hagyatéki tárgyalás

1.) Az Ön húga után a szülei örökölnek egyenlő arányban - tehát a lakás 1/6 - 1/6 illetőségét.
2.) Az örökösök (itt a szülők) hagyatéki hitelezőként a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felelnek a hitelezőknek. (pl. APEH) Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
3.) Eladható a lakás, de ilyenkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
4.) Szerintem a köztartozás is hagyatéki tartozás, ezért az örökösök felelnek érte. (ld. 2. pont)
5.) Az Ön húga után mindkét szülő örököl, függetlenül attól, hogy elváltak.

Nem tudjuk, hogy a bt társasági szerződése kizárja-e a betét öröklését. Ha kizárja, akkor a szülők nem váltak a bt. tagjaivá a hagyaték megnyíltával - nincs közük a társaság tartozásaihoz.
Ha a társasági szerződés nem zárja ki az öröklést, akkor a szülők - hacsak vissza nem utasítják az örökséget - a hagyaték megnyíltával a bt tagjai lettek, méghozzá beltagjai. Vagyis teljes vagyonukkal - és nem csak az örökség erejéig - felelnek azokért a tartozásokért, amelyekre a társaság vagyona nem nyújt fedezetet.

Kbs: "Ha a társasági szerződés nem zárja ki az öröklést, akkor a szülők - hacsak vissza nem utasítják az örökséget - a hagyaték megnyíltával a bt tagjai lettek, méghozzá beltagjai."

Ezt a Gt. 108.§ (3) bekezdése szerint alkalmazandó 103. §-a kizárja:

103. § A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet.

Tehát az örökösök nem válhatnak automatikusan a Bt. tagjává. Ugyanakkor

Ugyanakkor az örökhagyó tartozásaiért az örökösök a már kifejtettek szerint felelnek. Függetlenül attól, hogy a tartozás beltagi, vagy más minőségben keletkezett.

Elnézést - összekevertem a kft-vel.

Tisztelt szakértők.

A következő kérdésem lenne. Volt egy hagyatéki tárgyalás, ahol ketten voltunk örökösök. A közjegyzői illetéket teljes egészében nekem számlázták ki. Mivel a másik féllel nem vagyok jó viszonyban, így csak az illeték felét fizettem ki. A másik fél a mai napig nem fizette meg a másik felét és a közjegyző rajtam akarja behajtani. Van erre valami féle jogszabályi, illetve ki kell -e fizetnem a másik felét?

A közjegyző bármelyikőtökön behajthatja a teljes összeget, aki így többet fizetett, a többletet követelheti a másikon.

Tisztelt szakértők,

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Az öcsém tavaly összel meghalt. Volt egy élettársa, akivel nem élt együtt, de van tőle egy kétéves kisfia. Az öcsém után az ingatlanunk egy része maradt, a következő elosztásban: édesanyámnak haszonélvezeti joga van, plusz az én és a másik öcsém 1/3-1/3 tulajdonrésze mellet a meghalt öcsémnek is volt 1/3 tulajdonrésze. Emellett a meghalt öcsém után maradt személyes holmi és egy párszázezer forint értékű autó. Az kérdésem: ki örököl és mit, milyen mértékben? A második kérdéshez: a hagyatéki tárgyalásról az önkormányzat nekünk (édesanyámnak, a másik öcsémnek és nekem) nem szólt, viszont ott volt az elhalt öcsém élettársnője. Hoztak hagyatékátadó végzést. Nekünk egyrészt nem is szóltak a hagyatéki tárgyalásról, másrészt nem küldtek a hagyatékátadó végzésből egy példányt sem. Amikor édesanyám kérte az önkormányzattól, megtagadták a hagyatékátadó végzés átadását. Kérdésem: jogszerű-e a hagyatékátadó végzés? Tényleg, mint közvetlen hozzátartozók, nem kaphatunk belőle egy példányt sem? Mit csináljunk, hogy legalább tiszta képet kapjunk az egész tényállásról? Kérem segítségüket. Köszönöm, Balázs

A gyermek a törvényes örökös.
Nem vagytok érintettek, miért adnának nektek a végzésből? Vagy akárkinek adni kellene, aki kéri?

Köszönöm a gyors választ. Akárkinek tényleg ne, de olyan örökség esetén, amik jelenleg a mi gondozásunkban vannak, furcsa, hogy nem kaphatunk egy példányt. Kérdezném: mit örököl? Jöhet a mi házunkba lakni a gyerek anyja azzal, hogy itt neki helye van? Mivel a gyermek kiskorú, az anyja kezeli az örökséget? Válaszadásod köszönöm előre is, Balázs

A teljes hagyatékot ő örökli. Ha úgy tetszik: mindent.
Az ingatlan használatára, hasznosítására, hasznai szedésére a haszonélvező jogosult - amíg a haszonélvezete fennáll.
A kiskorú vagyonát a törvényes képviselője (ez általában a szülő) kezeli, de a gyámhatóság felügyeli.

Kedves Szakértők!
Egy kedves ismerősöm évekkel ezelőtt elvált feleségétől, van egy közös gyermekük, aki most 14 éves. Az anyuka 3 hete autóbalesetben meghalt, a hagyatéki tárgyalás előtt állnak. Az anyának volt az előző házasságából még 2 nagykorú gyereke. A ház amelyben laktak a második férjjel közös fele-fele arányban, de az utóbbi években az anya és a közös gyerek lakták.
Ki mit örököl /milyen mértékben/ az ingatlanból?
Az apa úgy számolja, hogy a fél házat örökli a 3 gyerek.
Gondolom ez így van. A közös gyerek része kb. 6 millió ebben az esetben, az apa szeretne a gyerek nevére vásárolni az örökséget jóval meghaladó mértékben /kb. 25 millió/ egy másik ingatlant, de erre örökös haszonélvezeti jogot szeretne. Vagy valami biztosítékot, hogy a gyerek 4 év múlva nem kótyavetyéli el. Van erre lehetősége, vagy az örökséget külön kell kezelnie?
Várom megtisztelő válaszaitokat.

