köteles rész

A kérdés az, hogy az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjogot bejegyeztették-e a földhivatalnál annak idején. Ha nem, az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű vevő akkor is tulajdont szerez, ha volt ugyan korábban másik adásvétel, de nem jegyezték be. Fejezzük be a találgatást, irány a földhivatal!

Vagy semmisé lehetett tenni egy adásvételi szerződést, mielőtt még bejegyezték volna a földhivatalban? Mert a mama azt mondta az adásvételi szerződés után pár nappal, meggondolta magát, mégis a maga nevére íratta a lakást. Ez lehetséges? Apuék nem mondtak le róla, pedig akkor azt a szerződést nem lehet semmibe venni már, ugye?

Nem tudom, hogy szerepeltek-e hárman így a tulajdoni lapon, az én kezemben csak egy adásvételi szerződés van. Hétfőn utánajárok a földhivatalban. De ha aláírták hárman, akkor az még mindig az ő nevükön kell, hogy legyen, nem ajándékozhatták el a mindhárom tulajdonos beleegyezése nélkül és az adásvételi szerződés nem visszacsinálható/visszavonható folyamat a három tulajdonos beleegyezése nélkül, ugye?

Köszönöm a válaszukat, nem is tudják, mennyit segítenek nekünk ebben a nehéz helyzetben.

Kedves Kérdező15!

Ha az utolsó tulajdoni lap óta, amin még tulajdonosként szerepelnek, az édesapja és a nagynénje nem írt alá semmilyen szerződést, akkor változatlan tulajdonosai 1/3-1/3 arányban az ingatlannak. Ettől eltérés legfeljebb per folytán lehetett volna, de arról nyilván tudnának, hiszen ahhoz nekik is perben kellett volna állniuk. További eltérés innen már csak közokirat-hamisítás esetén lehet, de a legegyszerűbb az lenne, ha találgatás helyett bemenne a földhivatalba, és a szerződésen lévő helyrajzi szám alapján kérne egy jelenlegi tulajdoni lapot. Abból minden kiderül. Üdv:

Megtaláltam a mamám lakásának adás-vételi szerződését. A lakás három tulajdonosa a három testvér, azonos arányban, a haszonélvező a két nagyszülőm, akik meghaltak ugye. Tehát a mamám nem ajándékozhatta el, hiszen nem ő volt tulajdonos, apám és a nagynéném nem írt alá semmit, papírt sem kaptunk sehonnan, hogy az a lakás már egyharmad részben nem a miénk.
Most akkor mégis a miénk a lakás harmada?

Új fejlemények nálam, várom a segítséget.
A nagybátyám azt mondta, a mama ráíratta a lakást öt éve, s azt állítja, apám és a testvére aláírtak, hogy lemondanak a lakásról, de apám állítja, semmit nem írt alá. A nagybátyám nem adja ki a szerződést, még az ügyvéd nevét sem hajlandó elárulni, ahol kötötték.
Ajándékozási szerződés lehet? Mi ilyenkor a helyzet? Ráadásul azt mondja, a mamám elköltötte a betétkönyveit (4 millió forintot egy egyedülélő öregasszony???, ugyan már), ennek hogy járhatnánk utána? Lehet így hagyatéki pert indítani?

Köszönöm előre is a segítséget a családom nevében!

Ha valóban ajándékozás volt, akkor jár a kötelesrész. Polgári perben lehet érvényesíteni.

Tisztelt Fórumozók!

Ismerősömnek keresek segítséget.Hárman vannak testvérek, édesanyjuk két éve halt meg.Anyai nagyapjuk idén tavasszal hunyt el.A hagyatéki tárgyaláson megtudták, hogy még a köteles részre sem tarthatnak ígényt édesanyjuk része után, mert annak testvére a kedvezményezett, ajándékozási szerződés miatt.Olyat is mondtak, hogy fellebbezni nem lehet.
Tényleg nem jár nekik a köteles rész, vagy csak nem kaptak megfelelő tájékoztatást?
Ha jár,milyen úton lehet érvényesíteni a követelést.
Sok pénzük nincs pereskedni, mert a két idősebb testvér munkanélküli, a harmadik még iskolába jár.
Köszönöm válaszukat.

