Köteles rész

Köszönöm a választ!

Szeretnék még kérdezni, ha lehet.
Ha ajándékozási szerződést kötnek, akkor ezek szerint unokatestvérem érvényesítheti a kötelesrészt. Akkor is ha egyáltalán nem lesz hagyaték? Tehát hagyatéki eljárás sem. Így is? És hogyan érvényesítheti?

Nyár eleje óta egyébként édesanyámnál van a nagypapám. Külön lakrészt biztosít neki, főz-mos stb., illetve ami szükséges, intézi. Ahogy említettem, szerencsére jó karban van, szóval ápolni egyelőre nem kell. Ettől függetlenül köthetnek tartási szerződést anyukámmal? Most akkor ezt tartom jobb megoldásnak, mert két év után ez már nem számítható sehova, ha jól értem.

Azt a kérdés még hadd tegyem fel újra, hogy mit jelent ez a rész a Ptk.-ban?: "Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani."
Itt ki a jogosult? A kötelesrészre jogosult vagy az, akinek ajándékoztak?

Azt szomorúan vesszük tudomásul, hogy ha valaki így viselkedik, ahogy ő, akkor sem zárható ki teljesen, hiszen kötelesrészt érvényesíthet. Ha kitagadná a nagyapám, akkor meg azt támadná meg, valószínűleg.

Vagyis nincs semmilyen egyéb lehetőség?

Köszönöm a választ!

„Mi a helyzet az ajándékozással? Az osztályrabocsátást még csak ki lehetne küszöbölni, de mi a helyzet a kötelesrésszel? Ha 10 éven belül meghal a nagypapa, akkor megilleti?”

Igen.

„A tartási szerződés is megállná a helyét, hiszen édesanyámnál van már egy ideje, ott viszont látok egy két éves határt a kötelesrésznél. Vagyis, ha két éven belül hal meg, akkor arányosan még hozzászámítható a kötelesrészhez?”

A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét.

Emellett a tartási szerződéshez azért az, hogy "ott van egy ideje" azért kevés, ahhoz folyamatos eltartás, vagy legalább folyamatos gondozás kell.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nagyapám 90 éves. Semmi baja, szellemileg is rendben van. Az egyik lánya az én édesanyám, a másik lánya meghalt, ott van egy unokatestvérem.
Nagyapám nincs jóban az unokatestvéremmel, meg is értem tulajdonképpen. Ha korábban kórházban volt, sosem látogatta, sosem számíthatott rá, sajnos néha át is verte, pénzzel is, szóval nem szeretné, ha örökölne utána. Sőt, igazából a kötelesrészt is szeretné valahogy elkerülni.
Ha még élne a lánya, akkor nem foglalkozna ezzel a dologgal, de mivel a lánya meghalt, így más az unokáját szeretné kihagyni.
Neki mindegy, hogy milyen szerződést kötünk azt mondta, a lényeg, hogy az az unoka ne kapjon semmit.
Van egy háza, aminek a fele még az övé, negyed édesanyámé, negyede pedig az anyja után unokatestvéremé. Igazából ezt a fél részt szeretné rendezni. Unokatestvérem nem hajlandó eladni, sem megtartani - nyilván várja hogy a papa meghaljon.
Utánanéztem, olvastam a lehetőségeknek, és erre jutottam: Ha végrendelet készül, akkor kötelesrész jár az unokatestvéremnek. Mi a helyzet az ajándékozással? Az osztályrabocsátást még csak ki lehetne küszöbölni, de mi a helyzet a kötelesrésszel? Ha 10 éven belül meghal a nagypapa, akkor megilleti? Teljesen mindegy,lesz-e hagyaték vagy sem? Mit jelent a Ptk.-ban ez a rész? "Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani."
A tartási szerződés is megállná a helyét, hiszen édesanyámnál van már egy ideje, ott viszont látok egy két éves határt a kötelesrésznél. Vagyis, ha két éven belül hal meg, akkor arányosan még hozzászámítható a kötelesrészhez?
Kitagadni nem akarja az unokáját.
Végülis az a fő kérdés, hogy az ajándékozásnak van-e értelme. És ha nem édesanyámra ajándékoz, hanem másra, mondjuk az itteni unokákra, annak nincs jelentősége? Vagy ha anyukám továbbajándékozza?
Tényleg elszánt a nagypapám, és keresi azt a lehetőséget,amiben megnyugodhat.

