Ferenc: 11 éve vagyok elcserélt apuka

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2004.11.20. 11:39

Ez elég nagy baj. Tudod attól, hogy neked ez volt a kényelmesebb, nem ez a jogszerü eljárás. Emiatt aztán van is probléma bőven, amikor a kórház bemondás alapján fogadja el a szülő nő adatait is. Aztán szülő nő lelép, és még azt sem tudjuk, hogy a gyerek milyen állampolgár, azt meg már pláne nem, hogy mik az anyja adatai. Ettől függetlenül, ha nem mentél volna be az anyakönyvi hivatalba apait tenni, simán anyakönyvezték volna a gyereket az anya adataival, mert ott azért ismerik a szabályokat, ha a kórház nem is.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zoltán György # 2004.11.18. 06:03

derill!
Tudom, hogy a korház nem anyakönyvi hivatal, de csak akkor írják általában az apa nevére a gyereket, ha férj, vagy van apai elismerő nyilatkozat.
Ennek hiányában az anya nevén állítják ki a papírokat és a késöbbiekben rendezhető.
Az apai nyilatkozatot mindhárom esetben az anyakönyvi hivatalban tettem meg, melyhez csatoltuk a kórházi zárójelentést is, ez után kiállították a Születési Anyakönyvi kivonatot.

Igazából csak azt szerettem volna elmondani, hogy nem kukacoskodtak a kórházban a hivatalos papírok meglétével....
A második és a harmadik gyermek születésekor.

derill # 2004.11.17. 22:34

A kórházban egyetlen gyereket sem anyakönyveznek, merthogy az nem anyakönyvi hivatal. Az, hogy Ti ugy jelentettétek be, hogy igy fogják hivni a gyermeket, az az anyakönyv szempontjából nem bejegyezhető tény, csak az, ha teljes hatályu apai elismerő nyilatkozatot teszel.

Az apai elismerő nyilatkozatot gyakorlat szerint a gyámhatóságon teszik (elsősorban jegyzői gyámhatóságon, vagy ha ott nem, gyámhivatalban). Szeretnék vagy nem szeretnék a tisztázott helyzetet, amennyiben a gyerek 3 éves koráig nem rendezik a gyerek családi jogállását, a gyámhivatal "rendezi" és ha nincs megnevezve apaként senki, képzelt személyt jegyez be apaként.

Szerintem mellesleg Ferencnek nem is az a fő gondja, hogy hogyan döntesse meg az apaságát, hiszen éveken keresztül nevelte a gyereket, sajátjának hitte, és szerette is. Inkább az, hogy hogyan maradjon apa.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zoltán György # 2004.11.17. 07:35

Mi sem házasodtunk, csak az anyakönyvi hivatalban tettem meg a nyilatkozatot utólag....

A kórházban autómatikusan a nevemre írták a gyermekeinket, hisz ismertek minket.

2000.04.28 Csaba Királyfi
2001.10.08. Mátyás Király
2003.03.19. Gergőke

Azaz három év alatt, háromszor "tettük tiszteletünket" a szülészeten.

Nagy Szerelem volt..........

Lefty # 2004.11.16. 21:58

„A közjegyzői okirat pedig ellenbizonyításig valós ténylént fogadandó el, tehát önmagában megdönti az apaság vélelmét.”

Az apaság vélelmét csak jogerős bírói ítélet döntheti meg, és a tartási kötelezettség is csak ekkor szűnik meg. Volt erről egy PK (255), amit már hatályon kívül helyeztek, de a gyakorlat a mai napig egységes maradt ebben. (pl. BH1998.344)

Tehát nincs alap az ügyvédi letétre, mármint feltétel megszabásával, mivel az törvény erejénél fogva jár. Elmulasztása pedig báncselekmény, de ezt éppen most vesézték ki a büntetőjogász kollégák 2 topiccal arrébb.

the big cat # 2004.11.16. 19:07

Nem mindennapos dolog, de az apai elismrő nyilatkozat nem csak bíróság előtt tehető, sőt a gyakorlat szerint általában közjegyző előtt teszik. A közjegyzői okirat pedig ellenbizonyításig valós ténylént fogadandó el, tehát önmagában megdönti az apaság vélelmét.

