Gyermekelhelyezés, válás...

Tutucs: nem kevertem össze semmit. Amit irtál: "Ennyit a magyar rendőrségről:
Nem is álltak szóba velem, mondván, ez nem a yardra tartozik. Nincs veszélyhelyzet szerintük. Előzékenyen hozzátették, hogy ha ragaszkodom hozzá, adjam be írásban, de azonnal továbbítják a Gyámhivatalhoz.
Kérdés: a yard ezekszerint csak a "bottal-ütés"-hez ért? " Ebből pedig nem derült ki, hogy pontosan, mit is kértél, ezért irtam oda, hogy mit kell, és mivel nem foglalkozik a rendőrség. Mivel tapasztalatom szerint a hivatalok sokszor azt nézik, hogyan bujhatnának ki az intézkedési kötelezettség alól, elég egy rossz szó, és már nem ugy értékelik a beadványodat, ahogy Te szeretnéd.

Az Áe. előirja, hogy a beadványokat a tartalmuk alapján kell elbirálni, a tényállást tisztázni kell stb. Egy jó ügyvéd pontosan tudja, hogy hova kell mennie, mit kell csinálnia. A hivatalok sokszor tényleg lassuak, ha az ügyfél türelmetlen, akkor méginkább igy érzi. De mindenkinek van felettese, és mindent irásban kell kérni, mert mindenhol van határidő is. Szóban el tudnak küldeni, de az irásnak nyoma van. Ha pedig valamit félreértelmeznek, erősitsd meg, hogy Te nem azt kérted.

"Gábor001 barátnőjeként írom a következőket: a rendőrségen azt a felvilágosítást adták, hogy eltűnt személynek csak azt az illetőt nyilváníthatják, aki önszántából ment el és nem jött vissza, tehát egy 3 és egy 6 éves fiúra ilyet nem mondhatunk" Érdekelne, hogy ez melyik jogszabályban van benne, ugyanis az eltünt személyek körözéséről szólóban nem ez van, hanem az, hogy eltünt. Ok nincs megjelölve. Tehát megkeresném a felettesét. Ha ilyeneket mondanak, mindig kérd, hogy mutassák meg, melyik jogszabály, hol irja. Főleg az ügyvéded kérheti ezt, ő ugyanis ismeri a tényleges jogszabályt is, tud jogszabályt értelmezni, tehát neki nehéz bemagyarázni a baromságokat.

A szuicid hajlamu, veszélyeztető magatartás a gyermekjóléti szolgálatokra, illetve a jegyzői gyámhatóságokra tartozik, tehát tegyetek ott is bejelentést. Ezen kivül rengeteg más lehetőség van: ügyészség - egyrészt a veszélyeztetettség megszüntetése miatt, másrészt ha a rendőrség nem intézkedik, közigazgatási hivatal, ha a gyámhivatal nem intézkedik, és a közigazgatási hivatalok felettes szervei a minisztériumok (családvédelmi illetve jogsértések miatt az igazságügyi).

Ezen felül amit Te is felsoroltál - média.

Sziasztok!

Tudja valaki hol lehet elérni Sándor Istvánt (papát)? Õ az a magánnyomozó aki tegnap a TV-ben elhangzottak alapján megatlált és visszahozott egy gyermeket Törökországból.
Ha valaki tudja a magánnyomozó irodája bármilyen elérhetőségét rendkívűl sokat segítene.

köszi

Üdvözletem!
Nekem egy új kérdésem lenne, amire szeretnék választ kapni: Melyik gyám az illetékes?
A probléma a következő: a 2004 februárban meghozott másodfokú jogerős ítéletben a volt feleségem érdi címe szerepel, ez kellene, hogy legyen a gyerekek átadásának a helye. Ez a cím azonban csak az exem ideiglenes lakcíme (ahol egyébként már hónapok óta a szomszédok se látták őket). Az állandóra bejelentett lakcíme debrecenben (az utóbbi időkben itt se lehet elérni) van, pontosabban a szülei házának címe. Az érdi gyámosok szerint a debreceniek az illetékesek, a debreceniek csinálják is, csak nagyon lassan halad a dolog, mert néhány dolgot le kell ellenőriztetniük az érdiekkel. Jól van ez így?
Köszönöm

Gábor001: szerintem irj a tv-nek, ők tudják az elérhetőségét. Vagy hivd fel őket.

