hagyatéki tárgyalás

http://www.magyarorszag.hu/
a megjelenő honlap bal felső sarkában található "keresés a Portálon" ablakba írd be a hagytéki hitelező kifejezést, és a sok találat közül a legelsőben olvasható kérdés részletes jogi értelmezése.

kösznöm a gyors válaszokat4
De..

• nem a papának,hanem a högynek volt hitelfelvétele az ingatlan építésén
  • nem adót szeretnénk elcsalni,el titkolni

  (.."a császárnak ami a császáré..")

• és nem is a helytállással van gondunk,ha jogos
• A fő kérdés itt az ,hogy milyen védelmet ad ajog az ÖRÖKÖSNEK a hagyatéki hitelezővel szemben,mert kimondottan arra játszik ,hogy az idő (évek)húzással zsaroljon minket.

Ha ügyvédi,vagy bírósági letétben marad a vagyon sokáig az elég nagy kiszúrás lenne,és most kicsit tehetetlennek érezzük magunkat .

• Mi tulajdon képpen a hagyatéki hitelező?Tőlünk kapja meg úm. a "hitelét"vagy a jegyzőtől?

Bejelenthet hagyatéki követelést, de ettől még - ha nem is végleges hatállyal - a hagyatékot át fogják adni. Persze, aztán, ha sikerrel bizonyít, helyt kell állnotok.

Bizonyítania kellene a hölgynek, hogy édesapátok valaha is felvett tőle x M Ft magánhitelt... Lévén a szó elszál a papír megmarad, írásos bizonyítékkal álljon elő, különben...

Közben ti mint örökösei, az ingatlansárlásokat és a pénzitézeti hitelek felvételét, vagyis apukátok pénzmozgatását kellene tudnotok dokumentálhatóan lenyomozni/ellenőrizni. (Mindezt csak diszkréten, nehogy utóbb még az adóhivatal is "bejelentkezzen" több-kevesebb követeléssel a hagyatékra vonatkozóan.)

Nekem ez jutott az eszembe.

Köszöntök minden fórum tagot!
Bocs az "a"-ért csak próba volt.
A kérdésem a következő:
Meg akastzthatja -e a hagyatéki hitelező az örökség kiadását a közjegyzönél,vagy az örökséget kiadják,és a követeléséért aztán nekem kell később jót állnom?
A helyzet a következő:Apukánk halála után a szomszédban lakó hölgy akivel kb 10 éve tartott fennn intim kapcsolatot (sex,közös szülinapok,nyaralások,stb.),de akivel vagyoni közösségben nem állt(külön ingatlan vásárlások,hitelfelvételek,külön ingatlanok,különszámlák,betétek)azzal zsarol minket,ha nem fizetünk neki 8-9 milliót,hagyatéki hitelezőként lép fel,mint élettárs és a per miatt évekre megakadályozza az örökséghez jutást.Nekünk a 3rökösnek nincs ennyi kp.-nk,és Szükségünk lenne hamar az rökségre,kinek lakásvásárlásra,kinek hitel törlesztésre.
Kérlek ,ha tudtok adjatok tanácsot .
Köszönöm

a

„Rosszul tudom én azt, hogy a BT-vel ugyanúgy kell elszámolni egy tag halála esetén, mintha az a tag kilépett volna”
Jól tudod. Ettől persze, kellően kreatív könyvelés mellett előfordulhat, hogy tényleg csak 10 ezer forint jár majd.

8. Az az 1/4 így valószínűleg ajándék. Ha az ajándékozás 15 éven belül történt, akkor a köteles rész alapjába beszámít, de mivel a kötelesrésznél amúgy is többet örököltök, nincs jelentősége.

„Valóban az övé az autó?”
Ha nem tudjátok bizonyítani, hogy édesapátok különvagyona volt, akkor 1/2 hányadban az özvegyé. A másik 1/2-re meg haszonélvezet lesz. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ő jogosult használni, haszonosítani, hasznait szedni. Természetesen nem kell, hogy maga vezessen, hiszen akár bérbe is adhatja. Éppenséggel ti nem használhatjátok az autót az ő hozzájárulása nélkül.
A korlátozás iránti igénynek - ha ez az egy autó van - szerintem nem adnának helyt.

Remélem, nem éltem vissza senki türelmével.

Nagyon köszönöm a figyelmet és az esetleges válaszokat.

Kívánok mindenkinek további szép napot!