Ma egyre gyakoribb egyébként a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, mivel sokan nem házasodnak, csak együtt élnek, de szeretnék, ha a gyermek családjogi helyzete tisztázott legyen.

Lefty # 2004.11.16. 18:24

big cat:
az elévülés nyugvásában igazad van, ráadásul a 6 havi elévülés kérdését megvitattam magammal (mivel nem szólt hozzá senki), és arra jutottam, hogy visszakövetelésre nem használható, mivel a tartási kötelezettségekre vonatkozik, annak rendeltetésével összhangban van (ti. nehezen méltányolható, hogy valakinek a napi megélhetése éveken keresztül nem volt biztosítva, volt tartásra jogosult személy, és mégsem kért tőle semmit), de a visszakövetelésnek nincs ilyen rendeltetése, vagy ha azt a sajátt tartására fordítja a jogosult, az az ő dolga, ettől még a jogviszony változatlanul kártérítés illetve jogalap nélküli gazdagodás.

Én úgy tudom, hogy elismerő nyilatkozatot csak perben lehet tenni, tehát valakinek keresetet kell indítania. Vagy nem? Te hallottál már olyan emberről, aki látott olyat, aki ilyen nyilatkozatott tett? Nem mindennapos dolog.. :-)

Zoltán György # 2004.11.16. 00:45

Tavasszal felhívott a volt feleségem és azt mondta: ,,Jót teszek veled, nem kell tovább tartásdíjat fizetned Gergely után!" Majd röviden közölte: ,, Nem a te fiad!" - idézi fel a kemény mondatokat. Ezután került a kezébe a DNS-teszt eredménye, mely 99,9 százalékos valószínűséggel megállapította: a kisfiú biológiai apja K. Ottó.
Az átvert férj azóta emészti magát, nem tudja, hogy közeledjen ezek után a kisfiúhoz.
Az exfeleség, Györgyi és K. Ottó a mai napig tartja a kapcsolatot.

  • Egyáltalán nem vagyok büszke magamra. Én legalább úgy ledermedtem az eredmény láttán, mint Feri.

De mit kellene tennem? Akasszam fel magam? - teszi fel idegesen a kérdést Györgyi.

Amióta K. Ottó biztosan tudja, övé Gergely, madarat lehet vele fogatni.

  • Imádom a gyereket! A feleségem, a lányom nem repesett az örömtől, de elfogadták a helyzetet. Megcsináltam a ,,balhét", hát el is viszem - vágja rá határozottan az exzsaru, aki azt nem érti, ha Ferenc valóban annyira szerette a fiút, akkor miért követel pénzt tőlük.
the big cat # 2004.11.15. 17:50

Akkor teljestísen ügyvédi letétbe, természetesen a per megindításával ergyidőben.

Szerintem egy teljes hatályú apai elismreő nyilatkozat, amit a korábban apának bejegyzett személy nem támad meg megdönti az apaság vélelmét vonatkozásában, a perben csak ezt kell bizonyítéknak felhozni.

A károkozásnál nyilván az anya az elsődleges és nyilvánvaló károkozó, viszont az elévülés szóba sem jöhet, hiszen a kár csak most került napvilágra.