Válaszát előre is köszönöm!

Ha a ráíratta ajándékozást jelent, akkor igen.

Egyéb szerződéstípusoknál nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr !
Feleségem édesanyja 2013 nyarán elhunyt . Hárman maradtak örökösök, két gyermeke és az egyik korábban elhunyt gyermekének kislánya. Az elhunyt után egy családi ház maradt örökül.
A temetés után kiderült, hogy nem sokkal a halála előtt
az elhunyt egyik gyermekére íratta a házat.
Ezek után jár e köteles rész a másik élő testvérnek és az elhunyt testvér gyermekének ?
Tisztelettel várom válaszát !

Nem hagyaték. De az elévülés nyugvása nem attól függ, hogy kellett volna-e téged erről tájékoztatni, vagy sem. Attól függ, hogy tudtál-e róla, vagy megfelelő körültekintés mellett kellett volna-e tudni róla.

Tisztelt ObudaFan,

Köszönöm szépen a részletes és segítőkész válaszát.
Az esetemet részletesebben a korábbi levelemben ismertettem. Szóban arról tájékoztattak, hogy nincs semmilyen hagyaték. Tudtommal hagyatékkal kapcsolatos intézkedés nem történt. Esetleg rám a "mentehető ok" kitétel vonatkozhat, ha szükség lesz rá.

A megtisztelő válaszát így is két, egymást kizáró módon lehet értelmezni:

1. A halál előtti ajándékozás nem hagyaték, ezért nem kötelező róla az örökösöket
   • köztük engem -- értesíteni, ezért nem volt tudomásom hagyatékról, ezért lehetőségem sem volt a kötelesrésszel kapcsolatos bármilyen cselekedet megtételére, ezért a kötelesrészre való jogom januárban elévült.
2. A halál előtti ajándék hagyaték, amelyről elmulasztottak engem értesíteni, ennek következtében nem volt lehetőségem a köteles résszel kapcsolatban bármit is tenni. Sajnos a válaszokból nem derült ki, hogy hagyaték titokban maradása esetén van-e elévülés, vagy nincs.

• talán jóhiszeműen -- eltitkolt hagyatékról van szó.

Még egyszer köszönöm az alapos és jóindulatú ismertetését. A további pontosítás reményében is üdvözlöm tisztelettel,

László.68

Nem biztos, hogy elévült, de könnyen lehet. A kötelesrész az egy kötelmi igény, főszabály szerint 5 év alatt elévül. Az elévülési időt az esedékességtől, kötelesrész esetén a hagyaték megnyíltától kell számítani.
Az elévülést megszakíthatta az akkori szabályok szerint még a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy a kötelezett teljesítésre történő írásbeli felhívása. Ha volt ezek közül valamelyik, akkor az elévülés megszakadt. Az elévülés megszakadásával az elévülés újrakezdődik.

Emellett szabály még az, hogy ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

Az a kérdésedből nem derül ki, hogy a fenti körülmények bármelyike fennállt-e.

Köszönöm szépen megtisztelő válaszukat.

Csak pár nap óta úgy tudom, hogy készpénz-ajándékozás esetén is jár, vagy járt volna a köteles rész. Amit nem tudok, az a 2009. januárja óta esetleg történt elévülés, illetve a procedúra menete. Például hagyatéki eljárás keretén belül, vagy azon kívül. Jóllehet ebben az esetben nem tudok hagyatéki eljárásról, de ismereteim szerint póthagyatéki eljárás esetén nincs elévülési idő.

1. Az első válasz azt jelentette számomra, hogy hagyatéki eljárás nélkül küldjek felszólítást testvéremnek a kötelesrész kifizetésére.
2. A második válasz azt jelentette, hogy bizonyos feltételek megléte esetén elévült a korábbi jogom érvényesíthetősége.
3. Pappcs úr/hölgy 2006-ra vonatkozó kitétele arra sarkal, hogy továbbra is nyitva tartsam a kérdésem. Pappcs úr/hölgy nyilvánvalóan érdeklődik az ilyen jellegű témák iránt, így aligha hihető, hogy ne tudná, 2009-ben és 2014. januárjában nem csak a 2006-os, hanem még az 1995-ös ajándékozások is érintettek voltak a köteles rész megadásánál. Ezért elgondolkodtató, hogy 2006-ot mint "főleg" évszámot említette.