Üdv

8. Visszatérve a lakásingatlanra. Az özvegy a hagyatéki tárgyaláson, miután a közjegyző rákérdezett, hogy miért ¼-3/4 a tulajdonrész, azt válaszolta, hogy ne kelljen annyi illetéket fizetni. Megállja-e így a helyét az, hogy örökösként igényt tarthatunk az ingatlan felére a negyedrész helyett?

Kérem, ne értsen félre senki, nem vagyok egy „idenekemmindent”, de azért szeretném, hogy amit az apám is összekapart, az mégse idegeneknek menjen, életében – a felesége nyomására – úgyis mindent ők kaptak.

7. Egyéb ingóságok: Apuéknak elég nagy mennyiségű aranyékszere van/volt, csakúgy apunak, mint a feleségének. Nagyon sok márkás porcelántárgy is található a lakásban. A történet az, hogy amikor az özvegy kórházba került, megkért bennünket, hogy vigyük be az orvosi papírjait. Felmentünk hozzájuk és az orvosi papírok közt találtunk egy több mint 800 ezer forintról szóló értékpapírt, amit apu halála után 1 hónappal vett saját nevére, és találtunk félmillió forint készpénzt. Semmihez nem nyúltunk, de felmerült bennünk, hogy saját vagyonából ezeket nem szerezhette meg (rokkantnyugdíjas). Apu ékszerei is megvoltak. A hagyatéki tárgyalás után – ahol mindent magának kért – úgy döntöttünk, hogy mi kérni fogjuk az ingóleltárt, mert az sem történt meg. Egyébként arról sem tudtunk, hogy az önkormányzat kérte az örökösöket az ingóleltár elkészítésére. Aprócska kérdés: azokról a levelekről, amik úgy érkeztek, hogy G.GY. örököseinek, nem kellett volna tudnunk? Azt joga volt az özvegynek előlünk eltitkolni?

8. Az ingóleltárt megtartotta a PM.Hiv. hatósági osztálya, ahol jegyzőkönyvbe került, hogy apu ékszereit az özvegy eladta. (Azt mondta, abból vette az értékjegyet, de ez nem szerepel a jegyzőkönyvben.) Volt-e joga ehhez? Ha nem tudtam részt venni a leltározáson, el kell-e teljes egészében fogadnunk az ingóleltárt, főként ha számszaki hibás?

5. Értékpapír- és bankszámlák. Nyilván a fele az özvegyet illeti, a másik felére meg haszonélvezeti jogot fog kérni. Apám bankszámláját megszüntette annak idején, vagy 30.000.-Ft volt rajta, azt mondták, hogy azt beszámítják a hagyatéki munkadíjba. Illetve ezeket az információkat az özvegytől kaptuk. (El kell mondanom, hogy a 26 év alatt, míg együtt éltek, apámat sikerült teljesen elidegenítenie tőlünk. Gyakorlatilag apánk alig foglalkozott velünk, meg az unokáival sem. Az ő házasságukból gyermek nem származott, de egész házasságuk alatt a feleség rokonait helyezték előtérbe. Apám viszont hangoztatta, hogy majd úgyis a gyerekeié lesz minden, most az özvegy úgy gondolja, hogy mégsem lesz a miénk. Azt hiszem, mivel ő nekünk semmilyen szinten sem rokonunk, ha ő egyszer már nem lesz, mi semmi örökségre onnan nem számíthatunk. Tehát arra sem, amit esetleg most elvesz tőlünk (mint a 26 év alatt szinte mindent), és amit apámmal együtt raktak össze.) Ha meglesz a hagyatékátadó végzés, gondolom ezek a bankszámlák közös tulajdonúvá válnak. Itt van-e lehetőségünk a közös bankszámlák megszüntetésének kérésére, hogy hozzájussunk az örökségünkhöz?

6. BT. A hagyatéki tárgyaláson azt az információt kaptuk, hogy a BT-ből mindössze az apám által bevitt tőkerész (kültag volt a közös BT-jükben, ahol a felesége volt a beltag, és rajtuk kívül még egy kültag van), azaz 10.000.-Ft képezi az örökség tárgyát. Rosszul tudom én azt, hogy a BT-vel ugyanúgy kell elszámolni egy tag halála esetén, mintha az a tag kilépett volna, és a BT akkori vagyoni állapotát kell figyelembe venni? ÉS nem vonatkozott-e az elszámolásra a 150 napos határidő? (Megintcsak hozzáteszem: az özvegy egészségi állapota, betegsége, kórházi ápolása miatt hónapokig én csináltam a BT munkáját, akár szombaton, vasárnap is, hogy ne legyen semmi probléma.)

