Válás utáni közös ingatlan és annak eladása

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

nemanchi # 2018.02.21. 13:27

Kedves Nonolet és Obudafan! Köszönöm a hozzászólásokat. Számomra teljesen megnyugtató egyelőre, hogy nincs olyan rendelkezés (és várhatóan nem is lesz), amely engem kizár a háztulajdonból. (tehát 50% az ingatlan - telek árából). Az, hogy ajándékozást a szülők hogyan gondolják, azt még nem tudom (ÉN/MI). Kicsit úgy érzem rájuk is bíznám. Ha az megnyugtatja őket, javasolhatom, hogy papírozzuk le egy ajándékozási nyilatkozatban, vagy valami ilyesmi...Fontos,hogy ügyvéd előtt készüljön egy ilyen dokumentum? Még egyszer köszönöm, hogy ilyen részletekbe menően foglalkoztak a kérdésemmel. nemanchi.

ObudaFan # 2018.02.22. 06:21

Ügyvéddel készítsétek.

nemanchi # 2018.02.23. 09:20

Sejtettem.....Köszönöm ObudaFan. További minden jót. Üdvözlettel. nemanchi

enadas # 2018.02.27. 12:47

Üdvözlöm!
Párom 2017. júniusában fizette ki a volt párjának a közös ingatlan 50%-át, így tulajdonrészt szerzett. A lakás eladható, vagy van bármilyen szabály, hogy x évig nem lehet eladni?
köszönöm

oligaliga # 2018.02.27. 13:07

enadas

Nincs jogi akadálya annak, hogy eladja.

Lynetta # 2018.02.27. 15:19

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Volt férjemmel 1994-ben vásároltunk egy házat 3 M Ft-ért, 1/2 - 1/2 tulajdonrésszel.
2011-ben vásároltunk egy lakást szintén 1/2-1/2 tulajdonrésszel 12 M Ft-ért.
2014-ben váltunk el jogerősen, a házat akkor 18 M Ft-ra, a lakást 11 M Ft-ra értékelte az ingatlanos, melyet mindketten elfogadtunk. Váláskor tulajdonrészeinkről kölcsönösen lemondtunk, ill én még pluszban 3,7 M Ft-ot fizettem neki. Igy a ház az enyém lett, a lakás a volt férjemé.
A házat most el akarom adni 30 M Ft-ért, mert két kisebb lakást szeretnék vásárolni 1 éven belül. (20 illetve 10 M Ft-ért.)
Kérdésem, hogy milyen adó illetve illetékkötelezettségem keletkezik az eladás ill vétel után?
Válaszát előre is köszönöm!

drbjozsef # 2018.02.28. 07:58

Az 1994-ben szerzett fél házrész adómentesen eladható.

A 2014-ben szerzett másik fél után kell adót fizetni : 15-9=6millió alap után, annak (ha idén, 2018-ban kerül eladásra) 30%-ának a 15%-a az adó, vagyis 270.000.- Ft-ot.

Ha csak jövőre, 2019-ben adnád el, akkor nem kellene egyáltalán adót fizetned.

Illetékfizetésnél az a szabály, hogy minden vétellel szemben egy eladást lehet szembeállítani, a szerzőre kedvezőbb esetetet, tehát nálad a 20M-es lakás után nem kell illetéket fizetned (mert olcsóbb, mint az eladott), de a másikat már nem lehet figyelembe venni, tehát a 10M után 4% illetéket, 400.000.- Ft illetéket kell fizetned.

