Segítség, érvénytelen a végrendelet!

Az gond lesz, mert elveszted. De ha már, akkor a megállapításon túl kérni kell az ingatlan tulajdonjogát - és akkor máris tárgya a pernek. A végeredmény ugyanaz lesz, de a perfeljegyzéssel tudsz egy kicsit kellemetlenkedni.

Az nem lehet gond, hogy a végrendelet érvényességének megállapítása iránt folyik a per? Az ingatlan (sztem, de lehet, h tévedek) a végrendelet tárgyát képezi.

„Lehet-e ilyenkor perfeljegyzést kérni a bíróságtól?”
Kérés nélkül is megteszik, ha az ingatlan a tárgya a pernek.

Szép jó napot!

Szóval az a helyzet, hogy amint azt már írtam, pert indított a testvérek ellen a lánytestvér. Közben a földhivatal bejegyezte az ingatlanrészre a törvényes öröklés szerinti tulajdonosokat, a testvérek meg már meg is akarják terhelni a részüket. Lehet-e ilyenkor perfeljegyzést kérni a bíróságtól? Mire hivatkozzon, hogyan indokolja? (Számít-e az, hogy a kereseti kérelem panasznapon lett jegyzőkönyvbe diktálva, úgy tudom, a napokban kirendelt ügygondnok azt mondta neki, van rá egy hónapja pontosítani a kereseti kérelmet, - szóval, hogy ebben az esetben lehet-e előbb kérni ideiglenes intézkedésként a perfeljegyzést? Megterhelhetik-e ennek ellenére az tulajdoni részeiket?

Kbs-nek üzenem: a fogadást nem javaslom - elvesztenéd!

A végrendelet érvényességi kérdésétől függetlenül is, a most segítséget kérő rokon, a helyi jegyző, ismerősök, szomszédok, barátok tanúvallomása mind-mind nagy jelentőséggel bír majd a peres ügyben. Vannak határidők ameddig a keresetlevél kiegészíthető, módosítható, de ezeket ügyvéd tudja legjobban.

Az ügyvédhez fordulást ajánlom továbbra is, azzal a kiegészítéssel, hogy sok ügyvéd van, nem kell mindjárt az elsőt megbízni, hanem többtől kell tanácsot kérni. Szerződést pedig olyannal kell kötni, akibe a legnagyobb lesz a bizalom.

Mindig is némi irigységgel tekintettem a hályogkovács magabiztosságára. Fogadjunk, hogy értesz a focihoz is!

"Rokonunk igen nagy bajban van. Több mint húsz éve gondoskodott vak édesanyján"

Milyen törvény támasztja azt alá, hogy álljon el a keresetétől, mert akkor jár legjobban?

Ki lehet azt számolni, hogy mennyibe kerül egy látássérült ember egynapi ellátása (pl. különböző állami intézetekben vagy magán ápolási otthonokban mennyit kérnek ezért) és ezt 20 év napjaival megszorozva kijöhet akkora összeg is, hogy az egész ház nem ér annyit.

Ha ezekkel a tényekkel az ügyvéd szembesíti a testvéreket a per során, lehet ők fogják a keresetet önként elismerni és egyességre jutnak, mert különben rosszul járnak.

Igaz amit írtam, mert a bírói gyakorlat az sem nem törvény, sem pedig nem jogszabály. (Pont a bírói gyakorlat bizonyíték arra, hogy többször ellentétes ítéletek születnek.)

Már az is jobb kikerülés lenne a perből, ha megkapná a temetés költségeinek egy részét, a házfelújítás-, karbantartás egy részét és az ápolás, tartás költségeit, mintsem hogy eláll a keresettől és csupán a törvényes örökrészét kapja.

„a szerencsétlenül járt lány a lehetőségekhez képest a legjobban kerül majd ki ebből a perből.”

A "szerencsétlenül járt lány" ebből a perből valószínűleg akkor kerül ki legjobban ebből a perből, ha eláll a keresetétől.

„Minden ember úgy ír alá, ahogyan akar, tehát akár kereszteket is tehet – erre nincs törvény vagy jogszabály. ”
Ez sem igaz. A bírósági gyakorlat meglehetősen következetes abban a kérdésben, hogy mi aláírás, és mi nem az. Messze nem ilyen megengedő módon kezelik a problémát.

