ZFKATA
2004.11.29. 06:37
Köszönöm a válaszokat, további jó munkát.
Öröklési szerződés
derill
#
2004.11.26. 13:49
Az attól függ, miért nem veszik át. Ha ugyanis "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor jogerőre emelkedik majd a hagyatékátadó végzés is, és szabályszerünek tekinthető az idézés is. Szerintem pedig igy ment vissza, tehát az a beteg hibája. Egyetlen eljárás sem arra épül, hogy hátha valaki valahol valamikor beteg lesz. Ha már konkrétan korlátozták a cselekvőképességét (és ezt csak biróság teheti), vagy ha a gyerekeinek ilyen fontos a dolog, igazolják, hogy jelenleg beszámithatatlan, akkor más a helyzet. Amig nem igazolják, addig viszont ugy tekinti a közjegyző, hogy cselekvőképes.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
ZFKATA
#
2004.11.26. 11:11
A gond az, mit lehet tenni, ha nem veszi át a közjegyző leveleit a beteg. Akkor mit lehet tenni. A tartást feladóvevénnyel bizonyítani tudják, de kinek mutassák meg? Ha a betegnek mutatják, a gyerekei panaszt emelnek, hogy kihasználva a betegségét, ki akarták az anyjukat semmizni. Nekik sem lehet bemutatni a bizonyítékokat, mivel nem gondnokai az édesanyjuknak, így hivatalosan semmi közük az ügyhöz.
derill
#
2004.11.26. 09:50
Szerintem helyesen járt el. Ugyanis pont azért tette fel a kérdést, amit épp Te is emlitesz, hogy nem tartja-e a többi testvér szinlelt szerződésnek. Ha ők is tudják, hogy rendszeresen kapta az ellenértéket a papa, és ez bizonyitható is (feladóvevény, átvételi elismervény), nyilvánvalóan nem fogják megtámadni. Ha viszont felmerül a kétség, előfordulhat, hogy megtámadják.
A hagyatéki eljárás is helyes volt, ugyanis az öröklési szerződés egy dolog. Lehet, hogy valakinek van 5 háza, és abból egyre köt öröklési szerződést. Lehet, hogy vannak ingóságai, de valamit kivont a szerződés alól, pl. egy festményt, vagy valamit. Előfordulhat, hogy erről csak egy-két személy tud, és pont a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy ez igy van, viszont akkor hagyaték tárgyát képezi. A hagyatéki eljárás tulajdonképpen azért van, hogy biztositsa, mindenki csak azt tudja, amit a közjegyző is, és minden hagyatéknak minősülő dolog sorsa el van rendezve jogszerüen.
Amennyiben a testvérek azt mondták volna, hogy nem fogadják el, a közjegyző akkor is megállapitotta volna, hogy az öröklési szerződés érvényes (feltéve, hogy ő is annak látja), viszont tájékoztatta volna a feleket a további teendőkről, merthogy ez is a feladata.
Ha a testvér beteg, és nem tudott résztvenni, viszont kapott szabályszerü idézést és nem áll gondnokság alatt, akkor az ő baja, hogy nem hatalmazott meg senkit. Nem köteles ugyanis senki személyesen résztvenni, és a közjegyzőnek sem kell tudnia, hogy valakinek csak nincs kedve elmenni, vagy épp kómában van. Természetesen ha kómában lett volna a testvér, akkor a közjegyző uj tárgyalást tüz ki, olyan időpontra, hogy a testvér képviselete (eseti gondnokkal) megoldható legyen.
Az, hogy elmebeteg, de még nem bizonyitott, mert a biróság még nem helyezte gondnokság alá, az nem jelenti azt, hogy olyan szinten elmebeteg, hogy ez akadályozza a hagyatéki tárgyaláson való részvételben. Ezt a tényt igazolni annak kell, aki állitja, tehát például előfordul, hogy valaki csak korlátozottan cselekvőképes, mert pl. képtelen beosztani a pénzét, ugyanakkor egy közjegyzői eljárásban tökéletesen képes a saját érdekeit képviselni.
Az eset összes körülménye dönti el, és a közjegyzői határozat ellen ezért lehet fellebbezni. Aki ezt sérelmezi, az benyujthatja a fellebbezést, illetve a gyámhivatalhoz fordulhat a gondnok (eseti gondnok) kirendelése érdekében.
Egy ilyen gondnokrendelés mellesleg sokszor hónapokat vesz igénybe, igy ez tuti elhuzná az ügyet.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
ZFKATA
#
2004.11.26. 06:27
Nagypapámnak két lánya volt. Az egyikkel 40 éve haragban volt, nem beszéltek egymással, a másik évtizedeken keresztül támogatta (anyagilag is). Ezért a másik lányával öröklési szerződést kötött, hogy havi tartásdíj fejében halála után a másik lányé legyen a háza és az abban található ingóságok: kifejezett kívánsága volt, hogy az őt szóban többször megtagadó lánya és unokái semmit ne örököljenek utánna. Azért kötött szerződést, hogy a köteles részt se kapják meg. A szerződés nem színlelt szerződés volt, az abban rögzített tartásdíjat maradéktalanul megkapta. Most meghalt a nagypapám, a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző megkérdezte az „egyik” lányt, elfogadja-e a szerződést. Ezt nem értem. Egyrészt az öröklési szerződés visszterhes vagyonátruházás, ezért az abban szereplő vagyontárgyak nem is képezik részét a hagyatéknak, hogyan kerül akkor az egész a hagyatéki tárgyalásra - azon kívül, hogy a szerződés alapján lehet megállapítani, hogy mi nem tartozik a hagyatékba. Másrészt mit kell elfogadnia egy harmadik félnek két másik ember szerződésén? Esetleg megpróbálhatja megtámadni, ha szerinte nem tiszta valami körülötte, de nem kell elfogadnia. Külön gond, hogy az „egyik” lány meg sem tudott jelenni a tárgyaláson, mivel súlyos beteg, nincs teljesen képességei birtokában, de tudomásom szerint még nem vonták gondnokság alá. Meghatalmazott képviselője sem volt. Kedves Szakértők, szerintetek helyesen járt el a közjegyző? Mit lehet tenni, hogy ne húzódjo el a végtelenségig az ügy az egyik fél -tulajdonképpen titkolt- betegsége miatt? Köszönök minden hozzászólást előre is.