Nagymadár: az illetékes gyámhivatal mindig a törvényes képviselő állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal, függetlenül attól, hogy hol tartózkodik. 1997. évi XXXI. törvény 124. paragrafus rendelkezik az illetékességről. (Gyermekvédelmi Törvény)
A határidő attól függően, hogy miről van szó, 15 vagy 30 nap. Ha lassuak, sürgesd őket, és hivatkozz a jogszabályra: Államigazgatási Eljárás szabályai, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 15 paragrafus, illetve végrehajtási ügyekben az Áe. 78. § (2) bekezdése szerint 15 nap, ha a tényállás tisztázott. Ha nem tisztázott 30 nap. Tisztázott akkor, hogy ha a kapcsolattartás elmaradásáról nyilatkozol a gyámhivatal felé, és két tanu a nyilatkozatodat aláirja, és odairja, hogy igazolja, hogy azon a napon, abban az időpontban tényleg elmaradt a kapcsolattartás, mert ők is jelen voltak, látták. Ebben az esetben a gyámhivatal köteles intézkedni, ha nem teszi, eljárási hibát vét, tehát a felettes szervéhez fordulhatsz.

Kedves Derill,
Köszi a választ, de lenne még egy pár.
Bűncselekménynek számít-e, ha a volt feleségem 2003.szeptembere (első fok) óta (2004.február, másodfok, jogerőre emelkedett) nem engedi a gyerekeimmel a kapcsolattartást, szándékosan semmibe véve a bírói ítéletet, valamint a gyámügyi felszólításokat és határozatot is.
Ha bűncselekmény, akkor melyik Btk. paragrafus szerint, és feljelenthetem-e? Melyik rendőrség (állandó, v. ideiglenes lakhely szerinti) az illetékes? Kiadható-e országos körözés, v. lakóhely meghatározás az én kérésemre (a gyámos már két hete megtette, de még a rendőrségen nem is ismerik az ügyet!?) is, ha már több hónapja semmit nem tudok a gyerekeimről, az exem pedig semmilyen megkeresésre nem reagál?
Egyáltalán, mit tehetek?
Köszönöm

Ez attól függ, hogy az I. fokú itéletben a kapcsolattartási rész fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható volt-e. Elvileg annak kellett volna lennie, de láttam már itéletet, ahol ezt elfelejtették. Ugyanis a biróság köteles lenne gondoskodni arról, hogy a kapcsolattartás jogszerü keretek közt - tehát fellebbezésre tekintet nélkül, ideiglenes intézkedéssel - létrejöhessen mindaddig, amig végleges szabályozás nem történik, hiszen neki is észlelnie kell a joghézagot.
Ugyanis ha a jogerős szabályozásig odaadja a gyereket, és Te nem adod vissza, nem védi őt semmi. Tehát joggal hivatkozik arra, hogy nem meri odaadni. De ha van szabályozás, a gyermeket ideiglenesen elhelyezi a biróság nála, és előzetesen végrehajtható, akkor már védi. Ha nem helyezi el, akkor joghézag van továbbra is, hiszen a kapcsolattartást szabályozta, de Te is törvényes képviselője vagy, tehát végül is a szülői jogoddal élve magadnál is tarthatnád - amit persze a biróság rosszul értékelne, de jogilag mégis igy szabályos.