Aki figyelmesen elolvassaa a segítségkérő által leírt sorokat, annak számára az derül ki, hogy a közjegyzőnek nem a végrendelkező személy vak és analfabéta mivoltával volt problémája, hanem a névaláírás miatt nem fogadta el a végrendeletet:

"közjegyző megállapította, hogy a végrendelet „nem rendelkezik a törvényben megszabott alaki kellékekkel”, mert a végrendelkező kereszteket helyezett el azon, aláírása névaláírótól származik"

Minden ember úgy ír alá, ahogyan akar, tehát akár kereszteket is tehet - erre nincs törvény vagy jogszabály. (Pl. láttam már olyan aláírást, ami két kör volt és ha a grafitisek szignóit megnézi az utca embere, akkor láthatja, hogy inkább ismeretlen írásjelekre, mintsem a magyar abc betűire hasonlítanak.) Mindenki úgy ír alá, ahogyan akar, ezért a végrendeletet ha emiatt tekinti a közjegyző érvénytelennek, az igenis vitatható és a bíróságon támadható. Persze ehhez kell egy jó ügyvéd. Egyrészről ezért tanácsoltam, hogy forduljon ügyvédhez.
Másrészről pedig azért, mert - ahogyan szintén megírta a segítségkérő - már pert indított. Az ügyvéd a helyzetet megismerve és a körülményeket figyelembe véve, ill. értékelve, kiegészítheti a keresetlevelet a temetési-, tartási- stb. költségek iránti igénnyel. Pótkeresetet adhat be és sok más ügyvédi praktikát alaklmazhat annak érdekében, hogy ezt a gyermeket ne alázzák meg a törvény erejénél fogva.

Az ügyvédnek kell (kellene) tudni legjobban, hogy az öröklési törvényt azért alkották meg ilyen szigorú alaki stb. formában, hogy ne lehessen az örökhagyó akaratát megváltoztatni, kijátszani akkor, amikor őt magát már nincsen lehetőség megkérdezni.

Nem azt várja a segítségkérő, hogy mégjobban sárbatiporják és a Ptk. azon pontjait mazsolázzák ki a fórumozók, amelyek ellene szólnak. Pont az lenne az ügyvédnek a dolga (itt a fórumon is), hogy olyan javaslatokat tegyen, amellyel a szerencsétlenül járt lány a lehetőségekhez képest a legjobban kerül majd ki ebből a perből.

A vak és/vagy írástudatlan személy helyett közjegyző készíti el a kért/szükséges okiratot melyet tanúk előtt felolvas előtte, és "a tartalmát megértette és elfogadta" kitételt rávezeti a végrendeletre. Ekként egy testi fogyatékos ember is végrendelkezhet.

Aztán nagy valószínűséggel az okirat a közjegyzőnél marad letétbe helyezve.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Plusz a temetés költségeit is a négy örökösnek kell állnia (azaz az eltartó lány a 3/4-ét behajthatja a testvérein).

Ha az örökhagyó (érvényes) végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban akadálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti.

Az sem számít, hogy a komfort nélküli lakást ez a gyermek hozatta rendbe, tette komfortossá, szinte erejét meghaladó gondossággal ápolta anyját, egyedül temettette el? Tudom, hogy a törvények nem ismerete nem előny, de szegény elhalt (meg a lány is) annyira bíztak a nyilvánvaló tények alapján a végrendelet megtámadhatatlanságában. Ezt még erősítette bennük a jegyző, (szemükben a hatóság) bátorító jelenléte is. Mindez tényleg semmit nem számít?

A vak és/vagy írástudatlan személy írásbeli magánvégrendeletet érvényesen nem tehet. Az ügyvéd is csak ezt fogja tudni mondani, nincs olyan, hogy az írástudatlannak elfogadjuk a keresztet aláírásként és olyan sincs, hogy a vak tud-e olvasni. Oldrider, ezért félrevezetőek az információid. Mi sem azt mondtuk, hogy azért bukott ügy, mert kicsúszott a határidőből.

Miért származna abból komoly anyagi hátránya, ha rám hallgat és ügyvédhez fordul? (Annyira leveszi majd az ügyvéd?) Tapasztalatból beszélsz?
Én ugyanis ezt tanácsoltam neki.

Ezt már nem kéne. Az hagyján, hogy hülyeségeket írsz - azt még én is szoktam -, de ha a kérdező hisz neked, akkor komoly anyagi kára származik belőle.

