Öröklési szerződés

„A puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés köthető? mert a 3./ pont ezt tükrözi.”

Az új Ptk. szerint köthető. És az új Ptk. alkalmazandó akkor, ha a szerződés 2014. március 15. után kelt. Illetve a Ptk. rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött öröklési szerződésre alkalmazni kell, ha a szerződéses kikötés a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések szerint nem lenne érvényes, de a Ptk. szabályai szerint érvényes, és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg.

„Öröklési szerződés 1 lapból és 2 oldalból áll.
Oldalakon sorszámozást nem látok illetve az aláírások csak a szerződés végén találhatók. Ez az alakiságnak megfelel?”

Csak a több lapból álló végintézkedésre vonatkoznak többletszabályok.

Mikor kelt?

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Öröklési szerződéssel kapcsolatban lenne kérdésem.
Édesanyám Öröklési szerződést kötött egy ismerősével.
A hagyatéki tárgyalási értesítés mellé a közjegyző elküldte az öröklési szerződést/ melyről én nem tudtam/
A szerződés 3./pontja Az örökhagyó a kizárólagos örökössé nevezés feltételeként szabja meg az eltartó számára azt, hogy hetente két alkalommal meglátogassa és a bevásárlásról, esetleges háztartási munkálatok ellátásáról gondoskodjon szükség szerint. Az örökhagyó súlyos és mozgásképtelen betegsége esetén vállalja azt is, hogy napi háromszori étkezéséről, valamint a szükséges háztartási munkálatok elvégzéséről gondoskodik.Az eltartó az örökhagyó ilyen irányú kívánsága esetén gondozóházban, vagy otthonban történő elhelyezéséről köteles gondoskodni azzal, hogy az örökhagyó nyugdíja által nem fedezett ápolási díj részleteket kiegészíti saját jövedelméből.
A puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés köthető? mert a 3./ pont ezt tükrözi.
Öröklési szerződés 1 lapból és 2 oldalból áll.
Oldalakon sorszámozást nem látok illetve az aláírások csak a szerződés végén találhatók. Ez az alakiságnak megfelel?
A szerződés ezek alapján megtámadható-e?
Tisztelettel várom válaszukat.

bb

Szerintem abban az esetben, ha ez által az elsőfokú bíróság nem csak a kötelesrész kifizetésére kötelezte a szerződéses örököst, lehet.

Kedves Forumozok!

Hozzatartozom oroklesi szerzodest kotott egy ismerosevel, aki azonban a szerzodes megkoteset koveto egy heten belul elhunyt. Birosag a szerzodest ervenytelennek nyilvanitotta, mondvan, hogy szerzodeskoteskor mindket fel tudataban volt az orokhagyo kozeli halalanak lehetosegevel es mert tenyleges tartasra nem iranyult a szerzodes (ezt abbol allapitottak meg, hogy korhazba kerult az illeto, allapotjavitasra, amit elfekvobe helyezesnek nyilvanitottak). Azonkivul, hogy az indoklas nem adott helyet a tenyleges tartas bizonyitekainak es annak a tenynek, hogy a halal kozelsege nem volt ismert egyik fel szamara sem, egy fellebbezesben lehet-e arra esellyel hivatkozni, hogy irasbeli maganvegrendeletkent vegyek figyelembe az oroklesi szerzodest? Vagy a fenti ervenytelensegi okok (rosszhiszemuseg? Szinlelt szerzodes?) miatt ez nem is merulhet fel? A keresetlevel tartalmazta a vegrendeletkent torteno elismerest a szerzodes hibaja esetere. Elore is koszonom a valaszt!

Például a kizárólag gondozásra kötött öröklési szerződés.

Köszönöm! Igen, ez a konkrét. Ha már sikerült megtalálnom, olvasgattam a többi ide vonatkozó részt is. Mindjárt el is akadtam.
"63. § A Ptk. rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött öröklési szerződésre alkalmazni kell, ha

a szerződéses kikötés a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések szerint nem lenne érvényes,

de a Ptk. szabályai szerint érvényes, és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg."
Ez mit jelent lefordítva? A mostani Ptk előtt is volt egy, ez OK. Mi olyan lehet, ami az előző szerint nem, de a mostani szerint érvényes?

Kötelesrészre van konkrétabb szabály is. Ptké. 65. § (2) Ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Köszönöm a tájékoztatást!

Uj ptk :

1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően

1. keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
2. megtett jognyilatkozatokra

kell alkalmazni.

A hatalybalepest megelozo szerzodesre mindenkeppen a regi vonatkozik.

Tisztelt fórumozók!
2013.10.28-án kötöttünk öröklési szerződést édesanyámmal, aki 2015.04.14-én meghalt. Vagyis nem telt el két év... Jelenleg is zajlik (egyéb okok miatt nagyon elhúzódik) a hagyatéki eljárás, amelyben a törvényes örökösök köteles rész mértékével kapcsolatban lenne kérdésem. Elvileg az új Ptk szerint kellene az ügyben eljárni (eddig ez is hangzott el). A legutóbbi tárgyaláson a közjegyző azt emelte ki, hogy a köteles részt még a régi Ptk szerint kell kiszámolni, mert a szerződés még annak hatályakor született. Ez némi ellentmondást jelent számomra, hogy egy ügyben két érvényességű törvényt kell(ene) alkalmazni!? Én úgy gondolom, hogy ha az örökhagyó halálának időpontja dönti el melyik Ptk az alap, akkor ez az egész eljárásra vonatkozik.
Ez ügyben kérek véleményt! Van-e valamilyen jogi szövegezmény, ami egyértelműen kimondja, hogy mely esetben melyik Ptk? (tudom, jogi ügyekben nincs egyértelműség)

Rossz a kérdés, de lelked rajta, ha téged ez érdekel: az állam természetesen a hölgy örököse.