PC-Csini # 2018.03.04. 15:06

Tisztelt Fórumozó, és Ügyvéd Úr!
2006- ban elválltam a feleségemtől aki a két közös gyermekünkkel a közös ingatlanunkban maradt. Kizárólagos lakáshasználati jogot kapott addig amíg a legkisebb gyermekünk be nem tölti a 18 évet. Ezt a kort már 10 éve betöltötte, és egyik gyermek sem lakik az ingatlanban. Szeretném eladói az ingatlant de a volt párom nem járul hozzá és ráadásul odaköltözött az élettársa is. Mit tudok ebben az esetben csinálni? Kérhetek-e albérleti pénzt? Ugyan is mindig azt mondja a volt párom hogy csak a saját részét használja, de nekem kulcsom sincs az ingatlanhoz. A lakás összes helyiségét használják, én meg csak az adót fizetem utánna. Az egyik szobát kiadhatnám-e albérletbe? Vagy az élettárstól követelh
etek-e albérleti díjat? Válaszukat előre is köszönöm.

drbjozsef # 2018.03.04. 16:54

"a volt párom nem járul hozzá"

Nem járulhat hozzá olyanhoz, amihez köze nincs. Magyarul egyáltalán nem kell a hozzájárulása. A saját részedet bárkinek eladhatod, legfeljebb elővásárlási joga van.

Szerintem mondd meg neki, hogy vagy kifizet, vagy eladod valaki olyannak, aki esetleg kevésbé lesz úriember, és nem fog ódzkodni olyan eszközöktől sem, amivel nem fog jól járni. Mondjuk egy 9 tagú família beköltöztetése a kisebbik szobába.

Valójában két dolgot tehetsz (akár egyszerre is) : pert indítasz ellene többlethasználati díj iránti igénnyel, vagy pert indítasz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Előbbit sajnos nem kérheted visszamenőleg, ahhoz korábban kellett volna ébredni, utóbbi esetén viszont a bíróság fogja meghatározni a lakás értékét, biztosan megszünteti a közös tulajdont, lehetőleg a felperes kérése szerint (pl. Te kéred, hogy az exed vegye meg a feledet), de nem feltétlenül.

Pocford # 2018.03.08. 07:43

Tisztelt Ügyvéd úr!
A feleségem és én válni fogunk. A két kiskorú gyermekünk velem marad. Ebben megegyeztünk, mivel Neki alkoholproblémái vannak. Ez az oka a válásnak is.
Van egy csládi házunk 1/2 - 1/2 tulajdonrésszel. Úgy hallottam, hohgy ha a váláskor eladjuk a közös ingatlant, akkor a gyerekeket illeti a fele és mi csak a másik felén osztozunk. Igaz ez?
Illetve mit jelent pontosan a kizárólagos lakáshasználat? Ezt a bíróság dönti el? Ha igen, akkor mit kell fizetnem a másik félnek? Ez ugye csak a gyerekek 18 éves koráig tart?
Ő most nagyon önző módon áll hozzá a dologhoz. Nem tudom hogy mi a módja, hogy ne maradjunk fedél nélkül a gyerekekkel.
Válaszát előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.08. 08:20

Rosszul hallottad.

Ha eladjátok a közös ingatlant, akkor a használat rendezése szóba sem jön.

Pocford # 2018.03.08. 10:14

És ha nem adjuk el?

Illetve a gyerektertás egy része helyett felajánlhatja a tulajdonrészét? Ha igen, ezt mi alapján lehet kiszámolni?

SaireyVMK # 2018.03.08. 12:50

A bíróság a gyermektartás összegének kiszámításakor a köteles fizetését és az eltartott gyermekek számát veszi alapul. Ha lehetséges is tulajdonrész felajánlása,az maximum havi szinten, a gyermektartás értékének megfelelő tulajdoni értékben(de leginkább összegben). Ha van ilyenre lehetőség.(Én nem tudom)

zila # 2018.03.12. 14:40

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A volt feleségemmel 6 éve váltunk el, vele maradt a 8 éves fiúnk. 25.000,-ft gyerektartást fizetek havonta. A közös családi ház ezidáig nem került eladásra, amin jelenleg 10 millió ft hitel van és mi (a jelenlegi feleségemmel) 8 millióért szeretnénk eladni.
A kérdésem az, hogyha ő nem akarja aláírni az adásvételt a leendő vevőkkel, ill. ha aláírja, de a vételáron felüli részét, azaz 1 millió ft-ot nem hajlandó semmilyen formában rendelkezésre bocsátani, mik a lehetőségeim?
A bíróság kötelezheti-e az eladásra, ill. az 1 mft kifizetésére vagy sem? Ha nem és én kifizetem helyette, akkor az betudható-e a havi 25.000,-ft gyerektartásnak pár évig?
Előre is köszönöm!
Üdv.

