Ha velem valami történne.....

Ha velem valami történne.... gondolom, ez valahol természetes, hogy felmerül. Egyedülálló vagyok, gyermeket várok (januárban szülök) egy olyan kapcsolatból, mely együttélés volt, de a volt párom egy új kapcsolat miatt szakított. Azt már tudom, hogy a gyermekem születése után a Gyámhivatal dolga előkeríteni az apát, és nyilatkoztatni. Azt is tudom, hogy ha a gyermek szülei külön élnek, kérhetem, hogy ne közös legyen a szülői felügyeleti jog - mivel nem szeretném, ha a gyermekem minden hivatalos irata miatt az apa után kellene futkosnom az aláírásáért, beleegyezésért.
Amit nem tudok, az az, hogy kijelölhetek-e olyan személyt, aki akadályoztatásom (kórház, betegség, stb) vagy halálom esetén a gyermekem gyámja, gondozója legyen? Ugyanis az édesapára nem számítok, hiszen most sem mutat érdeklődést a gyermek iránt, később sem fog szerintem. Más vér szerinti rokonok (szüleim és az apa szülei) koruk és betegségeik miatt nem élvezik bizalmamat (hisz egy tízéves gyermeket nem hetvenéves embereknek kell nevelniük - ha még élnek 10 év múlva). Tehát szeretném olyan személyre bízni ezt az esetleges feladatot, aki nem vérrokon, viszont a bizalmamat élvezi (közeli baráti pár, nem házasok).
A kérdésem: tehetek-e én ilyen tartalmú rendelkezést, közjegyzőnél kell, vagy gyámhivatalban, kell-e hozzá az apa hozzájárulása? És megtehetem-e ezt még a gyermek születése előtt? (Hiszen egy szülés jár némi kockázattal, és nyugodtabban indulok neki, ha tudom, hogy bármi történik velem, biztos környezetbe, törődésbe kerül a gyermekem.)
Kérem, ha van valamilyen jogszabály, mely erről rendelkezik, említsék azt meg, mert nagyon fontos nekem, hogy tiszta, megtámadhatatlan legyen a rendelkezésem.

Válaszaikat előre is köszönöm,
Piszine

Érdekes dolgokat "tudsz". Nem tudom mire gondolsz. A gyermek születése után a gyermek 3 éves koráig neked kell rendeztetned a családi jogállását, tehát az apát rávenni, hogy teljes hatályu apai elismerő nyilatkozatot tegyen. Ha addig nem rendezed, képzelt személyt jegyeznek be apaként, kivéve, ha megnevezed, hogy ki a vér szerinti apa. Ez esetben behivják, és nyilatkoztatják, hogy szerinte az övé-e. Ha ugy érzi, hogy nem csak ő volt neked, akkor nyilván nemet mond, ez esetben apasági per indul, és vagy megállapitják, hogy ő az apa, vagy nem.

Élhetsz gyámnevezési jogoddal, de az csak arra az esetre vonatkozik, ha az apa nem lenne alkalmas a gyerek nevelésére. Ugyanis ha Te meghalsz, az apának feléled a szülői felügyeleti joga, és az ő háztartásába kerül a gyerek, kivéve, ha az apa nem akarja nevelni. Emiatt viszont érdemes a jó viszonyt és kapcsolatot megőrizni az apával, hogy ne kelljen szerencsétlen gyereknek egy vadidegen férfihez kerülni, tegyük fel 5-6 évesen.

Az, hogy Te nem számitasz az apára, az semmit nem jelent. Te nyilván haragszol rá, mert elhagyott. Az, hogy a gyermek iránt nem érdeklődik, az meg természetes, hiszen még nincs is meg. A nők feladata az, hogy a gyermek megszületése után a gyermek az apával megfelelő kapcsolatot alakithasson ki, mindezt a gyermek érdekében. Erre persze képesek is, de általában arra hivatkoznak, hogy az apa nem akarta. Ugyanakkor amikor uj élettárs kerül látótávolba, pillanatok alatt képesek a gyermek és az élettárs között kiváló kapcsolatot kialakitani.