Elvileg büntethető, de ez értelmezési kérdés is. a Gyer. (149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 33. paragrafusa szerint: A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget. Ez alapján azt lehet megállapitani, hogy büncselekmény (hiszen a kiskoru veszélyeztetése büncselekmény a Btk. szerint ), ha a gyermeket nevelő szülő a jogerős kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget. Igen ám, de nálatok nem volt jogerős határozat, hiszen azt irtad, hogy az I. és II. foku itélet között.

Viszont a jogszabály azt is irja, hogy akkor is veszélyezteti a gyermeket, ha a szülő ellen neveli. Márpedig azzal, hogy eltiltja tőle, egyértelmü, hogy ellene neveli, hisz az eredmény konkrét ellene nevelés esetén is az, hogy nem akar kapcsolatot az apjával, és akkor is, ha nem engedi látni, hisz a gyermek elfelejti az apját (ez korfüggő is). Sajnos a jogszabály diszkriminativ - és emiatt értelmezési kérdés - hiszen ha elolvasod, a megfogalmazásból az derül ki, hogy csak az veszélyeztetés, ha a kapcsolattartásra jogosult neveli a gyermeket a gondozó szülő ellen: "a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult" neveli a gyermeket a "a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy ellen ".
Ez nyilvánvalóan csak jogalkotói megfogalmazási hiba, hiszen a jogszabályok értelmezésénél a jogszabályok megalkotásának a szándékát is vizsgálni kell, márpedig a jogalkotó nem akarhatott egyrészt az alkotmánnyal ellentétes jogszabályt alkotni, amely tiltja a diszkriminációt, másrészt nyilván minden szülői magatartást büntetni akart, amely a gyermek másik szülő ellen fordulását eredményezné.

Tehát elvileg büntethető. Viszont amikor ilyen mértékben eltiltja a szülő a gyermeket a másik szülőtől, a biróságnak ezt a döntésénél figyelembe kell vennie. Az is igaz viszont, hogy a gyermekelhelyezési per jogerős lezárta előtt egyik szülő sincs védve (jogszabályi hiányosság), tehát ha odaadja neked a gyermeket kapcsolattartásra, és Te nem adod vissza, akkor ugyanugy senki nem fog neki segiteni, mint ahogy neked sem segit most senki. A gyermekelhelyezési perek nagyon hosszu ideig tartanak, általában minimum 1 év. Ez például egy pici gyermek életében olyan hosszu idő, hogy ez alatt teljesen képes elfelejteni a különélő szülőt. A per ideje alatt a gyámhivatalnak nincs lehetősége a kapcsolattartás szabályozására, ahol az ügyintézési határidő sokkal rövidebb lenne, mert csak max. 2 hónap. Küldtem ugyan a minisztériumnak jogszabálymódositási javaslatot, de egyenlőre csend és nyugalom.

Most amit tehetsz, mivel Te is ugyanolyan törvényes képviselője vagy a gyermekednek, mint a feleséged, a rendőrséget keresed meg irásban, hogy közöljék a gyermeked tartózkodási helyét, ugyanis mint törvényes képviselőnek, jogod van tudni. Számodra jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak, tehát kérd, hogy rendeljék el a körözését a 2001. évi XVIII. törvény alapján. Keresd meg az ügyészséget a problémáddal.

[a beküldő kérésére törölve]

Sziasztok!