Az öröklésre vonatkozó igény nem évül el soha, tehát amiatt ne fájjon a feje a rokonnak. Nem szükséges okot indokolnia arról, hogy miért csak később fordult bírósághoz. A közjegyzői hagyatéki tárgyalás, illetve végzés kézhezvétele utáni 30 napos határidő csupán azt jelenti, hogy amennyiben ezen idő alatt indított volna pert, akkor a közjegyző végzése nem emelkedik jogerőre addig, amíg a bíróság ítéletet nem hoz. Miután majd a bíróság ítéletet hozott, akkor annak megfelelően (vagy változatlan formában a közjegyzői döntést helybenhagyva, vagy a bírósági ítéletnek megfelelő korrekció szerint) emelkedik a közjegyzői határozat jogerőre. Érthetőbben megfogalmazva: ha a bíróság máképp dönt, mint a közjegyző, akkor a közjegyzőnek mdosítani kell a határozatát, de a procedúra végén a közjegyző tesz pontot az örökösödési ügyre. Mivel azonban az említett esetben a 30 napos határidőt túllépve fordult a rokon a bírósághoz, ezért már a közjegyzőnek nem lesz szerepe a végkifejlet vonatkozásában. A bíróság mérlegel majd, szerintem analfabéta személynél elfogadják a kereszteket, mint aláírást, de sok olyan befolyásoló tényező van, amit mi kívülállók nem tudhatunk (pl. a látáscsökkenés foka, olvasni tudott-e stb.). Gondolom, hogy a részleteket ismerő ügyvéd tudna az esélyeket illetően relevánsabb információval szolgálni. Attól még, hogy a közjegyző ne m fogadta el a végrendeletet érvényesnek megnyerheti a pert a rokon. Az a nagy probléma, hogy a közjegyző csak az általános, sablonos esetekre van felkészülve és ez az ügy egyedi, nem általánosítható. A közjegyzői tárgyaláson amyúgy sincs lehetőség bizonyításra, ezért az ilyeneket a közjegyzők a törvény általános előírásait alkalmazva lezárja, aztán aki akar pereskedhet. Én emberileg max. megértem és szívből szurkolok a rokonodnak, de persze ez kevés a per megnyeréséhez. Kéne egy jó ügyvéd, aki a törvényektől megvéd...

„Kérdezem, hogy van-e egyáltalán esélye a perben”

kb semmi esélye nincsen.

Első ránézésre legalább azt kellene bizonyítani, hogy a vak tudott olvasni, hogy az két X névaláírás volt, hogy a megtámadási határidő elmulasztása menthető okból történt. (egyszerre)

lehet találgatni, mennyi sansz van minderre.

Sajnos nem lehet segíteni, mert a végrendelethez nem elég az akarat (amit ugye tanúkkal tudtok bizonyítani), hanem szigorú formai szabályoknak is eleget kell tenni, amelyek egy vak és írástudatlan személy esetében pontosan ezekre a tulajdonságokra tekintettel határoztak meg. Ez azt jelentik, hogy ilyen személy csak a közjegyző vagy a bíróság előtt tehetett volna érvényes végrendeletet. (Egy kivétel van: ha életveszélyben van, ekkor szóbeli végrendeletet tesz két tanú jelenlétében, akiknek nem juttathat semmit, és két hónapon belül meg is hal. Ha ez így lett volna, akkor pláne be kellett volna jelenteni a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.)

Ez akkor is így van, ha a rokonod elment volna a hagyatéki tárgyalásra.

Úgyhogy azt kell mondanom, hogy veszett per, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy az édesanyja nem volt vak és írástudatlan. Kevés az akarata.

Rokonunk igen nagy bajban van. Több mint húsz éve gondoskodott vak édesanyján, aki analfabéta is volt.
Édesanyja évekkel halála előtt, számítógépen készült, két tanú aláírásával ellátott végrendeletben ráhagyta az ingatlanrészét, melyben ők ketten éltek egészen az anya haláláíg. Halála után illően eltemettette.
A hagyatéki tárgyaláson – ahová sajnos nem tudott elmenni és nem is képviseltette magát – a közjegyző megállapította, hogy a végrendelet „nem rendelkezik a törvényben megszabott alaki kellékekkel”, mert a végrendelkező kereszteket helyezett el azon, aláírása névaláírótól származik. Így a hagyatékot az összes (4) gyermeknek adta át. Rokonunk sajnos a végzéssel figyelembe nem vett igényét a törvényes határidőben nem érvényesítette perben, ezért a közjegyző hagyatékátadó végzése teljes hatályúvá vált.
Most a három testvér, akik évek óta nem látogatták anyjukat, nem vettek részt a gondozásában, ápolásában (van aki majd tíz éve felé sem nézett!) jussolni akar, pedig a lakást rokonunk újította fel, ő tartja karban, a testvérek soha egy fillérrel be nem szálltak semmiféle költségekbe.
A végrendelet készítésénél egyébként ott volt a község jegyzője (!!) is, ő is hajlandó tanúsítani, hogy az abban írtak végrendelkező világos szándékát tükrözik. A faluban egyébként tisztelik becsülik a rokonunkat, hogy haláláíg szépen rendben tartotta anyját.
Most pert indított a végrendelet érvényességének megállapítása iránt. A végrendeletet aláíró két tanún kívül a jegyző is hajlandó tanúsítani az igazságot, hogy amit leírtak, az volt az anya kifejezett óhaja. Még a körzeti orvos is hajlandó tanúskodni, mert előtte is sokat hangoztatta szándékát.
Kérdezem, hogy van-e egyáltalán esélye a perben, hogyan, mint kell bizonyítania, hogy a végrendelet az elhunyt valóságos akaratát tartalmazza? Kérem, ha valaki tud, segítsen!