Öröklés

„Megegyeztünk,hogy ő pénzért cserébe amit tőlem kap,lemond az egészről,köteles részről is ”

„ A probléma az,hogy pár hónapig még szeretne itt lakni utána is,amiben szintén meg tudtunk egyezni,de a kérdésem,hogy ha letelik a határidő és mégsem akar elköltözni akkor mi a teendő és az mivel jár?”

A perelésre részletes választ Ügyvédúrtól kaphatsz.

Ahogy én tenném:
Mondjuk járjon azzal, hogy te a pénznek csak egy részét adod egyelőre cserébe, a másik részét, mikor kiköltözött.

És annak röviden mi a menete,mennyi ideig tart és mi lesz a vége?

Akkor perelhetsz.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám nevén van egy telek több ingatlannal. Testvérem és én is itt lakunk. Megegyeztünk,hogy ő pénzért cserébe amit tőlem kap,lemond az egészről,köteles részről is és édesanyám nekem ajándékozza az egész telket az összes ingatlannal,a testvérem pedig elköltözik. A probléma az,hogy pár hónapig még szeretne itt lakni utána is,amiben szintén meg tudtunk egyezni,de a kérdésem,hogy ha letelik a határidő és mégsem akar elköltözni akkor mi a teendő és az mivel jár? Feleségével és két kiskorú gyermekével lakik itt. Kell valamilyen külön papírt írni hogy itt lakhat pár hónapig,vagy mi lenne a legjobb megoldás? Egyszer már kifizettem mert úgy volt akkor is,hogy elköltözik,csak nem csináltunk róla semmilyen papírt és mégsem ment el,de a pénzt visszaadta. Most azt mondta hajlandó aláírni a lemondó nyilatkozatot. Ha a határidő után mégsem menne el,akkor mi a teendőm és mi fog történni?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A haláleseti rendelkezés beletartozik-e a kötelesrész alapjába?
Ezeket találtam ami kapcsolódó de sajnos továbbra sem tiszta, kétségeim vannak .

PTK
7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1)
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

1989. évi 2. TVE.
10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Üdv.

Elvileg a közjegyző ugyanúgy kiutasíthatja a tárgyalásról, mint a bíróság, de kétségtelen, hogy erre nincs igazán infrastruktúrája a legtöbb közjegyzőnek.

Hagyatéki tárgyalással kapcsolatos kérdésem lenne: nem sima hagyatéki tárgyalás elött állunk, az előző írásaimban leírtak alapján. Tudni kell hozzá, hogy az apám egy agresszív, fanatikus, tudatlan idős ember. (tudom, hogy nem illő ilyet írni egy szülőről, de sajnos ez az igazság, egész életébben ütötte, verte, terrorba tartotta a családját) Mi lesz, ha a tárgyalás alatt is örjöngeni, szitkozódni fog..., én már ott tartok, hogy lehet el sem megyek a tárgyalásra. Nem lehet vele normálisan, emberi módon beszélni. Hogy tudják így végig vinnni a tárgyalást? Mi a megoldás ilyenkor???

Szerintem egy 15 éve kapott, és azóta nem követelt kölcsön esetén se lesz túl sok problémája...
(mármint jogilag, a családi viszonyok egy más kérdés)

A gond az, hogy papír nem készült róla, s most az apám egy nagyobb összeget követel tőlem, mint amit anno kaptam.

Az attól függ, hogy ajándék volt-e vagy kölcsön. A te érdeked az, hogy ajándék legyen.

T. Ügyvéd Úr!
Édesanyám elhunyt, hagyatéki tárgyalás elött állunk. 15 éve kaptam az anyukámtól egy öszeget, hogy lefoglalózhassam a leendő lakásom. Ezt az összeget a mai napig nem tudtam neki visszafizetni.
A kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki tárgyaláson az apám, vagy a testvérem követelheti-e tőlem ezt az összeget. pl. hogy a testvérem ennyivel többet örököljön.

Köszönöm a válaszát.

Ugyan. Akár életfogytos szabadságvesztés büntetését töltő személyre is lehet végrendelkezni. Kinek mi köze hozzá.