3. A telekkel mindössze a tulajdoni lap és a tényleges, természetben lévő állapot közti különbség a probléma, de ezzel talán ráérünk majd akkor foglalkozni, ha kérjük az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Gondolom, erre lesz lehetőségünk. Illetve kérdés az, hogy kérhetjük-e, vagy ez is életminőség csökkenéshez vezetne? (A telket apám halála után mi – a fiam, a párom és én – műveltük, a testvérem messzi lakik, így ő nem járt rendbentartani és szintén nem járt a kiskorú örökös sem.)

4. A garázs talán egyértelmű. Fele-fele a tulajdoni lap szerint.

Köszönöm.
Az örökös, meg a tulajdonos meg a haszonélvező szavak közt lavírozik.
Az övé minden, mert ő örökös.MOndja ő. Igényt tart a mi örökségünk felére, a másik felére meg kérte a haszonélvezeti jogot.
Mondom, bonyolult :(

Folytatom tovább...

2. Ami eddig tudomásunk szerint örökség tárgyát képezi: 1 lakás (tulajdoni lapon ¾- ¼ arányban az özvegy javára, de ezt a lakást már együtt vették még 1983-ban, majd ezzel kapcsolatban lesz még kérdésem), egy telek lakóházzal (zártkerti ingatlan, tulajdoni lapon mezőgazdasági épülettel, valóságban téliesített kőházzal, szoba, konyha, pince, hordóház, vezetékes víz, villany – ezzel kapcsolatban is kérdeznék), egy garázs.
Az ingóságok: nos itt már volt némi harcunk az özveggyel. Van ugye egy autó apu nevén. Van apu nevén egy értékpapírszámla, egy bankszámla, még egy bankszámla, és van egy közös BT-jük.
Az autó miatt már többször zaklatott minket az özvegy, hogy az az övé. Neki ugyan se jogosítványa, se olyan egészségi állapota nincs, hogy használni tudná, max. a szomszédját tudná megkérni, hogy vezesse. de mi ezt nem szeretnénk. Eddig, ha valami problémája, mehetnéke volt, szólt nekem, vagy a fiamnak és oda vittük, ahová menni akart. De azt el szeretnénk kerülni, hogy egy számunkra ismeretlen ember használja ezt az autót. Amúgy egy 10 éves fapados astráról van szó.
Kérdés: Valóban az övé az autó? Valóban bárki vezetheti azt? Ja, igen, a hagyatéki tárgyaláson bejelentette a tulajdon igényét az autóra. Ha mégis 4-en fogjuk örökölni a gépkocsit (a 3 örökös + az özvegy), akkor a mi örökrészünkre ő még haszonélvezeti jogot is fog kapni? És mi örökösök kérhetjük-e a haszonélvezeti jogának korlátozását, hivatkozva arra, hogy úgysem tudja személyesen használni jogosítvány és egészségügyi alkalmatlanság miatt? (Tudom, az autó nem jogosítvánnyal megy.)

Az a biztosítási összeg követelésként az örökhagyó vagyonának része, ezért a hagyatékba tartozik.

Az özvegy a Ptk. szóhasználata szerint örökös, hiszen ő "örökli" mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ez ugyan szerintem dogmatikailag vitatható, de mi jelentősége van a ti ügyetekben?

Szép napot Mindenkinek!

Számomra bonyolultnak tűnik az ügyünk, és ezeregy kérdés merül fel. Kérném szíves segítségüket/segítségeteket.
Apánk 2007. márciusában elhunyt. Vagyunk ketten testvérek, és vagy az elhunyt testvérünk még nem nagykorú gyermeke, tehát 3-an örökösök. És van az apánk felesége, aki nem az édesanyánk. Az első hagyatéki tárgyalást megtartotta a közjegyző tavaly októberében, de el is napolta, mert 1. a biztosítótól nem kapott választ apánk életbiztosítására vonatkozóan (megjegyzem, a biztosító a levelet úgy küldte, hogy G.GY. örökösei részére, de ez a levél nem jutott el hozzánk, csak a hagyatéki tárgyaláson húzta elő az özvegy). Amikor apu meghalt és a felesége fel akarta venni a biztosítási összeget (520.000.-Ft), akkor a biztosító neki nem fizette ki, mondván, hogy ez egy meghatározott időtartamra szóló biztosítás volt, mely szerint, ha apám nem éri meg a lejárati időt, akkor a felesége, ha eléri, akkor ő maga a kedvezményezett. A biztosítás lejárt 2007. február 28-án, apánk március végén halt meg. Nekem egyértelműnek tűnik, hogy a biztosítás így az örökség tárgyát képezi. (Jól látom?)