Az, hogy Ti már nem szeretitek egymást, egy dolog. De a gyermekednek ő az apja.

A gyámnevezési jog elvileg a gyermek születése utáni jog. Ha ugy érzed, illetve az orvos igazolja, hogy a szülés a halálodhoz is vezethet, ez esetben közjegyzőnél nyilatkozz arról, hogy kit szeretnél a gyermeked törvényes képviselőjének, azonban ha megnevezed a gyermek apját, a gyámhivatal köteles lesz pert inditani ellene apaság megállapitása érdekében, és ez esetben a gyermek hozzá kerül, ha a nevelését vállalja. Ettől függően egyéb személy is jelezheti a gyámhivatalnak, hogy tudomása szerint ki a gyermek apja, és mivel a gyámhivatal a gyermek érdekében kell, hogy eljárjon, a pert köteles lesz ez esetben is meginditani.

A jogszabályok: a családjogi törvény: 1952. évi IV. törvény, és a Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet. De ezek a szabályok pontosan nem fogják mindezt leirni, néha felületesen fogalmaznak épp azért, hogy sok minden beleférjen. Például köteles a gyermek érdekeit képviselni. Pl. az ügyészség is, ezért ő is jogosult a gyermek érdekében apasági per inditására. Na meg az apa is jogosult rá, ha Te nem járulsz hozzá, hogy teljes hatályu apait tegyen.

Javaslom, hogy beszéld meg a gyermek apjával mindezt, és próbáljatok meg valami kompromisszumos megoldást találni.

Véleményem szerint, attól még, hogy téged elhagyott, a gyermekét simán nevelné.

Ha félreérthető lenne, a gyermek születése után Te bármikor jelezheted, hogy xy az apa, de nem hajlandó elismerni, ezért kéred, hogy a gyámhivatal inditsa meg a pert ellene.

Derill,

köszönöm a válaszod. Nos, a helyzet az, hogy bár igen, ő az apja, nem tervezi, hogy foglalkozzék vele. Nekem is, másoknak is világosan megmondta, hogy nem érdekli ez a gyerek, nem akar vele foglalkozni. Épp ezért van az, hogy felmerültek bennem a kérdések, mert azt nem szeretném, ha csak azért, mert ő az apja kerülne hozzá, és esetleg mostohán bánna vele. Inkább hagynám olyasvalakikre, akik tudom, hogy odafigyelnének a fejlődésére, és nem nyűgnek tekintenék. Nem a haragom miatt nem számítok tehát rá (nem is haragszom), hanem azért, mert tisztában vagyok azzal, hogy nem szándékozik apaként viselkedni semmilyen formában. Ez szomorú, de így van. A "jó kapcsolatot" próbáltam fenntartani (információk adásával), de elég durván elutasította a próbálkozásokat, végül felhagytam vele, nem láttam értelmét folytatni. A nem-érdeklődése szerintem nem természetes csak azért, mert még nincs meg, de azt mondják, a férfiak gyerek-ügyben afféle "hiszem-ha-látom" hozzáállásúak:-)
Azzal gondolom egyetértesz, hogy hiába is szeretné egy anya, hogy a gyermek és az apja jó kapcsolatot alakítson ki, ha a férfi tényleg nem hajlandó. Nem állíthatok be az otthonába, kezébe adva a gyereket, hogy itt van, foglalkozz vele - ha benne nincs hajlandóság a kapcsolat fenntartására.

Megbeszélésnek sajnos nagyon csekély az esélye, mivel mindennemű megkeresést eddig elutasított, ezért is tudakozódom most már arról, mi áll a jogszabályokban, mert nem tartom valószínűnek, hogy egyáltalán eljuthatnánk odáig, hogy lehetőség legyen bármiről is beszélni - nem hogy megegyezni.