Nem arról szól a történet, hogy az örökhagyó költötte el a pénzt.
Szerintem, ha a banki haláleseti rendelkezés volt, akkor a bankot nem lehet hibáztatni, ha pénzt vettek le. A végrendelet későbbi, szerintem azt kell figyelembe venni. Ha a kivett pénzből az örökhagyó elmaradt számlái lettek rendezve, akkor még csak visszakövetelni sem lenne értelme.
Viduci,
a számla feletti rendelkezés, meg a haláleseti rendelkezés két külön dolog. Ha az előbbi is volt, akkor teljesen jogszerűen vett ki bármikor bármennyit az is, akinek a számla felett rendelkezése volt. Mint írták, örökölni - törvényesen is, végrendeletileg is - az elhunyt halálának napján a számlán lévő pénzt lehet (magát a számlát se). Ha azon akkor éppen 0 forint van, akkor annyit. Életében akkor és arra költi a pénzet, amire akarja.
Hogy mennyi a kötelesrész, azt pedig valószínűleg az ajándékozási szerződés kelte határozza meg, erről bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban
Rencsi79, az unoka, ha törvényes örökös, akkor köteles részre jogosult. A köteles rész alapjába beleszámít, amit az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben bárkinek ingyenesen juttatott.
2002es banki rendelkezést ne mvonta vissza, Kati unokahugom kapná, vett is ki belőle, mikor meghalt ,mert csekkeketrendezte,de közben kiderült h 2016ban lett végrendelet melyben nem őt jelölte meg a pénzeszközök feletti rendelkezésben, az örökhagyó meghalt, igy ő már se visszavonni, se változtatni nem tud. Nem az örökhagyó vett ki belőle, hanem akit a banki papiron megjelölt régen, de lehet h nem vehettett volna ki a végrendelet miatt, ami később derült ki.
Üdvözlöm,az érdekelne,ha a nagypapám végrendelet nélkül halt meg,de az unokatestvéremre ajándékozta a családi házbeli rá eső részét,akkor ebben az esetben jár nekem valami?Azt még hozzáteszem,hogy az édesapám előbb hunyt el,mint a nagypapa és neki nem volt vagyona,csak egy peres ügye,ami miatt én az édesapai hagyatékot visszautasítottam. Ez befolyásolja a dolgot? Köszönöm
Amíg érvényes a haláleseti rendelkezés, szerintem életszerűbb, hogy az az érvényes. Ha az örökhagyó meggondolja magát, és másnak szeretné juttatni végrendelettel, akkor gondoskodjon róla, hogy az is a hagyatékba kerüljön, és érvénytelenítse a haláleseti rendelkezést.
Bár nem lennék biztos benne, hogy mindenki érti pontosan, hogy mi a haláleseti rendelkezés egy banknál.
Te valamit keversz. A halálesetre szóló rendelkezést is és a végrendelkezést is úgy kell érteni, hogy "ha az örökhagyó halálakor még van rajta valami". Sem egyik, sem másik nem akadálya annak, hogy az örökhagyó még életében kivegye, elköltse stb. az összeget vagy annak egy részét.
hát ez akkor nem egyértelmü,ha a banki v a későbbi végrendeleti, de mi van akkor ha közben a banki miatt volt kifizetés, de a végrendeleti szerint meg nem lehetett volna kivenni belőle?
Én is erre hajlok.
De nem védhetetlen az az álláspont sem, hogy az utóbbi halálesetre szóló rendelkezés (a végrendelet) miatt hatálytalan a korábbi (a banki).
Véleményem szerint a banki teljesül, mert az elhalálozási rendelkezés kivonja a hagyatékból az adott számlát és nem hatályos rá a végrendelet.
Érdekes kérdés.
"Elhalálozás esetére szóló rendelkezés" ami egy banki irat,2002es bnakszámláról rendelkezik unokahugom Kati javára,de 2016ban a végrendeletben az van h a bankban vezetett pénzeszközök Zsuzsi javára öröklődnek.
Ilyenkor a bank a papir alapján kifizetheti -e az unokahugomnak Katinak a benne lévő összeget, kivéve állampapirt a bank szerint, mivel azt nem lehet, átvezetheti-e aszámlájára,illetékel, v adózik-e utána ?
melyik érvényes, a banki? régi, mert nincs visszavonva, v az uj későbbi végrendelet?
Kötelesrész jár, ha lesz hagyatéki tárgyalás, ha nem.