Köszönöm a tanácsokat!

Az, hogy altatókat szedett nemigen befolyásolta a belátási képességét; az pedig hogy az idegei miatt százalékolnak le valakit szintén nem teszi egyértelművé a cselekvőképtelenséget. Keressetek ügyvédet(jót), de szerintem nincs túl sok esélyetek, mert baromi nehéz a bizonyítás.

De ha megtudom, mikor készült a szerződés, s az ideje alatt altatókat szedett, amit orvosi kartonokkal bizonyítható, akkor az elégséges? ha valakit az idegei miatt leszázalékolnak, az már önmagában elég lehet, nem? A halál oka egyébként agylágyulás, sokat volt már korábban agyi problémák miatt a neurológián...

Te azt mondod, bódult állapotban volt az aláíráskor, ami persze egy fantazmagória, viszont ezt bizonyítani is kell, ami lehetetlen főleg, hogy még az idejét sem tudod, hogy mikor készült a szerződés...

Hát, ez a baj, hogy nem tudom, hogyan és mi módon lehetne bizonyítani. Az orvosi papírjai, leletei elégségesek ehhez? Pert kell indítanunk? Keressünk ügyvédet?

Köszönöm a segítségét!

Csak...

Lehet. Akkor ezt már csak bizonyítani kell tudni.

Először is köszönöm a válaszát!
Hogyan tudunk valakit cselekvőképtelenné nyilvánítani a halála után? Idegi alapon volt leszázalékolva, a leszázalékolás előtt két hétig volt a pszichiátrián és évente ment kontrollra, szedett altatót is, lehet, bódult állapotban volt az aláíráskor.

Azt nem árt tudni, hogy ha nem tudjátok sikeresen megtámadni a szerződést, kötelesrészre sem tarthattok igényt. Az kevés lesz a megtámadáshoz, hogy az eltartók nem megfelelően teljesítettek, ha viszont sikerülne bizonyítani, hogy eleve színlelt szerződésről volt szó, akkor a kötelesrész már meglenne. Hogy nektek nem szóltak, arra nem tudtok hivatkozni. Ha sikerülne az eltartott cselekvőképtelenségét bizonyítani a szerződéskötés idejére, akkor nem csak a kötelesrész, hanem a teljes örökrész meglenne, de egy ilyen bizonyítás nem könnyű.

Tiszteletem!
Apai nagyapám öt éve hunyt el, akkor nem volt hagyatéki eljárás, nagyanyám kapott mindent, aki nemrég elhunyt. Maradt utána lakás és készpénz is. A halála után tudtuk meg (szomszédoktól), eltartási vagy örökösödési szerződést kötött a nagybátyámmal, így minket kizárt az örökösödésből. A nagyanyámnak három gyereke van, mindegyiknél egy-egy unoka. Tudom, hogy a kötelesrész az a fele az eredetileg örököltnek, tehát nálunk 33%-nak a fele. Meg lehet-e támadni ezt a szerződést azzal, hogy esetleg nem megfelelően gondoskodtak a nagyanyámról, ha eltartási szerződésről volt szó? Szabályos, hogy nekünk nem szóltak még most se, nem láttunk szerződést, semmit? Mi indítsuk a hagyatéki eljárást? A nagyanyámat harminc éve pszichiátriailag leszázalékolták, úgymond sárga cédulás volt, hivatkozhatunk arra, hogy beszámíthatatlansága miatt nem írhatott alá ilyen szerződést, noha gyámság alatt nem volt, sőt haláláig ő volt nagyapám gyámja is?
Mit tudunk még megtenni annak érdekében, hogy ne csak a kötelesrészt kapjuk?

Köszönettel!

Szerintem ne csak a kötelesrészt kérd, hanem azt, hogy az ajándékozás az osztályra bocsátás kötelezetségével történjen.

Kedves Sándor!

