Köteles rész

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

Majordomus # 2022.03.14. 13:04

Vérségi kapcsolat esetén elvárható.
Csak nem egyoldaluan. Ha a két testvérből az egyik évek óta ápolja és gondoskodik az örökhagyóról,a másik évek óta rá sem néz,akkor elvárható hogy ez el legyen ismerve a hagyaték felosztásakor is.
Ha nincs róla végrendelet,akkor jogi úton is.
Ha a másik örökös a távolság vagy anyagi okok miatt ebben nem tud részt venni,azzal még nem zárja ki magát a törvényes öröklésből,ám számolni kell,és illik is számolni a fenti tényekkel. Esetünkben a 2/3-1/3-ad megosztás lenne korrekt. Persze nem tudjuk mi van a "valamiféle végrendeletben".
A befolyásolás a közeli gondozó helyzeti előnye. Bár 3 hónapi gondozás nem hosszú idő.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.14. 14:25

Ezt mondhatod de lege ferenda, de de lege lata nem így van.

Majordomus # 2022.03.14. 15:16

Sajnos. Április után benyujtok egy jogszabály módosítást.

Nagy Izabella # 2022.03.14. 15:54

Hm.. a kérdés az, hogy mikor született az eddig nem volt végrendelet.. találtam egy szép okfejtést a témában- mint békejobb akár ;) -Miskolci Jogtudó HU ISSN 2630-9505 Pusztahelyi – Prém
2020/3. szám 24–34. alatt, ide belinkelem:

https://jogtudo.uni-miskolc.hu/…iss3art4.pdf

Gondolom ha az ápolás alatt született elfogult végrendelet, akkor az támadható.. Írásosan velem közelve közösségi média útján a gondozó rokon által az van, hogy a nagyszülőt a másik fél április óta látogatta, gondozgatta, vitt neki élélmet, elvitte vásárolni, bankba, stb , májusban feltérképészkedte a bankbetétjeit, meg hogy nincs végrendelet, januárra meg lett. Májusban maga a gondozó fél azt írta, hogy hol beszámítható a kisöreg, hol nem. (Apropó: a közösségi médiás üzenetküldések ilyen esetben mennyire megalapozott kinyilatkoztatások, pl. ha masszív terhelő dolgok vannak benne? ) A fokozotabb ápolás volt kb 3 hónap, amikor napi 2* ment már . Kérdés, hogy meddig akar az ember elszórakozni a hagyatéki perrel. Nekünk sok pénz, amiről beszélünk, másoknak valószínűleg nem- 9M ( hagyaták fele) konttra 2,5 M,(köteles hatod) - itt azért, ahogy a hölgyek okfejtését elolvastam elég bírószubijektív a dolog itthon, még külföldön azért többet léptek már előre a témában. Minden esetre rájöttem, hogy ügyvéd hagyatéki ügyekben feltétlenül ajánlatos a hagyatéki tárgyalásra.

drbjozsef # 2022.03.14. 18:32

Nagy Izabella,

Csak hogy ne érjen kellemetlen meglepetés : ha az alaki előírásoknak megfelel a végrendelet, akkor rendkívül nehéz - lényegében : lehetetlen - lesz azt sikerrel megtámadni.

Nagy Izabella # 2022.03.14. 18:43

DRbjozsef!

Köszönöm! :)

Majordomus # 2022.03.14. 19:23

A megtámadás előtt meg kellene ismerni a tartalmát.
Ha a köteles résznél nagyobb az örökség akkor főleg nem érdemes megtámadni.

drbjozsef # 2022.03.14. 19:31

Majordomus,

nem kell Einsteinnek lenni ahhoz, hogy két leszármazó örökös (=testvérek) esetén ha van végrendelet, akkor szinte bizonyosan az egyik ki van zárva az öröklésből. Hogy befolyásolás útján vagy sem, nem igazán számít, tekintve, hogy annak bizonyítása a gyakorlatban lényegében lehetetlen.

Nagy Izabella # 2022.03.17. 10:47

Sziasztok!

Majordomus: kösz a választ. :)

Mára kiderült, hogy a végrendeletben nem szereplek, de a hagytéki tárgyalásra idézésem postán van( = ez aut. köteles rész miatti idézés? Az ügyintéző csak ennyi tájékoztatást adhatott ), ill. az, hogy pénzt vigyek, mert a közel 250 ezres hagyatéki illeték 3 felé oszlik, bár így nem tudja, hogy a hagyatékban nem szereplek, kell-e fizetnem-e vagy sem.
Kérdésem a következő: ebből automatikusan következik, hogy a köteles rész jár, és ezért idéznek, vagy egyébként is be kell idéztetnie, mint egyenesági örököst?

