Köteles rész

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2019.05.06. 17:25

Mikszath

Én ezt írtam, és erre írtad hogy stimmel : „Házastárs, egyik elhunyt, két gyerek, egyik a túlélő leszármazója, másik az elhunyté.”

Vagyis nincs közös gyerek. Az egyik csak az elhunyt leszármazója, a másik csak a túlélő házastársé.

Ha ez igaz, akkor a túlélő házastárs gyereke nem örökös. Csak a leszármazója, és a házastárs. Ha a házastárs visszautasít, akkor az ő gyermeke lép a helyébe. Egyszerre nem örökölnek.

Vagy közös gyerek az egyik, és csak az elhunyt leszármazója a másik?

drbjozsef # 2019.05.07. 06:26

vasnorbert

„Most akkor a köteles rész elévülése 2,5 év vagy 5 ?”

Az elévülés 5 év. alfateam a paragrafust is odaírta neked.

A 2.5 évvel arra célzott, hogy MÁR eltelt állításod szerint 2.5 éve a hagyatéki óta. (5 - 2.5 = 2.5)

Még igényelhet kettő és fél évig köteles részt az arra jogosult.

„Egy olyan kérdésem lenne még hogy eladtam a 10 éven belül ajándékozott házamat”

Semmi. A köteles rész alapjába beleszámít. Ha eladtad, meg kell lennie pénzben, ha felélted, akkor most jönnek a szűk esztendők...

drbjozsef # 2019.05.07. 06:34

Mikszath,

A féltestvéred egyedül örökölt, 2M értékben, ugye?

Az ajándékba kapott ingatlan 15M-et ér? Az ajándékozáskor volt ennyi, vagy amikor édesanyád elhunyt? A 15M a teljes ingatlan értéke, vagy 30M volt az értéke, csak az elhunyt része volt 15M?

drbjozsef # 2019.05.07. 09:50

Mikszath,

Az ingatlan fele-fele volt szüleid nevén, amikor ajándékba kaptad?
Ha csak az egyikük nevén volt, akkor különvagyona volt, vagy közösen szerezték feltehetőleg?

Jól értem, hogy a másik féltesó is örökös? Szóval két féltesód örökölte 2millát felesben, és közösen is lépnének fel a köteles rész iránt?

(már bocs, de hetekig pörögtél azon hogy akkor most két vagy három fele kell-e osztani valamit, miközben újra meg újra kerülnek elő a rokonok meg örökösök. Már mondtuk, célszerűbb három rövid, érthető, de VALÓS tényeket tartalmazó mondatban összefoglalni a tényállást, és akkor nem kell barkóbázni).

drbjozsef # 2019.05.07. 11:30

„de azt is ami az elhunyt nevén volt közös pénzből vették”

Ez most mi? Nehogy azt mondd, hogy ez az ingatlan a 2 millió értékű örökség.

drbjozsef # 2019.05.07. 12:39

Oké, akkor hagyjuk. Én kiszálltam, további jó keresgélést.

drbjozsef # 2019.05.07. 12:41

Vagy már megint csak nem tudom értelmezni amit írsz. Pfff.

Szóval.

„de azt is ami az elhunyt nevén volt közös pénzből vették”

Tehát az "ami az elhunyt nevén volt" kifejezés alatt a neked ajándékozott ingatlannak az elhunyt tulajdonát képező 50%-át érted?

Szerintem a másik 50%-át, ami apád nevén volt, miből vették? Égi mannából?

drbjozsef # 2019.05.07. 12:42

Szerintem = szerinted

drbjozsef # 2019.05.07. 14:50

Elvileg az igény és a megítélt összeg arányában.
Ha valaki sokat kér, de kevés jár, akkor ő fizeti nagy részét. Ha annyit kap, amennyit kért, vagyis jogos volt az igénye, akkor a másik fél fizeti. A kettő között meg arányosan. De a bíró természetesen megoszthatja máshogy is, ha van rá oka, például méltánytalan az egyik félre az eszerinti megosztás.

drbjozsef # 2019.05.07. 16:33

Főszabály szerint a juttatáskori értéket kell nézni. Ha ez valamelyik félnek súlyosan méltánytalan lenne, akkor ettől eltérő értéket is megállapíthat a bíró. A bírósági gyakorlat rendszerint figyelembe veszi azt, ha juttatás és a haláleset között eltelt időben jelentősen változott az ingatlan értéke.
Nincs általános formula. A bíró mérlegeli az összes körülményt, és aszerint dönt, de érdemes számítani arra, hogy a halálkori értékhez lesz közelebb a megállapított érték.

drbjozsef # 2019.05.08. 05:34

„Akkor számíthatok arra hogy reálisan egy 12.000.000 millió lehet belőle max?”

Arra hogy max. arra nem. Mondjuk 8 és 15 között lesz, arra számíthatsz. Persze lehet 1 vagy 50 is, csak az nagyon kicsi eséllyel (de hát ugye a kvantumfizika).

„Egyébként mire való a főszabály ha nem ahhoz ragaszkodunk elsősorban?”

Hogy ha nincsenek különleges körülmények, akkor az legyen a kiindulási alap. De körülmények mindig vannak.....