Ha nem baj, külön pontokba szedem a dolgot, mert én magam is össze fogok zavarodni :(

Ja, még elöljáróban: az özvegy örökös??? (merthogy tőle és az ügyvédjétől is ezt halljuk állandóan.)

Folytatom...

Köszönöm szépen az információkat!

Igaza van, a meghatalmazó halálával a meghatalmazás hatálytalan.

Ha bevizsed a bankba a meghatalmazást a hallotti anyakönyvi kivonattal együtt tuti nem adják ki a pénzt, mert hagyatéki végzést kérnek. Ők nem vizsgálnak semmilyen örökösödési dolgokat stb.

Kedves Monalisa1!

Az örökösök közti vita kizárva, tehát ezzel a résszel nem kell foglalkoznunk azt hiszem.
Egy olyan meghatalmazásról van szó, amelyre nincs külön feltüntetve, hogy elhalálozás esetén jogosít fel a pénzfelvételre, hisz eleve nem úgy "készültünk", már ha lehet ilyet mondani.
Most már csak az a kérdés, hogy bigdady-nek igaza van-e.
Köszönöm az információkat!
Afrodité

Minden banknak/pénzitézetnek van egy ürlapja mely megfelelően kitöltve, elhalálozás esetén feljogosít xy megnevezettet a bankbetét és/vagy az értékpapír felvételére. A banknak be kell mutatni az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.

Az más kérdés, hogy a kezdeményezetten kívül esetleg van-e más örökös is, mert akkor a pénz vita (= esetleges jogvita) tárgyát képezheti.

Tehát egy dolog a pénz felvételének jogosultsága, de nem biztos, hogy annak elköltése egyedüli kizárólagosságot jelent...

Javaslom a hagyatéki eljárás megvárást.

a meghatalmazás a halállal érvényét veszti én úgy tudom

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem csak részben örökösödési, illetve per pillanat nem is tudom besorolni a témák közzé. De remélem segítséget kapok így is.
A problémám a következő. Nagypapámnak van néhány értékpapírja. De mivel beteges volt (sajnos már múlt időben kell beszélnem), ezért kitöltött egy hivatalos, az értékpapír felvételéhez megfelelő megbízást a nevemre, amely teljesen szabályosan van kitöltve. De még mielőtt kiválthattam volna az értékpapírt, a nagypapám meghalt. Az lenne a kérdésem, hogy a megbízással, amelyet két tanú is aláírt akkor, kiválthatom-e az értékpapírt, vagy meg kell várnom a hagyatéki tárgyalást?

Köszönettel:
Afrodité

Hagyatékkal kapcsolatos kérdésem lenne. Nagymamám meghalt novemberben, és édesanyám ápolta. Ügyvéd előtt csináltak eltartási szerződést a 1/2 részre az ingatlanra, mivel ez volt mamám tulajdonába. Nagybátyám (anyum testvére), kitagadta anyumat, sőt az anyját is a temetésre sem jött el. Az önkormányzat a hagyatéki leltárba az utolsó havi nyugdíjat vette fel csak, ami bizonyos körülmények között, ugye anyumat illette volna meg, mivel egy háztartásba élt vele, már másfél éve, de mivel nem jelentette be idegilenesen sem, így ez lett a hagyaték alapja. Mi voltunk bent a közjegyzőnél, ahol felvázolták a helyzetet, és azt mondták, hogy így már minden rendbe van, majd ki jön, hogy fele fele arányban öröklik a nyugdíjat, és slusz passz. Erre ma hívott anyum, hogy jövő héten hagyatéki tárgyalás lesz. Kérdem én, hogy ott mi lesz a téma???? Hiszen elfogadtuk, hogy a nyudíjat fele/fele arányba örököljék. Mondjuk a temetést egy az egybe mi álltuk, szóval ez már mindegy. Lehet, hogy itt akarja megtámadni az eltartási szerződést??? Kellene ügyvéddel beszélni??? Szeretnék tanácsot kérni.