Koszonom ,ertem,csak a kerdesem az volt ,hogy a papa hagyatekat a torvenyes orokos mama (tulelo hazastars)jelenleteben atadta a kozjegyzo nekem a szerzodeses orokosnek...Kerdesem tovabbra is az ,h a Magyar Allam ebben az esetben csak a mama tirvenyes orokose?

Annak idején a törvényes örökös indíthatott volna pert az öröklési szerződés érvénytelenítése iránt. Azonban a tulajdonjogi igények nem évülnek el, tehát szerintem az egyszeri törvényes örökös jogutódja is perelhet a tulajdonjoga megállapítása iránt.
(Neked ez pont mindegy, mert ha nem örökölsz az érvénytelen szerződés alapján, akkor az érvénytelen szerződést készítő ügyvéd köteles megtéríteni a károdat.)

• Tisztelt Ügyvéd Úr

A kérdésem a következő:
2006-ban öröklési szerződést kötöttem egy idős házaspárral
a papa 2/3 a mama 1/3 tulajdonnal rendelkezett .
a papa 2009-ben meghalt ,amikor a közjegyző átadta a hagyatékot a papa után felhívta a figyelmemet ,hogy a szerződés alakilag hibás mert nincs rajta tanu ,illetve a lapok nincsenek megsorszámozva. ennek ellenére nyilatkoztatott bennünket , hogy az alaki hiba ellenére elfogadjuk a szerződést a hagyaték átadásának alapjául . Igen elfogadtuk .

2012-ben elhunyt a mama is , és akkor az ő 1/3-tulajdoni hányadára jelentkezett a Magyar Állam , érvénytelen szerződésre hivatkozva és az 1/3 ra be is jegyezték a tulajdonjogat
mai állás szerint 2017 márciusban kaptam egy aranyos keresetet amiben igényt tartanak a papa 2/3 tulajdoni hányadára is ....
Kérdésem , hogy elvehetik a korábban mama által közjegyző elött átadott 2/3 tulajdoni hányadot is ?
a Magyar Állam nem csak a mama örököse?
válaszát köszönöm

Világos, csak kicsit álságosnak érzem, hogy a "fél", vagyis aki az ügyvédhez megy, azért, mert ő nem tudja pontosan, a törvényeknek megfelelően úgy megfogalmazni egyedül a szerződést, hogy az biztosan érvényes legyen, tehát nem is biztos hogy érti benne a jogi szófordulatokat, tehát csak ő tehetné szóvá ezt, hiszen pont ezért ment ügyvédhez. Szóval kicsit fából vaskarika. Pláne, ha az a szerződés harmadik fél jogos érdekét esetleg sérti.

Ha az ügyvéd nem megfelelő szerződést szövegezett, azt legfeljebb a felek tehetnék szóvá, harmadik személy nem. Szerintem a felek sem sikeresen: hiszen csak aláírták - elolvasás után - azt a szerződést.

Lehet önmagában értelmezni, csak akkor mi van, ha a tényvázlat ennek az önmagában egyértelmű értelmezésnek ellentmond. Akár okkal is változhat persze menet közben, és ellentmondhat neki joggal is, de lehet, hogy mégiscsak más volt az akarat. Ezt persze a konkrét szöveg nélkül nem tudhatjuk, de nem is elképzelhetetlen szerintem.

Azisigaz.

Igen, de itt úgy tűnik, ezen túl vagyunk, az ellenérdekű félnek megvan a tényvázlat.

Megette a fene, ha nem lehet azt a szerződést önmagában értelmezni. Amúgy meg az ügyvédi titok arra is kiterjed, hogy sem az ügyféllel kötött szerződést, sem a tényvázlatot nem lehet a megbízó hozzájárulása nélkül kiadni.

„Semmi közöd egy ügyvéd és az ügyfele közötti szerződéshez, így a tényvázlathoz sem.”

Ez elvileg így van, de gyakorlatilag a tényvázlat bizonyítékként szolgálhat például a szerződés értelmezése vonatkozásában.

Így már világos, és teljesen logikus is. Viszont, adott esetben - amit mi most itt nem ismerünk, úgyhogy további tanács helyett csak általánosságban -, ha a tényvázlat szöges ellentétben áll a szerződéssel esetleg, és életszerűtlen, hogy a szerződéses akarat ne az lett volna, akkor egy perben is számíthat.

"szerintem nem térhet el lényegesen a szerzôdés és a tényvázlat szerintem mert akkor az már sulyos hibának minösülne. Nem?"
Nem feltétlenül!
A tényvázlat időben megelőzi a szerződés létrejöttét. A tényvázlat készítése és a szerződés létrejötte között változhat a felek szerződési akarata, akár az utolsó pillanatban is, amit nem tartalmaz a tényvázlat.
A tényvázlat a felek előzetes szerződési akaratát tartalmazza. Ezzel szemben a felek végleges szerződési akaratát a megkötött szerződés tartalmazza.
Ezért én a tényvázlatnak nem tulajdonítanék perdöntő jelentőséget.