Párom gyermek elhelyezési pere a múlt évben folyt le. Megegyezés született a bíróságon, amivel ő akkor elégedett volt, mert nem csak minden második hétvégét kapott és a szünetek felét, hanem élhetett volna azzal a lehetőséggel, hogy 2 hétköznapi napon is elhozza a fiát. Utóbbi helyett inkább azt kérte, hogy szerdánként ő mehessen a gyermekért az óvodába /júniusig még ovis volt a gyerkőc, most 7 éves/, és csütörtökön ő vihesse oda, így minden héten találkoztak, programokat tervezhettünk, a fiával jó volt a kapcsolata. A volt élettárs azonban most, hogy a gyermek iskolás lett, ezeket a szerdákat önhatalmúlag megvonta (suli kezdés előtt 3 nappal közölte az elhatározását). A gyerek előtt jeleneteket rendez, iskola igazgatóval beszélt, hogy a gyermekért az édesapa nem mehet az iskolába. A gyermeket az apa ellen neveli. Az édesapát a gyermek füle hallatára szidja, azt mondja neki, hogy az apa elhagyta őket. A gyerek nekem többször nyíltan mondja, hogy az anyja utál engem (ő nem, teljesen jó a kapcsolatunk, ölel, puszil, kedveskedik). A kérdésem az, hogy hogyan bizonyítható, hogy a gyerek az apja ellen van nevelve? A múlt hétvégét a gyermekkel töltöttük, azonban ahogy édesapja elhozta, a gyerekhez egy órán át nem lehetett szólni, belefeledkezett a könyvébe, édesapjával, nagyszüleivel, velem nem volt hajlandó szóbaállni. Egész hétvége alatt mások társaságát kereste, mintha kerülte volna az apukáját. Az a két kimaradt szerda ennyire megváltoztathatja a gyereket? Az anya "akna munkája" ennyire hatásos lehet? Mit lehet ez ellen tenni?

Kedves Pótanya! Javaslatom az, hogy mielőtt a kisfiút még jobban megmérgezi az édesanyja, indítsatok pert kapcsolattartás szabályozása iránt, ennek során a bíróság a megváltozott körülmények folytán újra szabályozhatja a kapcsolattartás módját és mértékét, továbbá a bizonyítás körében sor kerülhet szakpszichológus kirendelésére, melynek során elbeszélget a kisfiúval és kimutatható lesz a befolyásoltság az édesanya részéről. Ne feledd, hogy a családjogi törvény érdek középpontjában a kiskorú gyermek védelme és érdeke áll. Tudom, hogy nem jó dolog pereskedni, de a gyermek érdeke is ezt kívánja és a gyámhatóság sem tud addig segíteni.

Köszi a választ, Ally!

Sok apuka ír itt, a Ti figyelmetekbe szeretném ajánlani az Elvált Apák Egyesületét! Keddenként tartanak jogi tanácsadást, bár netezés közben talán már ti is rátaláltatok, az elég szegényes internetes oldalukra.. ez ne ijesszen el Benneteket! Gondoltam, ha már úgysem fizetős, időt szakítunk rá, hátha más apukáktól, vagy az ügyvédtől kapunk jó tanácsokat, és szerencsére így is lett. Bár még nem kiviteleztük az ügyvéd tanácsait, azért sikerült megnyugtatnia, hogy vannak lehetőségek...
Papírokat (pl. végzés) vigyetek!
Ha még nem volt meg a gyermek elhelyezési per, akkor ne higgyjetek az ügyvédeteknek, hogy a minden második hétvégével és a szünetek felével kell megelégednetek!!!

Khmmm.....khmmm.....
A gyermekem ma elszólta magát, hogy a "mama" (szklerózisos) egész nap fekszik, a számítógép elé sem tud felülni, csak az ágyban, és amikor jön "Szilvi" néni, akkor ő próbálja meg talpra állítani.

• Neki néha sikerül. Egyébként nekem megengedi a "mama", hogy játszak a számítógépen. -Mondja a gyermek.

Ezzel a ténnyel tudok operálni a Bíróság előtt?

pótanya: Te is nő vagy. Akkor tudod, hogy mire képesek a nők. Pillanatok alatt azt csinálja a gyerek, amit az anyja akar. A nők manipulációs készsége kiváló, ez évszázadok alatt alakult igy, hiszen mindig a férfiak voltak az erősebbek. A nőknek a szájukkal kellett elérniük, hogy férjük azt akarja, amit ők akarnak. Ugyanez igaz a gyerekre is. Megjelent egy cikk a népszabadságban julius 22-én, az apátlanitás rejtelmei cimmel. Marabu rajzolt hozzá, és a rajz tökéletes. Ajánlom figyelmedbe:)))