Köszi: Iza.

drbjozsef # 2022.03.17. 12:14

Nagy Izabella,

Biztosan nem a köteles rész miatt. Az ugyanis pont hogy nem automatikusan jár, az csak akkor jár, ha kéred. Ha nem kéred, nem kapod. Ennek nincs is szigorúan véve köze a hagyatékhoz.
Csak a közjegyző tudja, miért idézett. Vagy mert leszármazó vagy, ezért érdekelt lehetsz, vagy mert mégis meg vagy említve a végrendeletben, legfeljebb annyiban, hogy kizár az öröklésből.
Majd megtudod.
Mindenesetre ha bármiben bizonytalan vagy, kérj időt, hogy átgondold, nem kell ott elfogadni, nyilatkozni, aláírni semmit.

Nagy Izabella # 2022.03.17. 16:52

Kedves Drb!

És ott helyben kifizetni sem? Az ügyintéző azt mondta, vigyek készpénzt, mert a hagyatéki illeték 3 felé oszlik- ill utána bizonytalanul hozzáfűzte, hogy nem tudja, mert nem szereplek a végrendeletben, hogy most kell-e fizetnem vagy sem. - Ilyenkor ha kizár a végrendeletből, a temetési ktsg és a hagyatéki illeték is 3 felé oszlik- magyarán akkor is fizetni kell, ha nem öröklöm a köteles részt sem - bár a kitagadás jogi feltételei szerintem nem állnak fenn.

Köszi: Iza

drbjozsef # 2022.03.17. 18:50

Nagy Izabella,

Ezért írtam, hogy kizárt. A kizárás és a kitagadás nem ugyanaz. Előbbi esetben jár köteles rész, utóbbinál az sem.
Kizárt, tehát nem örökölsz, nem kell fizetned a közjegyzői díjat. Ha nem örökölsz, akkor öröklési illetéket pláne nem kell fizetned.

A köteles rész pedig nem öröklés, az kötelmi jellegű követelés, nem kell ott kérned, nincs köze a hagyatéki végzéshez, a közjegyzőnek sincs köze hozzá. Öt év az elévülése, azon belül bármikor kérheted az örököstől közvetlenül.

Nagy Izabella # 2022.03.18. 07:37

Kedves Dbr!

És a köteles részre irányuló polgári pert( ha jól értettem) az elhunyt szerinti területileg illetékes bíróságra kell benyújtani, ott lefolytatni, vagy hozzánk közelebb esőnél is lehet? Jól olvastam, hogy ennek a megindításának van egy 30 napos kötelező ideje az igény benyújtásától számítva? 300 km-ről beszélünk, ha nem muszáj nem utazgatnánk le.

Köszönöm! Iza

drbjozsef # 2022.03.18. 08:04

Nagy Izabella,

„És a köteles részre irányuló polgári pert( ha jól értettem) az elhunyt szerinti területileg illetékes bíróságra kell benyújtani, ott lefolytatni, vagy hozzánk közelebb esőnél is lehet?”
Szerintem nem. Mivel ez nem hagyatéki kérdés, ezért az alperes (örökös/megajándékozott) - akitől a köteles részedet követeled - lakhelye szerinti bíróságra kell benyújtani a keresetlevelet.

„Jól olvastam, hogy ennek a megindításának van egy 30 napos kötelező ideje az igény benyújtásától számítva?”
Honnan tudhatnám, hogy jól olvasod-e. Ha az volt leírva, akkor jól olvastad.
Ahogy az előbb is írtam : a köteles rész iránti igényedet öt éves elévülési időn belül bármikor benyújthatod.
Ha (többszöri tanács ellenére is) ragaszkodsz ahhoz, hogy a hagyatéki tárgyaláson tedd szóvá, és hagyatéki teherként kerüljön be az eljárásba, akkor a közjegyző nem tehet mást - minthogy nincs köze az igényedhez -, hogy felhív arra, hogy indíts pert, és erre határidőt ad, amit nála igazolnod kell. Addig nem adja át a hagyatékot, vagy csak ideiglenes jelleggel adja át. Ha igazolod, hogy elindult a per, akkor annak végéig felfüggeszti az eljárását, ha nem igazolod, akkor átadja végleges hatállyal a hagyatékot. Ez utóbbi esetben sem veszítettél semmit, utána is indíthatsz pert öt éven belül (legfeljebb, rosszhiszemű alperes esetén már nem lesz végrehajtható vagyona).

Nagy Izabella # 2022.03.19. 08:31

Tisztelt DRB!

Eddig is nagyon sokszor válaszolt, így tisztába lehet olyan sarkos pontjaival az ügynek, mint hirtelen előkerült végrendelet, befolyásolás( ami nem nyerhető ) stb, nem hiszem, hogy jóhiszeműséget kellene elvárni ebben az ügyben, így nem értem,. miért nem javasolja már a hagyatéki tárgyaláson a kötelmi jog által védhető köteles rész bejelentését és a hagyaték ideiglenes átadását köteles résszel leterhelve, mikor az garantálja, hogy az örökös a köteles részre jogosultnak a részét mindenképpen kiadja, ( ahogy ön leírta) és miért halogassam azt, hogy ne adj isten felszívódjon az összeg, amiből ki tudnának fizetni. Természetesnek gondolom, hogy azt a minimumot, amit biztostíhatok biztosítani is fogom, nyilván Ön sem várna, hátha még ez sem lesz meg.