Lefty # 2004.11.15. 17:12

Ferenc valóban tartozik gyerektartást fizetni a jogerős bírói ítélet alapján, azonban bírói letétbe helyezéssel nem teljesíthet [Ptk. 287.§(1)]

Szerintem először az apaság vélelmét kell jogerősen megdönteni, és csak utána kerülhet sor az új apuka részéről teljes hatályú elismerő nyilatkozatra. Tehát ha az új apuka nem kívánja viselni a gyerekért az anyagi felelősséget, akkor Ferencnek kell pert indítania a gyermek ellen [PP 295.§ (2)], majd ennek sikeressége és jogerőre emelkedése után a gyermek (vagyis annak anyja, mint törvényes képviselő) indíthat pert az új apuka ellen, apaság megállapítása iránt, és ebben a perben tehet elismerő nyilatkozatot az új apuka, ha akar. Ha nem akar, akkor a szakértői DNS-vizsgálat dönt, de ha erre nem megy el, akkor maximum rendbírsággal sújtható.

A lényeg az, hogy két külön per van, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 179. számú állásfoglalása alapján ezek nem kapcsolhatóak össze.

A károkozás már egy kicsit bonyolultabb. Egyrészt nem biztos, hogy sikerül az ő apaságának bizonyítása, vagy kimenti magát azzal, hogy ő nem tudott arról, hogy Györgyi férjnél volt, vagy azt is hihette, az asszony fogamzásgátlót szed, stb.

Az anya ellen már sikeresebb lehet a kártérítési per, bár az elévülés itt határt szab a visszakövetelésnek. [Ptk. 324.§ (1)]
Bár a Csjt-ben speciális szabály van a tartási követelésre nézve (6 hónapig követelhető visszamenőleg), abban nem vagyok biztos, hogy ez a visszakövetelésre is alkalmazandó-e. Másrészt ez egy másik lehetőség, a kártérítéshez képest, és az annyiben mégisjobb megoldásnak mutatkozik, hogy nem a gyerek ellen kell megindítani, hosszabb az elévülési idő, ugyanakkor többet és mást kell bizonyítani, mint a jogalap nélküli gazdagodás esetén.

A csalásról a büntetőjogászpok biztosan többet tudnak mondani.

the big cat # 2004.11.15. 15:58

Nos, az anyakönyv szerint Ferenc a gyermekek apja, és amíg a bíróság máshogy nem ítél, anyuka sem igazán dönthet máshogy.

A bíróság pedig nem fog máshogy ítélni, csak abban az esetben, ha az új apukajelölt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz a gyermekkel kapcsolatban, és esetleg, Ferenc ellenkezése esetén bíróság apasági viszgálatot követően ki nem mondja az apaságot.

Ekkor persze Ferencnek visszajár kamatostul az összes tartás, és véleményem szerint anyuka és újdönsült apuka is egyetmlegesen felel ezért, mert felróható magatartásukkal (szándékosan) kárt okoztak. Lehet, hogy a csalás bűncselekménye is megáll, de ebben azért nem vagyok biztos.

Szerintem Ferenc teljesítsen bírói letétbe addig is amíg az ügy el nem dől, mivel tartásra kötelezett, ezek után belátása szerint indítson pert az apaság vélelmének megdöntésért saját maga vonatkozásban.

Zoltán György # 2004.11.15. 14:02

Tizenegy év után nem kis meglepetést tartogatott Tátrai Ferencnek (43) exneje. Györgyi (40) ugyanis ennyi idő elteltével kérte meg volt férjét, ne küldjön több tartásdíjat Gergely (11) után, mert a fiú nem az ő gyermeke.

Tátrai Ferenc hiába próbálja leplezni csalódottságát, minden szavából szinte süt a megbántottság és a düh.

  • Álmomban sem gondoltam volna, hogy a két fiúnak nem én vagyok a vér szerinti apja - mondja szomorúan Ferenc. Házasságuk végén már tisztán látott. Rájött, hogy neje félrelépett egy volt rendőrrel. Megbocsátott az asszonynak, aki mégis elhagyta őt.
  • Rendszeresen látogattam Gergelyt (11) és Ádámot (17), és fizettem a gyerektartást - meséli Ferenc, aki kitartóan keresgél iratai között.

Kinek mi a véleménye?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?