Bizonyitani nehéz, márcsak azért is, mert a pszichológusok akik vizsgálnak, általában nők, sokszor maguk is elváltak, vagy egyszerüen nem képesek pár órás beszélgetés alatt kimutatni, nem azt kérdezik, amit kellene. Van egy szakértő, aki ezzel foglalkozik. Dr. Tomasovszki László. Keress rá a neten, és kérd fel, hogy vizsgálja meg a gyereket. Nem osztom Ally véleményét, a pert valószinüleg elveszitenétek, hacsak nincs tényleg egy jó szakvéleményed, és nem tudod bizonyitani, hogy ellened nevelik a gyereket. De ez sajnos nem egyszerü, még akkor sem, ha nyilvánvaló.

Az egyesületről hallottam, sajnos nem tul jókat.

Elvileg a birósági gyakorlat a szünetek fele, és minden második hétvége időtartamban szabályoznak, vagy ennél jóval kevesebb időtartamban. A véleményem az, hogy ha a gyermeknevelési képessége egyik félnek sem korlátozott, akkor elvileg több is megállapitható neki ennél az időpontnál.

Az ügyvédek az általános szokásjog alapján dolgoznak, mint ahogy a biróságok is. A biróságoknál bevett szokás pl. hogy három éves kor alatt nem viheti el a másik szülő a gyereket, ami szerintem rendkivül hátrányos a gyerek számára is, és a szülő számára is, hiszen ha egyszer ő is alkalmas a gyerek nevelésére, csak azért nem helyezik el nála, mert a magyar szokások szerint az anyáknál szokták elhelyezni, akkor minimum megilletné a fele időtartamban a gyermeke gondozásának joga. Külföldön létezik is ilyen gyakorlat.

Tutucs: szerintem a biróságon kérd, hogy vizsgálják az anya egészségügyi alkalmasságát a gyermek nevelésére vonatkozóan. Ha ennyire beteg, oda sem fog tudni elmenni.
Ha mégis, látszani fog rajta, hogy nem képes gyermekgondozásra.

Ez a helyzet pedig nála csak rosszabb lesz.

Tutucs: BH2001. 124. A gyermek nem helyezhető el annál a szülőnél, aki egészségi állapota miatt az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák [Csjt. 72/A. § (1) bek.].

Üdvözletem!
A kérdés, amire választ szeretnék kapni, a következő: a gyám az anyára vonatkozóan tartózkodási hely meghatározást kért 4 hete a rendőrségtől, mivel sem az ideiglenes, sem az állandó címén nem elérhető (így mai napig semmilyen hivatalos iratot, pl:gyámos határozat, bírság, etc., nem vett át). A rendőrségen múlt hét péntekig még csak nem is hallottak az ügyről?! Én 16.-án kértem levélben ugyanezt a rendőrséget, hogy keressék meg a gyerekeimet. Még semmi. Tegnapi napon kinyomoztam a volt feleségem tartózkodási helyét és a nagyobbik fiam óvodájának címét. A gyámot értesítettem.
Jogilag mit tehetek még én, ill. a gyám, hogy végre - tulajdonképpen már több, mint két év után!!! - együtt lehessek a gyerekeimmel?
A választ előre is köszönöm.

ha nem volt gyermekelhelyezési per, odamehetsz az óvodába, és elhozhatod. De csak akkor hozd el, ha meg is tudod tartani, tehát ha tudod biztositani a felügyeletét, ugyanis ha az anya megtudja, hogy hol van, visszaviszi. Ennek meg nem sok értelme lenne, csak a gyerek sinyli meg. Ha az óvoda azt mondja nem adhatja ki, mutasd be a személyidet, hogy Te vagy az apja, és nyugodtan vidd el. Ne várj senkire, mert akkor nem fogod tudni elvinni. Jogod van hozzá, Te ugyanolyan törvényes képviselője vagy a gyereknek, mint az anya.