„Kérdésem, ez bekerül-e majd a hagyatéki tárgyalásra??”
Nem.
„Kell-e ezért fizetni??”
Nem.
„Nekem mi a teendőm??”
Ezzel a bankszámlával kapcsolatban neked semmi.
„Nem lehet vele kommunikálni.”
Hát ez szomorú.
„Nos kérdésem, hogy részesülhetek-e Apám bankszámlájából, és az öröksége részét képezi-e??”
Most nem, legfeljebb édesanyád adhat belőle. Vagy örökölheted majd tőle (egy részét, ha még marad).
„Az irat ellenére, s nekem ebben mi a teendőm, mert teljesen pénz nélkül hagytak, a temetést intéztem, házastársam nincs csak felnőtt gyermekeim, akiket ez nem érdekel. Nem segítenek benne.”
Ha lesz hagyatéki tárgyalás, jelentsd be a számlát a közjegyzőnél (vagy még jobb előtte, minél előbb), mert köteles rész jár belőle.
Ezen kívül jelentsd be, hogy Te fizetted a temetést, a számlák kerüljenek be a hagyatéki terhek közé.
Ha örököltök bármi mást, abból levonódik - tehát a húgod is "fizeti" ezesetben.
Ha nem örököltök mást, akkor így jártál. Nem fizeti ki senki.
Előbb utóbb édesanyádnak is lesz dolga ezzel a hagyatéki eljárással (már csak a köteles rész miatt is), jobb lenne kommunikálni vele előre valahogy.
Az a bankszámla-egyenleg, amelyről a jogosult halála esetére rendelkezett, nem része a hagyatéknak. De a köteles rész alapjába beleszámít.
Tisztelt Ügyvéd Ú!
Szeretnék Öntől információt kérni a következő ügyben.
Édesapám sajnos elhunyt, 2019. január 4.-én.
A nyáron találtam egy irat, "Elhalálozás esetére szóló rendelkezés" ami egy banki irat.
Édesapám bankszámlája van egy falusi Takarékszövetkezetben.
Le van kötve ez.,
Ő még 2012. szept. 10.-én bement, és megkötötte a fenti szerződést, miszerint halála esetén, 100%-ban, Édesanyámra, aki még él egy otthonban lakik, hagyja, ismeretlen összegű bank számláját, tehát nem a gyermekeire, Húgomra és rám.
2 tanuval banki dolgozókkal alá is iratta ezt az iratot, s Édesapám aláírása is szerepel rajta.
Anyám tagadja, hogy ez létezik, azt is hogy készült róla azóta is irat, amit lehet a Húgomra irattak, nem tudom.,
Kérdésem, ez bekerül-e majd a hagyatéki tárgyalásra??
Kell-e ezért fizetni??
Nekem mi a teendőm??
Anyám már idős, nem érdekli a pénz sorsa, de a gyerekeivel sem foglalkozik, segíteni nem segít..
Nem lehet vele kommunikálni.
Nos kérdésem, hogy részesülhetek-e Apám bankszámlájából, és az öröksége részét képezi-e??
Az irat ellenére, s nekem ebben mi a teendőm, mert teljesen pénz nélkül hagytak, a temetést intéztem, házastársam nincs csak felnőtt gyermekeim, akiket ez nem érdekel. Nem segítenek benne.,
Jogi ügyekben csak Önök tudnak.
Köszönöm szépen, tisztelettel: Éva.:)
Nem a vita kedvéért, de ezt is árnyalnám.
Kétségtelen, hogy van, amikor az idős egyedül élőt behálózza a fiatal hárpia.
Ugyanakkor az örökhagyó vagyona a sajátja, ha abba élete párját be akarja fogadni, ha azt akarja, hogy az halála után se kerüljön utcára, akkor nagyon is elfogadható az, hogy kapjon haszonélvezetet. A egyenesági gyerek legyen szíves tiszteletben tartani felmenője döntését, aki akár úgy is dönthetett volna, hogy végrendeletben mindent az élettársra, vagy bárki másra hagy.
Örökölni nem jogosultság. Csak egy lehetőség. Nem "jár".
Mellesleg, az az egyenesági örökös minden további nélkül eladhatja azt az ingatlan(rész)t, nem hogy a beleegyezése, de még tudnia sem kell róla a haszonélvezőnek. Nincs hozzá köze. Igaz, minden valószínűség szerint a beköltözhető piaci ár alatt tudja ezt megtenni a haszonélvezettel terheltség miatt, hiszen az értelemszerűen megmarad, de hát ez egy ilyen dolog.