De ha úgy érted, hogy az esetleges pénzbüntetés, bűnügyi költség vagy kártérítés behajtása érdekében lefoglalhatják-e majd az örökségedet, akkor naná.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A segítségét szeretném kérni végrendelettel kapcsolatban!
Egy közeli, nagyon kedves barátnőm bele szeretne venni a végrendeletébe!
Ellenem 2009ben eljárás indult egy régi munkahelyem miatt. A vád csalás! Még nincs jogerős ítélet az ügyben! A kérdésem az lenne, hpgy ha valami történik a barátnőmmel, és én öröklök, azt a bíróság elveheti?

Köszönöm válaszát
tomanita

Drbjozsef:

Nagyon köszönöm a választ. Szerencsére egyetértés van a testvérem és köztem. A gondnokság alá helyezést elindítottuk, és fel kell venni hozzá a vagyonleltárt. Számunkra egyértelmű, hogy ennek az összegnek a fele édesanyámat illeti.
Csak azt nem tudtam, hogy most, a hagyatéki előtt fel kell-e vetetni a leltárba. De így már tiszta. Majd a hagyatéki után lesz akkor felvéve.

Cabron_

Az életközösség alatt szerzett vagyon főszabály szerint közös vagyon. Ha nincs valamilyen ritka kivétel (nem nagyon valószínű hogy lenne), akkor igen, a kamatozó kincsárjegy összegének fele már most is anyukádat illeti.

A helyzet az, hogy egy házaspár egyikének halála esetén - ahol a másik fél általában nem is örökös -, alapesetben az elhunyt fél nevén lévő vagyon (akár ingatlan, akár ingóság, pénz, számlaösszeg) mind bekerül a hagyatékba. Az ügyintéző meg a közjegyző nem vizsgálja, valójában kié rajta a pénz. Aztán ha a hagyatéki eljárásban hivatkozik rá valaki (akár a túlélő házastárs, hogy a fele az öve, akár például az egyik gyerek, hogy a szülő számláján tartotta a pénzét), és ezt az érdekeltek elfogadják, akkor kikerül a hagyatékból. Ha nem fogadják el az érdekeltek, akkor jön a hagyatéki vita, a követelő mehet bíróságra.

Esetetekben is lehetne ez, de ha édesanyád cselekvőképtelen, akkor kellene már egy gondnok, aki jogosan hivatkozik erre a hagyatéki eljárásban (ha egyikőtök a gondok, ezért érdekellentét lenne, eseti gondnokot kell kirendelni). Ha akkor nem lesz még gondnok, akkor nehezebb ügy. De ha az örökösök egybehangzóan nyilatkozzák a hagyatéki eljárásban, hogy az a pénz nem tartozik a hagyatékba, hanem házassági vagyonközösség alapon az édesanyátoké, akkor lehet az is elég lesz.

De egyébként gond ez valójában? Valamelyik örökös nem ért vele egyet? Mert ha igen, akkor az se baj, ha a hagyatéki után kerül be anyukád vagyonába az az összeg. Amíg egyetértés van, addig probléma sincs.

Kedves Fórumozók!

Jártam már itt, de lenne egy újabb kérdésem. Bár szervesen nem kapcsolódik az öröklés témához, de azzal kapcsolatban került elő a probléma.
Édesapám halála után édesanyámat gondnokság alá helyezzük. Ez sajnos indokolt, csak apám elzárkózott előle életében. Most vagyonleltár készítésen van a sor, hagyatéki még nem volt.
Van egy közös néven lévő bankszámla, valamint egy egyéves kamatozó kincstárjegy, ami csak az apám nevén van (anyukám ezzel kapcsolatban már nem tud semmit, mert nem is fogja fel), de egyértelműen a közös bankszámláról lett átvezetve az összeg erre az értékpapír számlára.
A kérdésem az, hogy a vagyonleltárba (anyukám gondnokság alá helyezése kapcsán) ugye fel kell venni ennek a felét, mint házasság alatt szerzett közös vagyont? Véleményem szerint ez nem csak a hagyatéki végzést követően illeti meg anyukámat.
Köszönöm.

Köszönöm.

Az egy naptári évben megszerzett ennyi és ilyen jövedelem adómentes. Tehát ha több értékesítés van, akkor is egy éven belül maximum ennyi az adómentes.

Kedves Drbjozsef és Lajcsó!