Ha volt gyermekelhelyezési per, akkor ezt nem teheted, mert büncselekmény lenne. Viszont ez esetben közöld a gyámhivatallal a tartózkodási helyet, na és tegyél feljelentést a rendőrségen is kiskoru veszélyeztetése miatt, mert nem biztositja a kapcsolattartást - feltéve, hogy szabályozták jogerősen - a Gyer. 33. paragrafusa alapján.

ha nem volt gyermekelhelyezési per, odamehetsz az óvodába, és elhozhatod. De csak akkor hozd el, ha meg is tudod tartani, tehát ha tudod biztositani a felügyeletét, ugyanis ha az anya megtudja, hogy hol van, visszaviszi. Ennek meg nem sok értelme lenne, csak a gyerek sinyli meg. Ha az óvoda azt mondja nem adhatja ki, mutasd be a személyidet, hogy Te vagy az apja, és nyugodtan vidd el. Ne várj senkire, mert akkor nem fogod tudni elvinni. Jogod van hozzá, Te ugyanolyan törvényes képviselője vagy a gyereknek, mint az anya.

Ha volt gyermekelhelyezési per, akkor ezt nem teheted, mert büncselekmény lenne. Viszont ez esetben közöld a gyámhivatallal a tartózkodási helyet, na és tegyél feljelentést a rendőrségen is kiskoru veszélyeztetése miatt, mert nem biztositja a kapcsolattartást - feltéve, hogy szabályozták jogerősen - a Gyer. 33. paragrafusa alapján.

most néztem vissza. Tehát volt gyermekelhelyezési per. Akkor csak az a lehetőséged van, hogy jelzed a gyámhivatalnak, hogy hol tartózkodik, feljelentést teszel kiskoru veszélyeztetése miatt, és védelembe vételi eljárást inditasz a jegyzői gyámhatóságon.

Nincs valakinek vmilyen sablonja, amit be lehet adnia a bíróságra gyermekelhelyezés, tartásdíj, kapcsolattartás témában? Most írok ilyent először, és nem tudom rendesen megfogalmazni.

www.magyarorszag.hu ,ügyleirások,házasság,válás,kapcsolodó iratminták között találsz neked valót

Sajnos a Magyarország.hun nincs olyan keresetminta, amilyent én keresek

Szia Anya!

Nekem van. 1 oldal az egész. Papíron van meg, de ma valszeg úgy is be kell gépelnem, mert valamit változtatunk benne. Küldöm majd mailen legkésőbb holnap.

Megkaptam, köszönöm.

Hoppá!!! Ez egy másik fórumon "hangzott" el.
Nagggyon érrrdekkkesss!!!

„Tisztelt Dr. X Y!!

Érdeklõdéssel olvastam a Forumon közzétett állásfoglalását az elmaradt kapcsolattartaásokat illetõen, de sajnos a "lana" által feltett kérdésekre a mai napig sem érkezett válasz?
Nagyon érdekelne az elévülésre vonatkozó pontos törvényi szabályozás!

Kérem ismertesse velem a vonatkozó rendelkezéseket!

Mi a helyzet olyankor, ha a kapcsolattartás pótlását a jogosult folyamatosan és rendszeresen kéri az illetékes Gyámhivataltól, de az nem történik meg?

Ha a rendszeres végrehajtási kérelmek ellenére a gyámhivatal nem tesz semmit, a kapcsolattartás elévül (mikor is?) és az már nem hajtható végre - de mindez a jogosult rendszeres kérelmei ellenére sem - akkor a jogosult kártérítési igénye érvényesítése céljából kit hívjon perbe az õt ért jogsérelem miatt keletkezett kára megtérítése céljából?