Erre egyetlen jó tanács van csak : igenis tessék még életében beszélni ezekről a dolgokról a szülővel. Mit akar, miért akar, jól gondolja-e.
Károly...
Maximálisan egyet értek Önnel...
Ennél már csak egy mostoha-szülő holtig tartó haszonélvezeti joga abnormálisabb rendelet,van ilyen is...(..az egyenesági öröklő gyermekek , akár sohasem juthat apai örökséghez,ha az fiatal mostohaanyát választ gyermekeinek , aki még akár túl is élheti őket,,,kitenni nem lehet,,előzőleg köze semmihez nincs...)...
Nézőpont kérdése.
Azt, hogy kitagadjanak valakit az örökségből, vagyis semmit se kapjon köteles részt se, szigorú feltételekkel lehet. Mondjuk az örökhagyó életére tört, vagy más bűncselekményt követett el ellene (több más mellett).
Ha ilyen nem volt, én nem gondolnám, hogy teljességgel jogos lenne kitagadni az unokákat. Ha jól értem, Te se tudod az okát, hogy nem látogatták az apjukat. Bármi lehet, az se biztos, hogy az ő hibájuk. Jogos, hogy _csak_ köteles részt kapnak, fejenként 12 millió helyett csak 4-et, míg te 23 helyett 38-at kb.
De mondom, ez szubjektív - már csak ezért is csak az egyik oldalt látod te. De ez érthető is.
Édesapjuk (bátyám) és az anyjuk között eléggé megromlott a viszony (kb. 10-11 éve), majd pár év elteltével a bátyám betegség miatt elhunyt. Egyszer se jöttek látogatóba, az anyja egyszer se engedte, hogy beszéljen anyu velük, még az édesapjuk temetésére se jöttek el. Az egyik már 23 éves, a másik meg 16. Legalább a nagykorú látogatta volna meg, még ha a kiskorút még tartja az anyja szigora. Ez a személyes véleményem. Én vagy 12 éve nem láttam egyiket se, hiába szerettem volna.
Ezek után mennyire fer, hogy adnom kell nekik pénzt?
Olyan nagyon rendesen nem, kb. 1-1 milliót még, amikor egyedül örökölsz 40 milliót. Annyira nem sok az azért.
Szerintem nem véletlenül van még mindig a jogrendben a köteles rész intézménye. Persze, ez szubjektív, és sok esetben igazságtalan.
Nem tudom, mit követtek el az unokák a nagymamájuk ellen, hogy szerinted még ennyi se járna nekik.
Kedves József!
Köszönöm a gyors választ.
Hát akkor fizetnem kell rendesen. Mert a fővárosi lakás legalább 40 millió forintot biztos ér. A vidéki telek meg nem lehet több 5 millió forintnál szerintem.
Nem tudom, hogy a jogalkotó miért gondolta, hogy a köteles rész fer dolog. Mert szerintem nem az, nem tükrözi az örökhagyó akaratát.
Károly
Károly,
Ha az örökrészük nem éri el a köteles rész mértékét, csak akkor kell kiegészítened azt a köteles részre.
Ha nincs más hagyaték, és ha a telek 50% értéke + 200.000 forint eléri a köteles részt, ami egy unoka esetén a lakás+telek+400.000Ft tizenketted része, akkor nem kell már többet fizetned.
Üdvözlök Mindenkit!
Segítséget szeretnék kérni, édesanyám novemberben elhunyt. Végrendelettel rendelkezik, mely alapján rám hagyott egy lakást, amiben ketten laktunk. A bátyám sajnos betegségben pár éve elhunyt. Így a törvény alapján, amennyiben nem lenne végrendelet, akkor én és a bátyám révén a két fia örökölne.
Az unokák (az egyik kiskorú még) családjával megromlott a viszony már akkor, amikor a bátyám élt (10 éve) és azóta nem is találkoztunk velük, még édesapjuk temetésére se vitte el az édesanyjuk.
Édesanyám úgy végrendelkezett, hogy én örököljem a lakást, ők meg egy vidéki telket 50%-50% arányban és 2*200 000 forintot.
Namost a telek és a készpénz értéke jóval kevesebb mint egy fővárosi lakásé amit én örökölnék. A kérdésem, hogy mivel a két unoka kevesebbet örökölnek értékben mint én, így köteles részt kell fizetnem nekik?
Köszönöm a választ!
Károly