatéki tárgyaláson osztályos egyezséget, hogy a gépkocsit te öröklöd. Ezután Te, a gyermekednek illetékmentesen ajándékozhatod.
Ha a közjegyző partner benne, akkor ez akár egy okiratban, a hagyatéki végzésben is lerendezhető. Keressétek meg (MOKK.hu oldalon megtalálható ki lesz), érdeklődjetek nála, beszéljétek meg.
Viszont attól tartok, hogy hiába lennél te az örökséggel csak közbenső vagyonszerző, az autó átírási illetékét neked is, és a fiadnak is ki kellene fizetni, de ebben nem vagyok biztos, hátha van megoldás, okosabbak majd megmondják.
Tisztelt Tanácsadók!
Édesapám meghalt és a hagyaték része egy gépkocsi. A bátyámmal megbeszéltük, hogy ő nem szeretné és mivel nekem is van autóm, a fiamé lenne. Megvalósítható az, hogy a hagyatéki tárgyaláson ő legyen megállapítva a gépkocsi örököseként?
Igen.
Ha a dédnagymama után a dédunokák lesznek az örökösök,az még egyenesági öröklésnek számít ? Én , a mama gyermeke,és a lányom elutasítottuk az öröklést,szeretnénk ha egyből a dédunokáké lenne.
Emily1998,
Főszabályként az özvegy az elhunyttal közös utolsó lakásból és annak felszerelési tárgyaiból nem örököl tulajdonrészt, de holtig tartó haszonélvezetet kap mindkettőre, minden más vagyonból egy "gyerekrészt" (esetedben, 2 gyerekkel, 1/3-adot) örököl.
Alapesetben az elhunyt minden vagyona bekerül a hagyatékba. Ha szerinted olyan is bekerül, ami házastársi közös vagyon, csak az elhunyt nevén van, akkor ezt jelezheted az örökösöknek, és megegyezhetsz velük. Ha előre megegyeztek, akkor a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson ezt elintézi. A közös vagyon felét eleve megkapod Te, az nem lesz része a hagyatéknak, és a maradék lesz a fentiek szerint elosztva.
Ha nincs megegyezés, akkor neked kell jelezned ezt a hagyatékin, és kapsz türelmi időt vagy megegyezésre, vagy a per elindítására (vagy egyből perelsz). Ha nincs sehogy megegyezés neked kell pert indítanod, és ott bizonyítani, hogy az általad igényelt vagyontárgyak, vagyonelemek valójában közös vagyon, és ne kerüljön be a hagyatékba.
És hány éves a kapitány?
Szeretném szíves segítségét kérni örökléssel kapcsolatban. Házasság alatt megszerzett vagyon esetében, ha az egyik fél elhalálozik, az ő nevén szerepel minden ingatlan, egy családi ház melyben életvitelszerűen éltek, több lakás, földterület, autók, bankszámla...stb. 2 vér szerinti gyermeken és az özvegyen kívül nincs más közvetlen örökös, hogy történik az öröklés, milyen arányban. A családi ház esetében egyértelmű számomra, hogy az özvegy haszonélvezeti jogot kap az ingatlanra és minden ingóságra, de a tulajdon jogból mekkora részre jogosult? És a többi ingatlan esetében? Válaszát köszönöm.
„A közjegyző bizonyos díj ellenében dolgozik, vagy hivatali kötelezettsége utánajárni az ügynek?”
Is-is.
Közjegyzői díjszabás szerint dolgozik, és bizonyos iratokat igazolásokat beszerez hivatalból. De nyomozni nem fog, "utánajárni" az ügynek sem. Ellenőrzi a nyilvántartásokat, illetve pénzintézeteket megkeres, de nem véletlenszerűen, hanem elsősorban amit bejelentenek a hozzátartozók.
Beszélj vele. Az itteni hozzábbértők szerint kérhet elvileg adatot mindenkitől, ha van néhány tipped hol lehet pénze, azt biztos megnézi, de arra nem fogadnék, hogy nem hajt el, ha azt kéred, hogy keresgéljen ő az egész országban lévő pénzügyi szolgáltatók között...