• Biztosan elévült-e a köteles részre való jogom 2014. januárjában?

• Ha nem, mit szükséges tennem, hogy megkapjam azt (pl. felszólítás fizetésre, vagy póthagyatéki eljárás kezdeményezése etc.)?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm szépen,

László.68

Elévülhetett.

2009 január óta nem évült még ez a követelés el? (főleg 2006 óta)

Igen. Felszólítás, fizetési meghagyás, per. Ebben a sorrendben, szubszidiáriusan.

Tisztelt Szakértők!

Tisztelettel kérdezem, hogy az alábbi esetben jár-e nekem köteles rész ajándékozásból, és ha igen, milyen úton érvényesíthetem a jogomat:

1. Édesanyám 2009. januárjában elhunyt.
2. A testvérem 2006. májusában 4 (négy) millió forint ajándékot kapott Édesanyámtól készpénzben, banki átutalás útján. A banki átutalás tárgyaként fel van tüntetve, hogy "ajándék", és a testvérem külön írásban is elismerte, hogy aznap annyi összeget kapott Édesanyámtól.
3. A testvérem a temetés után közölte velem, hogy nem jár nekem semmi, mert nincsen hagyaték. Hivatalos helyről értesítést nem kaptam.

Előre is tisztelettel köszönöm a választ,
László.68

ObudaFan,

köszi a választ!

Azt akarod kérdezni, jogosult vagy-e köteles részre. Nem. (De ettől még kérheted.)

galahad

Mivel ez így fedezetelvonó ügylet, kérheted. Persze, ha nem járultál hozzá. Ha igen, akkor csak az ajándék visszakövetelésének a szabályai szerint.

nagypjotr

Ezzel nem tudsz mit kezdeni, az a szabály nem lépett hatályba.

Tisztelt Hozzáértők!

A 2010-ben végül hatályba nem lépett és a nemsoká hatályba lépő új PTK szerint is csak 10 év az adomány "elévülése" a mostani 15 helyett a kötelesrésznél.
Lehet-e (érdemes-e) ezzel valamit kezdeni, erre hivatkozni, ha a mi esetünkben 2012-1999=13 év a felállás, így a jogalkotók szerint sem kellene már fizetnünk ennyi év után, ha a politika nem szól bele?

Köszönöm előre is...
Péter

Üdv !

Ha a nejem a házasság alatt szerzett közös, de az ő nevén levő ingatlant odaajándékozza a gyerekeknek, esetleges halála esetén kérhetem-e az in tulajdonrészem, vagy az már veszett?

nagyon köszönöm,
akkor igyekeznem kell nem meghalni, vagy az ajándékot bizonyitható módon eladni.

A hozzászámítást nem is kell kifejezetten kizárni - a főszabály az, hogy az örökhagyó által életében juttatott dolgok figyelmen kívül maradnak. A betudás az, amit kifejezetten el kell engedni, mert ott pont az érvényesülés a főszabály. (Az új Ptk. sem változtat mindezen.)

A köteles rész alapjába viszont beszámít mindaz, amit az örökhagyó a halálát megelőző tizenöt (az új Ptk.-ban tíz) éven belül juttatott. Ettől eltérően az örökhagyó nem rendelkezhet.
Ha esetleg a betudást engedted el, azzal azt érted el, hogy a kedvezményezni kívánt örökös köteles részének alapjához nem lehet hozzászámítani ezt az ajándékot.

Először is gratulálok a honlaphoz, kiváló.
Kérdésem:
két örökös- gyermekem lesz, ha minden a normális mederben zajlik-vagyis én halok meg előbb.

egyik ingatlanomat az egyik gyermeknek ajándékoztam, az osztályra bocsájtás kizárásával.
Kéréds: az osztályrabocsájtással a beszámithatóságból kizárt ingatlan 15 éven belül történt halálom esetén képezi-e a másik örökösnél kötelesrész alapját.
magyarul. mi az összefüggás az osztályrabocsájtás intézménye éa a kötelesrész között.
/két közjegyző se tudott választ adni, csak kb/

köszönettel galahad

A törvényes örökrészének a fele, tehát ha végrendelet hiányában ő lenne az egyetlen örökös, akkor a teljes hagyaték fele jár neki köteles részként.

Az unokának mennyi köteles rész jár?
Ő lenne az egyetlen örökös ha nem lenne végrendelet!!

Neki járhat köteles rész.