Bocsáss meg, nem értem a kérdést. Pontosabban nem látom az okát, miért fűzöd egybe az öröklést meg azt, hogy az apa házat akar venni a gyereknek.

Kedves KBS!

Igazad van, két külön dologról van szó.
Tehát:

1. Ki mit örököl? Milyen mértékben,
2. Az örökséget kipótolva vesz apa új házat a gyerek nevére, hogyan biztosíthatja, hogy gyerek nem herdálja el?

Köszönöm. Ilona

1. A gyermekek az anya teljes vagyonát egymás között egyenlő mértékben.
2. Hogyan lehetne eszmei 1/6 tulajdoni hányadot "kipótolni"? Hozzáteszi a saját 1/2-ét? S hogyan lehet ebből másik ingatlant venni? Elcseréli valakivel?

Szerintem kihagytál egy lépést.

A későbbiekben esetlegesen "elherdálni" amit a közeljövőben kaphat., akár még egy haszonélvezettel terhelt ingatlant is el lehet adni - igaz mélyen áron alul csak -, ha lesz aki hajlandó az adásvételre, mert a vétellel "övé" a haszonélvezeti joggal rendelkező...

Üdvözlök mindenkit! Hosszú és szövevényes az ügy,amelyben tanácsot kérnék a munkatársnőm számára. Férjével 13 évi házasságuk alatt közös gyermekük nem született. Amikor összeházasodtak, a férj már évek óta fizetett gyermektartást egy "ifjúkori botlás" miatt.. A férfi néhány hete hirtelen meghalt. A tulajdonában (nevén) volt egy családi ház fele (feleségé a másik), egy nagy értékű autó, melynek tulajdonosa a férj, de természetesen közösen vették, egy rendkívül nagy értékű ingatlan 1/4 része (a férj apai öröksége). Összességében nem kevés pénz... A lány (a férj házasságon kívüli gyermeke-28 éves) már "jelentkezett" a helyi Polgármesteri Hivatalnál hagyaték után érdeklődi.(!) A halálesetig soha nem tartották a kapcsolatot a férj 18 évig fizette a gyerektartartást és ennyi, viszont az özvegy most szembesül azzal, hogy osztozkodnia kell egy idegennel. Mit tehet az özvegy? Hogyan jöhetne ki a legjobban a dologból? Egyezkedhet-e esetleg a lánnyal a hagyaték átengedéséről? (A lány rendkívül szerény körülmények között él, még az illetékek megfizetése is komoly gondot fog valószínűleg jelenteni neki).. Köszönöm előre is a tanácsot! Ági

Ha nincs végrendelet, akkor minden a lányé, az özvegy haszonélvezetével terhelten. És bármelyik fél kérheti a haszonélvezet megváltását, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy az özvegy haszonélvezete megszűnik, viszont a hagyaték fele az övé.

Bericse!

Azt gondolom, ha nincs végrendelet minden a lányé, akár tartották a kapcsolatot akár nem.

A feleség haszonélvezetre jogosult, amíg él.
Egyezkedést meg lehet próbálni, de szerintem a lány nem fog. Illetékre meg kérhet részletfizetést, ha valóban olyan nagy értékű az örökség, megéri!

Köszi mindenkinek a választ.

Kedves KBS,
Úgy gondolja az apa, hogy kipótolja a nem túl nagy összeget, hogy ingatlant lehessen belőle venni. /A halálesettől megijedt, bárkivel, bármikor történhet hasonló. Szeretne gondoskodni a gyerekről/
A kérdés az, hogy az anyai örökséget kipótolva vásárolt ingatlanra bejegyeztethet-e haszonélvezeti jogot. Ez ellen lehet-e kifogása a gyámhatóságnak, vagy pl. a nagy testvéreknek /anyai ágról/?
Esetleg megvásárolná a két nagyobbik gyerek részét ami gondolom 1/6-1/6 rész, és így adná el az ingatlant, mert azóta megnősült és az új feleség érthető módon nem akar a régi házába költözni, de talán így érhető el leggyorsabban a megoldás.
Köszönöm. Ilona

Csakhogy nincs "összeg". A gyermek nem készpénzt örökölt, hanem az ingatlan osztatlan közös tulajdonának 1/6 eszmei hányadát.

Ha az apa megvásárolja a másik két gyermek tulajdoni hányadát - persze, ehhez az is kell, hogy hajlandóak legyenek eladni; akkor neki 5/6, ennek a gyermeknek meg 1/6 tulajdoni hányada lesz. Ez még mindig nem készpénz, ezen vásárolni értelemszerűen nem lehet.

A kiskorú vagyonának elidegenítéséhez illetve a viszterhes szerzéséhez gyámhatósági hozzájárulás szükséges; szigorúak ugyan, de feltételekkel meg szokták adni.

Köszönöm a választ.
Már csak azt szeretném tudni mi az a viszterhes szerzés?
Köszönettel. Ilona

:) Bocsánat. A "visszterhes" az "ingyenes" ellentéte, szóval az, amikor fizetsz azért, amit szerzel. Veretes jogi zsargon.

Szép napot mindenkinek!

Én arra szeretnék választ kapni, hogy köteles rész kinek jár?
Jár e az unokának a nagyszülők hagyatékából?
A köteles részt hogy lehet érvényesíteni?
Mindenképp polgári peres úton vagy elég ha a felek megegyeznek egymásközött?
Köszönettel
Laszkovics