Eddigi tanácsát köszönöm!
Tisztelettel: Iza.

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.19. 16:18

Nem érted te ezt.

zsokka # 2022.03.29. 10:45

Tisztelt Fórumozók!

Ennek az értelmezésében szeretnék segítséget kérni:

7:80. § [A kötelesrész alapja]
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

Konkrétan: 2017. májusában el lett ajándékozva egy ingatlan (szerződés szerint 25.000.000 Ft értékben), 2019. szeptemberében hunyt el az örökhagyó (az ingatlan korábbi tulajdonosa). Pert várhatóan 1-2 hónap múlva indítunk a kötelesrész miatt.

A méltánytalanságra való tekintettel ebben az esetben kérhető-e:

  • hogy az ingatlan mai értékét vegyék figyelembe (az elmúlt évek ingatlanár növekedését figyelembevéve),
  • vagy a 2019. szeptemberi érték kérhető,
  • esetleg marad a szerződés szerinti érték (ami egyébként a valóságban nem felel meg a 2017. májusi ingatlanáraknak)?

Köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2022.03.29. 11:17

zsokka,

Rossz kérdés ez.
Persze, hogy kérhető. Kérni nem tilos, azt kérsz amit csak akarsz.
Inkább azt kérdezd meg, "megfelelő elszámolásnak-e a 2022-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert ..."
Mik azok a körülmények, amelyekre hivatkozva el szeretnél térni a főszabálytól?

zsokka # 2022.03.29. 12:02

Kedves drbjozsef,

Valóban rosszul tettem fel a kérdést. :)

Akkor így:

  • megfelelő elszámolásnak-e a 2022-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert az ingatlanárak 2017-óta közel megduplázódtak? (nyilván a pontos növekménynek utánanézek)
  • megfelelő elszámolásnak-e a 2019-es érték, ha azért súlyosan méltánytalan számunkra a 2017-es, mert az ingatlanárak 2017-óta másfélszeresükre emelkedtek, illetve a kötelesrész iránti igényünk ekkor nyílt meg?
  • megfelelő elszámolásnak-e az a 2017-es érték, ami bár nem szerepelt a szerződésben, mégis az akkori piaci körülmények alapján az ingatlan valós értéke volt?

Úgy is feltehetem a kérdést, hogy tudok-e olyan, a bíróság számára is elfogadható körülményre hivatkozni, ami miatt a 2017-es, szerződésben rögzített érték helyett a mai ingatlanértéket veszik figyelembe? Ha igen, mi lehet ez a körülmény?

Köszönöm!

drbjozsef # 2022.03.29. 12:18

zsokka,

Tehát az a súlyosan méltánytalan, hogy többet ér most.
Érzésem szerint ez azért nem biztos hogy elég lesz.
Hagy fordítsam meg a kérdést : ha ez mondjuk pl. 2008-2013 között történik, és az ingatlan ára a felére esett volna, akkor elfogadtad volna a másik fél ugyanilyen indokú kérelmét, hogy a mostani (féláron) kelljen téged kifizetnie?

Majordomus # 2022.03.29. 12:28

A biróság nem az egyéni érdekek alapján fog itéletet hozni.

zsokka # 2022.03.29. 14:08

Kedves válaszadók,

köszönöm a visszajelzést!

Abban tudnak segíteni, hogy például milyen körülménytől lenne "a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan"?

Illetve még egy kérdés, számításba vehető a 2019. szeptemberi érték (a kötelesrész iránti igényünk ekkor nyílt meg)?

Köszönöm!

osztap # 2022.03.29. 15:59

zsokka,

Az általam látott esetekben olyan esemény történt, amire egyik félnek sem volt kihatása, de jelentősen megváltoztatta a dolog értékét: ajándékba kapott részvények árfolyama összeomlott, és ingatlan villámcsapás miatt leégett. Hogy az általános ingatlanpiaci áremelkedés ilyen-e? Nem elképzelhetetlen, de nem is 100%. Majd a bíró megmondja...

Szerintem a 2019-es érték a legkésőbbi, ami reálisan figyelembe vehető, hiszen az, hogy Te vártál a perrel mostanáig, az a te döntésed volt. Az emiatti veszteségedért a másik fél miért felelne?

zsokka # 2022.03.29. 16:02

Kedves osztap,

köszönöm a visszajelzést és a segítséget!

Majordomus # 2022.03.29. 17:15

"Az emiatti veszteségedért a másik fél miért felelne?"

És miért kárpótolna?