Köszönöm szépen az eddigi hozzászólásokat és tanácsokat! Nagyon hasznosak voltak számomra. Még egy kérdés felmerült az üggyel kapcsolatban:
A közjegyző bizonyos díj ellenében dolgozik, vagy hivatali kötelezettsége utánajárni az ügynek?
Köszönöm!
Immaculata, oligaliga,
köszi a javítást. Pontosítok : az "arra nem hiszem"-et nem úgy értettem, hogy a Postára nem fog rákeresni szerintem, ha nem tájékoztatják a hozzátartozók direkt. Pénzügyi szolgáltató van vagy 2000 az országban...
drbjozsef
Az egyszerű Takarnetes felhasználó (mint pl. az ügyvéd) nem tud név szerint keresni a nyilvántartásban.
A "Postánál" lekötött pénzre ugyanaz vonatozik, mint a bankban lekötöttre: pénzügyi szolgáltatóként köteles a Posta adatot szolgáltatni (mindegy, hogy takarékjegy, állampapír vagy bankszámla).
Igen, de a Postánál lévő pénz valszeg valami takarékjegy vagy ilyesmi. Arra nem hiszem.
Bankszámlára is rá tud keresni a közjegyző.
KissNorbert,
Az elhunyt utolsó lakcímének és halálának időpontjának ismeretében a MOKK.hu oldalon meg tudod nézni ki lesz vagy ki volt a kijelölt eljáró közjegyző.
Kezd azzal, hogy felhívod őt, és megkérdezed, hogyan áll az ügy. Előfordul, hogy 6-8 hónap az első tárgylásig, de ennél több tényleg csak különös körülmények (pl. külföldi örökös) esetén van.
A közjegyző név alapján rá tud keresni ingatlanra, autóra, ami bejegyzett vagyon. Egy ügyvédnél vagy bárki aki használja a TAKARNET-et, rá tud keresni névvel.
Ha volt ingatlan a nevén, az biztos bekerült a hagyatékba.
Minden más vagyon csak akkor, ha a hozzátartozók, örökösök bejelentik. Ebben a közjegyző nem fog segíteni. Indíthat lekérdezést a bankoknál, de az összes magyar banknál nem fog a kedvedért érdeklődni.
A többit is el fogja mondani, ha szépen kérdezel. Ha volt hagyatéki, és előkerül új vagyon, akkor póthagyatéki eljárást kell indítani (pl. az autó).
De ami ingóság nem került be hagyatékba, és nem jelentitek be, az olyan mintha nem is lenne.
Érdeklődj a közjegyzőnél, segíteni fog.
KissNorbert
„1.Milyen módon tudom elindítani az ügyet?”
Nem kell indítani. A halálesetet követően automatikusan megindul a hagyatéki eljárás.
„2.Kihez forduljak segítségért?”
Első körben az elhunyt lakhelye szerint illetékes önkormányzathoz, mert ők írják össze a hagyatéki leltárt.
„3.Ha volt már hagyatéki tárgyalás és esetleg kizártak minket, akkor azt megtudhatjuk valamilyen módon?”
Erről az eljáró közjegyző tud tájékoztatni. Ha tudod a halál időpontját és az utolsó lakhelyét, a MOKK honlapján a közjegyző keresőben megtalálod, hogy ki az.
„4.Én, mint közeli családtag a földhivatalnál megtudhatjuk, hogy volt-e a nevén másik ingatlan?”
Nem.
„5.Honnan vagy kitől tudhatom meg, hogy az ügy esetleg már elindult?”
Az eljáró közjegyzőtől.
„6.Papírok nélkül a közjegyző végez nyomozást a örökség feltérképezésében?”
Igen, de számára elsősorban a hagyatéki leltár az irányadó.
Minden más kérdésedre a közjegyző tud válaszolni.