Köszönöm mindkettőjüknek.

A föld eladás adómentességével kapcsolatban hogyan kell érteni az "Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem összegéből az évi 200.000 forintot meg nem haladó rész" szövegben az "évi"-t?

Üdvözlettel: Szegedi Géza

A föld eladás akár adómentes is lehet az SZJA törvény 1. számú Mellékletének 9.5.1 pontja alapján.
Nem másolom be mert hosszú a szövege.

Szegedig,

A 2009-es öröklés után nem kell adót fizetni. Öt éven túli szerzés, nulla az adóalap.

Jól gondolod, be kell adnod az adóbevallást.

Amikor én örököltem, az adott ingatlan teljes értéke volt beleírva. Amit leírtál idézet, aszerint igen, csak az éppen örökölt rész értéke az. Végülis így is lehet, nincs erre előírás szerintem. De ezt jó lenne tisztázni.

HA a fenti igaz, és a 2.505.000 és 2.100.000 a 1/2 hányad értéke mindkét esetben, amit hárman örököltetek testvérek, és mindkettőt 4.5millióért adtatok el, akkor mindegyikőtöknek ugyanannyi adót kell fizetni.

Fejenként 835.000. és 700.000 Ft értékben örököltetek 2017-ben, ezeket fejenként 750.000.- forintért adtátok el (1/6 részek, ugye a másik, 2009-ben örökölt 1/6 részek adómentesek). Előbbi után nincs jövedelmed (olcsóbban adtátok el mint szereztétek), utóbbi után 50.000.- Ft. Mivel két év eltelt, csak a 90% után kell 15% adót fizetni, 50e x 0,9 x 0,15 = 6750 forintot.

Sajnos igen, ezért a 6750 forintért meg kell csinálni az adóbevallást. Keress valaki ismerőst, aki szokott magának csinálni szja bevallást, vagy olvasd át a NAV oldalán a kitöltési útmutatót, gyakorlatilag egyetlen sort kell kitöltsél benne, és kész is.

Üdvözlöm Önöket!

A segítségüket kérném személyi jövedelem adó fizetéssel kapcsolatban.

A szüleimnek volt egy háza (50-50% tulajdoni hányad) és egy szántó besorolású ingatlana.

2009-ben meghalt édesapám. A hagyatékot mi hárman gyerekek örököltük, édesanyám özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A házat 2.500.000 Ft-ra, a földet 130.000 Ft-ra értékelték.

2017-ben elhunyt édesanyám is, az ő tulajdonrészét ugyancsak a három gyerek örökölte. A ház 2.505.000 Ft, a szántó 2.100.000 Ft.

2018-ban az ingatlanokat értékesítettük, egyenként 4.500.000 Ft-ért.

Jól gondolom, hogy az ingatlaneladások miatt az idén adóbevallást kell készítenem akkor is, ha nyugdíjas vagyok (és egyébként nem kellene, mivel a nyugdíj mellett semmilyen egyéb jövedelmem nincs)?

Szeretném megtudni, hogy kell kiszámolni, hogy mennyi SZJA-t kell fizetnem?

A hagyatéki végzésben lévő összegek nem az ingatlan teljes értékére vonatkoznak, hanem kizárólag az elhunyt tulajdoni hányadának értékére, ugye?:
"... hrsz alatti, lakóház-udvar megnevezésű, ... m2 területű, II/1 sor szerinti .../...-ed belterületi ingatlanilletőséget 2.500.000 Ft leltári értékben ... teljes hatállyal adja át."

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Szegedi Géza

Tartozásra nem vezetnek póthagyatéki eljárást.

Póthagyatéki eljárásban az tárgyalják, amit az azt elindító kér. Ha nem kéri a számlát (mert nem tud róla), akkor arra nem. Póthagyatéki esetén konkrét vagyontárgy(ak)ra folytatják le, olyankor már nem kutatnak fel hivatalból egyéb vagyont.

"póthagyatéki eljárást kell lefolytatni az ingatlanra."
Ezt értem. Ha a szülök örökölnek pénzt utána, akkor a póthagyatéki eljárás során csak az ingatlan vagy egyéb ingóságot is újra tárgyalnak ?

Válaszát előre is köszönöm.