Kártérítési perben milyen követeléseit érvényesítheti és kivel szemben a kárt szenvedett jogosult szülõ?? ( költségek?,vagyoni hátrány?, nem vagyoni kár?, bánatpénz?)

Kérem ismertesse velem az e kérdésre vonatkozó jogi szabályozást, valamint hogy a gyámhivatal semmittevéséért ki viseli az anyagi felelõsséget!

Megállapítható-e bûntetõjogi felelõsség a Gyámhivatalok semmittevése - mulasztása esetén?
Volt-e már példe erre, és tud-e Ön ilyen folyamatban lévõ ügyrõl vagy ügyekrõl?

Mit tesz a Minisztérium olyan esetekben, mikor a Gyámhivatal többszöri ügyészségi felszólítás ellenére sem képes az elsõfokú határozatok meghozatalára kb. 9 hónap alatt sem??

Hogyan kíván a Minsztérium a 72/1995 Alkotmánybírósági Határozatnak érvényt szerezni?!

Kérem, hogy levelemnek a fórumon való közzétételét követõen tiszteljen meg részletes válaszával!

üdvözlettel:

Filozófus”

Bravó Filozófus!! Csak így tovább!!
Ha van fejlemény, tájékoztatok itt.

Anya: nem annyir a dolgoznék más sablonmintáján. Ha sablonok alapján lehetne pereket nyerni, akkor felesleges lenne az ügyvéd. De nem igy van. Persze ha egyszerü az ügy, akkor megirhatod magad is, de akkor se sablon alapján. A sablon maximum a formát adja. De a Te ügyed tuti más, mint bárki másé - mint tudjuk. Most akkor mégis váltok? Én átgondolnám a helyedben.

Tutucs: Sajnos jogszabálysértés, ha a határozat végrehajtását kéri a jogosult, és a gyámhivatal nem hajlandó intézkedni. Ez esetben a felettes szerve az Áe. 4. paragrafusa alapján utasitja, hogy 8 napon belül hozzon döntést. Ha nem hoz, elvonja az iratot, és vagy más gyámhivatalt jelöl ki, vagy maga intézi el. Ha nem teszi, akkor ő is jogszabálysértően jár el, tehát a felettes szervéhez kell fordulni, illetve ha hozott határozatot az ügyben, akkor attól függően, hogy milyen döntés született, a birósághoz, továbbá az ügyészséghez azzal, hogy nyujtson be óvást a határozat ellen, illetve intézkedjen, vagy ha kimeritette az összes fellebbezési jogát, alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybirósághoz. Ez esetben természetesen felmerül az ügyintézők felelőssége is, fegyelmi, kártéritési és esetleg büntetőjogi.

A kártéritésinél minden kár, tehát például a kiesett munka, az elmaradt kapcsolattartás miatti nem vagyoni hátrány, a levelezések költségei.

Az az alkotmánybirósági határozat, amire filozóvus hivatkozik arról szól, hogy a közigazgatási szervek kötelesek az Áe-ben meghatározott határidőre befejezni az ügyet.

Az elévülési idő 3 év.

Nyilvánvaló dolog, ha filozófus ilyeneket ir, akkor ezek az ő ügyében nem történtek meg, tehát alapos oka van arra, hogy ilyen kérdéseket tegyen fel. Mondjuk azt sem nagyon értem, hogy az ügyészség miért nem lép, hisz tök egyszerü dolga lenne. Összeveti az iratot a jogszabállyal, és egyértelmüvé válik, történt-e jogszabálysértés, határidő tullépés stb.

Én is olvastam egyébként ezeket, a családjogi minisztérium honlapján: www.eszcsm.hu

Derill:
Csak a forma miatt kértem sablont, abban igazad van, hogy minden eset speciális. A miénk meg különösen. A lányom ügye ez, gyermekelhelyezés, láthatás, tartásdíj, ráadásul élettársi kapcsolatból született baba + a lányom egyetemista. Tehát válás nincs, csak sok minden egyéb zaklatással fűszerezve.