ObudaFan # 2018.03.12. 14:49

Közös tulajdon megszüntetése iránt indíthatsz pert és akkor a bíróság vagy feljogosít, hogy megváltsd a részét, vagy árverést rendel el.
A gyermektartás az fizetendő, nem számítható be.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.12. 14:49

A bank eleve nem fog hozzájárulni az eladáshoz olyan áron, amely nem fedezi az ő követelését.

ObudaFan # 2018.03.12. 14:52

Abból az 1M Ft-ból én úgy látom, hogy a kérdésben valószínűleg csak fel lett cserélve a 8M és a 10M.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.12. 15:09

Szerintem meg nagyon is stimmel: ahhoz, hogy a bank hozzájáruljon az eladáshoz, a 8 milliós vételáron felül még 2 milliót kellene fizetni. Ebből 1 millió esne fejenként a felekre.

ObudaFan # 2018.03.12. 15:46

Ha ez a helyzet, arra viszont nem lesz megoldás, mert arra, hogy ráfizessen, a bíróság sem fogja kötelezni a másik felet. Csak az maradhat a megoldás, ha ikerül magasabb áron vevőt találni.

zila # 2018.03.12. 17:11

Igen, a maradék 2 millió felére gondoltam.
Köszönöm a válaszokat, bár ez akkor így sehogy sem jó helyzet.:(

SaireyVMK # 2018.03.14. 13:10

Ha a hitel KÖZÖS!(adós,adóstárs) akkor az eladást követően a tartozásból fennmaradó részből(2millió forintból),amennyiben a férj a a feleség részét is kifizeti a bankban, úgy a továbbiakban a férj a feleség helyett fizetett részt (1millió forint) "követelheti" tőle a szokott módon. Írásban, tértivevényesen(határidőt megszabva és a követelés összegét pontosan részletesen lebontva), majd ha nem jár sikerrel akkor a 2. lépcső a közjegyző, ott fizetési felszólítás meghagyással.

  • Ha fizet akkor jó,
  • ha nem fizet, és lapít, akkor végrehajtó
  • ha nem fizet és "fellebbez", akkor bírósági úton. Természetesen ebben az esetben a férjnek kell bizonyítania, hogy a követelése jogos(névre szóló számlával meg mindennel amivel csak lehet).

De ez megismétlem, csak akkor járható út,ha a hitel közös volt. Ha nem, és csak a férj nevén van,akkor(véleményem szerint) a férjet terheli. Persze annyit hozzátennék ,hogy ilyen esetben a névre szóló hitelre lehet hivatkozni az ingatlan tulajdonjogát illetően(bíróság odaítélheti a hitel mértékének arányosan a tulajdonjogot), csak hát ebben az esetben sokra nem megy, mivel az ingatlan ára ezek szerint nem fedezi a hitelt és a fennmaradó részért saját vagyonával felel továbbra is.

drbjozsef # 2018.03.14. 14:20

Nem az számít, kinek a nevén van a hitel. A férj és a feleség vagyonközösségben élnek, az aktívákat és a passzívákat tekinve is. Az számít, milyen célra lett elköltve. Ha közös vagyonra (lakásfelújítás), akkor közös. Minden körülményt egyszerre, egyben kell vizsgálni a vagyonmegosztáskor.

nonolet # 2018.03.19. 19:06

A közös tulajdont mindenki használhatja.
ÚGY, hogy az a másiknak ne okozzon hátrányt, kárt.

Ha neked nem teszik az ötlete, akkor nem kényszeríthet rá...

- -

Vigyél vevőt és az ügy megoldva!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.03.19. 20:21

Ehh. Ne törődj vele.

nonolet # 2018.03.19. 20:55

tulipán11

Majd perel, ha akar valamit...

Addig csak duma.