„Igy kicsit elveszti a jellegét hogy FŐszabály legyen nem?”
De.

drbjozsef # 2019.05.08. 05:36

(Csak halkan jegyzem meg, hogy új kérdéseket felteszel (feleslegeseket), de nem érdekelnek más kérdései, amik segíthetnének, mert a leírásodból én még mindig azt gyanítom, hogy vagy semennyi köteles rész nem jár már, vagy csak minimális)

drbjozsef # 2019.05.08. 09:49

De. Párszázezer forintért már érdemes, annyi talán lehet, pár tízezerért én már nem indítanék pert.

Viszont egyet még hagy kérdezzek : ha jól értettelek, akkor az elhunyt neked is a szülőd. Tehát örökös vagy. Akkor ott voltál a hagyatéki tárgyaláson, gondolom. Miért nem akkor protestáltál apád kisemmizése miatt? Ha örökös vagy, miért mindent a két féltestvéred örökölt? Te is lemondtál az örökségről?

Tomi798 # 2019.05.09. 02:39

Üdvözlöm!

Édesanyám januárban elhunyt, a hagyatéki tárgyalás a hónap végén lesz. Készült végrendelet, amely alapján én vagyok az örökös. A testvérem, aki korábban elhunyt két gyereke van, tudom, hogy őket megilleti a köteles rész, amennyiben igénylik. Ha ez megtörténik, akkor mennyi idő alatt kell kifizetnem? Azonnal? Már a tárgyalás másnapján? Vagy kérhetek pár hónapnyi időt?

drbjozsef # 2019.05.09. 06:11

Mikszath,

Tipp? Volt kérdés, vagy a BL győztesre célzol?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.09. 06:26

Ha az a kérdés, akkor a köteles rész a hagyaték megnyíltával esedékes. (Pont a hagyatéki tárgyalás időpontjához semmi köze.) De rokonok vagytok, néhány hónap késedelemért csak nem fognak beperelni.

drbjozsef # 2019.05.09. 06:29

Tomi798,

A kifizetésről a közjegyző a végzésében csak akkor rendelkezik, ha minden fél megegyezik annak részleteiben. Tehát ha a jogosult igényli a köteles részt, de a kifizetésre kötelezett vitatja (akár a jogalapját, akár az összegét, akár bármi mást, így a kifizetést is, ha a jogosult holnaputánra akarná), akkor a közjegyző erről nem dönthet, felhívja a figyelmét a jogosultnak, hogy megegyezés híján indítson pert a köteles részi igénye miatt.

Szerintem a 15 vagy 30 nap alsó hangon jár, ez elég életszerű, de ha az összege akkora, és a kötelezett körülményei olyanok, akkor akár 60 vagy 90 nap is lehet - de mondom, ez megegyezés kérdése.

Jobban jár a jogosult is, ha inkább belemegy egy hosszabb határidőbe, hiszen a per még sokkal hosszabb, biztosan több hónap, a bíró ott a körülmények alapján eleve előírhat egy hosszabb határidőt, és főleg a per költséges is, most pedig egyből kap a jogosult egy végrehajtható okiratot a közjegyzőtől, ha esetleg nem fizetne a kötelezett határidőre.

drbjozsef # 2019.05.09. 07:51

Semmit. Egy úgynevezett "poén", egy olyan kérdésre, amire nem lehet érdemleges (értelmes?) választ adni.

drbjozsef # 2019.05.09. 12:38

Katalincserpa,

"az interneten való megkeresés vagy kérés?
Vagy esetleg telefonon való kérés?
Vagy írjak postán egy sima levelet?„

Én egyiket sem tanácsolnám.

Én egy tértivevényes levelet írnék neki.

”Ha arra sem válaszol?
Mivel nem hivatalos levél nem kötelezhetem válaszra.

Neked nem is az számít, hogy válaszol-e egyáltalán. Csak az, hogy TE tudd igazolni, hogy elküldted (=megkereseted) a levelet. Nem baj, ha nem válaszol. Írd a levélbe, hogy a kézhezvételtől számított 8 napon belüli választ vársz. Aztán a tértivevény szerinti átvétel+8+15 nap után (ennyibe lehetne neki is max. a sima levél), már mondhatod, hogy nem válaszolt, és indíthatsz pert ellene.

drbjozsef # 2019.05.09. 12:55

Katalincserpa,

De. Annak minősül természetesen.

Ugyanakkor ha azt kéri tőled valaki, hogy ezt a megkeresést igazold, akkor mit teszel? Pláne ha azt kéri, hogy a megkeresés időpontját is igazold?

Egy screenshotot nemigen fog elfogadni a hatóság.

Ezért van az, hogy bár minden levél megkeresésnek számít (adekvát példa a behajtócégek fizetésre felszólító levelei, amelyek jellemzően sima postai levelek, de ez nem keverendő a bírósági végrehajtók levelezésével, ami mindig könyvelt küldemény), de JOGKÖVETKEZMÉNY csak az igazolható megkeresésekhez fűződik. Ezért ad fel minden hatóság tértivevényes levelet a hivatalos ügyek intézéshez.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.09. 17:52

Mert ha ok nélkül pereskedsz, akkor te viseled a perköltségeket.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.09. 18:21

Nem biztos, hogy jól értem; de részleges pervesztés-pernyerés esetén annak arányában osztja el a bíróság a perköltségeket.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.09. 21:07

Erre válaszoltam.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.10. 05:22

A költségeket a felperes előlegezi; a szakértő díját pedig az, aki indítványozta a kirendelését.

wers # 2019.05.10. 07:41

szerintem nem ezt írta, hanem:

„A költségeket a felperes előlegezi; a szakértő díját pedig az, aki indítványozta a kirendelését.”

előlegezi