Köszönöm a reagálást. Néhány napig nem voltam, ezért csak most olvastam el a választ.
Pontosítok: Az ingatlan ténylegesen 1 földterület, de a testvérem saját tulajdonában van a az egyik ház a hozzá tartozó kis kerttel, amelyet művelnek. Az idős szüleink tulajdonában van a másik utcára nyíló ház a hozzá tartozó szintén művelés alatt levő kertrésszel, amelynek a rendben tartásába jelentős mértékben besegítek.
A 2 kert között van egy ú.n. szántóföldi terület, amely közel 3.000 m2 és amely jelenleg műveletlen. A gyomtalanítást természetesen elvégezzük rajta, én magam is 3x permeteztem le az idén gyomirtószerrel, illetve minden évben fel van szántatva is.
Az ajándékozás tárgyát ez a szántóföld jellegű terület jelentené. A szüleim tulajdonában maradna a saját házuk a hozzátartozó kis kerttel.
Tehát ha így aláírnám az ajándékozási szerződést, akkor csak a szüleink háza és a kis kert maradna az öröklés tárgya.
Az ügyvédnél még nem jártam, az egészet a testvérem készítette elő, az egyik vidéki városban laknak, és a közeli napokban utazok hozzájuk a részletek megbeszélése miatt. De így nincs szándékomban aláírni az ajándékozási szerződést.

Miska bácsi

Ha a telek tényleg közös, akkor közösek ott a házak is szerintem, csak ti azt hiszitek, hogy nem. Előbb-utóbb lesz meglepetés.

Ha ezt aláírod, akkor az, amit most ajándékoznak a szüleid (szerintem nem földterület az, hanem tulajdoni hányad) nem csak hogy nem lesz része a hagyatéknak, hanem még a köteles rész alapjába sem számít bele.
De az ügyvéd ezt nem mondta el?

A köteles rész mit jelent pontosan?

Szüleim és testvérem közös telken, a két utcára nézve külön családi házban élnek. A két ház és kert közötti terület a szüleim tulajdonában van.
A testvérem nyugdíjba vonulása után ezt a területet is művelni szeretné. Kérdésére, hogy lemondok-e a területről és az Ajándékozási szerződéssel átkerüljön az Ő tulajdonába, igennel feleltem. Ezt úgy értettem, hogy sem most, sem a jövőben nem kívánok ott semmiféle tevékenységet folytatni. Természetesen az értékéről nem kívántam lemondani, úgy beszéltük meg, ha a szüleink meghalnak, akkor a lakóingatlan és kert öröklésénél ezt a megállapodást figyelembe vesszük. Most az ügyvéd által elkészített (alá nem írt) Ajándékozási szerződésben ez úgy szerepel:

Én mint törvényes örökös a jelen szerződésben foglaltakat tudomásul veszem és kijelentem, hogy az ajándékozók halála esetén ezen ingatlan vonatkozásában kötelesrész iránti igényt a Ptk. 699. paragrafusa alapján testvéremmel szemben nem érvényesítek.

Az is egy más kérdés, hogy a leírt szövegben ez a földterület szerintem jelentősen alábecsült értékkel szerepel, így később történő "osztozkodás" esetén ez az érték lenne-e kötelezően figyelembe véve, vagy egyáltalán beleszámít-e majd. Azaz ezzel a szerződéssel teljes egészében lemondok-e földterületről, és a későbbi öröklés esetén ez a terület már nem tárgya az öröklésnek.

Az illetékes földhivatalban meg lehet tudni az ajándékozás pontos dátumát.

Akkor csak abból jár, ami a hagyaték része maradt.

Köszönöm gyors válaszát.Pontos dátumot sajnos nem tudunk mert besem engedtek még látogatóba sem.Lehet hogy több mint 15 éve akkor esélytelenek vagyunk???Nekünk nem adatott meg hogy tanulhassunk nekünk dolgozni kellett 14 évesen.Elértük a 18 éves kort mindannyiunkat kidobtak a szüleink csak a legkisebb maradt otthon .Az ővé minden mondjuk anyánk él még de beteg.Ha átléptük a 15 évet akkor nem jár semmi?????Válaszát előre is köszönöm